Új hozzászólás Aktív témák
-
eternam
tag
Left 4 Dead 2 runs faster on Ubuntu than on Windows
-
eternam
tag
Innen lehet letölteni a bétát:
http://www.fileplanet.com/126568/download/Steam-v2.0-Beta-Client-%5BLinux%5D
-
#387
eternam
tag
lionhearted
#386
eternam
tag
válasz
lionhearted
#386
üzenetére
Eddig is voltak/vannak zárt szoftverek/játékok linuxra, csak kevesebb. Most valószínű több zárt játék lesz. Filozófiából nem lehet megélni és engedtessék meg hogy azt futtassak az rendszerem amit akarok ha kifizetem az árát.
-
#383
eternam
tag
fordfairlane
#380
eternam
tag
válasz
fordfairlane
#380
üzenetére
Majd meglátjuk mit hoz ki a közösség az id tech 4 motorból, aminek a kódját most nyitotta meg Carmack. Én azt gondolom, csak jó dolog sülhet ki belőle, elég a már régóta nyílt id tech 3 motorra épülő Nexuizra gondolni. Valami hihetetlen mit hoztak ki a srácok ebből az ősrégi 10 éves motorból.
-
#327
eternam
tag
lionhearted
#326
eternam
tag
válasz
lionhearted
#326
üzenetére
Ja igen, öt évig. Öt évente újra lehet telepíteni a rendszert. Miért mint? Mert megszoktam a gnome 2-őt, az unityt utálom, mate desktop meg gnome 2 fork és világ életemben ubuntuztam, ehhez a disztróhoz értek valamennyire.
-
eternam
tag
Jövőre akarok nyitni egy netkávézót. Már eleve arra gondoltam hogy linux mint lts lesz rajta, ami 7 évig támogatott, hát még úgy hogy lesz rá steam és valószínűleg portolni fogják a CS: Source-t is, ami valljuk be minden netkávézóba kell és szakítok a profitorientált MS üzletpolitikájával ami majd háromszor annyi pénzt kér a windowsért a home useres licensz árához viszonyítva ha az üzleti felhasználásra kerül. Az már csak hab a tortán hogy vírusirtóra sem kell költeni és nem kell attól félnem hogy valamelyik barom felhasználó szétbarmolja a rendszert csak azzal hogy megnyit egy kártevővel fertőzött oldalt.
-
eternam
tag
Ezt már beírtam egy másik topikba, de szvsz nagyon igaz, így ide is becopyzom:
Newell lépése egy lavinát fog elindítani. Valószínű portolni fogják azokat a játékokat linuxra is, amik portolva vannak macosx-re, hiszen ez már nem olyan nagy munka opengl itt is, ott is. Ennek beláthatatlan következményei vannak, mert nem lehet indok majd az hogy vérpistike azért nem használ linuxot, mert nem fut rajta a kedvenc játéka.
És ha a játékok miatt nőni fog a linux tábor, akkor valószínű megéri a cégeknek portolni rá a professzionális alkalmazásokat is. Ha pedig lesznek zárt professzionális alkalmazások linuxra, az még több felhasználót fog vonzani. Mondom, lavina. -
eternam
tag
Szóval, én megpróbáltam többször is, de az időm drága.
Inkább fizetek és HASZNÁLOM a gépemet, az alatt az idő alatt amíg a Linuxot buzerálnám, inkább pénzt keresek a gépemmel...:-)
-
eternam
tag
válasz
Keeperv85
#290
üzenetére
Hogy valaki sajátjaként zárt kódban újra eladja...?
A nyílt kódot nem lehet továbbfejlesztve bezárni, nem teszi lehetővé a GPL licensz.
Vannak dolgok aminek jobb ha zárt és igen: a játékok szerintem ide tartoznak.
Ebben igazad is van, meg nem is. Carmack bácsi épp most tette nyílttá a az id tech 4 motort és gőzerővel készülnek vele a fejlesztések linuxra is, meg windowsra is.
-
eternam
tag
A számítógépek az ötvenes években kezdtek elérhetővé válni a kutatók számára, és egészen a nyolcvanas évekig elzárva maradtak a tömegek elől. Ekkoriban a kutatók közösen használtak egyegy gépet, és mindent megosztottak egymással. Az egyes intézetekben dolgozók pedig gyakran adták át egymásnak a fejlesztéseiket, így akkoriban az informatika fejlődése nagyon hasonló volt ahhoz, ahogy ma a nyílt forráskódú modell működik – azonban ekkoriban ezt még senki sem hívta így.
A szabad szoftver mozgalom szellemi atyja és megalapítója, Richard M. Stallman 1971ben kezdett el dolgozni a legendás amerikai tudományos egyetemnél, a MIT-nél Stallman a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó részlegnél dolgozott, ahol a kor egy legendás számítógépét, a PDP10est használta. A gépen egy ITS (the Incompatible Timesharing System – Inkompatibilis időosztásos rendszer) nevű operációs rendszer futott. Stallman egyike volt azoknak a programozók, akik a rendszer továbbfejlesztésén dolgoztak.
A nagy számítógépek köré tömörülő közösség azonban a nyolcvanas évek elejére összeomlott. A Digital befejezte a PDP10es fejlesztését, és az intézetnek új gépek után kellett néznie. A kor modern gépei, mint a VAX vagy a 68020as saját operációs rendszerrel rendelkeztek, azonban ezek nem voltak szabadok – már ahhoz is alá kellett írni egy titoktartási szerződést, hogy egyáltalán egy futtatható másolatot kapjanak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy tilos segíteni a másiknak. Megtiltották a közösségek együttműködését, az új szabály pedig így hangzott: „Ha segítesz másoknak, kalóz vagy. Ha bármilyen módosításra lenne szükséged, könyörögj nekünk, hogy csináljuk meg.”
A fejlesztők jelentős része beállt a sorba, és elfogadta az új játékszabályokat. A korábban élő, aktív közösségeket szétverték. Richard Stallman számára ez komoly morális dilemmát jelentett. Számára egy ilyen szerződés elfogadhatatlan volt. Felmerült benne, hogy elhagyja az informatika területét, azonban ez azt jelentette volna, hogy veszni hagyja a tudását. Ezért tovább gondolkodott. A kérdés az volt, hogy tudna-e olyan programot írni, ami újraélesztené a korábbi közösségeket.
A válasz kézenfekvő volt: operációs rendszert kell fejleszteni. Ez a legfontosabb szoftver ahhoz, hogy el tudjunk kezdeni használni egy számítógépet, és ez az, amire minden más is építkezhet. Stallman 1984ben elhagyta a MITt, hogy az új projekt jogilag teljesen független legyen az intézménytől, és munkához látott. Így született meg a GNU projekt. A szabad szoftver születése
jelentése (GNU's not Unix – a GNU nem Unix). Winston professzor, a MIT mesterséges intelligenciát kutató laboratóriumának vezetője megengedte ugyanakkor Stallmannek, hogy továbbra is használja az egyetem infrastruktúráját. Stallman ekkor fogalmazta meg a szabad szoftverek alapelveit:A program szabadon használható, bármilyen célra.
•
A programot mindenki szabadon módosíthatja, igényei szerint.
•
Hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, a forráskódhoz
biztosítani kell a hozzáférést.
A programot bárki továbbadhatja, akár ingyen, akár pénzért.
•
A program módosított verziói szintén szabadon terjeszthetők, hogy
•
a közösség is részesülhessen a fejlesztésekből.A megfogalmazott elveket azonban jogilag is értelmezhető formába kellett önteni: így született meg a GPL (General Public License), vagyis az általános nyílt licenc, amit ma a legtöbb nyílt forráskódú program használ. A licenc garantálja a fenti elvek sértetlenségét, és egy biztonsági kitétel is belekerült. Ez kimondja, hogy a módosított programnak továbbra is GPL licenc alatt kell maradnia, ha pedig valaki ilyen kódot épít a saját alkalmazásába (legyen akár az csak pár sornyi), akkor a teljes forráskódot ki kell adnia, a GPL licenc feltételeinek megfelelően. Ez biztosítja, hogy senki ne tehesse meg azt, hogy egy nyílt forráskódú programot továbbfejleszt, majd bezárja a kódot, így visszatartva a fejlesztéseit a közösségtől.
Ekkor kezdődött meg a ma is ismert első szabad szoftverek fejlesztése, mint amilyen például a GCC fordító (ami ma is szinte minden nyílt forráskódú program alapja), vagy a GNU Emacs. A legfontosabb szabad szoftvereket támogató alapítvány, az FSF (Free Software Foundation)5 1985ben alakult meg. 1987ben megszületett a Bash shell, vagyis az a szöveges terminál, amit jól ismerhetünk a Linuxból. A fejlesztés jól haladt, és 1991re szinte minden alapvető fontosságú elem elkészült. Már csak egyvalami hiányzott – egy kernel, vagyis rendszermag.
Ekkoriban kezdett egy finn egyetemista egy saját projekten dolgozni – ő volt Linus Torvalds, a Linux kernel atyja. Linus 1991. augusztus 25én az alábbi levelet küldte a Minix levelezőlistájára:
„Üdvözletem minden minix felhasználónakEgy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű fájlrendszer (praktikus okokból) többek között)."Vagyis adott volt egy kernel, alkalmazások nélkül, és egy alkalmazásgyűjtemény, kernel nélkül. Hamarosan a GNU projekt és a Linux egymásra talált, és megszületett a GNU/Linux. Az első Linux disztribúciókra sem kellett sokat várni: 1992 közepén jelent meg az SLS, vagyis a Softlanding Linux System, amely már tartalmazta a Linux kernelt és az alapvető eszközöket, köztük egy TCP/IP stacket és az X Window grafikai rendszert. A Debiant pedig 1993. augusztus 16-án jelentették be.
A többi már történelem.
Forrás:
toros: Az Ubuntu világa.
-
eternam
tag
"Win7-tel pedig még sosem szívtam":
Nos. A Goland Audio DVD Creatorral úgy megszívtam, hogyha nincs biztonsági mentésem a win7-ről, akkor telepíthettem volna újra az egész rendszert. Elindítottam, aztán kék halál, de annyira hogy az újraindítás után is kék halál fogadott. Ami azért érdekes, mert a linuxos wine-n hibátlanul fut és muszáj vagyok használni, mert csak ez tud 24 bites 96 kHz-es hangot ha audio dvd-t csinálok.
-
eternam
tag
Már írtam, hogy az előbb felsorolt játékok kapcsán semmi hiba nincs, hiába van support a windowsos driverre. Nem is a driver szokott lenni a wine-ben az elsődleges probléma, hanem az, hogy nem támogatja az adott játékot/alkalmazást. A Cedega ami hivatalosan több száz (vagy ezer?) játékot támogat és support is van hozzá, már inkább megérné azt az évi 25 dodót ami az előfizetés díja, de úgy vagyok vele minek fizessek, ha ezek a játékok amik jól futnak a wine-n éppen elegek nekem linuxon.
-
eternam
tag
Ha ubuntut, vagy valamelyik klónját használod, ezt a tárolót vedd fel hogy mindig a legfrissebb verziót használd a nyílt driverből.
sudo add-apt-repository ppa
ibaf/graphics-driverssudo add-apt-repository ppa: oibaf/graphics-drivers (egybe, csak ez a kurva fórum motor)
Jó az ATI-hoz, az NVIDIA-hoz, és az Intel-hez.
-
eternam
tag
Ráadásul, nekem HD4890 OC kártyám van, amihez most adták ki az utolsó zárt legacy drivert az AMD-ék, linuxra is, windowsra is. Ha lesznek továbbra is fejlesztések a nyílt driverben, akkor lehet átállok arra.
Nézd ha a wine-n hibátlanul fut a játék, akkor végül is miért ne? Legalább nem kell újraindítani a gépet. Ami nekem hibátlanul fut a wine-n:
FEAR
FEAR Perseus Mandate
FEAR 2 Project Origin
Rage
Crysis 2
COD2
CS: Source
Half Life 2 és az összes klónja
Medal of Honor Airborne
SOF Payback
UT2004
Wolfenstein
Bioshock
SteamMondom ezek úgy futnak, mintha windowson futtatnám.
-
eternam
tag
Én már játszottam ATI MESA driverrel a linuxos wine-n COD2-t, szépen futott, semmi különbséget nem tapasztaltam a zárt ATI driverhez képest a játékélmény szempontjából.
Úgyhogy nekem az a véleményem, ha a gyártó sz@rik majd jó minőségű drivert letenni az asztalra, akkor majd megcsinálja a közösség. Főleg úgy hogy lesz értelme.
-
ibaf/graphics-drivers
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- 27%-OS ÁFÁS SZÁMLA I Jogtiszta Microsoft digitális és fizikai termékek I DIGITALKEYZ.COM
- Assassin's Creed Shadows Collector's Edition PC
- AKCIÓ! AMD Ryzen 9 3900X 12 mag 24 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! 2TB Crucial T500 NVMe SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- Azonnali készpénzes Sony Playstation 4 Slim / PS4 Pro felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- DELL Universal Dock D6000 docking station (452-BCYH) (DisplayLink)
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 9800X3D 64GB RAM RTX 5080 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest