Samsung Galaxy Note10 és Note10+ duplateszt

Házon belül technológiai szempontból jelentős előrelépés a Note10 széria, csak pont nehéz marketing szempontból kommunikálni. De nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy az AR-firka kerül ennyibe.

Kamerák (Bone123)

A Galaxy Note 10 és Note10+ 10 megapixeles, dual pixel autofókuszos szelfikamerát harap ki a kijelzőből, az alábbi két példa alapján elég jó eredményekkel mind részletesség, mind az automatika viselt dolgai szempontjából. Elérhető HDR, effektek, szűrők, remekül működő háttéreffektek, képernyővaku és önkioldó, plusz AR trükkök. A különbségek hátul figyelhetők meg, bár az alapok közösek: akad egy 12 megapixeles, f/1,5 és f/2,4-es apertúra között váltó főkamera (26 mm, dual pixel AF, OIS), egy f/2,1-es rekeszértékű optikával szerelt, 12 megapixeles, 2x-es zoomegység (52 mm, PDAF) és egy 16 megapixeles, f/2,2-es apertúrájú, fixfókuszos ultraszéles modul (12 mm, 123 fok). Ehhez csatlakozik a Note10+ profibb 3D-s mélységérzékeléshez és AR-funkciókhoz használatos ToF kamerája, bár az alább látható Note10 portré (3. kép) semmivel sem gyengébb háttérelmosásban, mint a ToF-es Note10+ példa (4. kép). Ez mondjuk a Samsung szoftveres feldolgozásának dicsérete: remek portrék lőhetők mindkét oldalon, mindkét telefonnal.


[+]

A kameraszoftver pillanatok alatt indul és a két dual pixeles fókuszkamera azonnal élesít, aminél a zoomkamera csak picivel lassabb. A keresőn minden fontos beállítás elérhető, a HDR pedig csak azért nem, mert egyfelől a rendszer eleve többelemes képfeldolgozással javít a dinamikán, másfelől pedig jól működik az automatikus témafelismerés. Az optikák között jobbra lehet váltani, a módok között pedig függőlegesen csúsztatva. Akad panoráma, gyorsított és lassított videó, ételfotó, portrékép és mozgókép, Bixby tárgyfelismerés, AR-játékok, jó pár effekt, valamint minden optika esetében használható éjjeli mód. Dedikált hosszú záridejű opció nincs, a profi módban pedig csak a főkamerával lehet babrálni, igaz: ott a DNG mentés és minden apró beállítási lehetőség adott.

Kattintáskor a képek azonnal elkészülnek, a nappali minőség pedig lencsétől függetlenül remek. A pontos fehéregyensúlyhoz itt-ott több telítettség jár a kelleténél, a képek mindenesetre megbízhatóan készülnek a fénymérés és a dinamika szempontjából, egyszer-egyszer túlexponálva. A zajmentesítés és itt-ott az élesítés viszont határozottan észrevehető, egy Pixel egyszerűen ügyesebben kinyeri a szenzorok nyers részleteit. Optikai korlátok miatt pedig a főkamera sarkainál és az ultraszéles széleinél vehető észre puhább rajzolat, szemben a zoomkamerával, amely egyenletes vonalélességgel dolgozik. A 123 fokos látószög egyébként annyira széles, hogy az halszemoptikás torzítást hoz – egy kis minőségveszteség árán lehet ezen korrigálni szoftveresen. Ez az optika fókuszálni, ekképp pedig szupermakró képet lőni nem tud. A főkamera közelképei pedig hektikusak: nem mindig jön össze a fókusz, és előfordul, hogy érintőfókusszal sem oda kerül, ahova az ember szánja. A jól sikerült eredmények viszont tényleg látványosak.

A Galaxy Note10 kamerarendszere közelről
A Galaxy Note10 kamerarendszere közelről [+]

A Samsung ráfeküdt az esti lehetőségekre, és ekkor sem kell száműzni egyik optikát sem, igaz: messze a főkamera eredményei a legjobbak, középen elég jó részletességgel, a szélek felé már túlzó zajszűrés miatt lényegesen gyengébb vonalélességgel. Az optikai képstabilizálás előnyeit a zoomkamera is élvezi, így sok esetben veti azt be a rendszer, csak igazán sötétben hagyatkozva digitális nagyításra. A leggyengébben az ultraszéles egység muzsikál, a magas érzékenység és túlzó zajszűrés megnyirbálja a részleteket, és míg az előbbi két optika a mobilok között elég jól szerepel fehéregyensúlyban, a 123 fokos képek kissé sárgásabbak.

A külön elérhető éjjeli mód 2-3 másodperc mozdulatlan tartást igényel, majd további 4-5-öt a feldolgozáshoz a következő ellövése előtt. Mivel ezt nem ilyen hosszú záridővel, hanem több kép elkészítésével hozza össze, kézből is megtartható, mégsem árt stabilan fogni a Note10-et, mert elég egy kis szél, és az eredmény bemozdul. Egyébként, mivel az automatika eleve többelemes feldolgozással operál, gyakran megkülönböztethetetlen tőle egy éjjeli módos fotó, ami vonalélességben sokkal többet is hozzátehetne, ha már ennyi ideig készül. Az ultraszéles modul éjjeli módos képei konkrétan gyengébbek a normálnál.

Koromsötétben a Note10 (balra) egyébként pontosabb fehéregyensúllyal dolgozik, mint az éjjeli bajnok, a P30 Pro (jobbra), ám az utóbbi RYYB szenzora még mindig lényegesen több és világosabb részletet csal elő, amikor az ember már nem sok mindent lát.

Mellékeltem végül pár DNG RAW fájlból feldolgozott képet, a telefon zajszűrését megkerülve máris több részletet rögzítve. Remélhetőleg idővel a kézi mód és a nyersfájl mentése minden optikához elérhető lesz. Apropó, Note: ha már van S Pen, az bevethető a kamera gyorsindításához (gomb hosszú lenyomása), exponáláshoz vagy videofelvétel indításához (rövid lenyomás a szoftverben), továbbá szelfikamerára váltáshoz (dupla lenyomás) és módváltáshoz (hosszú lenyomás és oldalra suhintás). Leginkább egy állvány előtt vagy mögött állva jöhet jól ez a távirányító funkciócsokor.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • 600 dollárt ér egy Note9

    Amennyiben Note10-re cseréli a tulaj. Az Egyesült Államokban az S10 szériáért is ennyit kínál a Samsung, ha Note10-re váltunk.

Hirdetés