Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • N0zer0

    senior tag

    válasz zunicum #1263 üzenetére

    Elvileg nem nagyon kéne semmit állítani, a szolgáltatós routerök is úgy vannak beállítva, hogy adnak a gépnek IP-t és minden szart. Szerintem inkább a hálókártyát nem látja a Linux. Vezetékesen, vagy vezeték nélkül kapcsolódsz a routerhez?

    Az ifconfig parancs kimenetét másold még be a terminálról.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz quailstorm #1259 üzenetére

    A partícióhatár semmit nem szel át. Persze, ha a 3 helyett lett 1 partíció, akkor íródhat adat a másik 2 területére is, így lehet, hogy 1-2 file nem lesz visszaállítható.

    A GetDataBack meg igenis működik, jól elfut CD-ről is, nekem elég reménytelen helyzetből is szinte minden adatot visszahozott, tényleg nem kamu cucc.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz Llew #1258 üzenetére

    Szerintem akkor nagyon jó esélyed van, hogy visszanyerd az adatokat, mert csak a partíciós tábla változott. Csak addig ne használd a Mintet. Egy másik gépen töltsd le a Hiren's legújabb CD-jét, írd ki pendrive-ra vagy CDRW-re, beröffented rajta a GetDataBacket. Az meg fogja találni a régi partícióhatárokat, és visszaállítja a cuccost, persze elvileg kéne hozzá egy másik HDD is, mert arra a HDD-re nem lehet írni, amiről mentesz.

    A GetDataBacket nem fogja zavarni, hogy most Linux partíció van rajta, mert látni fogja, hogy hol vannak NTFS-ses fájltöredékek. Az a lemez szektorait nézi át, nem a mostani partíciókkal foglalkozik.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz Llew #1255 üzenetére

    Jól írják, GetDataBack for NTFS, a Hiren's CD-n rajta van. Nehogy csak ezért Windowst telepíts, jobb CD-s rendszerről dolgozni. Ne írj semmit a kérdéses HDD-re, még a Linuxot se indítsd el róla!

    Ha a Mint szabadon hagyta azt az XP-s partíciót, csak átszabta, akkor visszahozhatók az adatok teljes egészében, ha viszont saját magát másolta fel oda, akkor az adatok egy részének garantáltan bukó, nagy csoda, ha az összes kép helyreállítható.

    Azért tanulságnak könyveld el, hogy windowsos rendszerpartíción fontos, pótolhatatlan adatot nem tárolunk, persze máshol sem (hacsak nincs róla biztonsági másolat), de rendszerpartíción aztán végképp nem. A másik, hogy minden OS telepítésénél vigyázni kell, amikor a particionálás részénél vagy, ott inkább lassíts le, mindent inkább 10x olvass át, a gombot is 5x nézd meg, vegyél 3x levegőt, mielőtt lenyomod. Nem véletlenül szoktak ilyenkor a telepítők pluszban rákérdezni, hogy biztosan akarod-e, a kiválasztott partíciókról minden adat el fog veszni. Ez nem a Linux hibája, a Windows telepítőjével is előfordul, ha nem jó partíciót vagy HDD-t választasz, akkor adatvesztés lesz. Ez a legkényesebb része egy OS telepítésének, nem szabad ész nélküli Next-Ok-Next-Ok végtelen ciklusba esni. Persze, tudom milyen az, mikor már a rutin dolgozik az ember helyett, mindenki hajlamos rá, hogy elkapja a gépszíj a nagy nyomogatási lendület közepette, aztán elég egyszer nem jól kattintani vagy benézni.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz petipetya #1235 üzenetére

    Ezzel nem értek egyet. Elég gáz az 1 partíció. Ha behány a rendszer, és véletlenül nem tudod helyrehozni, eléri a partíciót, akkor buktad az adatokat is. Igaz én két helyen is tárolom a fontosabb dolgokat, de akkor is biztosabb a külön adatpartíció, kényelmesebb, sok vizet nem zavar.

    Nálam eredetileg 3 elsődleges partíció volt majdnem mostanáig (Windows NTFS, adat1 NTFS - erre terveztem régen opcionálisan Linuxot, azért is lett külön partíció, adat2 NTFS), még évekkel ezelőtti szokásomhoz híven maradt így rajta). Most 4 elsődleges partíció van (root, swap, adat1 megmaradt, de Ext4 titkosított lett, adat2 megmaradt, de Ext4 titkosított lett, persze ez csak ideiglenes kényszermegoldás). Ha majd kijön a Mint 17-es, vagy Arch kerül a helyére, akkor telepítéskor tényleg újraparticionálom, de előtte az egész lemezt letitkosítom. Akkor lesz egy kicsi boot Ext2 partíció (ennek muszáj titkosítatlannak lennie, különben a rendszer nem tud betölteni), meg egy LUKS titkosított blockdevice, rajta LVM, ez így kívülről csak 2 partíció. Viszont az LVM-en belül lesz root (45GB), swap (valamivel nagyobb, mint a RAM mérete), adatpartíció (az egész maradék lemezterület), mind Ext4-es. Nem szándékozok már Windowst visszatenni a gépre, ha majd esetleg olyan meló lesz, amiért fizetnek, akkor majd felteszem új HDD-re/új gépre. Így már nem szempont, hogy legyen NTFS/FAT32 partícióm.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz pjtr #1245 üzenetére

    Nálam KDE-s Mint 16 alatt: Rendszerbeállítások → Kijelző és monitor → Képernyőzároló → Automatikus indítás ennyi idő után / Jelszó kérése ennyi idő után, itt kell az időtartamot beállítani és a jelszókérést letiltani. Ha Cinnamon vagy más ablakkezelőd van, akkor is valami ilyesmi lesz, csak kicsit máshogy hívják esetleg, de akkor is beállítások, képernyő környékén lesz valamilyen zárolás név alatt.

    Lejátszóban is meg lehet tiltani, hogy videó lejátszása közben tiltsa le a képernyővédőt, és akkor nem kapcsol be a zárolás.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz King Unique #1241 üzenetére

    Az AutoCAD-re vagy 3D-s tervező progik minden, csak nem otthoni felhasználás. Egyébként valóban, vannak ingyenes CAD-ek, csak nem feltétlenül kompatibilisek minden esetben a AutoCAD-del.

    Kimaradt a leírásból, hogy a mostani Linuxok nem csak otthonra jók, hanem irodákba is. Ahol csak leveleznek, szöveget szerkesztenek, netezgetnek, nyilvántartóznak valamilyen adatbázissal, meg csak fájlmegosztás kell. Nyilván azért más egy IT tech vagy tervező- vagy designcég, oda már nem feltétlenül elég, de egy átlag irodába igen. Sok kisebb cég/vállalkozás feleslegesen költ Windowsokra.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz #40553216 #1242 üzenetére

    Egynyelvű szótárat is használok a tanuláshoz, főleg, mikor angolról kell magyarra fordítani, meg nyelvi példákat kell keresni, hogy hogyan használnak egy adott szót, hogy néz ki az az adott szó angol mondatba ágyazva, de magyarról angolra fordításnál nagyon nagy szükségem van az Országh-szótárra. Az egésszel nem lenne baj, ha XML-lé lehetne alakítani, a neten már sok nagy neves külföldi kiadó szótárát átalakították valamilyen XML-szerű formátummá, amit visz a Goldendict (ami natívan van Linuxra is), csak ez a magyar kiadós szarság megfoghatatlan. Remélem, hogy előbb-utóbb valaki megtöri.

  • N0zer0

    senior tag

    válasz joelke HU #1238 üzenetére

    Az /etc/apt/sources.list fájlban ez van nálad?

    deb http://packages.linuxmint.com/ maya main upstream import
    deb http://archive.ubuntu.com/ubuntu/ precise main restricted universe multiverse
    deb http://archive.ubuntu.com/ubuntu/ precise-updates main restricted universe multiverse
    deb http://security.ubuntu.com/ubuntu/ precise-security main restricted universe multiverse
    deb http://archive.canonical.com/ubuntu/ precise partner
    deb http://packages.medibuntu.org/ precise free non-free

    # deb http://archive.getdeb.net/ubuntu precise-getdeb apps
    # deb http://archive.getdeb.net/ubuntu precise-getdeb games

