Új hozzászólás Aktív témák

• #57 shtml őstag csiga997 #56

  Új Válasz 2005-01-21 02:06:27 #57

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz csiga997 #56 üzenetére

  Nem keverem, tisztában vagyok e fogalmak jelentésével. Továbbá hol állítottam, hogy a szabvány lényege egy megoldás másokra való ráerőszakolása? - s innentől kezdve nem értem az érvelésed célját. Na meg ugye léteznek de facto szabványok is...
  
  A GSM-szabvány történetét nem ismerem, de a digitális rádiózás létező, működő technológia volt akkoriban. Én pedig technológiáról beszéltem, nem implementációról.
  
  
  
  

• #51 shtml őstag csiga997 #37

  Új Válasz 2005-01-19 21:36:19 #51

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz csiga997 #37 üzenetére

  Nemcsak az a kidolgozott, létező és elérhető technológia, amit már megkapsz a boltokban. Fenntartom, hogy ami a laboratóriumokban nincs kidolgozva, nem működik és nem létezik, arra nem szoktak szabványt alkotni. Amíg ui. nem mőködik egy technológia, azt sem lehet tudni, mire kell ügyelni ahhoz, hogy működjék. Elméletben persze sejteni lehet, de a gyakorlat, ugye...
  
  Avagy készíts szabványt a teleportáción alapuló személyszállításra

• #50 shtml őstag Yaye #36

  Új Válasz 2005-01-19 21:31:38 #50

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #36 üzenetére

  Sajnos nem találtam az összehasonlítást (Sigma Foveon vs. egyebek képe), a netem meg túl pocsék ahhoz, hogy hosszasan keressek. Ha neked megvan a link a közvetlen összehasonlításhoz, az érdekelne.
  
  Az általad megadott linket tovább olvasva (http://www.micron.com/products/imaging/technology/color.html) megtalálható a subpixelek feldolgozásának leírása, bár ez eléggé kézenfekvő amúgy is. Újból végiggondolva a dolgot úgy tűnik, neked van igazad, a szubjektíve jobb felbontás vsz. tényleg nagyobbrészt az interpolációnak köszönhető.
  
  Talán érdemes lenne egy szimulációval ellenőrizni a dolgot, pl. úgy, hogy egy meglévő nagyfelbontású színes képet programmal letapogatni a hagyományos és a Foveon érzékelő működési módja szerint.

• #32 shtml őstag Yaye #30

  Új Válasz 2005-01-15 11:28:58 #32

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #30 üzenetére

  Valóban igen jónak tűnik a Foveon, lehet, tényleg csak az ipar tehetetlensége miatt nem érvényesül. De én kicsit elgondolkodtam rajta és úgy vélem, talán más oka is lehet a Foveon megakadásának.
  
  Ismeretes, hogy míg a Foveon az érzékelő ugyanazon pontján érzékeli mindhárom alapszínt, a hagyományos érzékelők a Foveon egy pixeljének területén 4 subpixelt tartalmaznak. Első pillantásra a két eljárás azonos értékűnek látszik, sőt élesség dolgában a Foveon jobbnak is tűnik, mert nem mossa el a színeket (a hagyományos érzékelő nem képes UGYANAZT a képpontot alapszínekre bontani, mivel kissé eltérő helyen vannak a subpixelek).
  
  A helyzet azonban az, hogy a látásunk érzékenyebb a luminanciára, mint a krominanciára - ezért lehetséges, hogy a hagyományos érzékelők minden egyes subpixeljéből elő lehet állítani egy teljes pixelt a kész képen. Persze némi kompromisszummal, mert a színinformáció csak a 4 subpixel teljes területére vonatkoztatható, azonban a subpixelek luminanciájának eltérései plusz képi információt szolgáltatnak.
  
  Vagyis egy hagyományos érzékelő 4*x darab subpixeljéből a szemünk számára nagyobb felbontás állítható elő, mint a Foveon x darab teljes pixeljéből (ahol a subpixelek egymás alatt helyezkednek el). Persze nem 4-szer akkora felbontás, de mégis észrevehetően nagyobb felbontás. Úgy is mondható, hogy tisztán technikailag a Foveon precízebb, ám az emberi szem sajátosságai miatt a hagyományos érzékelőkkel mégis szubjektíve jobb eredmény érhető el - azonos pixelszám esetén.
  
  (Végül is a retinánkon is a hagyományos érzékelőkhöz hasonlóan egymás mellett helyezkednek el a ''subpixelek'' (csapok), nem pedig egymás alatt.)

• #23 shtml őstag Yaye #21

  Új Válasz 2005-01-14 23:48:49 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #21 üzenetére

  4 ad ki egy pixelt, nem 3. Ha jól tudom, a zöld kettőzve van.

• #22 shtml őstag I_Am #19

  Új Válasz 2005-01-14 23:47:01 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz I_Am #19 üzenetére

  Ne vonj párhuzamot, mert nem azonos dolgokról van szó. A Blu-ray kevésbé érzékeny a zajra, mivel egy pitről csak azt kjell eldönteni, 1 vagy 0. A kamerák szenzora más, ott elég pontos A/D átalakításra van szükség, nem is kicsi felbontásban. A sajátzaj hőmérsékletfüggése már csak hab a tortán, +10 C és +30 C között drasztikusan megnő a sajátzaj, ami értelemszerűen nem küszöbölhető ki kiszajú erősítővel.
  
  (Lehet, idővel megjelennek a beépített klímával szerelt digitális kamerák? )

• #20 shtml őstag Yaye #18

  Új Válasz 2005-01-14 23:33:57 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #18 üzenetére

  A fény merőleges beesése azért lényeges, mert a legtöbb mostani szenzor egy icipici lencsét tartalmaz minden egyes subpixel előtt. Ez pedig a fényérzékenység növelése érdekében szükséges, mivel az egyes subpixelekhez kapcsolódó tranzisztorok helyet foglalnak, ezért a fényérzékeny felület nem használhatja ki a teljes elméleti felületet. Az előtte lévő kis lencse viszont igen.
  
  Szerk.: Vagy pixel, erre már nem emlékszem.
  
  [Szerkesztve]

• #15 shtml őstag Yaye #13

  Új Válasz 2005-01-14 21:53:47 #15

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #13 üzenetére

  Szabványt csak már kidolgozott, létező, elérhető technológiára szoktak csinálni. Márpedig a jelenlegi technológiával a szenzor mérete elég egyértelműen behatárolja a jel/zaj viszont és a felbontást.
  
  Írod, hogy az objektívek felbontása sem határtalan. Na látod, ez is a hagyományos, a kisfilmes gépekben már bevált objektívek mellett szól.

• #11 shtml őstag Yaye #10

  Új Válasz 2005-01-14 19:18:14 #11

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  válasz Yaye #10 üzenetére

  Na jó, legyen egy átlagnál nagyobb légypiszok
  
  Nézd, szabványokat úgy érdemes csinálni, hogy a belátható jövőben ne akadályozza a fejlődést, ne rontsa a minőséget, különben hamar elavul. Mitagadás, üzleti és marketingszempontból értelmes húzás ez a 4/3, aztán a lúzer vevő majd még örül is, ha látja a gyors fejlődést és pár év múlva bamba örömmel veszi meg az újabb szabvány megkövetelte új objektíveket.
  
  Ha a 300D érzékelőmérete 50%-kal nagyobb a 4/3-nál, akkor ez pontosan azt jelenti, hogy azonos jel/zaj viszony mellett 50%-kal nagyobb lehet a felbontás vagy azonos felbontás mellett 50%-kal jobb lehet a jel/zaj viszony. Ez pedig ad egy kis laufot ennek a technológiának - a 4/3 viszont szerintem már most kifulladt.

• #8 shtml őstag

  Új Válasz 2005-01-14 18:03:08 #8

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shtml

  őstag

  Na ja, nagyon remélem, hogy ez a légypiszoknyi szenzort alkalmazó szarvány hamarosan becsődöl, mielőtt még jobban elterjedne és a minőség javulásának gátjává válna.
  
  Amúgy a cél világos: dobd ki a már meglévő filmes objektívjeidet és vegyél újakat.

Új hozzászólás Aktív témák