- Három Redmi 15 érkezett a lengyel piacra
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Samsung Galaxy S21 Ultra - vákuumcsomagolás
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
coyote55
őstag
Az én utolsó ZX81-em 32kB RAM-mal döngetett. Azt egybeépítettem egy kazettás mechanikával, és kapott egy táblázatkezelő programot. Egy TSZ melléküzemág vette meg, évekig használták...
A Tungsramban az Apple][-t a fémhalogénlámpák színhőmérsékletének és fényáramának mérésére, az eredmények korrelációjának kiszámítására használták. -
A beleférbe a kártyák mennyiségét értettem. Többet nehezen helyeztek volna el. Ahogy jobban átnéztem a dolgokat volt benne némi csavar, ami egyszerre okos, másrészt meg kitolás. Ilyenekre gondolok pl:
- UGyan elvileg bármit lehetett volna bármelyik slotba rakni, de nem mindegyikben volt vidó jel
- A floppy vezérlőnek erősen ajánlott helye volt
- A soros portot vezérlő kártyának is, mert a szoftverek ott támogattákSzóval ugyan eredetileg elég rugalmasnak indult végül bedrótozták a szoftverbe jó részét.
A videó jel előállítása addig zseniális amíg nem kellett külföldre is szállítani, mert a PAL/SECAM verzióval elég sokáig bajlódtak. Ahogy a programozók is a furcsa módokkal és képernyő kezeléssel. Ha összevetjük a konkurenciával, akkor persze látszik, hogy ott sem jobb a kép. PET grafika = 0, TRS-nél meg egy hasonlóan elvetemült bit toszogatós módszerrel volt fekete-fehér kép.
coyote55: Snassz... ZX-81-gyel keztem, amiben megpatkoltuk idővel a RAM-ot, hogy ne 1k-val kelljen szenvedni, majd végül készült hozzá 16k-s bővítő. Na az volt a snassz. Bár még az sem, mert a többségnek még olyan sem volt 82-ben.
-
coyote55
őstag
Így van, a képernyő memória pedig $400-$7FF -ig tartott.
Az Apple ][ e már 64 kB RAM-ot kapott, és a "0" slotban lévő BASIC bővítőkártyával "átfedésben" volt a fölső 16kB-os lap. A kártyán az integer BASIC volt, váltani vagy az "int" BASIC utasítással, vagy assemblerből a C080, C080 meghívásával lehetett. Visszalépni BASIC-ből az "fp" utasítással, vagy C081, C081-el kellett.
Ismerőseim közül senki nem csinált 48 kB-os gépet, az olyan "snassz" volt, mert a C64-ben több memória volt, a Spektrumban meg ugyanannyi
Na nehogymár...! -
robohw
aktív tag
"C100-C7FF címeken voltak eredetileg a kártyák. De lehet, hogy csak ez szép kerek szám volt ami még befért. "
A cím nemigen lehetett kisebb, hiszen a 6502 stack-je hardveresen (drótozva) a nullás lapon van (első 256 byte), emiatt a bővítmények értelemszerűen felsőbb, a memória után mutató címekre kellett, hogy kerüljenek.
Mivel az Apple II első körben csak 48 K-ig volt bővíthető RAM-mal, így a legelső szabad cím a C001h volt. -
válasz
coyote55
#136
üzenetére
Részben. Szerintem az is számított, hogy hogyan ágyazta be a rendszerbe. C100-C7FF címeken voltak eredetileg a kártyák. De lehet, hogy csak ez szép kerek szám volt ami még befért. Woz az Integer BASICet is hasonlóan intuíciók alapján hekkelte össze egy füzetben fordítgatva fejben/kézzel az assembly-t.
-
coyote55
őstag
A fenébe, mi nem boldogultunk az ULA-val.
A "paddle" kezelésére kellett egy érdekes IC, az NE558-as, ami 4 db NE555-ből állt. Az is jóformán beszerezhetetlen volt, de legalább ki lehetett váltani 2 db NE556-al. Az 558 helyére foglalat került, és öcsipanelen elvolt a 2 db NE556-os.
Érdekesen nézett ki, mint egy felszállni készülő nagy bogár.
A 8 slot nem azért lett 8, mert így a lekérdezésük eredménye egy bájton kiolvasható volt? -
válasz
coyote55
#134
üzenetére
Speccit simán visszafejtették az elvtársak és gyártottak kismillió Spectrum klón-t sima TTL IC-vel megépítve.
Tud, nagyon jó tervei voltak. De nem mindegyik volt érett a gyártásra. Pl. floppy-t is áttervezték kicsit, hogy jobban gyártható legyen. Az Ő reszortja az alkotás volt, nem a részletek.
robohw: "Simplicity is the ultimate sophistication." Leonardo Da Vinci-től vették. A könyv jó, sok dolgot leír. Például Woz alkotási mechanizmusát. Nem tevezett előre, hanem saját intuíciója vagy igényei alakították ki a gépet. A Breakout-ot akarta szoftverbe önteni, ezért kellett szines grafika. Majd: "Well it needs sond, and I had to add a speaker to the Apple II. It wasn't planned , it was just accidental... Obviously you need paddles, so I had to scratch my head and design a simple minimum-chip paddle circuit..."
Néhány helyen részrehajló: "Whereas Commodore PET and TRS-80 could not easily be expanded beyond the 4k or 8k they came with..." Ez a Commodore legelső chicklet gombos verziójára még részben igaz is. De a TRS-80-hoz árultak bővítőt, amivel könnyedén lehetett növelni az alap memóriát. Radio Shack-nél a beépítést is elvégezték. Szerintem akkor is két alap user volt. Vagy nem értett hozzá, akkor az Apple II-őt sem bővítette, hanem elvitte egy kereskedőhöz vagy már az első nap szétkapta és megvizsgálta mit is vett.
Azt viszont korrektül bemutatja, hogy az ötletek jó részét Wozniak is átvette máshonnan és azokat fejlesztette tovább. beszél az Altair-ről és annak a bővíthetőségéről. Valamint arról is, hogy miért lett 8 solt a gépben:
"Wozniak knew from his experience at Hewlet-Packard that computer users would always find something to fill those extra slots, and insisted that they keep the number at eight."
-
coyote55
őstag
Tulajdonképpen még mindig inkább az Apple katalógus-áramkörei, mint a Sinclair ZX Spectrum ULA-ja, amit nem tudtunk visszafejteni. Végülis beszerezhető volt, mert "egyszerű" LS TTL katalógus-áramkör volt, és mint olyan, viszonylag olcsó volt az ULA-hoz, vagy a Commodore cél-IC -ihez képest.
Csak kis hazánkban akkor még nem volt Conrad bolt...