  • N0zer0

    senior tag

    Egy kicsit hozzászólnék a cikkhez is. Szerintem ma már nem nagyon kell tartania az egyszeri usernek sem a Linuxtól. A legnépszerűbb disztrók bőven felhasználóbarátak, van egy csomó alkalmazás. Amire meg véletlenül nem lenne, arra ott a Wine, nem egy esetben még jobban is fut benne a windowsos program, mint natívan, Windows alatt, játékokon sem lassít sokat, alig pár fps-t vesz le. Ennek ellenére amondó vagyok, hogy megéri mindenből natív linuxos alkalmazást használni, és csak akkor Wine-zni, ha tényleg nincs alternatíva az adott windowsos alkalmazásra (ritka az ilyen), de ez utóbbi megint nem elképzelhető otthoni felhasználóknál (vagy igen, de akkor kétlem, hogy csak szimpla otthoni felhasználásról lenne szó).

    Hacsak valakinek nincs túl régi, túl spéci hardvere, ami az újabb disztrók/kernelekkel nem megy, nincs mitől tartania Linux-fronton. Kinézetre, sebességben, testreszabhatóságban köröket ver a Linux a Winre. Egy dolgot látok problémásnak: a windowsos userek elfelejtik, hogy anno a Windowst is kő keményen tanulniuk kellett, sokszor szoptak azzal is, sok újratelepítgetés, kísérletezés, adott esetben driverekkel vergődés, stb. áll mögötte, mire beállt az évek folyamán a szokásos rutin. Ezért mikor aztán Linuxra váltanak, eléggé nem fair módon azt várják el, hogy 5 perc alatt minden működni fog, minden programjukra azonnal lesz 100%-os alternatíva, az eszközök 100%-a működni fog (jó ez Linux alatt nem ritka, pl. nekem mind működött alapból, még a nyomtató, szkenner, hulladék webkamera is), hogy majd minden olyan lesz, mint Win alatt. Aztán csalódnak egy nagyot, és le is törlik, anélkül, hogy valódi esélyt adnának neki.

    Aztán sokszor éri az a vád a Linuxot, hogy nehézkes, nem felhasználóbarát, terminálban, konzolban kell varázsszavakkal bűvészkedni, conf fájlokat és scripteket hegeszteni, eszköznevekkel kínlódni (eth, /dev/sdz97423498). Ez így is van, csak megint azt felejti el az emberek többsége, hogy a Windows lelkivilága sem egyszerű (hacsak nem megy minden elsőre, alap GUI-ból). 800 mélységbe elrejtett registrykulcsok létrehozása-hekkelése könyékig belemerülve (főleg, ha nem sikeres és hazavágjuk vele a rendszert), házirendekkel, csökkentett módban és install CD-ről előhozott javítókonzollal, msconfiggal vergődés (plusz szolgáltatások tiltogatása), parancssorban parancsok meghívása (pl. SSD beállítás, hálózatos finomhangolás NET paranccsal), BATCH fájl írása adott esetben, vírusokkal küzdelem, mindenféle spéci karbantartóprogramokkal (pl. CCleaner, amit feleslegesnek tartok), DLL verziókkal, frissítésekkel, rendszer-visszaállítási pontokkal, kalózverziókkal ökörködés, nLite-os Service Pack, SATA driver integrálásával görcsölés. Ezeket az egyszeri, max. ECDL szintű felhasználó épp úgy nem tudja Windows alatt sem segítség nélkül megoldani, csak hát a Windowsnak elnézzük az összes hülyeségét, akár fizetünk is a segítségért, mert a Windowst már megszoktuk, és bízunk benne.

    Szóval igen, a különböző Linux disztróknak is megvannak a hülyeségei, szopni itt is kell, sok disztrót/ablakkezelőt/alkalmazást ki kell próbálni, adott esetben többször neki kell futni, rá kell áldozni az időt, energiát. Érdemes, mert egy ponton túl a Linux meg fogja hálálni, csak túl kell tennünk magunkat az ismeretlenen és a kezdeti nehézségeken (tanulópénz: partícionálás, bootmanager problémái, fstab elszarása, csomagkezelőn kívül telepítgetős huszárkodás pofára esései, videokártya driverével hentergés, stb.). Ráadásul bőven megéri, mert ha már megismertünk egy fajta linux rendszer, akkor jó esetben már a többi disztróval sem lesz utána nagy gondunk, meg akkor sem érezzük magunkat ufónak, ha valahol BSD-vel, Solarissal, vagy hasonlóval kerülünk szembe, meg úgy általában a Windowson kívüli élet egyáltalán nem fog gondot okozni, mert bizony van élet a Windowson túl, és nem is akármilyen.

    Én pl. mindig is követtem a disztrók fejlődését, többször be-bepróbáltam őket, eleinte csak másodlagos rendszerként Windows mellett, majd fő OS-ként, de még mindig Windows mellett (XP, Win7). Már Windows-felhasználóként is az évek során pl. elkezdtem ingyenes, lehetőleg multiplatformos programokra átállni, szép lassan, egyesével haladtam. Próbáltam leszokni a warezról, nem a szerzői jogok iránti tisztelet miatt, hanem rettenetesen untam a kalóz verziókkal, törésekkel szopást, meg azt, hogy minden Win reinstall után újra kellett telepítenem és törnöm ezeket a programokat. Az ingyenes, multiplatformos programok legtöbbje megy portable módban is, és még Win reinstall után is azonnal használhatóak, frissíthetőek, fórumokon nem támadnak le, hogy warezt használ az ember és úgy próbál segítséget kérni. Így az évek folyamán szép észrevétlenül szinte minden téren találtam ingyenes alternatívát.

    Ezért mikor most sokadik nekifutásra végles átálltam fő OS-ként Mintre (Windows helyére ment), akkor nem okozott nagy lelki törést az átállás. Eleve volt tapasztalatom több disztróval, korábbi szívások tanulságai, az általam használt ingyenes, multiplatformos programok 98%-a eleve ott van változatlan formában Linux alatt is, alig volt 1-2 progi, ami helyett tényleg másikat kellett keresni. Előfordult kényelmetlenség is, hogy egy adott windowsos progit csak több másik linuxos program használatával tudtam kiváltani (foobar2000 helyett Clementine + audio converter bash scriptek + gain szabályozásra külön progik), mp3DirectCut helyett mp3splt + EasyMp3Gain, Office 2010 helyett LibreOffice + csinosításra LaTeX, Total Commander helyett Double Commander + curlftpfs, GoldWave helyett Audacity + terminalban bűvészkedés, Notepad++ helyett Kate editor + JS plugin hegesztése, vagy GVimezés). Még így is előfordul, hogy a linuxos változat csak 98-99%-ban fedi le a windowsosat, és esetleg egy-két funkció nem olyan kényelmes, de a linuxoson is minden megcsinálható, legfeljebb 1-2 dolog picit kényelmetlenebb (máshogy kell áthidalni, többet kell kattintani, scriptet kell terminálból meghívni), de csak megszokás kérdése.

    Tényleg Linux alatt is meg lehet csinálni mindent, kizárólag ingyenes programokkal. Egyedül az GIB Országh akadémiai angolszótárra nem volt alternatívám (erre van licencem, papír alapon is megvan, de utálom a GIB-et, sajnos az IDX, REF, TDO, DAT szótárfájlokat még senkinek sem sikerült átkonvertálni XML alapokra), ahhoz az egyhez kellett a Wine, nyelvtanuláshoz kell, ezt nem váltja ki akármilyen angolszótár vagy a Google Translate.

    A másik érdekes dolog, hogy ha routerről, NAS/mediacenterről, telefonról, táblaképekről van szó, akkor hajlandók vagyunk linuxos megoldássokkal és Androiddal (rootolással, meg főzött ROM-okkal) szívni, mert nincs rá Windows, de bezzeg desktopon, ami a legtöbb felhasználó számára egyáltalán nem más (épp úgy csak netezik rajta, meg alap dokumentumokat szerkeszt, videózik), ott meg csak Windows only hajlandóság van. Abszolút le lehet pedig szakadni a Microsoft csöcseiről, le lehet küzdeni az anyakomplexusos warezolós reflexeket. Ennek ellenére tényleg lehetnek olyan régi gépek, amelyekre jobb lehet még az XP, de azt felejtik el sokan, hogy a végtelenségig nem lehet majd XP-ni. Előbb-utóbb váltani kell, az IT gyorsan fejlődik. Ha most meg is ússza valaki, hogy XP frissítések híján nem kapcsolják botnetbe, és nem lopják el a netbankolós jelszavait, akkor is váltania kell előbb-utóbb (Win7/8/9-re, Linuxra, ha kell új gép vásárlásával) majd valamilyen alkalmazás miatt, vagy mert legalább egy fontos program/új hardver nem fog már menni, vagy nem jelenik meg, nem lesz drivere XP-re. Jobb ezt tervezetten, higgadtan előbb meglépni, időben átállni, mint az utolsó és utolsó utáni pillanatban (úristen, már tényleg nem megy XP alatt, nem tudok vele mit csinálni, mindig vírust szedek össze) fejvesztetten kapkodni, meg idegesen pénz szórni (és gyorsan minden szart összevenni).

    Szóval jó, hogy születnek ilyen cikkek, és látják az emberek, hogy bizony vannak alternatívák, és akár már a Linuxra átállás is könnyebben megléphető, mint valaha, nem számít ma már sci-fi-nek, és kiváltságos kockák homoerotikus klubjának. A másik különösen fontos érv a Linux mellett az ingyenességen túl, hogy ma már Win8.1-re váltani legalább olyan meredek (csempék, beállítások, régi DirectX-es játékok futási problémái, esetlegesen régi alkalmazásokkal való kompatibilitási gondok), a Win8.1-ből legfeljebb a Windows-telepítő, C: meghajtó, .EXE fájlok, regedit lesznek ismerősek, de amúgy a legtöbb átlag user semmit nem fog tudni vele kezdeni segítség nélkül, egy csomó dolgot elölről kell kezdeni tanulni/megszokni. A Win9 meg még csak erősen ígérgetés szintjén létezik, és az sem biztos, hogy ha végre majd valamikor kijön, az nem lesz ilyen csempés szar, meg könnyen lewarezolható/megfizethető lesz. Persze a csempék kikerületők, desktop mód megvan, 3rd party programokkal Start Menü, gyorsindítás is visszavarázsolható, de ezek megint legalább olyan hekkelések, amik semmivel nem könnyebbek a Linux nehézségeinek leküzdésénél. Plus a modern Windowsok alá vas is kell, nem kicsit. Ott van persze a Win7, de vas annak is kell bőven, meg az is 5 éves OS már, és ugyan még egy jó darabig támogatott, de azért mégis csak 5 éves, SP2 nem lesz már rá, új DirectX és IE verziók nem mindig lesznek garantáltak rá, stb..

  • N0zer0

    senior tag

    Ezt a logikai partíciózást home usereknél sose értettem. Egy csomónál láttam, hogy a Windows is úgy van nekik feltéve, hogy a HDD elején elsődleges partícióra van feltéve a Win, utána egy extended (???) partíció következik, benne egy logikai partíció. Ki a p5söm gányol így, logikai partíciókkal? Eleve nem is értem, hogy ki találta ezt ki, miért van ennyi home usernél így megcsinálva. Talán a Win csinálná így meg automatán? Jó, sokszor még az is haladás, ha nem egybe van particionálva az egész hóbelebanc, de akkor is.

    A logikai partíció arra való, ha 4 partíciónál több kéne egy HDD-re, akkor lehessen csinálni 5., 6., stb. partíciót, na de home gépen ez nagyon nem reális, sőt normálisabb melóhelyeken, cégeknél sem. Elég 1-2-3 partíció, az lehet mind nyugodtan elsődleges. Még Linuxnál sem tudom nagyon elképzelni, hogy 4 elsődleges partíció ne lenne elég (rendszer, swap, adatok, meg még valami, mondjuk home).

    Nekem most 3 elsődleges partíció van. Majd ha frissítek 16-osról Mint 17-re, akkor az egész HDD-t titkosítom (alap LUKS AES256 CBC, most csak 2 adatpartíció van titkosítva), és LVM kerül rá, 3 partícióval, Windows úgyse megy már vissza erre a gépre, már átálltam egy ideje Mint KDE-re, és nagy megelégedéssel használom (fényéveket ver technológiailag bármelyik Windowsra). Egy partíciót fog kapni a rendszer, meg lesz swap partíció, meg egy adatpartíció, de azt nem tudom, hogy érdemes-e külön negyedik, home partíciót létrehozni.

    Megköszönném, ha régi motoros Linux guruk leírnák, hogy milyen előnyök szólnak a külön home partíció mellett. Vagy az is elég, ha az adatpartícióm (van rajta egy csomó adat, dokumentum, windowsos program, de sok az üres hely is) lesz egyben a home?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés