Hirdetés

  2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. Tokió: high-tech társadalom, ahogy kell
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #37 shabbarulez őstag D4rkm4n #33
    Új Válasz #37
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    shabbarulez

    őstag

    válasz D4rkm4n #33 üzenetére

    Azért a mobil adatáviteli képességei elég szűkösek, egy állandó torrent hardcore terheléstől elég hamar megfeküdne. A jelenlegi HDSPA kapacitások nem p2p-re születtek, nem is nagy forgalmú video adatfolyamokhoz, böngészére, meg chatelésre ok, meg pár kisebb vicces videohoz havi 1, 2 vagy max 5GB adatforgalomig, de aztán vége. Majd a 4G már elég lesz úgy egy nagyságrenddel nagyobb adatforgalomhoz, amit a mai vezetékes technológiák(xDSL, kábelnet) tudnak, ott már talán a torrent is beleférhet, de csak mértékkel.

    Ha mi ezek alapján balkán vagyunk, akkor az amcsik, németek, angolok sem sokkal különben. És furcsa mód egyesek hozzájuk képest balkánnak tartanak minket.

    Egyébként a japánok sem töltenek sokkal többet mint más nemzetek, ilyen téren nincs igazán szignifikáns szórás ott ahol már van rendesebb broadband infrastruktúra. Tavaly 3. negyedévben volt egy statisztika ami szerint a szigetországban az aggregált sávszél úgy 560 Gbps volt, a két legnagyobb IX forgalma pedig közelítette a 200 Gbps-et. Akkoriban 24 millió broadband ügyfél volt. Az 560Gbps egy peak érték az átlag úgy a 3/4-e lehet ebből ki lehet számolni egy átlag userre vetített havi átlag forgalmat ami úgy ~ 5.5GB. Persze hogy az átlag kijöjjön sokan vannak akik 1GB-ot sem forgalmaznak egy hónapban és vannak persze hardcore előfizetők is akik akár több száz GB-ot is eltorrenteznek.

  • #36 shabbarulez őstag fsc #31
    Új Válasz #36
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    shabbarulez

    őstag

    válasz fsc #31 üzenetére

    ''Home user broadband ratio > 67%''
    Ez nem háztartást jelent, mint ahogy a cikkben szerepel, hanem azt a tipikus megszámlalhatatlan, hasraütéssel felszorzott számadatot hogy a háztartásokban hány előfizető lehet felhasználó és ezek aránya az össz népességhez. Ha egy ilyen adatot kreálsz idehaza akkor az 1 millió broadband előfizetés és a 3.8 millió háztartás aránya alapban ez alapban >25%, ha hozzáveszel egy hasonló hasraütéses szorzót hogy mondjuk minden háztartásban van 1.5 ember aki használja is máris ilyen 35-40% körüli értéknél jársz ami, messze több lesz mint a cikkben említett 20%.

    De az ilyen adatra én nem sokat adok. Én azt mondom a konkrét megszámlálható dolgokból érdemes kiindulni, azt lehet tudni hány előfizetés van egy országban, meg hogy hány lakosa van és ezekben az adatokban nincsenek beleképzelve mindenféle hasraütésre kreált arányszámok amikkel felszoroznak egyes eredményeket. Azok az adatok amiket én leírtam azok ilyen megszámlálható értékek amik elég jó ismertek, hiszen ilyeneket általában negyedévente mindenfelé nyílvánosságra hoznak.

    ''7.9 million FTTH (2006/12/31) = 17% of household''

    Ez már egy értékelhető adat, azonos azzal amit én is írtam hogy a 26 millió broadband ügyfél 1/3-ának van FTTx előfizetése. Egy negyedévvel később ez nagyjából így is van.

  • #17 shabbarulez őstag
    Új Válasz #17
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    shabbarulez

    őstag

    Ez a 67% broadband a háztartásokban nemtom hogy jött ki. Japánban 26 millió broadband előfizetés van és cirka 60 millió háztartás, a 45% közelebb állna a valósághoz. 26 millió broadband a 130 millió lakosságra viszonyítva 20%-os penetrációt jelent. Nálunk 1 millió broadband van a 10 milliós lakosságra ami 10% penetráció.

    Japánban a szélessáv azért nem mindenhol jelent 100Mbps-et, azért az ott is elsősorban a sűrűn lakott nagyvárosok privilégiuma, nincs mindenhol lakásokig kiépített optikai infrastruktúra ami ezt lehetővé tenné. Sőt ott sincs 100%-os broadband lefedettség ahogy más országban sem, szóval vidéken ott is van olyan terület ahol nincs vezetékes szélessáv.

    Viszont az tagadhatatlan hogy japánban elsőként megindult az infrastruktúra váltás a réz alapú xDSL-ről optikai kábel alapú FTTx-re. Az ilyen jellegű bekötések száma rohamosan nő, míg az xDSL számosság csökken. A legnagyobb szolgáltató az NTT(ami világszinten a 3. legnagyobb szolgáltató, csak a China Telecom és a China Netcom előzi meg) épp a napokban publikálta hogy most először van több FTTx előfizetője mint xDSL.

    NTT broadband fiber optics outshine ADSL [link] 6.1 millió FTTx vs 5.3 millió xDSL.

    Japánban az FTTx elérések részaránya úgy 1/3-a lehet az össz broadband elérésnek de ez a szám meredeken emelkedik ahogy az xDSL részaránya meredeken csökken.

    Viszont azt nem szabad elfelejteni hogy a Japán FTTx nem csak úgy magától terem, hanem rendesen költenek is rá hogy legyen. Az NTT 2004-ben indított egy programot aminek a célja az hogy 2010-ig 30 millió háztartásban - ami a japán háztartások fele - legyen elérhető az optikai elérési infrastruktúra. Ennek a projectnek az összköltsége 5 trilliárd yen, ami úgy 7500 milliárd forint, egy teljes éves magyar költségvetés. És ez csak az ország legnagyobb szolgáltatójának - aminek az állam az egyik legnagyobb tulajdonosa így kvázi ő pénzeli - a projectje, mellett azért vannak még nagy alternatívok is mint pl. a SoftBank aminek szintén van saját FTTx fejlesztése ahogy más kisebb alternatívoknak is, persze ezek területileg átfedik egymás hisz elsősorban mindenki a nagyvárosokban sűrűn lakott részein fejleszt.

    Hogy 2010 után indul e másik project a háztartások másik felének lefedésére optikai infrastruktúrával arról még nincs hír. Mivel azok ritkábban lakott területeken érintenének nagy valószínűséggel időben még hosszadalmasabb lenne kivitelezni és még drágább is lenne. És azért az üzleti megtérülési mutatók ott is számítanak. Mindenesetre 2020 előtt nem nagyon valószínű egy teljes országos optikai lefedettség, már ha egyáltalán indul a projectnek második fázisa. Addig pedig azért Mo-on is még sokminden történhet.

Új hozzászólás Aktív témák