-
válasz
coyote55
#130
üzenetére
Igen Ő tervezte. Mindenhol spórolt az alaktrészek mennyiségén. Persze neki ott könnyebb volt, mert beballagott a boltba és megvette. Vagy még inkább a HP-tól kikölcsönözte. Eredetileg 6800-val indult el, mert HP-s kedvezménnyel jutott hozzá. Aztán a 6502 még a kedvezményes árhoz késepst is fele annyiba került. Érdekes sztori, most, hogy megint belelapoztam a könyvbe sok apró részlet jött elő.
-
coyote55
őstag
Wozniak tervezte a floppy illesztőkártyát is? Szidtuk, mint a bokrot az LS323 miatt...
Kellett egy a kontrollerkártyába, és nem lehetett kiváltani semmivel.
Beszerezhetetlen volt itthon, a vasfüggönyön túlról kellett szerezni, horror áron. Az az egy IC majdnem annyiba került így, mint egy ipari 5,25"-os floppy drive, és nem a MOM gyártmányára gondoltam. -
Emlékeztem, hogy valahol olvastam egy egész jó bevezetőt a korszakról. meg is találtam egy az Apple II-nek dedikált könyvben. A címe: Sophistication & Simplicity: The Life and Times of the Apple II Computer
Megemlíti például a Sol-20-t. A két Steve láthatta, mert szintén home brew, egy házban van minden, karatkeres megjelenítés, alaplap, integrált táp... Ezért is mondom azt, hogy nem volt forradalmi amit alkottak. Csak továbbfejleszteték a már meglévő ötleteket.
Micral N, SCELBI-8H, Mark 8... Sok elfeledett gép és apró újítás, amit ma már nem az igazi kitalálónak tulajdonítunk.
-
Az alaplap nagyon másként nem nézhetett ki. Már említettem a cára-delfin hasonlatot. Ha hátul akarsz kivezetni, egyen áramköröket használsz, akkor a design adott. Kb. mint egy kombi autónál.
Nézz rá az 5xxx-es IBM szériára. A kártyák elhelyezkedése és a belső elrendezés fokozatosan alakult ki. Az IBM-nél az összes extra funkció külön kártyára került, az alaplapra csak a proci/ROM/memória
5120 (1978)
5322 (1981-ből) Közvetlen elődnek tekinthető, több fejlesztő került át az egyik projectből a másikba.
Természetes, hogy vettek át más gyártóktól jó megoldást, de ez az egyész koncepciót az Apple-nek tulajdonítani nagyon erős egyszerűsítés, mert Woz is átvette a koncepció 90%-át másoktól. Ami jó húzása volt az a szines grafikus megjelenítés. A floppy meghajtót is ötletesen tervezte meg.
-
Az MS basicet Applesoft BASIC néven vezették be. 77-től volt elérhető ésa gép alap ROM-ját a a II Plusnál képezte már 1979 júniustól. Az egész nem új fejlesztés, hanem a Commodore-nak eladott, majd velük továbbfejlesztett 6502 BASIC továbbfejlesztése.
De nem az Apple, pontosabban Wozniak ismerte ezt fel, hanem már korábban ott volt a nagyobb gépek világában ahonnan az IBM mérnökei a projectbe érkeztek. Mikrogépeknél is ott volt az S-100 jóval az Apple II előtt. Szóval Woz ezzel semmi forradalmit nem tett, csak összeszedte a jó ötleteket. Ezt az IBM-esek nélküle is megtették volna a korábbi tapasztalataik miatt szerintem.
A PET fejlesztése párhuzamosan zajlott. Az Apple I (a II közvetlen elődje, az alapot meghagyták, de továbbfejlesztették) a 6502 fejlesztői doksián alapult. Peddle közvetlen segítséget adott nekik amikor debugolással nem haladtak. Nem Az Apple II-től lopták a PET-et vagy bármelyik másikat.
Sokkal inkább az ötletek körbe jártak. Nézd meg, hogy a Homebrew Computer Club kik vettek részt és mit alkottak meg. Az emberek körbe jártak a cégek között. Peddle is átigazolt később a Commode-hoz, majd vissza. Az Atariból kivált emberek alkották meg az Amigát... Nem volt egyik konstrukció sem forradalmi. Csak egyre jobban kombinálták a már meglévő ötleteket.
Az S100-nál a cél a bővíthetőség volt, amit a nagyobb gépekről lestek el. Mindenféle kártyát lehetett hozzá venni, ezt vette át Woz nagyon okosan.
81-ben az okos meghajtó volt drága, mint amilyen a PET-hez tartozó volt. Az gyakorlatilag egy külön számítügép ahogy a 1541 is. Az, hogy az OS nem támogatta a magnót elkaszálta a magnó interface-t teljesen. Beépítették, de az ötletet már menet közben dobták.
-
robohw
aktív tag
"Az OS ROM-ban van, gyakorlatilag az MS basic van felbővítve."
Lehet, hogy megcsal az emlékezeted.
Az Apple II 1977-ben startolt, a ROM-jában akkor még Wozniak integer BASIC-jével.
Az IBM PC viszont 1981-es keltezésű, opcionális ROM BASIC-kel. Ez ugye a korszakos 5150 tipusjelű gép.
Ugyanakkor, az Apple számára Bill Gates csak 1982-ben fejleszt teljes értékű (lebegőpontos) BASIC-et."Ha a TRS-hez hozzá veszed a bővítő dobozát, akkor ott vannak a slotok is. De ez logikus, mert mindegyiknek kb. ugyanannak kellett megfleelnie. Ez hasonlít arra, ahogy a bálnák, delfinek, halak, cápák alakja hasonló."
Ezt értem és készséggel el is fogadom, azonban a látszólagos apróságok számomra komoly jelentőséggel bírnak, hiszen ezekből alakult ki a használható PC, a szabványok, a kvázi szabványok sora.
Gondolok itt pl arra, hogy a bővítés, a bővíthetőség jelentőségét fel kellett ismerni, amit ugyan megtett a TRS külön dobozzal, de ezt tette az IBM is a maga külön dobozával. A járható út mégis az lett, amit az Apple alkalmazott, hogy megcsinálták a mai motherboard-ok ősét.Commodore PET.
A PET kb. fél évvel az Apple II után jelent meg, tehát a PET fejlesztő gárdájának azért volt miből merítenie (pl. belső táp), már ha volt ilyen késztetésük, mert rágalmazni persze nem akarom őket.
Amiért én megjegyzem ezt, az inkább utalás az időbeliség jelentőségére. Hiszen azért nem mindegy, hogy ki, mikor alkalmazott 1-1 megoldást, mivel azzal egyrészt úttörő volt, másrészt kockázatot vállalt. Mert, azért mégis csak más egy sikerre vitt elgondolást lemásolni, mint elsőként piacra lépni vele.Az Altair esetében tény az S100-as busz, az "üres" alaplap.
A PET motorháztetejének felnyithatósága viszont már visszaköszön az IBM gépében, ahogy az egybe integrált "alaplap-szerű" modulárisan bővíthető kiépítés is."A kazetta nem is tudom miért került rá amikor a floppy az elsődleges tároló"
Szerintem azért, mert 1981-ben még irgalmatlanul drága volt a floppy meghajtó. Ez egyben jelzi is, hogy az IBM nem egészen az üzleti szférának fejlesztette a gépét, hiszen a szintén általa kifejlesztett mágneslemezes tároló abban a szegmensben azért megfizethető volt, pontosabban lett volna.
Még annyit, hogy jóllehet, a tápegység más gépnél is a dobozba került, de nem volt külön leburkolva. Ezt először az Apple lépte meg, az IBM meg követte ebben (is).
-
-
válasz
coyote55
#122
üzenetére
Nem mondtam, hogy pozitívum, de fontos ismérv. Azt írtam, hogy minden külön kártyán van, ezért cserélhető. Wozniak szerint: "To me, a personal computer should be small, reliable, convenient to use and inexpensive." Jobs erre rakta rá, hogy minden egy dobozban designosan legyen. Ez nem volt az IBM-nél cél.
A PET jobban terjedt az oktatásban eleinte, mint az Apple. Nem is csoda, ha többszörösét adták el. Az Apple marketing gépezete évekkel később átpozícionálta a céget és ma már a győztesek történelmét hallani szinte mindenhol.
A BASIC interpreter nagyrészt megegyezett hiszen mind a kettőnél (meg még a TRS, PET esetében is) a Micro-Soft volt a beszállító. Szóval a felhsználó barátságban nem lehetett
"Pár évvel később" Pont ez a lényeg. A PC tervezésénél már eleve más volt amit megcéloztak. Az Apple eredetileg a home, míg az IBM az üzleti vonalról közelítette meg a kérdést. Nézz meg egy másik jó példát: A billentyűzet minősége és a karakterkészlet. Az Apple csak nagy betűket kezelt eredetileg. Az IBM billentyűzete klasszisokkal múlt felül bármit a szegmensben. Valahol olvastam, talán 81-es Byte, hogy az IBM billetnyűzetet dicsérte egy cikk író. Szerinte az IBM keyboarddal agyon lehet ütni valakit és elásni vele. Az eszköz még ezt követően is simán fog működni, méghozzá jobban, mint bármilyen konkurens.
Az Apple II-ben Wozniak átvett ötletet nem is keveset. A bővítő sín ötletét pl. az Altair-től. Ha megnézel egy korabeli '77-es Byte magazint, akkor a korai Apple II cikkek (pl. pont az amiből Wozniak véleményét idéztem) mellett sok bővítő kártyás hirdetést találsz Altair-hez. Szóval szerintem ha pontosak akarunk lenni, akkor az S-100-hoz nyúlt vissza Wozniak és az IBM-es mérnök csapat is. Az IBM-es emberek megvalósítása közelebb áll az eredetihez, mint az Apple II féle. Ehhez hasonló az a tévedés, hogy az MS az Apple GUI-t másolta, holott mind a ketten (meg még sokan mások pl. az Atari is) a Xerox-tól lopták az ötletet. Aztán oda-vissza az egy-két javítást, multitaskingot, vágólapot...
A birodalomban a Spectrum klón gyártás tetszik a legjobban. Van vagy 50 különböző fajta, színű, billentyűzetű...
-
coyote55
őstag
Az miért is pozitívum, hogy a gép önmagában nem működőképes?
Teljesen egyértelmű szerintem, hogy a nagy kék lenyúlta az Apple ][ felépítését. Addig nem volt olyan gép, amelyik annyira moduláris lett volna. Nem véletlenül lett az amerikai főiskolák (gimnáziumok) iskolagépe.
A BASIC interpreter sokkal felhasználóbarátabb volt, mint a PC-é, könnyen lehetett assemblerben programozni és a bővítőkártyák gomba módra szaporodtak hozzá.
Pár évvel megjelenése után volt az Apple ][-höz 80 karakteres, és volt profi RGB monitorkártya is. -
coyote55
őstag
Apple ][-nél a karakter ROM a $400-$47F címek között helyezkedett el. Nem foglalt el valami sok helyet...
Apró érdekesség: a "Birodalomban" is történt Apple ][ koppintás. A gép neve "Alpha 64" volt, ez jelent meg a képernyőn boot után. Igenám, de egy csomó program nem volt hajlandó futni rajta, holott semmilyen másolásvédelmet nem találtunk. Az eredeti Apple-n viszont remekül futott.
Pár hónap eltelt, mire kiderült, hogy a program "megnézte", hogy a ROM adott címein milyen értéket talál.
Az Alpha 64 nem tetszett neki, miután az EPROM-ot kijavítottuk Apple ][-re minden program futott. -
Khmmm. Amit itt felsoroltál az igaz mindegyikre az első trióból kivéve a bővítő slotokat. Minél van BASIC, magnó I/O, belső táp. Ha a TRS-hez hozzá veszed a bővítő dobozát, akkor ott vannak a slotok is. De ez logikus, mert mindegyiknek kb. ugyanannak kellett megfleelnie. Ez hasonlít arra, ahogy a bálnák, delfinek, halak, cápák alakja hasonló.
A tervezési alapelvek, tértek el:
- Jobsék a tervezésnél az otthoni felhasználókat célozták. Ehhez midnent egybe akartak építeni, a gép bővíthető, de minden extra nélkül is tökéletesen működik. A kijelző színes. A kazetta az elsődleges tároló, a floppy később jött. Az OS ROM-ban van, gyakorlatilag az MS basic van felbővítve. Ez tartalmaz mindent.
- az IBM gép üzleti irányból közelített. A bővíthetőség, moduláris felépítés volt a szempont, de pont ezért bővítő kártyák nélkül használhatatlan. Az alap kijelző mono, csak karakteres, de 80x24-es, ami üzleti alkalmazásokhoz sokkal jobb. A kazetta nem is tudom miért került rá amikor a floppy az elsődleges tároló (hiába alap enek a vezérlője sincs integrálva). A kazettát DOS alol nem is tudod használni csak BASIC-ból. A szoftver felépítése is sokkal több rétű: BIOS+OS (DOS ami disk-ről töltödik be) + BASIC (ha nem boot-ol valamilyen OS-t)Szóval inkább így nézd:
I =igen
N = nem
O = opcionálisPET TRS Apple IBM
Alap gép bővítő kártya nélkül használható I I I N
Grafikus kijelző N I I N
80x24-es kijelző N N N I
színes kijelző N N I O
BASIC ROM I I I I
Bővítőkártyák használhatóak N I I I
teljesen moduláris N N N I
szeparált OS N N N IAhogy láthatod az Apple II-vel nincs több közös pontja, mitn a másik 2-vel. A tervezési elvek viszont az IBM-nél teljesen mások voltak. Áramköri szinten meg mind a 4 kb. ugyanannyira hasonló egymáshoz. Az Apple II-őt kiemelni értelmetlen. Ha üzletileg megcéloztak valamit, akkor az inkább a PET lehetett, ami eladási mennyiségben és célpontban sokkal inkább azt fedte le amit az IBM is megcélzott.
-
-
Architecturálisan nagy a távolság az Apple II és a PC között. De még a tervezési elvek is. Architecturálisan az Apple I-en alapuló II közelebb van a PET-hez. Ez nem is csoda, mert Wozniak támaszkodott Peddle-ék dokumentációjára. Sőt magára Peddle-re.
Az almánál fontos volt, hogy egyszerű, kompakt gépet tervezzenek. Amit lehetett az alaplapra raktak. A bővítő slotokért Wozniak megharcolt Jobs-szal. Legjobban ott lehet ezt látni ahogy a grafikát kezelik. Az alma a fő memóriában tárolja a képernyő tartalmat ahogy a karatker ROM-ot is. Ez volt a jellemző a 8 bites gépek többségére.
A PC-k inkább egy Altair-ra hasonlítanak. Az alap gép teljesen minimális funciókat valósít csak meg. Az összes kiegészítő egység bővítő kártyára került (S-100 helyett ISA, de látszik, hogy honnan merítettek), ezért könnyen bővíthető, cserélhető. A kis méret nem volt cél, de az irodai felhasználás igen. pl. 80 karakteres kijelző. A videó megjelenítés, ROM... külön kártya és egy ISA kártyaként jelenik meg. MDA-ról CGA-ra, EGA-ra cserélhető.
sh4d0w: Az IBM több ezres szériában gondolkozott. Amikor több 10.000-es szériákban árulták a PET-et akkor 10%-os piaci részesedés is 100x több,mint 50. Az IBM-nek meg volt a tőkéje, marketing gépezete, hogy ennyit alsó hangon elérjen.
Az IBM marketing okokból használta a personal computer elnevezést a home computer vagy mikrogép helyett. Szóval home és personal is micro. A mikro computer inkább a felépítésre vonatkozik. Kis méretű eszközök voltak: egy chipen megvalósított CPU, modern memória (akkori értelemben kilobites chipek)
-
robohw
aktív tag
Igen, ez nagyon valószinű.
A dologban ez volt a szép.
Ahelyett, hogy vettek volna egy Altair-t (4-500 USD) inkább megírta Allen a 8080-as proci emulációját.
Az sem hétköznapi, hogy úgy ült repülőre, hogy nem tudhatta bizonyosan, hogy futni fog-e a BASIC az Altair-en.
Végül is futott. -
robohw
aktív tag
"Az IBM sosem fejlesztett mikrogépeket, személyi számítógépet fejlesztettek, ami egy kategóriával nagyobb"
A "személyi számítógép" egy újkeletű műszó, nem pedig számítógépes kategória volt akkoriban.
A PC, teljesítményét tekintve bizony mikrogép (ugyanis ettől - nem pedig a méretétől - mikro-, kis- vagy nagygép a gép).Az IBM-nek eszébe sem jutott volna 50 darabos értékesítésre egy komplett mérnöki gárdát pazarolni. Nem is tett ilyet.
Addig a nagyok egyike sem szállt be a mikrogép gyártásba, amíg a kicsik a piacot fel nem futtatták. Amikor az igények megnőttek és körvonalazódni kezdtek a piaci elvárások is, akkor invesztált be a DEC, az IBM és a többi.Ha jól megnézzük, az IBM PC gyakorlatilag az Apple II architekturális másolata, annyi különbséggel, hogy azért biztos ami biztos, per álló legyen, így mindössze a processzor és a video illesztés az, ami más lett.
Egy pillantást megér:
http://oldcomputers.net/pics/appleii-topless.jpg
-
sh4d0w
félisten
Azt hiszem, kevered a fogalmakat. Az IBM sosem fejlesztett mikrogépeket, személyi számítógépet fejlesztettek, ami egy kategóriával nagyobb, ha jól emlékszem, de régen tanultam már rendszertechnikát. Az 50 db-os tervezett értékesített mennyiség pedig nem az első évre vonatkozott, hanem a teljes életciklusra... Ehhez képest a bejelentés napján volt olyan kereskedő, akinél 22 ember tette le az 1000 dolláros foglalót úgy, hogy bizonytalan volt a szállítási határidő.
-
robohw
aktív tag
"Az IBM 50 db-ot tervezett eladni a PC-bol."
Nem tudom, mi az adatod forrása, de biztosan téves.
Az IBM bele sem állt addig a mikrogépek fejlesztésébe, amíg más gyártók (pl. apple) érdemi eladásokat nem produkáltak.
A DEC azzal utasította el a PC oprendszerének lefejlesztését, hogy az irányzott 5000 db nekik nem pálya.
Így fordult az IBM először Gary Kildall (CP/M), utána pedig Bill Gates (DOS) felé, majd utóbbival üzletet is kötött, mivel Gary akkor éppen nem tartózkodott otthon. -
Az AMD is váltott. 600MHz-nél már a K6-ok sem skálázódtak tovább. Pedig raktak rájuk szép méretes L2 cache-t.
Kisgépkezelő: A külön cache chipet pont a jobb kihozatal miatt csinálták. Külön-külön gyártották a cache és CPU részt, így jobb volt a kihozatal. A gond az volt, hogy a cache nem ment egy adott sebesség felett, emrt ott volt a bus a két chip között. Ezért a cache-t lassítani kellett. pl. fél órajelen járatni. A Celeron A-nál pont az volt a nagy dobás, hogy a cahce bekerült a CPU mellé és a full sebességen, alacsony késleltetéssel futó, de fele akkora cache leverte a hasonló FSB/órajellel rendelkező P3-mat.
Duliee: G4 pont a mélyponton van. Már nem használható semmire, gyakori és még nem is retró. Ezen minden gép átesik. Majd 10 év múlva elindul felfele az ára. Emlékszem amikor a C64-ket sorba dobálták ki.
-
#100
Rive
veterán
Kisgépkezelő
#99
Rive
veterán
válasz
Kisgépkezelő
#99
üzenetére
Azért valahol az is benne volt vastagon, hogy az Intel megunta az AMD-nek nyújtott ingyenes platform-szolgáltatást.
-
#99
Kisgépkezelő
senior tag
coyote55
#97
Kisgépkezelő
senior tag
Nem az órajelek miatt váltottak arra, hanem mert így tudták az adott technológia melett viszonylag olcsón viszonylag gyors L2 cache-t tenni a processzoraik mellé. A régebbi alaplapi cache modulok elég lassúak voltak, egybe tokozni (Pentium Pro) pedig nagyon drága volt (állítólag a magas selejtarány miatt), közös lapkán pedig még nem tudták elhelyezni őket, ezért kitalálták ezt a megoldást. Nem volt tökéletes, de amint volt jobb, tovább is léptek.
-
#98
Graphics
Jómunkásember
schneiderpc
#95
Graphics
Jómunkásember
válasz
schneiderpc
#95
üzenetére
PowerMac G4-esem nekem is van, próbáltam már eladni is, de eddig két érdeklődő volt, pedig szerintem még érték ez valakinek
-
#96
frescho
addikt
schneiderpc
#95
válasz
schneiderpc
#95
üzenetére
Mindenkinek más a retro. Nekem az OSX már nem az, szóval a Power szériás gépek kiesnek. Autós fogalom szerint inkább youngtimerek. De tökéletesem megértem, hogy miért teszik neked. Van 1-2 ami még ma is meglepően jól néz ki.
Viszont én a PC-ből is úgy gondolom, hogy már vannak igazi retró dolgok. kb. ott húzom meg a vonalat ami még DOS-ra hajaz. A Pentium már vitatott számomra. Főként ha SS7-ről van szó 200 MHz-nél gyorsabb procival, 3D videokártyával, mert azon már elfut a Win 98 is. De egy XT vagy akár 286-os egyértelműen retró nekem, mert ma már nem használható semmivel többre, mint egy C64. Szórakozni a régi játékokkal, múltba révedni tökéletes mind a kettő. Egy P3-mon viszont még ma is elfut valamilyen tűzfal disztribucio.
-
#95
schneiderpc
csendes tag
frescho
#94
schneiderpc
csendes tag
Én a G5-ig szerettem a Mac-eket. Van is még otthon iBook G3-asom és G4-esem, és egy Power Mac G4 Quicksilver 2002-esem.
Aztán még próbálkoztam Intel alapúval is (két Mac Mini, itt már olcsóságra mentem, mert igazából nehéz meggyőzni arról, hogy ugyanazzal a procival miért kerül háromszor annyiba egy Apple logós gép mint mondjuk egy szintén "márkásnak" számító Lenovo vagy Asus PC).
Hogy a fentiekből mi a retro, az már megítélés kérdése. A Motorola alapú Mac-ek nyilvánvalóan azok. A PowerPC alapúak már talán nem. De lehet, hogy előbb-utóbb úgy fogjuk érezni, hogy az Intel Core... procikig minden Mac retro kategória (azaz még a fűtőtest alakú Power Mac G5 is)
-
winhate
őstag
Hát gondolom ennek hosszu története van.
Szerintem a marketing miatt van az egész.Régen adva volt a fix hw és arra kellett elkészíteni az adott sw-t.
Ez szépen a pc -k beáramlásának köszönhetően megváltozott a negatív irányban.Pl régen spektrumon vagy tvc n vagy +4 -en c16-on vic20-on c64-en stb... sporolni kellett minden eroforrassal es rendkivul jol be tudtak osztani.
Sajnos ez már Amiga n is változott hiszen az elso generacios gepek alapbol kb 256-512kb memcsit tartalmaztak. Szinte elengedhetetlen volt hogy egy Amiga 500-t ne +512mb fastmem bovitovel vegyel meg.
Hiszen a stuffok nagy resze nem akart elindulni. 1Mb mar kiralysag volt minden ment.A jatekok irasanal mar nem a meret szamit hanem az eladhatosag.
Ha meg tudjak fogni a nepet akarmilyen bugyuta fps -el es hajlandoak is fizetni erte. Sőt, ha szarul beforditott programot adnak ki meg gyorsabb hw vásárlására is ösztökélik a népet.
(nem egy játéknál látni sponsored by logot )Visszaterve a Demoscene -re itt nem a marketing a lenyeg hanem a verseny es a szorakozas.
Ez nem a jatekrol szol hanem a tudás maximális kihasználásáról.
Egyben verseny is melyet a partykon compoknak neveztek el.
Ki tud jobbat , szebbet gyorsabbat sot akar kisebbet irni mint a masik.
Ráadásul még díjazása is van eredményhírdetéskor.Ezeknek az embereknek nagyrésze még assemby ben kezdte a mókát nem c++ és társaival.
Ízelítő:
Magyar dudék! 64 intro !
Project Genesis by Conspiracy 2003 -
Az Amiga esetében a CPU lassú volt, de a chipkészlet hardveresen megoldott sok olyan dolgot amit PC-nél izomból kellett lekezelni. Az 500-as megjelenésekor ezért volt kiráyl gép, de 92-ben a PC annyival előrébb járt, hogy az 1200 hiába volt okosabb a PC simán erőből lenyomta.
A Macnél is eljött a 90-es években a pont ahol a Motorola CPU-k helyett kellett valami erősebb.
-
Dehogy hiányzott a 1541-esből a SID -- volt helyette mechanikus hanggenerátor!
Én még 1983-ban kezdtem, HT-vel, ami nyilván kincstári darab volt, a szakkörön. Két hetente jutott rá 15 percem, így két hétig fejben debugoltam a programomat a kockás füzetemben, a gépidő csak arra volt elég, hogy begépeljem, és ha nem futott, lehetett gondolkodni a hibán a következő alkalomig.
Aztán egy barátoméknál lett ZX81. Persze háttértár nélkül, így mindig mindent a fóliagombokkal kellett benyomkodni -- szerencsére ugye nem karakterenként. A fő veszélyforrás "Dávidka" volt, a család legkisebb fia, aki nem értette, hogy mivel foglalkoznak olyan komolyan a "nagyok" a tévé előtt, amikor neki szaladgálnia kell -- és eközben rendszeresen rálépett a gyenge csatlakozójú tápegység vezetékére, mi pedig kezdhettünk mindet elölről. Ő mostanság a Mount Everestre próbál feljutni állhatatosan...
Aztán 84-ben lett saját C=64-em, de az már egy másik korszak volt...
MaCS
-
Rive
veterán
Csak a legöregebb 386DX lapokon nem volt cache: ezek a lapok még khm... igen erősen építettek a 286-os procikhoz kifejlesztett rendszerchipekre (persze, a memória-rész már 32 bites volt).
25+MHz kategóriában már általános volt a cache.386SX kaliberben néha előfordult a cache, de nem volt jellemző. A 486 idején már csak elvétve volt olyan lap, amin ne lett volna gyorsítótár.
#83: egy mai, összetett 3d játékban a grafikus tartalom viszi a méret ~90 százalékát. És a programnak az a része, ami leggyakrabban fut, ma is megabyte alatt van...
-
winhate
őstag
-
Nem személyesen rád gondoltam. Hanem arra a jelenségre amit legjobban Amiga fanatikusok tudnak bemutatni. Csak az övék az igazi és színtiszta retró. Neked nem retró a PC, de örömmel nézel videókat róla. Ezzel szemben vannak akik másnak értékes dolgokat szétvernek. Gondolom érted a különbséget.
Én is használok táblagépet nagyon jól ki lehet rá rakni egy áramköri részletet miközben forrasztgatok. Kevesebb helyet foglal mint egy laptop és egyszerűbb odébbgörgetni, nagyítani...
386DX-re raktak cache-t elsősorban, de ezt írták mások is. Az volt a buli amikor bejöttek a fake cahce-es alaplapok. De ez már inkább a 486 éra eleje volt. Azt hazudta, hogy van rajta mondjuk 128k, de nem volt rajta semmi. Jumperelhette az ember szorgalmasan nem hatotta meg semmi.
coyote55: Mindenkinek más a retró és más a szive csücske. Ez teljesen normális és teljesen respektálom is. Az a nem normális amikor fundamentalista módon hirdetik az igét és leszólja vlaki a másik kedvencét.
Az Apple II GS 86-os, míg a Pentium 93-ban jött ki. Messze nem egy kategória a kettő. Legalábbis a piacra dobás éve. A 386-os már simán tudta iskolázni a II-es bármelyik verzióját teljesítményben. Persze a megszokás nagy úr. Egy időben egyszerre kellett HP-UX, Solaris és linux alapú gépeket használnom. Az apró eltérések néha furcsa scripteket eredményeztek, ahol szép elágazások voltak OS-től függően
-
Hatalmas
@frescho : Nem is azért mondtam, viszont amúgy lehetne belőle könyv is - de így tuti többen olvassák.
Leginkább azét írtam oda, hogy meg legyen említve, most olvastam a CRT memóriákról, valami egészen beteg ötlet, és tényleg használták @Syl : Volt sokon cache, a 486SLC-mben bővítettem is, nem sok jó lett belőle
-
coyote55
őstag
Tulajdonképpen a 386SX/387 illetve 386DX sorozat időben "összeér" az Apple ][ e, és c verzióival (legalábbis az én esetemben), a zsákutca Apple ][ GS pedig bőven Pentium I - II korú.
Jómagam az Apple ][ e után 386SX -re váltottam, és bántam, mint a kutya, amelyik kilencet ellett.
Borzasztó volt, hogy nincs beépített assembler, egészen más volt a szintaktikája a lemezkezelésnek, viszont volt benne HDD!
Nem kellett úgy spórolni a hellyel, és - szebb volt a képe.
Meg az a rengeteg memória! (1 MB) 192 kB (64 kB az alaplapon+128 kB memóriakártyán) után dőzsöltem és ha jól emlékszem volt 128 kB cache is. Vagy az később, a 486-nál volt? Nem tudom, de ha nem jó, valaki úgyis kijavít. Mentségemre szolgáljon, hogy rég volt, és én sem fiatalodok @ Syl: bocs, magas volt a labda...
-
Syl
nagyúr
A kolléga valószínűleg rám gondolt
Én már többször hangoztattam, hogy szerintem a PC nem retro (még az 5150 sem). A retro az a home computer, kb az altair-től amiga/atari st-ig.Nekem például a táblagép pont hogy nagyon hasznos. Az én szemem is már elég vacak. A telefonon már kihívás olvasni (monitornak egy 32-es tévét használok). Az "éles képhez" olyan messzire kell eltartanom, hogy akkor már túl kicsik a betűk azért nem látom
A 10-es táblagép pont jó méret. Csak nem fér a zsebbe 
-
coyote55
őstag
Nekem ami retro az a VAX például, vagy a PDP minigép. Életemben nem láttam még például ferritgyűrűs memóriát használatban, az már nekem is nagyon retro
A "home computer" korszak a ZX81-el kezdődött és PC-vel ért véget, táblagépem nincs, és valószínűleg nem is lesz.
Megpróbáltak már meggyőzni, hogy hű de milyen jó, de nem tudtak. Öreg vagyok már ahhoz, rossz a szemem, minek erőltessem?
-
#71
schneiderpc
csendes tag
schneiderpc
csendes tag
Nagyon jó cikk! Várjuk a folytatást
-
-
-
RozogA87
tag
Nekem az ilyen szintű "Hőskora" a számítástechnikának teljesen kimaradt. Az első gép amivel dolgom volt az unokatesóm számítógépe Windows 95-el, 1996-ban. Arra emlékszem hogyha mindent letörölt csak a Win maradt fenn akkor volt 849 mega szabad helye. Büszkélkedett hogy van 600 pornóképe és 60 megás a legnagyobb játéka. Persze akkor fel se fogtam miről beszél.
-
coyote55
őstag
A ZX81 alapgépben 1 (!) kB RAM volt! És volt rá írva működő program!
Igaz, grafika helyett karakteres megjelenítéssel, de lehetett vele játszani.Cimborámnak volt "homemade" ZX81-ese és Apple ][ is. A ZX81 16 kB, az Apple 64 kB RAM-al gazdálkodott.
Mindkét géphez volt sakkprogram, összeugrasztotta őket. Monitora volt mindkettőnek, ő csak lemásolta, amit a másik gép lépett. A parti egy hétvégén át tartott, míg az Apple legyűrte a ZX81-et.
Az 1 (!) MHz-es 6502 processzor a 3,5 MHz-es Z80 ellen tudott győzni. -
JozsBiker
aktív tag
Érdekes és izgalmas idők voltak. Jómagam is sorban álltam a Jászai téren, amikor a Primo -kat végkiárusították, ha jól emléxem 1986 -ban. Utána sokat nyüstöltem, még hardver kiegészítést is készítettem hozzá.
A következő oldalon nagyon sok érdekesség össze van gyűjtve a Primo -ról, ezúton is köszönet és tisztelet a szerkesztőjének:
-
coyote55
őstag
Az én Apple ][ gépemben is dolgozott szép bugyirózsaszín szovjet 4116...
Tősgyökeres amerikai iskola-számítógépben szovjet RAM, meg pár kapuáramkör, de azok nem voltak bugyirózsaszínbe öltözve![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Két 5,25"-os floppymeghajtóm volt, az egyik IBM, a másik MOM. Az egyik cimborám nagy, 8" -os floppyt aggatott rá. Mondanom se kell, a programjai nem voltak hordozhatóak
Ha valakinek kellett valami tőle, vagy fordítva, akkor floppyt is kellett cipelni hozzá. A kártya szerencsére két floppyt kezelt.
De a lényeg: működött!
Az egyik "házi készítésű" Apple ][ egy PDP miniszámítógép intelligens terminálja lett próbaképpen, és nagyon bevált. Hivatalosan nem lehetett, mert COCOM - listás volt. -
#50
frescho
addikt
dingdongkng
#34
válasz
dingdongkng
#34
üzenetére
A PET széria sima átnevezéssel lett CBM. Autós hasonlattal Pet és CBM = Zsigulinak és Lada. PET-nek indult, de az európai piaci bevezetésnél a Philips miatt át kellett keresztelni a sorozatot. Ez a wikipedián is megtalálható, de jobban leírja a Brian Bagnal Commodore: A Company On The Edge című könyve:
“Commodore made a name change before releasing the revised computers into the European market. Improbably, another company reserved the PET name. Electronics behemoth Philips, based in the Netherlands, was just about to release a professional computer, which they called the Programm Entwicklungs Terminal (Program Development Terminal).
Though it would not pose a threat to the Commodore PET, Philips legally held the rights to the acronym PET. Jack Tramiel picked his fights carefully and he was not about to tangle with a massive company like Philips. Commodore changed PET to CBM, hoping to elicit comparisons to IBM.”
hcl: Nem lehet mindenre kitérni. Pontosabban lehet, de azt már könyvnek hívják.
Zigur: A sh4d0w által linkelt cikkhez több hasonló visszaemlékezést olvastam és nagyjából egyeznek. A 68k széria ugyan elkészült, de nem volt még másodlagos gyártó és nem volt teljesen letesztelve, referencia is hiányos volt. Az Intel processzorokat már ismerték az IBM-nél és a régi ismert 8 bites perifériákat lehetett a 8088-hoz illeszteni. A Ti processzora szimplán khm. nem volt meggyőző.
Az igazság az, hogyha 6-9 hónappal később fut a project, akkor a 68k széria előnyei miatt szerintem a Motorola nagy eséllyel indulhatott volna. De nem így történt.
Ed_007: Lesz CPC és Spectrum is majd valamikor, de mindent csak sorjában
coyote55: Hazaiból a homelab széria volt a buhera magasfoka. Nem rossz értelemben, hanem a klubokban ami fellelhető abból építjük variációk mindig meg tudnak lepni. Hasonlóan jópofák a ruszki Spectrum klónok.
-
bambano
titán
mikor hogy...
ha előtte lehúztam a basic által használt memória határát 16k-ra, akkor lapozgathattam tetszés szerint.
de olyan is volt, hogy direkt jó volt hogy elszállt, mert így lehetett pl. triviálisan feltörni másolásvédelmeket. betöltöttem a titkosítós magnó loadert a memória tetejére, lapoztam, ettől resetelte magát, és a következő induláskor ottmaradt a loader. -
Zigur
senior tag
-
bambano
titán
erről a kapcsolgatásról jutott eszembe, hogy anno 80k-s spectrumom volt.
a 48k-s elvileg úgy működött, hogy gombokért felvásárolták azokat a 64 kilobites memória ic-ket, amiknek az egyik fele jó volt, a másik fele hibás, ebből összeválogattak 8-at úgy, hogy ugyanazon fele legyen jó és hibás. A cím multiplexerben egy címbitet fixen bedrótoztak, így lett belőle jó 32k-s rambővítés gombokért.én is kaptam egy 16k-s spekit, amibe itthon hibátlan 4164-eket raktam. kihúztam a nyákból a 74ls157-et, azt a lábát, ami a ram fajtát jelölte ki, kihajtottam és úgy raktam vissza. egy szál dróttal kivezettem a gép hátulján levő egyik lyukon. így lehetett kapcsolgatni 2 darab 32k-s lapot.
-
#36
Kisgépkezelő
senior tag
frescho
#29
Kisgépkezelő
senior tag
Nem voltam még tán 3 sem, amikor ugyanígyment át a kezeim között egy 286. Nyilván nem én végeztem a munka tudományos részét, de én húztam meg a bekapcsolás előtt az utolsó két csavart a "gjimbuszkujccsal", úgyhogy büszkén álltam a csoda előtt, amit ÉN építettem.
Emlékszem, hogy nagyon vadul nézett ki a Norton Commander a fekete-zöld kijelzőn. Egyből bele is szerettem a számítástechnikába. -
Grat! Jó összefoglaló!
"Magyarországon a KFKI-ban is volt ferritgyűrűs memóriafejlesztés/gyártás, amiről így emlékeznek meg: "Az 1966. évi "
Meg a Videoton is gyártott ferritet.A korai nagygépes memóriákból kihagytad a katódsugárcsövest
Az még hatalmas cucc... -
#34
dingdongkng
tag
dingdongkng
tag
Comodore Computersnél volt a PET széria is, ami szerintem nem CBM. Ja meg azért a 8 bites gépeknél a ZX Spectrum is azért egy komoly játékos volt, főként itthon.
-
Ed_007
aktív tag
Kicsit később, '84-ben kaptam az első számítógépemet, az e cikkben is említett CPC-nek a német változatát: Schneider CPC 464-et. Monokróm monitorral, magnóval, de remek felbontással (320x200), polifonikus hanggal.
Nem volt hozzá egyetlen szoftver sem, ezért ha játszani akartam, nekem kellett játékot írni hozzá. Így tanultam meg programozni. -
Totom76
csendes tag
Szerintem jó a cikk és jó érzés visszagondolni....
Meg akkor milyen demókat raktak össze, 64 Kbyte-ba olyan dolgokat írtak, meg fél megába egy megába, azok a programozók zsenik és zseniálisak voltak, jó lenne annyit tudni meg úgy, de sajnos csak átlagos programozói képességem van. Ez van, mint ahogy nem mindenki lehet rakéta tervező mérnök sem.
Sajnos születésemkor orvosi műhiba miatt agyvérzést kaptam és majdnem meg is fulladtam, mert nem szívták le a váladékot rendesen és akkor mondták nem leszek matek zseni és hogy lassabb leszek mint az átlag is
de ahhoz képest mégis elvégeztem a villamosmérnökit, biztos könnyebb lett volna ha nem lett volna ez a malőr 
De mint ahogy szokták volt mondani Isten az erőseknek mindig keményebb feladatot ad. -
coyote55
őstag
Az én első gépem is ZX81 volt, de nem gyári kit, mert ULA-t nem lehetett szerezni. Ki volt váltva egy marék LS 157-es IC-vel. A tasztatúra meg olyan volt, hogy ki milyet szerzett hozzá...De működött! Ha nem is elsőre, de előbb-utóbb
khmm, khmm...hagyjuk, feléledt.
Az első ZX81 első bekapcsolásakor szép szőnyegmintát rakott a TV képernyőjére, mert forrasztáskor a karakter ROM foglalatának lábai közé beesett egy csepp ón, és nem vettem észre...
Hősies idők voltak, az 1900-as évek repülő, és autó fejlesztőiként raktuk össze a gépeket.
A jelszó: "Csak semmi buhera, a lényeg, hogy menjen!" -
Köszönöm a kiegészítést. Könyvt lehetne írni egy-egy gépről. Jobbat mondok mások írtak is. Velük soha nem fogom felvenni a versenyt műkedvelőként. A polcomon van könyv az Apple II-ről, Atari 8 bitesekről, Commodore-ról, Amigáról és még sok másik gépről. Én ZX81-et láttam elsőként. Szó szerint alkatrészenként ment át a kezem között, mint "segéd" adogattam őket Apámnak aki összerakta a kit-et.
pomorski: ABC-80-am sajnos nincs. Tervezem megmelíteni majd kb. 4 résszel később a magyar gépek között, mert a BRG-ben is gyártották. Az igazi egy itthoni példány lenne. Svédektől beszerezni nagyon macerás, de ami késik nem múlik.
-
coyote55
őstag
Azt jobban ki lehetett volna hangsúlyozni, hogy az Apple ][ kétfajta BASIC nyelvét akkor lehetett használni, ha minimum 48kB RAM és a bővítőkártya is a gépben volt. Utóbbi a "0" slotban lehetett csak. Váltani a kétfajta BASIC - a lebegőpontos, és az integer - között a beépített assembler meghívása után (Call -151) a C080 cím kétszeri meghívásával, illetve a C081 címmel lehetett visszakapcsolni.
Hmm, majd 40 év után hogy jönnek elő az emlékek...
Az Apple nagy előnye a C64-el szemben az volt, hogy egyszerű katalógus áramkörökből (74 LS xx) állt, nem pedig cél-IC-kből, mint a Commodore. Tipikus kispénzű egyetemistáknak való gép
Rengeteg bővítőkártyát lehetett kapni (építeni) hozzá. Volt EPROM - égető, 128 kB RAM kártya, két floppyt kezelő kártya, két fajta videókártya (80 karakteres monokróm és RGB színes), Z80-as CP/M kártya, sőt Motorola MC 68008 -as, 16 bites processzoros emulátor is. Utóbbit már nem építettem meg, ahogy a 80186 -os processzort, ROM -ot, és emlékeim szerint 256 kB RAM -ot tartalmazó egykártyás PC-t sem. Ja, és a 10 MB-os winchester vezérlőkártyát sem. Mégegyszer: 10 MB!
Nem volt hozzá kedvemHa valakit érdekel: van hozzá alaplapom, jöjjön el érte. A többit privátban.
-
A kritika hasznos, ha konkrét hibákra mutat rá. Ami eddig felmerült javítottam.
Totom76: Érdekes mások történetét hallgatni, hogy ki mikor hogyan kezdte. Atari 16 bites szériából egy STE-t választottam ki "használós" gépnek. Annak francia a TOS ROM-ja. De azt a kb. 20 menüpontot könnyen ki lehet következtetni. Bacsis kiállításán is azt lehetett nyüstölni.
-
snecy20
nagyúr
-
Totom76
csendes tag
Az első számítógépem ATARI ST volt, jó kis gép volt! Annyit hozzá tennék, hogy egy akkor IBM PC ami XT-t vagy 286-ost jelentett korántsem vette fel a versenyt sem az Amiga 500-sal sem az ST-kel. Oké akkor abban jó volt hogy Mariska néni a Számalknál csinálta a bérszámfejtést
Az Amigák videó stúdiókban voltak, az Atarik meg a zenészeknél és szöveges kiadvány szerkesztőknél. Csak két elég nagy programot megemlítek a Cubase-t és a Calamus-t.
Kár hogy Karácsonyra kaptam, mert én egyébként Amigát vettem volna akkor.
Tulajdonképpen a PC akkor kezdett igazából rájuk verni a 486-s és a Pentiumoktól meg a moduláris felépítéssel, hogy a VGA kártyák fejlődtek és a hangkártyák. Ideig még követte az Atari és a Comodore is, mert Atariban a Falcon vagy a TT sorozat azok elég erős gépek voltak, Amigánál az 1200-es meg hirtelen nem jut eszembe milyen gépeik voltak.
Az Atarimnak a TOS német volt
BASIC-ben programozgattam rá meg szétszedtem és összeraktam, raktam bele emulátort, aztán 1994 környékén eladtam egy zenésznek és vettem belőle egy 386-os, szerettem de ez van 
-
#19
BomiBoogie
MODERÁTOR
BomiBoogie
MODERÁTOR
Szívesen fogadjuk önkéntesek jelentkezését, akik besegítenének a korrektori munkába, látom, vannak itt sasszemű legények/leányok.
-
Graphics
Jómunkásember
- 40 évvel ezelőtt jelentek meg az első nagy szériában gyártott homecomputerek, amelyek eg ylavinát indítottak el. Címsor
Második oldal:
- De a a "hobbi gépeseket" nem lehetett átverni.
- Az optimalizáció itt egyszerűsítést és a lehető a szilícium legjobb kihasználását jelenti.
Hirtelen ezek, még most megyek tovább rajta
- eredetileg ugyanis mikrokontrollerként pozicionálta a 6502-őt. Az elkészült "gép" egy beültetett PCB-t jelentett.
-
janeszgol
félisten
-
A javítást nem leszarom, hanem javítom. A helyesírásom messze nem tökéletes, ezt nem ennyire finoman közölte a magyar tanárom még az érettségi előtt. Sajnos a helyesírás ellenörzés, 3x átolvasás és korrektor sem garanci arra, hogy hibátlan legyen.
Ugyanígy lehetnek benne szakmai elütések, pontatlanságok, félreérthető megfogalmazás. Esetleg olyan ami nekem egyértelmű, de másnak nem.
bambano: Köszi, várom a listát
Lacok: Javítom, ha megmondod hol hibáztam.
-
Zigur
senior tag
Tetszett a cikk, mindig is érdekelt ez az időszak, szó szerint pezsgett az ötletektől.
Régebben gyűjtöttem az régi gépeket, ilyenek is voltak. Talán a legjobban az Apple IIc tetszett, masszív volt és mégsem volt nagyon nehéz.
Ha belegondol az ember, mind Tramiel, mind Jobs alapvetően egy tetü volt, de úgy látszik ez is kell ahhoz hogy a látomását átverje az embereken
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Na az lehetett korai 
De mint ahogy szokták volt mondani Isten az erőseknek mindig keményebb feladatot ad. 
BASIC-ben programozgattam rá meg szétszedtem és összeraktam, raktam bele emulátort, aztán 1994 környékén eladtam egy zenésznek és vettem belőle egy 386-os, szerettem 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Három Redmi 15 érkezett a lengyel piacra
- Kuponkunyeráló
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Autós topik
- Battlefield 6
- Először égett le egy újságnál a GeForce RTX 5090
- Nők, nőügyek (18+)
- További aktív témák...
- ASUS ZenBook UM325UA - 13,3" FHD OLED - R5 5500U - 8GB / 512GB SSD - USB-C - SK bill
- Szép állapot!! Dell Latitude 5480 i3-7100U 8GB RAM 1TB SSD Magyar vbill
- Szép állapot!! Dynabook Satelite Pro C50-H-10W i3-1005G1 8GB RAM 256GB SSD Magyar bill
- I5-13400F 2x16 GB RAM SEASONIC 750W TÁP GIGABYTE GA-B760M ZALMAN Z1 PLUS HÁZ GARANCIA!!!!!
- Xbox Series X
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy S25, Samsung Galaxy S25 Plus, Samsung Galaxy S25 Ultra
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Xiaomi Redmi Note 9 Pro 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciáva
- Legion Pro 7 RTX 4090-es laptop 999.000Ft-ért, HP, DELL, Lenovo dokkolók 12.300Ft-tól
- Hp Prodesk 600 G3/ G5/ G6 SFF/ i5 8-9-10 gen / Elitedesk 800 G4 /Win11- Számla, garancia
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest