2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. MrDerekas: Ez most nagyon aktuális nekem. Hogyafeneessenbele
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #12 cinemazealot addikt MrDerekas #10
    Új Válasz #12
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    cinemazealot

    addikt

    válasz MrDerekas #10 üzenetére

    Női légzés? Férfi légzés? Szerintem hiányozhattam a suliból, amikor ezt adták, mert gőzöm nincs, miről beszélsz. :B

  • #11 buherton őstag MrDerekas #9
    Új Válasz #11
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    buherton

    őstag

    válasz MrDerekas #9 üzenetére

    Hemicolectomiám volt egy krónikus vakbélgyulladás miatt. 2 hétig voltam a budapesti Szt. Margit kórházban. A műtét utáni első éjszaka volt húzós. Ébredéskor azonnal tudtam, hogy nem laparoszkópos volt a műtét és akkor két részletban kaptam morfiumot is. Utána már "csak" kellemetlenség volt, hogy 3 napig nem ihattam vizet és 4 napig nem ehettem. A csövek ismerősek. A gyomorszonda volt a legrosszabb, mert minden nyelés fájdalmas volt. Na meg ilyenkor az emésztőrendszer iránya megfordul és a beleimből a jó savas cucc a gyomromba folyt vissza. Éreztem, ahogy folyik vissza és fáj.

    Határozottan nem egy leányálom kórházban lenni. A második hétre hiába a látszólagos jó kedv és a többi kezdett már minden bajom lenni. Főleg, hogy nem tudtam jól aludni és ez kezdte felőrölni az idegrendszerem. Egyszer kértem nyugtatót is (Frontin), de semmit sem használt. A morfium sem egyébként... Pedig nem drogozom az alkoholon kívül.

    MIndentől függetlenül "jó" élményekkel jöttem el. Minden bajom volt a vérvételtől korábban, most már mindkét karomat nyújtom és nem érdekel már. Megnyugodtam, hogy ha más nem is, de a sebészeti osztály rendben van. Azóta többször is vissza kellett mennem, de mindig teljes bizalommal fordulhattam hozzájuk.

    Számomra kellemes meglepetés volt, hogy a hazaengedésem után 2 hónappal visszamentem kontrollra és az osztályvezető főorvos felismert és meg is kérdezte a hogy létem. Hollott nem is ő műtött. Nagyon jól esett a figyelmesség.

    Szerencsére szinte teljesen panaszmentes vagyok.

    Nem semmi a kórház utáni életed sem. Az elmondásod alapján teljesen jól csinálod és ehhez kívánok egészséget, erőt és kitartást!

    Úgy vettem észre, hogy a kórházban szinte mindenki vevő a humorra. Hiába nem betegek nekik sem lehet egyszerű. Látni a sok beteg és elkeseredett embert. Ráadásul ők azután is bemennek dolgozni, hogy te vagy én már kikerültünk. Teljesen egyetértek veled, hogy ha mással nem is, de egy kis humorral kölcsönösen fel lehet dobni a napot. Szerintem a hivatás tudatuk mellett ezek az apróságnak tűnő dolgok is marasztalják az ott dolgozókat.

    Hajrá!

Új hozzászólás Aktív témák