Honor 8 - tisztelet a kivitelnek

Bevezető

Egyszáz ezer forint – itt húzzuk meg a közép- és a felső kategória határát, és itt szólt óriásit a Honor 6 két éve jófajta plasztik/üveg házával, bőkezű hardverfelhozatalával, decens kamerájával és a házon belüli konkurenciának is alávágó árazásával – csúcskészülék volt, csak nem kértek el érte prémium árat. Az árfolyamváltozások és a növekvő konkurencia miatt a cédula tavaly már nagyobb összeget mutatott, cserébe viszont az összeszereléstől kezdve (fémház), a specifikáción és a feature-ökön át (ujjlenyomat-olvasó) a még jobb kameráig, mindenben előrelépett a folytatás.

Gyönyörű készülékkel tért vissza a Honor [+]

2016-ban még komolyabb a verseny, hiszen a Vernee Apollo Lite vagy a Redmi Note 3 Pro 100 ezer forint alatt, azaz a felső-középkategóriában kínál Full HD kijelzőt és sok gigabájt RAM-ot, a OnePlus 3 pedig a csúcskategória alsóbb szegmenségben ajánl erőset, erre pedig a Huawei kötelékébe tartozó, ám többé-kevésbé függetlenül működő brandnek is válaszolnia kellett. Ha pedig csak a két szemem alapján kellene ítélni, azonnal odaadnám a plecsnit az 5,2 hüvelykes Honor 8-nak, mert annyira gyönyörű lett. Ám már csak azért sem teszek így, mert a remek Huawei P9 specifikációját lényegében átvéve a gyakorlatban is érdekel az, ami papíron roppant ígéretes.

A Honor 8 (felül) a Huawei P9 társaságában [+]

A változások nyilván tavalyhoz képest jelentenek sokat: a Kirin 950 sokkal erősebb a 935-nél, a 4 gigabájt RAM és a 32 gigabájtos tároló belátható módon bőségesebb a 3/16-nál, immáron két kamera figyel a hátlapon és az összeszerelés is sokkal jobb lett. Szép volt a Honor 7, ám érzésre papírvékony a fémháza, a mindenhol lekerekített, fém-üveg folytatás pedig a Galaxy S7 vagy a HTC 10 mellett sem veszít szépségversenyt. Hazai garancia, két SIM befogadása dual active technológiával, USB-C csatlakozás és emuis extrafunkciók – árban és tudásban is van a Honor 8 tarsolyában fegyver a konkurencia ellen. Még akkor is, ha immáron a OnePlus 3 ársávjában lehet hozzájutni, az persze egy phablet. A Honor 8 ezért sem mutatkozott be egyedül: 5,7 hüvelykes társa (Honor V8) kiszerelés szerint QHD-s megjelenítővel is elérhető, a 6,6 hüvelykes Note 8 pedig már inkább táblagép, amivel telefonálni lehet. Választás tehát méretben is van, noha első körben a legkisebb modell fog hazánkban felbukkanni.

A hasáb alakú dobozbelső a Huawei P8 csomagolására emlékeztet [+]

Egykedvűen siklottam át a szemeimmel azon a fehér hasábon, amelyről később kiderült, hogy a Honor 8-at rejti. Nem a külleme miatt irányult a figyelmem a hivalkodóbb LeEco Le 2-re, hanem pusztán azért, mert a hasábforma alapján valami okoskütyüre számítottam. Aztán másodszor rákukkantva esett le, hogy hoppá, ez bizony az új Honor doboza! A textúrázott téglatestből hosszanti irányban előhúzva a Huawei P8-at megidéző dobozbelső fogadott, melynek kis fiókjában pihent az igazán megnyerő küllemű főszereplő. A tartozékokat a két oldalán lévő kis fakkokból lehet előhúzni, így az 5/9 voltos, 2 amperes gyorstöltőt, az USB Type-C kábelt, némi leírást és a SIM-tűt, füles nincs. Pofás lett a pakk, mégis hamar félretettem, mert a tesztmobil még szemrevalóbb.

Külső, kijelző

Csodaszép – ritkán használom ezt a jelzőt egy okostelefonra, pedig volt egy-két mutatós darab a kezemben, a Honor 8 ugyanakkor vonzza a szuperlatívuszokat. Elől-hátul ívesre csiszolt üveglap, tökéletes szimmetria, minőségi fémkeret és ízléses festés – a Honor 8 anélkül gyönyörű, hogy hivalkodó volna, egyszerűen jól áll neki a letisztult elegancia. 145,5 x 71 x 7,5 milliméterével érzésre semmivel sem nagyobb a P9-nél (pedig kicsivel szélesebb és vastagabb), és a fogás komfortja miatt a túlsúlya sem tűnik fel (153 grammot nyom). Az 5,2 hüvelykes képernyő összes pontja éppen olyan könnyen elérhető egy kézzel, mint a márkatársé, bár a perfektül összerakott burkolat nem kevésbé csúszós – a Honor 8 szinte könyörög, hogy ejtsük le, pedig nem ütésálló.

Így néz ki egy igazán mutatós és egy kézzel még rendben kezelhető csúcsmobil [+]

Az egyetlen kifogást az előlap alatti és feletti sáv kapcsán tudom emelni: ezeken illett volna vékonyítani, vagy legalább az androidos kezelőgombokat alulra helyezni, ehelyett oda az ízléses Honor felirat került. Műanyag csíkokkal csak a keret oldalán és alján találkozni, de ezek is észrevétlenek maradnak, és már az első tapintás elárulja, hogy az összeszerelés szinteket lépett előre: akár egy folyami kavics, a ketyere annyira egy darabban van. Baloldalt lehet a tűvel a tálcához férni, amely vagy 2 nanoSIM-et, vagy egy nanoSIM-et és egy microSD kártyát fogad be, az átellenes oldalon, még éppen elérhető magasságban pedig a hangerőszabályzó és a bekapcsoló tapintható ki. Az előbbi kissé laza, bár nem lötyög, az utóbbi finoman recézett, így szemellenzővel is könnyen felismerni. Felül egy mikrofonfurat és az infra pillantható meg, alul pedig a 3,5 milliméteres audiokimenet, az USB Type-C port és a mono hangszóró – ez rejti a beszélgetési mikrofont is.

A Honor 8 minimalizmusa szemet gyönyörködtető [+]

A halovány RGB értesítési LED a hangszóró jobb szélén villan fel, a 8 megapixeles kamera és a fénymérő/közelségérzékelő duó balra, alig észrevehetően foglal helyet. Hátul a dupla kameralencse a legfontosabb újítás – a P9-hez hasonlóan itt is egy RGB és egy színszűrő nélküli, 12 megapixeles szenzor várja a fotonokat, lézeres hibrid autofókusszal és kéttónusú ledes villanóval. Az f/2,2-es rekeszértékű lencsék nem emelkednek ki, és mivel Leica felirat és támogatás sincs, a kamerarendszer sem tolakodik a megjelenésével, pedig a tudása alapján megtehetné.

Az ujjlenyomat-olvasó új trükkje a lenyomható gomb [+]

A hátlapi ujjlenyomat-olvasó ott van, ahol a legkönnyebb elérni, azon viszont én is meglepődtem, hogy nyomógombként is funkcionál. A leolvasáshoz továbbra sem kell lenyomni, és érintőfunkciói is megmaradtak (értesítési panel lehúzása), csak új tudással bővült egyszeri, dupla és hosszú lenyomásra. Legalul újabb Honor felirat és csak nagyító segítségével leolvasható, némileg atyáskodó Powered by Huawei, Made in China alcím kapott helyet. A 15 rétegű, körkörös sávokkal textúrázott üveg hátlap visszafogottan töri meg a fényt, viszont előszeretettel gyűjti az ujjlenyomatokat, levonva a szinte tökéletes esztétikai élményből pár perc fogdosás után. Fehérben és arany színben kevésbé rejtőzködnek az alkatrészek, sötétkékben az elegáns küllem pedig kifejezetten vagányra vált.

Jófajta kijelzőt kapott a Honor 8, 2,5D-s, ívesre csiszolt védőüveggel [+]

A végére hagytuk a kijelzőt – az 1080 x 1920 pixeles és 424 ppi-s IPS LTPS panel jó fényerővel és remek betekintési szögekkel jutalmazza meg a vásárlót, ugyanakkor megkéri, hogy a kékes kalibrációt a beállítok között, a „meleg” opcióra lépve korrigálja. Ha ilyen egyszerű rajta pontosítani, a Honor is megtehette volna. A színek élénksége rendben van, oldalról nézve sem torzulnak. Napfény alatt, bár nem tökéletes a tartalmak láthatósága, csaknem minden leolvasható. Apró kellemetlenség, hogy az automatikus szabályozást kikapcsolva is változtatja az EUMI a fényerőt, a kamera keresője például sokkal fényesebb, mint a Chrome. Este a panel kifejezetten sötétre vehető, plusz szemkímélő olvasási mód is akad.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Küllemben és összeszerelésben a Honor 8 jelesre vizsgázott [+]

A kijelzővédelem típusát a gyártó nem nevezi meg, az érintési visszajelzés mindenesetre azonnali és pontos. A megjelenítő mögött 3000 milliamperórás akkumulátor kapott helyet, ami nem cserélhető komolyabb beavatkozás nélkül, kárpótlásképpen viszont lehetőség van gyors feltöltésére a hasábban mellékelt adapterrel. Ha a Honor 6 annak idején a felső-középkategória igényeinek megfelelő összeszerelést kapott, a Honor 7 pedig kvázi-prémiumot, a Honor 8 úgy ugorja meg a méregdrága zászlóshajók szintjét, hogy fél méter marad a lába alatt. Egyszerűen tökéletes lett.  

Hardver, EMUI 4.1

Akárcsak a Huawei Mate 8-at, a Honor 8-at is a 16 nanométeres, nyolcmagos, 64 bites HiSilicon Kirin 950 hajtja meg (4 x 2,3 GHz-es Cortex-A72 + 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53 mag + i5 koprocesszor), amely hajszálnyival gyengébb ugyan a P9 Kirin 955-ös megoldásánál, a gyakorlatban ez nem érződik. Az alkalmazáskezelés, a képernyőfeloldás, a játékindítás és a böngészés minden esetben villámgyors, ebből a szempontból egy Snapdragon 820-as ketyere mellett sem kell szégyenkeznie. Az elmaradás inkább grafikus fronton érzékelhető: a Mali-T880MP4 alulteljesít a legjobbakhoz képest, bár 1080p-n ez nem okoz nagy galibát: lehetne jobb a Real Racing 3 képfrissítése, de így sem vészes, és nem melegszik fel a mobil jelentősen. A nyári napfény alatt fotózva viszont igencsak felhevül, bár ez nem meglepő 30 fok felett, és szerencsére nem jár szoftverleállással.

[+]

A legjobb hír, hogy a Honor 8 a P9-nél is több, 4 gigabájtnyi RAM-ot kapott, villámgyors, 32 gigabájtos belső tárolóval, amely microSDXC kártyával bővíthető, arra pedig telepíteni is lehet (adoptive storage). A bőkezű memória ellenére is gyakran marad másfél gigabájt szabadon, és bár fél tucat alkalmazás simán a gyorsítótárban pihen, az EMUI előszeretettel lövi ki azokat a képernyő lezárásakor, hacsak nem tiltjuk meg neki. Végezetül pedig, a rendszer ugyan villámgyorsan reagál, az animációk kissé kényelmesek – a fejlesztői beállítások között, 0,5x sebességre véve minden pattogósabb lesz, furcsa, hogy miért nem ez az alapvető tempójuk.

[+]

Az EMUI 4.1 Android 6.0.1-en alapszik, és a gyártó eddigi legrendszerezettebb felülete, bár az átláthatóság/funkciódömping skálán továbbra is az utóbbi irányba leng ki. A témázható főoldalon ki lehet, és talán ki is érdemes cserélni a kissé unalmas, lekerekített ikonokat a tucatnyi téma valamelyikével, akinek pedig nem tetszik, hogy minden ikon a 4 x 4, 4 x 5 vagy 5 x 5-ös elrendezésű kezdőképernyőn kap helyet, a menüt alternatív launcher telepítésével visszaszerezheti. Felülről húzható le az értesítési panel, balra simítva pedig a kapcsolótábla, de beállítható az is, hogy az előbbit balról, az utóbbit jobbról lehessen legördíteni. A főképernyőn lefele húzva az ujjat a rendszerszintű kereső ugrik fel, két ujjbegyet széttolva pedig a rejtett alkalmazástár – bár a gyorsindító név helytállóbb volna, mert annyira azért nincs eldugva. Amelyik appot ide dobjuk, az a kezdőképernyőről eltűnik.

[+]

Az EMUI valahol ott van, ahol a TouchWiz két éve: tonnaszámra akadnak kezelési opciók, csak győzze az ember mindegyiket kiismerni. Az ujjperc-vezérlés (kikapcsolt képernyőre való betűrajz) kapásból nem működött a tesztszoftverrel, az új programozható gomb viszont igen: bekapcsolt képernyőnél, a hátlapi ujjlenyomat-olvasót egyszer, duplán vagy hosszan lenyomva a választott alkalmazás vagy művelet indítható. A hosszú lenyomás funkciója kikapcsolt kijelzőnél is működik. A Honor 8 biometrikus azonosítója a piac egyik legjobbja: megbízható, gyors, és nedves ujjal is működik, ráadásul a fájlszéf és a védett alkalmazások eléréséhez is bevethető. Magához a feloldáshoz és az azonosításhoz nem kell a gombot lenyomni, elég csak az ujjat a szenzorra helyezni. A panel egyébként érintésérzékelős, így lehúzható vele az értesítési sáv, lapozható a galéria, továbbá fényképezni és hívást fogadni is lehet az ujjbegy rajta tartásával.

[+]

A képernyőtartalom ezúttal is leméretezhető az egykezes használathoz, csak végig kell húznia az ujjat a három alsó kezelőgobon. Aki pedig nagy ikonokra és feliratokra vágyik, annak a csempeszerű egyszerű módot javaslom. Van még idegen nyelvű hangvezérlés, egy-két mozgáshoz kapcsolódó gesztus (némítás átfordítással, hívásfogadás felemeléssel), kesztyűs mód, lebegő ikon a kezelőgombok alternatív eléréséhez, továbbá intelligens tok és headset vezérlés. A nyomásérzékelés viszont kimaradt, mert ha még az is bekerül, akkor milyen egyénisége marad a szegény P9 Plusnak?

Szoftverek

Nem csökkent az előre telepített alkalmazáslista. A tucatnyi eszközből (Zseblámpa, Tükör, Iránytű, stb.) a remek Fájlkezelőről érdemes beszélni, hiszen onnan érhetők el a védett fájlok (Széf). A szoftver listázza a készüléken, az SD kártyán, az OTG tárolón és az FTP-n tárolt állományokat, plusz típus szerint is egybegyűjtögeti a fájlokat. Az Egészség számolja a napi lépéseket, a megtett kilométereket, az elégetett kalóriákat, ezen felül az edzéseket és a testsúly változását is követni lehet vele.

[+]

Hatékony az emuis Naptár és email app, és ismét tiszteletét teszi az erőforrás-felügyeletre használatos Telefonkezelő. Ez egy helyre gyűjti a telep, a RAM, a tároló, az értesítések és a hívásblokkolás beállításait, továbbá itt rendelhető a választott alkalmazások indításához védelem. A rendszer javaslatokkal is előáll a teljesítmény, az üzemidő és az eszközbiztonság kiterjesztésére, továbbá az alkalmazásengedélyeket és az internetelérést is széles körben lehet paraméterezni.

[+]

A telefonkönyv letisztult és átlátható, számos fiókból és a SIM-ekről is képes a névjegyeket behívni, van továbbá keresés és többféle rendezési elv, bár a szám nélküli tételeket nem sikerült elrejteni. A tárcsázóban elérhető a gyorskeresés és a gyorshívás, a hívásnapolóban pedig megjelenik, hogy melyik beszélgetés melyik SIM-ről folyt. A billentyűzet a széles körben paraméterezhető Swype, magyar ékezetekkel a klaviatúrán, korrektúrával és ujjhúzós bevitellel. Egykezes elrendezést is választani lehet.

[+]

Ami csak a P9 phabletes változatába fért bele, itt nem maradt ki: van infraport és távirányító alkalmazás. Az Okos vezérlő listájában találtam sémát az öreg JVC tévéhez és a T-s beltérihez is (Cisco), plusz mindenféle háztartási eszközhöz akad előre definiált választék. Amihez meg nincs, annak a távirányítóját a Honor 8 felé tartva a mobil eltanulja a kezelését. Akad még pár közösségi app (Facebook, Twitter), súgó és kapcsolat (HiCare), a szokásos Google-csomag, illetve felesleges játékdemók – az amúgy is mellékelt HiGame ajánló elég lett volna ezen a fronton.

[+]

A böngésző szerepkörét a Chrome tölti be, amely behívja a felhasználó Google-fiókjához tartózó könyvjelzőket, a keresési előzményeket és az automatikusan kitöltendő űrlapokat. Akad inkognitó-böngészés, keresés a lapokon, nyomtatás, váltás asztali nézetre, mentés offline olvasáshoz és jó pár gesztusvezérlési funkció. Nincs viszont az egyéni nagyításhoz igazodó sortörés, ami 5,2 hüvelyken néha jól jönne. A legvaskosabb honlapok renderelése sem okoz a hardvernek problémát, bármiféle akadozás nélkül lehet görgetni és nagyítani, fél tucat lap megnyitása sem akasztja ki a rendszert. Ebből is látszik, hogy szoftveroptimalizálásban az EMUI immáron jeles, a funkció- és alkalmazáslistán azonban lehetne még egyszerűsíteni.

Kamerák, multimédia

A Honor 8 a P9 duplakamerás rendszerét használja egy RGB és egy színszűrő nélküli, monokróm Sony IMX286-os szenzorral, csak a Leica hivatalos támogatása nélkül. A különleges fejlesztésről ide kattintva lehet részletesebben olvasni. Külsőleg is ugyanúgy néz ki a két megoldás, így a lézeres fókuszsegéd és a jó fényű ledes villanópár is a helyén van, ugyanarról a témáról pedig pont ugyanolyan fotó születik, kipróbáltuk. Ezúttal is az egyik szenzor szín- és a másik részletinformációit egyesíti a rendszer egy nagydinamikájú, 12 megapixeles fotóba, már amikor szükség van az összedolgozásra (naplemente, este, nagy kontrasztok stb.). A duplakamerás megoldás előnye, hogy a HDR-t nem kell külön bekapcsolni, hiszen kétféle expozícióval, egy időben lehet rögzíteni, és a két szenzor együtt gyorsabban is fókuszál (a lézer a közelebbi témáknál segít be), bár a Dual Pixelt és egyik-másik riválist nem pipálja le. Ezek után nem alaptalan a P9-hez hasonló kameraminőséget várni, csak le kell mondani a monokróm módról, a három Leica filmtónusról és a DNG RAW mentésről, bár az utóbbi a Manual Camerával megoldható, kezdjük is néhány nyersfájlból feldolgozott fotóval.

[+]

Az emuis szoftver külleme picit más, mint a P9-é, ám koncepciójában megegyezik: hosszanti irányban lehet simítani a galériához, a rövid oldalon pedig a módokhoz (profi fotó, videó, profi videó, HDR, panoráma, fényfestés, timelapse, éjszakai felvétel, ételfotó, hangjegyzet, vízjel, lassított video, dokumentumkép), illetve a beállításokhoz (rácsvonalak, koordináták, némítás, időzítő, hangvezérlés, mosolyfelvétel, objektumkövetés). Az élőkép egyik oldalán van a kameraváltó, az effektválasztó, a mélységélesség szimuláció és a vaku egy-egy apró és nehezen megbökhető ikonja. A másikon a videofelvétel és a galéria érhető el, illetve az exponáló. Kattintani lehet az ujjlenyomat-olvasóval is, a szoftver pedig egy másodpercen belül elindul kikapcsolt képernyőnél, ha a hangerő le billentyűt duplán lenyomjuk. A profi módban a mérési mód, az érzékenység (ISO50 - 3200), a záridő (1/4000 - 30 mp), az expozíciókorrekció, a fókuszmód (csúszka) és a fehéregyensúly állítható (4 séma & 2800 - 7000 K). Bármely módot válassza az ember, az érintőfókusz fürgén reagál, a végeztével pedig le-fel ujjmozdulattal lehet korrigálni az expozíción. Az előlapra 8 megapixeles kamera került arcszépítő, szelfipanoráma és egyéb módokkal, íme, egy példa.

A dupla hátlapi kamerarendszer pont olyan jó, mint a P9-é, ahonnan kölcsönvette [+]

Meglepetések a P9-et ismerve nincsenek: a nappali képek remek dinamikával, jó részletgazdagsággal, mindenféle túlélesítést nélkülözve, pontos színekkel rögzülnek, hajszálnyival gyorsabban is a tavaszi kollégánál. A Nexus 6P tökéletes vonalélességét azonban nem hozza a Honor, ahhoz túl komoly a zajmentesítés, és a széleken már megfigyelhető a puhább lencserajzolat. Makrókat egész közelről (7-8 centiméterről) és sok részlettel lehet lőni, bár nem mindig oda fókuszál a masina, ahova irányítottuk (ez nagyobb probléma a Manual Camerával). Mivel sötétben az automata mód mindkét szenzor fényerejét beveti, sokkal megbízhatóbban szállít használható esti fotókat, mint a profi, amely csak az RGB szenzort használja. Mivel arra sokkal kevesebb fény jut, ugyanolyan képminőségért hosszabb záridőt kell megtartani, ami optikai stabilizálás nélkül nehéz. Támasztékkal viszont szuper éjjeli képek lőhetők, a fénnyel festéssel pedig művésziek, csak meg kell dolgozni az eredményekért. Egyébként este is jó a részletgazdagság és a fehéregyensúly, bár a fókuszálás már lassabb. Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben lőhető 30 vagy 60 fpssel, középszerű részletességgel, jó dinamikával és megbízható fehéregyensúllyal, egy példa. Képminőségben komoly hátrányban van a jelenlegi Huawei/Honor generáció a konkurenciához képest (már a tavalyi, középkategóriás Le 1s tudott 4K-ban felvenni), és a túlszűrt, halk hangok sem az igaziak (ezt a OnePlus 3 orvosolta, úgyhogy a Honor 8 számára is van remény). A szoftveres stabilizálás némileg segít a kézremegések kiküszöbölésében, ám ez látható részletveszteséggel jár. Ideje tehát a Huaweinek a mozgóképekre is rágyúrni, fotóból sokkal jobbak lőhetők a duplakamerás famíliával, ahogy az a nagy, 2016-os kameratesztünkben is kiderül.

[+]

A videolejátszó a H.263, H.264, H.265, Mpeg 4, DivX és Xvid kódolások mindegyikével megbirkózik, a 4K-s tesztfájlokat is beleértve, az AC3 hang és a felirat meghajtása viszont csak alternatív szoftverrel sikerült. Szoftver egyik oldalán lehet a fényerőt, a másikon pedig a hangerőt tologatni. Akad DTS hangrásegítés, állítható a lejátszási sebesség, a képernyő pedig zárolható a vétlen érintőmozdulatok kiküszöbölésére. A zenelejátszó a helyben tárolt állományokat előadók, dalok, albumok és mappák szerint rendezi, képezhetők továbbá listák és kedvencek. Hangszínszabályzó nincs, fülest csatlakoztatva a DTS mód viszont rátol a mélyekre. Felesleges: nélküle kiegyensúlyozott, remek dinamikájú és tiszta a fül(es)re jutó minőség, átlag feletti hangerővel.

A mono hangszóró átlag feletti hangerőre képes [+]

A mono hangszóró is próbálkozik, ám egyfelől elől volna a helye, hogy ne takarjuk le, másfelől pedig érződik, hogy rá akar tolni a mélyhangokra, csak nem sikerül neki. Az átlag feletti maximumon a komolyzene szól a legszebben, ott tényleg nincs kifogás, az énekhangok, a zúzósabb hangszerek és a mélyek azonban messze vannak a HTC 10 BoomSound hangszórópárjának szintjétől. Egy kisebb szoba azért betölthető minőségi hanggal és a bejövő hívást is meghallani, csak bulit ne szervezzünk a Honor 8 hangszórójával. Az FM-rádió kimaradt.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Honor 8 két nanoSIM-et fogad be, és bármelyiket ki lehet jelölni 3G/4G-s SIM-nek (a Cat.9-es LTE és minden hazai sáv támogatott). A mobil ráadásul a ritka dual active technológiát is ismeri, azaz egyszerre két számmal is a hálózaton lehet lógni, és akkor is fogadni lehet az egyikről a hívást, ha másikon éppen cseverészünk. A beszélgetési hangminőség remek, tisztán érteni egymást, a zajszűrés is működik. A kétcsatornás WiFi modem 802.11a/b/g/n/ac szabványú (Direct, hotspot) és jó érzékenységű (a WiFi+ opció néha túl agresszíven vált a mobilnet és a modem között, én kikapcsoltam). Bluetoothból 4.2 jár A2DP-vel és LE-vel, USB-ből pedig 2.0 Type-C csatlakozással, MTP-vel és OTG-vel. Az A-GPS-szel megtámogatott navigációs modul a GPS és GLONASS műholdakat bevetve pillanatok alatt pozicionál, és az ablaktól pár méterre is összejön a dolog. Nem maradt ki az iránytű, az NFC, az infra, a giroszkóp, a gyorsulásmérő és a mágneses tokokat érzékelő hall szenzor, úgyhogy teljes a paletta.

A Honor 8 két nanoSIM-et vagy egy nanoSIM-et és egy microSD kártyát fogad be [+]

A Honor 8 páncéljába pont az a 3000 milliamperórás telep került, ami a P9-ben is ékeskedik, és az üzemidő is megegyező, így két részre bontható. A 16 nanométeres Kirin rendszerchip egész takarékos, úgyhogy kevés fényképezés és 3D-s játék mellett az ötórás képernyőidőnek ki kell jönnie egy töltésről, másfél-kétnapos használatra levetítve. Ez jónak mondható, a kamera ugyanakkor zabálja az energiát, és egy fotózós városnézésen már este töltőre kerül a telefon, ha pedig mindent lencsevégre kap az ember, jobb egy energiabankot is zsebre vágni. Mozizni és netezni, egy töltésről, közepes fényerőn 13-13 órán át lehet. Egy sor energiatakarékossági opció akad: paraméterezhető, hogy mely appok és folyamatok futhassanak a képernyő lezárása után (bár egyiknek sem kellene rakoncátlankodnia). Van továbbá teljesítmény energiaséma, minden elérhető lóerővel, intelligens takarékosság, amely a fogyasztást finomhangolja, és az okosfunkciókat teljesen kilövő, hosszú készenlétet biztosító ultra mód. Ha ez sem volna elég, a képernyőfelbontás csökkentéssel is lehet enyhíteni az energiaigényen: a ROG mód 720p-re szabályozza a kijelzőt, és a gyakorlatban is érezhető a takarékossága. Az 5/9V, 2 amperes gyorstöltő kereken 100 perc alatt hozza 100%-os állapotba a csutkára merült telepet, ebből az első fél óra 45%-ot, a második pedig további 40-et pakol az akkumulátorba, a maradék már lassabban vándorol bele.

A verdikt nem kérdéses: az árhoz viszonyított tudás alapján kijár az ajánlott plecsni a Honor 8-nak [+]

Az elején jeleztük: a Honor 8 nem a két generációval ezelőtti modell árligájában versenyez, hanem a csúcskategória közepén, ahol olyan bivalyerős riválisai vannak, mint mondjuk a OnePlus 3, vagy egy-két kedvezőbb árú tavalyi zászlóshajó. Ám bármelyik mellé kerüljön a boltban a P9 jó tulajdonságait átvevő mobil, csak a külső alapján is sokan nyúlnak majd a Honorért, annyira tökéletes lett a kivitelezése. Ez az összeszerelésre és a kézkomfortra is igaz, bár a csúszós kivitel nem az igazi. Az biztos, hogy a nyolcas sorszámú Honor köröket ver a hatosra és lazán lepipálja a hetest, úgyhogy a plusztudás és a különféle gazdasági mutatók miatt nem volna reális hasonló árcédulára számítani. A 32 gigabájtos, dual active modellért 140 ezer forintot kérnek el itthon, a 64 gigabájtosért (arany színben) 150 ezret. Ha azt vesszük, hogy a Honor 8 van olyan gyors, mint a jóval drágább P9 (processzorosan ott sem volt kifogásunk, 3D-ben annál inkább), tud annyit a kamerarendszere (mínusz a Leica támogatás), éppen addig bírja az akkumulátora, ráadásképpen pedig 4 gigabájt RAM jár a 3 helyett, plusz van programozható infra, nagyon is rendben van az összkép.

A gyártói világból kilépve sincs ok a szégyenre: az okosgombbal bővült ujjlenyomat-olvasónál sincs sokkal jobb a piacon, a beszélgetési és fülesre menő hangminőség remek (a multimédiás hangszóró kevésbé) és teljes körű az adatkommunikációs paletta. Ilyen összképpel akár többet is elérhetnének a Honor 8-ért, ám pont itt a komoly marketinget és a hagyományos értékesítési csatornákat elkerülő brand bája: faragnak a költségeken, és így az elkért végösszegen is. A OnePlus 3 alighanem időtállóbb telefon az ütősebb specifikációval és a 4K videorögzítéssel, csak problémás hozzájutni, nem itthoni készletből vásárolja meg az ember, és nem is egy méretkategória. Lejjebb lépve, bár szimpatikus a jóval olcsóbb Vernee Apollo lite vagy a Redmi Note 3 Pro, ám nem csúcskategóriás a hardverfelhozataluk, gyengébb a kamerájuk és szintén jóval méretesebbek. Az a helyzet, hogy 5 hüvelyk környékén nehéz olyan prémium tudású telefont mondani, ami hozza a Honor 8 remek külső-belső tulajdonságait és alávág az árazásának, a dual active megoldásra pedig még kevesebb példa van. És bár biztos szebben csillog a plecsni, ha a Honor 8 egy kicsivel olcsóbban nyit, ha valaki fél éve azt mondja: itt a P9, csak lekopott róla a Huawei és a Leica felirat, boldogan nyúlnánk érte ennyiért. A Honor tehát újra megcsinálta, csak most egy olcsó majdnem-csúcskészülék helyett egy kedvező árú prémium mobilt tett le az asztalra, amit bátran jutalmazunk az egyik legerősebb plecsninkkel.

Honor 8

Bone123

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Honor 8

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	145,5 x 71 x 7,5 milliméter
	Tömeg	153 gramm
	Színvariációk	arany, fehér, fekete, kék
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM (dual active)
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,2 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (428 ppi)
	Kijelző típusa	IPS-LPTS kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 950
	Processzor típusa	4 x 2,3 GHz-es Cortex-A72 + 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	16 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T880MP4
	RAM mérete	4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 GB (kb. 23,5 GB szabadon felhasználható)
	Memória bővíthetősége	microSD (128 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B7/B8/B12/B17/B20
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	IrDA / Bluetooth	van / 4.2 (A2DP, EDR, LE)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, WiFi hotspot, WiFi direct, DLNA
	USB	Type-C (USB 2.0, MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 6.0 (Marshmallow) + EMUI 4.1
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Témák, Telefonkezelő, Fájlkezelő, Zseblámpa, Tükör, Okos Vezérlő, Egészség, HiCare
	Multimédia
	Fő kamera	2 x 12 megapixel, hibrid autófókusz, f/2,2 rekeszérték, kéttónusú ledes villanó
	Másodlagos kamera	8 megapixel, f/2.4 rekeszérték
	Videófelvétel	1080p (60 és 30 fps), 720p (120 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	360 óra
	Beszélgetési idő	28 óra (2G), 15 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	24 óra
	Egyebek
	3,5 milliméteres jack kimenet, giroszenzor, gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő, ujjlenyomat-olvasó, Press Touch előlapi nyomásérzékelés