Külső, kijelző, csomagolás

Ha 2016 slágere a dupla hátlapi kamera volt, akkor 2017 kétségtelenül az eltűnő képernyőkávák éveként vonul be az annalesekbe. A Xiaomi Mi Mix és a Sharp trendindító megoldásai persze korábbiak, de azért csak a Galaxy S8 és az LG G6 hozta el a minimalizált kávákat a tömegeknek, és a sort a pletykák szerint az Apple, a Sony és a Google folytathatja. Nyilván a Sharp és a Xiaomi boszorkánykonyháján is készül valami, és jól elkülönülni látszik a kávamentesítés aszerint, hogy szimmetrikusan (alul felül ugyanannyit meghagyva) vagy aszimmetrikusan (három oldalt vágva) soványít egy gyártó.

A Doogee rajzstúdiójában ennyire kevés kávája van a Mixnek [+]

A Doogee az utóbbi trendet követi, és még csak a látszatát sem próbálja elkerülni, honnan merítette az inspirációt: az 5,5 hüvelykes panellel szerelt masina meglehetősen hasonlít a Mi Mixre, az elnevezése pedig egyenesen átveszi példaképe titulusát. Időzzünk el ugyanakkor azon a kérdéskörön, hogy miért is csökkenti a piac az említett kávákat, amikor egy Huawei Mate 9 a régebbi dizájnelvek alapján is képernyő domináns. A válasz nyilván az, hogy ugyanakkora méreten, ám nagyobb képernyőaránnyal még több tartalom elfér az előlapon. Avagy megfordítva: egy méretes phablet képátlóját megtartva és a kávákból vágva, mindjárt kevésbé húzza le a telefon a zsebet.

A valóságban jóval vastagabb a képernyőkeret [+]

Nos, a Doogee Mix remek példája annak, hogy a fenti logika mennyire felborulhat, ez a cucc ugyanis féltégla érzetét kelti a kézben és a zsebben. Bár nem nyúlt nagyra (144 mm), szögletes, meglehetősen széles (76,2 mm), a hátlap nem vékonyodik el (7,95 mm) és az egész izé baromi nehéz (193 gramm). Ez utóbbit ráadásul a 3380 mAh-s telep és a két Gorilla Glass 5 üveglappal összefogott, rozsdamentes acél váz sem indokolja – akinek csak a kezébe adtam a Mixet, az egy táblagéphez hasonlította. Magyarán pont nem előnyösek a méretei, a Galaxy S8 sokkal keskenyebb és íveltebb, mégis nagyobb a képátlója, és mivel a Doogee Mix alsó sávja tekintélyes maradt, nem egyszerűbb elérni a képernyő tetejét – főleg, mivel az élektől megszabadított, de nem ívelt sarkak kényelmetlenné teszik az egykezes használatot. Sok hűhó semmiért?

Csalóka a méretelőny: a Doogee Mix szélesebb, szögletesebb és nehezebb kezelni, mint a Zenfone Zoom S-t [+]

Persze ne írjuk le ezt a dizájnelvet, csak hát karcsúbban is meg lehetett volna oldani, arról nem beszélve, hogy a Doogee kikozmetikázta a termékképeken a panel fekete belső keretét. A Mix sötétkékben mindenesetre tök jól néz ki, és meglehetősen futurisztikus mobil érzetét adja. Aki pedig attól tartana, hogy a problémás csontelvezetéses vagy piezoelektromos hangszóró itt is csökkenti a beszélgetési minőségélményt, annak jó hír: a gyártó ügyesen megoldotta, hogy legfelülre odaférjen egy hagyományos hangszóró – sőt: a fénymérő és a közelségérzékelő is ott figyel. Az Essential PH1-hez szemben ráadásul ezek nem rabolnak maguknak a képernyőtől helyet, bár mondjuk az androidos kezelőgombok alul igen.

Hiába a vékony felső káva, a hagyományos beszélgetési hangszóró, a fénymérő és a közelségérzékelő azért odafért [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A 720 x 1280 pixeles AMOLED panel alatt ugyanis a DTouch ujjlenyomat-olvasó magányosan árválkodik, és bár a vissza funkció hozzárendelhető rövid lenyomásra (a főképernyőre hosszúval lehet jutni), és még a navigációs sáv is elrejthető, áldozatául esik a dolognak az alkalmazásváltó. Furcsa, miért nem fért oda egy-egy érintőgomb, az 5 megapixeles kamera a jobb alsó sarokban nem vétózta volna meg a dolgot. Akárhogy is: a Doogee ügyesen kikerülte a beszélgetési hangszóró csapdáját, bár a felső-középkategóriás árazáshoz és az egyébként decens hardverhez mérten meglepő, hogy csak HD a felbontás. Ez a pentile panel miatt szőrös, puha karakterrajzolatot jelent, ugyanakkor kitűnőek a kontrasztok, kellően (és nem túlzóan) élénkek a színek, a hűvös kalibráláson pedig a beállítások között lehet némileg finomítani.

Nem a képernyő zöldül, hanem a ráragasztott, igénytelen fólia töri így a fényt [+]

Bár nincs napfény alatti extra fényerő, azért a nagy sárga égitest alatt is látszik a tartalmakból valami. Az érintési érzékenység viszont lehetne jobb: határozottan meg kell érinteni a panelt a bevitelhez, az ujjlenyomat-olvasót pedig érdemes teli ujjbeggyel, középen böködni. A bekapcsoló jobbra pont hüvelykujjra esik, a hangerőszabályzóért viszont nyújtózkodni kell. Átellenes oldalról varázsolható elő a két nanoSIM-et vagy egy nanoSIM és egy microSD-t befogadó tálca, melynek a fedele némileg lötyögős. Alulra megy a microUSB kábel (szívesebben láttunk volna Type-C kiosztást). A két rács közül a jobb oldali adja ki a hangot, a bal oldali pedig szívja befele: mikrofon van mögötte. A 3,5 milliméteres füles felül csatlakoztatható.

Hátul is fólia fedi az üveglapot, nélküle kétségtelenül előnyösebb lenne a sötétkék Doogee Mix [+]

A hátoldal lapos, csillogó üveg minimalizmusát csak a némileg kiemelkedő kamerarendszer töri meg. 8 mm-en ezt mondjuk síkba hozhatták volna a Gorilla Glass 5 lappal, ehelyett némi kitüremkedéssel jelzi, hogy egy 16 + 8 megapixeles dupla megoldásról van szó, PD-autofókusszal és ledes villanóval. Egy-egy csúfságot és zöldes fénytörést kölcsönző, a szélekig el sem érő fólia már eleve rajta volt a remekül egyberakott Mixen, míg a fekete csomagolás egy átlátszó védőtokot, egy műanyag fogantyús SIM-tűt, egy microUSB kábelt, egy 5V / 2A-s töltőt és némi leírást rejtett. Nem kérdés, hogy a Doogee a Mixszel a dizájnra ment rá, és a sok kerekded rivális után felüdülés egy ilyen phabletet használni, csak egyáltalán nem praktikus, legalábbis ilyen paraméterekkel.

Hardver, Freeme UI

A MediaTek aktuális top ajánlata a csúcskategóriában a Meizu Pro 7-tel startoló Helio X30, a középkategóriában pedig a Doogee Mixben is fellelhető Helio P25 (4 x 2,4 GHz + 4 x 1,7 GHz Cortex-A53). Mivel ez fogyasztásban (16 nm) és grafikusan is a Snapdragon 625 szintjén van (Mali-T880MP2), elbírta volna a hardver a Full HD felbontást, lásd az előnyös pontszámokat. És mégis: a főoldalon itt-ott, böngészéskor pedig rendszeresen előfordul dadogás, ez 720p-n hiba. A játékok közül a komolyabb 3D-sek nagyjából elfogadhatóan futnak, igazából a tároló az, ami lomha a többi hardverkomponenshez képest, és észrevehetően lassítja az alkalmazáskezelést. Kiszerelés szerint elérhető 4 / 64, 6 / 64 és akár 6 / 128 GB-os Mix is, úgyhogy a memória bőséges és a tárolóból is elég sok felhasználható gigabájt marad (a rendszer 14-et kanyarint le). MicroSD kártyából ráadásul további 128 gigabájtos betolható, arra pedig telepíteni is lehet (adoptive storage).

[+]

[+]

A Doogee Mix némileg csupaszított, 7.0-s Androidot futtat, júniusi biztonsági csomaggal és a megszokott Android Nougat extrákkal (informatívabb értesítések, osztott képernyős mód, kiterjesztett Doze). A gyártói felület neve Freeme OS (10.3.5), és engedi elég szépen átszabni a főoldalt, 5 x 5-ig szabályozható ikonráccsal, balról előhúzható, angol nyelvű, nem paraméterezhető hírolvasóval és öt tálcaikonnal. Akad egy gyorskereső sáv és egy madzagként lehúzható témázó (Know) – itt az ikonok és a hátterek is cserélhetők, akár rázással. Az értesítési- és kapcsolópanel átszabható, elérhető rajtuk a fényerőszabályzó. Szoftverileg kevés extra jár, ilyen a System Manager eszközfelügyelő, a Xender fájlátküldő, a WPS Office és a Parallel Space, amivel egy appba két fiókkal be lehet jelentkezni. A magyarítás szedett-vetett és előszeretettel keveri a hazait az angollal. Kedvencünk a „no gesztus, add gesztus” panel.

[+]

Gesztusmódból aztán van dögivel: betűrajzzal indítható számos alkalmazás. Dupla koppontásra felvillan a képernyőzár, a home-ra duplán nyomva pedig aktivál. Van kétujjas, függőleges hangerőállítás, háromujjas képernyőkép-készítés, némítás lefordítással, hívásindítás és -fogadás fülhöz emeléssel, lapozás integetéssel, lebegőgomb, sőt: egy komplett vezérlőpanel, amit valamelyik alsó sarokból tudunk elősimítani. A negyedkörben felugró tárcsáról a kapcsolók, a kezelőgombok és a legutóbbi alkalmazások is könnyen elérhetők. Ez utóbbi már csak azért is jó, mert ha a három virtuális kezelőgombot az ember elrejti, akkor az ujjlenyomat-olvasóval vagy csak a vissza (rövid érintés) és kezdőképernyő funkciókat éri el (hosszú érintés), vagy a vissza és alkalmazásváltót, preferencia szerint.

[+]

A leolvasó egyébként tízből nyolcszor sikeresen azonosít, csak meg kell tanulni, hogy egész ujjbeggyel rá kell telepedni, a közepét mindenképpen letakarva. Így is tarthat 1-2 másodpercig a főoldalra jutás. A szenzor bevethető exponálásra, hívásfogadásra és a lejátszás indítására és leállítására, ez utóbbi csoport a vissza funkció helyett választható. Az egykezes képernyő-lekicsinyítéshez csak a kijelző alján végig kell húzni az ujjat – ez a méretek és sarkok miatt is jól jön. A kamera a bekapcsoló dupla lenyomására két másodperc alatt elindul. A telefonkönyv Material Design stílusú és könnyen átlátható, a tárcsázó támogatja a gyorskeresést, a hívó felekből kedvencek is képezhetők. A címtár a 2 SIM-ről, a telefonról és számos online fiókból behívható, többféle szűrési és rendezési elvvel. Rendben használtuk az SMS appot, a gyári email kliens helyett viszont inkább a Gmaillel szinkronizáltuk fiókjainkat.

[+]

Az AOSP-s, elválasztók nélküli billentyűzet az alapvető, de javasoljuk a Gboardot feltenni, mivel az témázható, átméretezhető, Google-szolgáltatások kapcsolódnak hozzá és komplett a magyar nyelvi támogatása. Az öreg, AOSP-s böngésző helyett is a Chrome-mal érdemes próbálkozni, bár a közepesen komplex honlapoktól felfele mindenféle szoftverrel előfordulnak akadozások. A Chrome rendben kezel több lapot, vált asztali elrendezésre vagy inkognitó módba, a Google-előzményeket és kedvenceket is behívja. Sajnos nem értünk a szoftverrész végére: számos alkalmazásleállással találkoztunk, beleértve a harmadik féltől való kamera appokat. Volt, amikor alvó állapotban rátelepedve ránk se hederített az ujjlenyomat-olvasó. Egy gyári visszaállítás és beköltözés után a hírolvasó már nem töltött be, ez egyébként el sem tüntethető balról. Ha pedig az automata fényerő állítás aktív, és koromsötétben az ember kb. 40% alá húzza a kézi csúszkát, a képernyő elsötétül és sehogy se lehet a panelről visszaszabályozni. A megoldást egy zseblámpa fénye jelentette a fénymérőre irányítva: visszakapcsolt az AMOLED képernyő, és miután feltoltuk a kézi csúszkát, aktív is maradt. Ilyen hibák nem maradhattak volna bent.

Kamerák, multimédia

A termékoldal büszkén hirdeti: a Doogee Mix egy 16 megapixeles Samsung ISOCELL szenzort kapott f/2-es lencsével, illetve egy 8 megapixeles segédrendszert a mélységélességgel való játékért, egyébként a fókusz PDAF-alapú, a villanó egyelemes. Még egy olyan képfelirat is szemünkre akadt, hogy 2x-es optikai zoom elérhető a digitális mellett, ám ez egész egyszerűen nem igaz: hiába nyomtunk rá a 2x ikonra a keresőn (ezt az iPhone 7 Plustól kölcsönözték), akár letakartuk a másodlagos lencsét, akár nem, ugyanolyan, digitálisan nagyított képek születtek – az optikai zoom tehát elírás. A szélétől befele homályosító, szoftveres elmosást bevető bokeh mód úgyszintén csak az elsődleges lencsét használja, bármit állítottunk, a segédkamera letakarása semmit nem változtatott az eredményeken. Vagy annyira minimálisan, hogy nem osztott, nem szorzott. Vagy csak az eleve megbízhatatlan fókusz maszkolt el minden dupla kamerás trükköt.

[+]

A Banggood már RGB + monokróm kombinációról ír – ám dobpergés: monokróm módban is a főkamera dolgozik. Fokozva a hangzatos ígéretek és a fájdalmas realitás kontrasztját, a DSLR effekt vagy profi mód kimerül négy fehéregyensúly sémában, illetve az érzékenység és az expozíciókorrekció szabályozásában. A módok között rövid oldalon simítva lehet váltani – itt arcszépítés és panoráma is elérhető. Túl sok extrafunkció nincs: akad önkioldó, villódzásgátló, sorozatfelvétel és arcfelismerő fókusz. Az előlapra 5 megapixeles modul került, és mivel alulra, a Mix javasolja a telefont 180 fokkal elfordítani kattintás előtt.

[+]

Az iménti felütés után nem csoda, hogy a Mix fotói zúzódásokkal landolnak. Eleve humbug az optikai nagyítás, nyilvánvalóan el kell felejteni a dolgot, de egyébként is legfeljebb középen közepes a vonalélesség, a szélek felé haladva egyre nő a homály (ez amolyan kötelező bokeh, heh). A dinamika is közepes, az eredmények pedig kissé hűvösek és fakók, a HDR képeknél meg előfordul szellemképesedés. A makrókra átlagos mennyiségű részlet jut, nem árt a középtempójú érintőfókuszt bevetni. A bokeh móddal némileg rá lehet tolni a háttér elmosására, de láthatóan szoftveres a dolog. Este bekapcsol az autobokeh, azaz minden felvétel, mindenhol homályos, részlettelen, rengeteg színes zajjal és lomha fókusszal. Videofelvétel akár 4K-ban is lőhető 3gp formátumban (katt), közepes eredménnyel – a visszajátszás a számítógépen olyannak tűnt, mintha gyorsított klip készült volt, az 55 fps is érdekes információ. Mennyire tekintették fontosnak a kamera optimalizálását? A rendszer igyekszik sztereóban rögzíteni, ám mivel csak egy mikrofon van, egy csatorna rögzül, és a visszajátszás, dobpergés, két hangszóró esetében csak az egyikből történik. Fenntartjuk a jogot, hogy esetleg a tesztkészülékben volt a hiba, de félő, hogy minden kutyust érinti.

[+]

A kissé fapados zenelejátszó helyett érdemes a Play Zenét elindítani, ez a Google előfizetéses tartalmait is behívja. A helyben tároltakat pedig előadók, albumok, dalok és listák szerint rendszerezi, kivéve a wma kódolásúakat, mert ezek nem támogatottak. Van hangszínszabályzó és a füles csatlakoztatásával életre kelthető FM-rádió. Ezzel a hardverrel nem gond a 4K-s HEVC videók lejátszása, igaz, az AC3 hang és a feliratok a fapados szoftverrel nem indultak el. Egyéb extrát sem tud az app, érdemes egy BS Playert beszerezni helyette.

[+]

A multimédiás hangszórónak sikerült minket jócskán meglepnie. Na nem minőségben: a hangerő bár jó, a produktum a maximumon sistergős, és lejjebb szabályozva is csak közepes. Lefüleltük viszont, hogy mintha a beszélgetési hangszóró is szólna. Pedig nem, inkább arról van szó, hogy letakarva a multimédiásat (ami alul van, így nem nagy teljesítmény), felülről, a 3,5 milliméteres kimenet felől (is) áramlott némi hang. Vagy a ház vezette végig, vagy a Doogee feltalált valamit. Akárhogy is, a bejövő hívást két szobával odébb is meg lehet hallani, és talán ez az elsődleges szempont. A fülesre a kategóriának megfelelő dinamikájú és részletességű hang jut, a frekvenciaátvitel zavarja vagy háttérzaj nélkül. Hangerőben átlag feletti a helyzet.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Doogee Mix két nanoSIM-et fogad be dual standby technológiával, a 4G hálózatokból a 800, a 900, az 1800, a 2100 és a 2600 MHz is támogatott (vásárlás előtt persze mindig érdemes a forrásoldalon a frekvenciákat ellenőrizni). Szemben a Mi Mixszel, a Doogee Mix hagyományos, bár keskeny beszélgetési hangszórót kapott. A minőség közepes mivoltával együtt is tűrhetőbb, mint a csontelvezetéses vagy piezoelektromos megoldásoké, bár némi extra hangerő itt sem ártott volna. Mindenesetre rendben értettük a másik szavát, és fenntartásokkal ugyan (nincs zajszűrés), ők is a miénket. A WiFi 802.11b/g/n szabványú (Direct, hotspot), a Bluetooth 4.0-s (A2DP, LE), az USB 2.0-s (microUSB, MTP). A navigáláshoz az A-GPS mellett a GPS és a Glonass műholdak jelei bevethetők, a BeiDou és a Galileo gruppé nem. És hát, eh. Egyfelől a Mix a szokásosnál lassabban talál jelet, plusz még pontatlan is: erdei futást követve előfordult az útszakaszhoz képest 50-80 méteres pontatlanság, és 8 kilométeren sikerült 7,5-öt mérni. Hová lett 500 méter? Iránytű van, akárcsak gyorsulásmérő, giroszkóp és orientációs szenzor, nincs viszont NFC és infra.

[+]

Hiába a 193 grammos tömeg és a kövér ház, a telep csak 3380 mAh-s, és hiába az AMOLED panel és a 16 nm-es SoC, az üzemidő közepes. Legfeljebb öt, de inkább négyórás képernyőidőre lehet számítani vegyes használattal. A sok nyomkodás mindennapos, a visszafogott 36-48 óránkénti töltést jelent. Mi azért minden napforduló előtt egyszer az 5V / 2A-s adapterre helyeztük, ami 2,5 órán át etette. Ezek semmiképpen sem meggyőző értékek, pedig 150 niten 16 órányi videózás kijön egy töltésből, potenciál tehát van benne. Netezésből viszont csak 9 óra, a mindennapokban pedig átlag feletti készenléti fogyasztás csökkenti az üzemidőt. Az intelligens energiatakarékosság alapvetően aktív. Teljesítménymódból van kiegyensúlyozott (alapvető) és teljesítmény. Az utóbbi picit gyorsítja a működést, de a merülést is.

[+]

Akinek tetszik a Xiaomi Mi Mix, de nincs rá pénze vagy módja a beszerzésére, esetleg túl nagynak találja, bátran olvasson tovább, mindenki más viszont csak saját felelősségre. Bár a fogni kicsi, ránézni nagy szlogen a marketing vezérfonala, a mutatós és remekül egyberakott fém/üveg masina széles, vastag, nehéz, kényelmetlen hordozni és praktikátlan kezelni, tehát borul a kávamentesítés lényegi célja. A zsebet rángató tömeget márpedig a középszerű üzemidő nem indokolja meg, azt pedig az optimalizálatlan, HD kijelzővel is akadó rendszer sem, hiába a modern Helio P25. Hiába az AMOLED technológia is, ha a középkategóriás phabletek között épp a kínai konkurencia kínál rendre Full HD-sat 5,5 hüvelyken, és akkor az érintési érzékenység gyengélkedése sem az igazi. Vagy a GPS-é. Az meg a vicc kategória, hogy a 2x nagyítás, a bokeh, a monokróm vagy bármilyen másik kameramód egyikében sem fogható munkára a 16 megapixeles szenzor melletti 8 megapixeles segédlencse – mutatónak jó, csak értelme nincs, hogy odakerült, a termékoldal állításai (pl. optikai zoom) pedig egyszerűen valótlanok.

A szoftver is hiába modern, ha nevetséges lett a magyarítás és előfordul szoftverleállás, a 200 eurós webshopos (4/64 GB) vagy a 85 ezer forintos itthon ár (6/64 GB, eDigital, eMAG, Euronics) sehogy se teszi ezt keveréket kívánatossá. 2017-ben körbetekintve szépen kirajzolódik, mely kínai gyártó toporog még mindig egy helyben, hangzatos specifikációkra kihegyezve a marketinget, miközben annyi figyelmet nem fordít a felhasználói visszajelzésekre és az optimalizálásra, mint a szódás a lova közérzetére. A Xiaomi mutatói azért mutatnak (ismét) jobban, mert a MIUI komoly közösségi segítséggel fejlődik, a sokkal jobb vételnek számító Redmik pedig egyre kevesebb hibával rendelkeznek. A Meizu is jön felfelé, miközben nem kérdés, hogy a Lenovo kötelékébe tartozó, középkategóriás Motók vagy bármelyik Huawei, Honor termék odafigyel a bakik minimalizálására. Nem az a jó telefon, amelyiknek a legjobb a hardvere vagy legegyedibb a megjelenése, hanem az, amelyik a legkevesebb sebből vérzik, ergo mindig jó használni. A Doogee Mix viszont olyan, mint egy szép keverék, amelyik kevés másik ebre hasonlít, a menhelyről viszont nem vinnénk el.

Bone123

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről és a Galaxy S8-ról lehet olvasni.

Specifikáció

Doogee Mix

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	144 x 76,2 x 7,95 milliméter
	Tömeg	193 gramm
	Színvariációk	fekete, kék, sötétkék
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	720 x 1280 pixel (267 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív AMOLED
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek Helio P25
	Processzor típusa	nyolcmagos, 4 x 2,4 + 4 x 1,7 GHz-s Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	16 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T880MP2
	RAM mérete	4 / 6 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Belső tárhely	64 / 128 GB (a rendszer 14 GB-ot foglal)
	Memória bővíthetősége	microSD (maximum 128 GB-tal)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 800/900/1800/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 300 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP, LE)
	WiFi	802.11b/g/n, hotspot, Direct
	USB	2.0 (microUSB)
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS	van (GPS, Glonass)
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 7.0 (Nougat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Know, Parallel Space, System Manager, Xender, WPS Office, Fájlkezelő
	Multimédia
	Fő kamera	16 + 8 MP, PD-autofókusz, LED villanó
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	4k (30 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3380 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	45,6 óra
	Egyebek
	3,5 mm-es audio kimenet, fény- és közelségszenzor, gyorsulásmérő, giroszkóp, iránytű, ujjlenyomat-olvasó