Hirdetés
- iPhone topik
 - One mobilszolgáltatások
 - Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
 - Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
 - Sok földi jó került a Redmi K90-be is
 - Xiaomi 15T - reakció nélkül nincs egyensúly
 - Apple Watch
 - Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
 - Yettel topik
 - Megtartotta Európában a 7500 mAh-t az Oppo
 
Új hozzászólás Aktív témák
- 
			
			
 - 
			
			
						Hippez
friss újonc
Köszönöm a válaszod!
Próbáltam úgy is csinálni, hogy ahogy írtad, eredmény ugyan az lett szinte...
Gyorsindítót kikapcsoltam, Biosz-ban is a megfelelő beállítások vannak, ahogy utána olvastam.
Telepítés utána egyszer megjelent a boot menü, de ahogy a windows el lett indítva, és utána újra Linuxot akartam indítani már megint a csak a Win-t töltötte be és természetesen GRUB sehol.... - 
			
			
						lev258
veterán
"a Boot részen kiválasztom a EFI 100Mb-s particiót"
Itt a gond. Az EFI partíciót még az elején kell "bejelölni", ahol pl. a swap-ot is csinálod. A bootloader-t pedig a lemezre kell tenni, nem partícióra.
A Windows alatt legyen kikapcsolva a gyorsindítás, de legalábbis anélkül legyen leállítva, mielőtt nekikezdesz.
Egyébként vannak rendes, aktív topikok. Ezt sikerült jó mélyről előszedned.
 - 
			
			
						Hippez
friss újonc
Sziasztok!
Egy olyan gondom van, hogy Windows 10 mellé szeretném telepíteni Linux MX-et.
Betöltődik a live usb-ről, Telepítés elindul megadom a gyökér részt külön a home, és swap partíciót. Elindul a telepítés a Boot részen kiválasztom a EFI 100Mb-s particiót.
A telepítés végig megy rendesen, és újraindítás nem jön be a Linux Bootloader (GRUB), hanem egyenesen a Windows 10 jelentkezik be.
Telepítettem már máskor is UEFI-s gépre mind két rendszert, és eddig ilyen gondolom nem volt.
Hol és mit rontottam el?
Válaszokat előre is köszönöm! - 
			
			
						hallador
addikt
Merevlemezzel minden rendben van?
Egy Live Linux-al nézd meg, hogy a Merevlemezt látja-e egyáltelán az Operációs rendszer.
Futtass azért egy BadBlocks-ot rajta Live Linux-ról, hogy kiderüljön. non-destructirve read-write módban, hogy tényleg megnézze, hogy mi a helyzet azon a disken.
Több lehetőség is van.
Ha Linuxot szeretnéd elindítani, akkor Live CD, és próbáld meg telepíteni újra a Linuxot az előző rendszer feflülírásával. Telepítéskor, Formázd a partíciót amin a rendszer van (/, /boot, /usr, /var/, /bin, /sbin), Ha simán telepítetted, akkor elég a / -ot formázni. A Windows-t, akkor pedig valamilyen command promt-ból a Win XP-vel felül tudod írni az MBR-t. pl, sok ilyen van valamelyik megy.
 - 
			
			
 - 
			
			
						WinPho
senior tag
Emberek! Lenne egy kis problémám! Leformáztam az egész merevlemezem, rátettem a WinXP-t, aztán a Kubuntut. Na innentől a gép használhatatlan lett, nem akar bootolni, grubot se hozza be, csak kiir annyit, hogy "A disk read error occured Press Ctrl+Alt+Del to restart". És ezután sem akar éledezni... Ki tudna segiteni?

 - 
			
			
						bali93
tag
Tavalyi esztendő "szép" emlékeit eleveníti fel bennem a cikk. Mennyit szívtam az UEFI-vel Ubuntu alatt...

Meg valahogy a hálókártyámat sem csipázta a G580GH-s Lenovomban.
 - 
			
			
 - 
			
			
						CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
							
							
								#19617792
							
							
								#183
							
							üzenetére
						Meg merem kockáztatni, hogy az ott disztró specifikus probléma, nem a driver a rossz.
Volt sok nyűg az AMD zárt driverével korábban, de mióta már tartalmazza a CCC-t is, idővel javítják a dolgokat és új funkciók is kerülnek be.
Minden esetre ezért jobb egy rendes live disztró, ott még telepítés előtt kiderül, hogy van-e gond a driverrel. Aztán ha nincs, akkor mehet az install.
 - 
			
			
						pakriksz
őstag
mondanék egy sokkal sokkal gyakoribb linux problémát. A szokásos video driver probléma.
Bár manapság magukkal a driverekkel nincs gond, csak azzal hogy a zárt driver telepítése után egy szép "out of range" felirat fogad beszédesebb monitoroknál, vagy feketeség kevésbé beszédeseknél, mert az a fos driver még 2013-ban is képtelen beállítani a monitor maximális felbontását rendesen...
 - 
			
			
 - 
			
			
						hallador
addikt
Alapvetően van köze hozzá, de aminek a legtöbb köze van hozzá, az a NeXTStep. Sajnos nagyon sokan be akarják bizonyítani mostanában, hogy a MacOSX egy Unix, holott maga a legközelebbi rokona sem volt az már, Nem neked szól a dolog természetesen.
Ez pedig egyet jelent az Apple marketing gépezete nagyon jól működik, azon csodálkozom igazán, hogy informatikai végzettségű emberek is elhisziik ezt (Arra kíváncsi lennék ezek az emberek, mint informatikus, hol tanulták a informatika történelmet, mert ha Copernico-ban, akkor értem, de ezt meg nem hiszem.)
-----
Na de visszatérve a fórum témájára, én még mindig a debian-t ajánlanám a kezdőknek, ez az új Wheezy nagyon jó lett. szvsz.
 - 
			
			
 - 
			
			
						hallador
addikt
A Mach-nek a FreeBSD-hez, a MacOSX-hez meg pláne nincs semmi köze. Annyiban igaz a történet, hogy a 4.2-es freebsd feljesztők tenyésztették ki.
A Mach egy önálló fejlesztés volt, freebsdhez hasonló rendszerhívásokat használó teljesen önálló kernel. Ráadásul Micro kernel. A Mac OSX nem micro kernel alapú. XNU alapú. Hybrid kernel alapú rendszer. Minimális alapszintű fejlesztéseket felhasználtak a Mach-ből az IOS-be, Macosx-ben de alapvetően semmi köze hozzá. Ha jobban tettszik egy származéka a Mach-nek. (A Mach-nek 1996 körül vége volt sajnos)
A NextStep ami a OSX Server 1 (1999) alapú rendszerek egyik elődje volt, valóban Mach alapúak voltak, de ott is csak arról beszélhetünk, hogy felhasználták a feljesztéseket. (Hozzáteszem a NeXTStep egy nagyon fasza rendszer volt, Steve Jobs legjobb dobása szerintem.)
 - 
			
			
 - 
			
			
						CPT.Pirk
Jómunkásember
Nagypapám meg eltüntette a tálcákat minden gombbal és menüvel együtt Gnome2 alatt, pedig még a root jelszót se ismerte. Utána le kellett töltenem azt a konfig toolt, hogy le tudjam zárni a tálcát... Ha akkor KDE-t használok, akkor csak jobb gomb a panelen és "lock panel".
Amúgy most komolyan, tudsz olyan beállítást, ami elcseszi a rendszert? Én nem. Ha mégis van, az sokkal inkább valami disztró specifikus probléma lesz.
Keeperv85: passz, azt nem ismerem közelebbről.
EarL 007: Chakrán egy segédprogi lefut a telepítés után, amiben beállíthatsz mindent a kinézettől az 1 v. 2 kattintásos egér működésig. Ez az app később is elérhető a programok között, bármikor vissza lehet vele állítani a dolgokat.
 - 
			
			
						mr.nagy
tag
Erre itt egy példa egy másik Linux témában:
http://itcafe.hu/tema/linux_abszolut_kezdoknek/hsz_20300-20300.htmlNos akkor mi a jó?
Tegyünk elérhetővé minden beállítást? Aztán izélgatja és elba... a rendszert, majd azt mondja, hogy "ez egy szar, semmit nem csináltam és elba..ódott".
Vagy dugjuk el a kritikus opciókat? Elba...ni nem tudja, használja, majd ha már bele jött és akarja úgy is rájön (megtanulja) hogyan kell megoldani amit szeretne. - 
			
			
 - 
			
			
 - 
			
			
						#19617792
törölt tag
válasz
							
							
								CPT.Pirk
							
							
								#164
							
							üzenetére
						"Mégis mit rontana el?"
véletlenül lehúzza mondjuk az ablak bezárás gombot, aztán nem tudja / látja hol lehet visszarakni. nagyon sokan úgy vannak vele, hogy inkább ne legyen megváltoztatva semmi, mert azt vagy szokni kéne, vagy elromlik.
bár ha egyszer meglát egy sok füles / opciós ablakot, elsőre megijed, aztán többet nem is nézi meg. - 
			
			
						CPT.Pirk
Jómunkásember
Attól, hogy nem használt progik állnak a vinyón, nem lesz lassabb semmi. A vinyónak aztán annyira mindegy, hogy x programmal több van rajta, vagy sem, ha egyszer nem nyúl hozzájuk amíg el nem indítod őket...
Az meg hogy mint a repülőé, hát khm. Ne mond nekem, hogy pl. egy automata login opció, vagy pl. energiagazdálkodási beállítások annyira hihetetlenül bonyolult dolgok, hogy csak a szakik tudhatják merre kell keresni őket.
Az meg oké, hogy te és én tudjuk mi az a dconf meg hol kell telepíteni, de attól még nem lesz egyszerű vagy kényelmes a használata. Most pl. egy LXDE-s Debiant fogok telepíteni, de már a googlebe kell mennem, hogy hogy az istenbe lehet LXDE-vel megcsinálni az auto logint, mert semmi nem utal rá a disztróban, hogy merre kellene keresni. Agyrém ez a koncepció.Nézz meg egy KDE-t, minden szépen el van rendezve a "rendszerbeállítások" menüben, nagyobb teret enged a beállításoknak, mint a Windowsok vezérlőpultja. Az meg hogy a sok opcióval el lehetne rontani a dolgokat, azt nem tartom valós érvnek. Mégis mit rontana el?
Röviden a végére, mikor pl. azt látom, hogy a laptop fedelének lecsukásakor könyörtelen elmegy sleepbe a gép és ezt nem tudom sehol átállítani a gui-ban, az minden, csak nem jó. És ez megint nem egy olyan igény, amihez advanced++ szintű szakmai tapasztalatokkal kellene rendelkeznem.
EarL 007: aztán valószínűleg meg is ragad azon a szinten.
 - 
			
			
 - 
			
			
						Rimuru
veterán
Magyarázhattok egy KDE felhasználónak, nézzétek meg annak a beállítási lehetőségeit. Amúgy részben tényleg igaz hogy taszító lehet.
 - 
			
			
						#19617792
törölt tag
válasz
							
							
								CPT.Pirk
							
							
								#157
							
							üzenetére
						"Linuxot a nagypapának filozófia?"
ez. ha kevés opció van, az kevésbé megterhelő a usernek elsőre. nem riad el attól, hogy tejóisten mi minden van itt. kevesebb állítani való, kevesebb hibalehetőség. nekem személyszerint az XFCE jön be abból a szempontból, hogy ugyan nem tud annyit, mint egy KDE / MATE, meg nem túl eye-candy, azaz egyszerű, de ha kell, azért egész jól konfigolható, mert megadja rá a lehetőséget GUI-ban is.
 - 
			
			
						mr.nagy
tag
válasz
							
							
								CPT.Pirk
							
							
								#157
							
							üzenetére
						Mi a jó abban ha olyan lenne a vezérlőpultja mint a repülőé? Kutya sok gomb, beállítás. Aztán a user el állítgat mindent és csodálkozik, hogy nem működnek a dolgok!
Még a Windows-nál sem érsz el minden lehetőséget egyszerűen a vezérlőpultról. Ráadásul ott sem teheted át az ablakod gombjait. Itt legalább ha valaki nagyon akarja meg teheti a nélkül, hogy terminál-ban vagy szöveges fájlokban kellene turkálni.
Az egyszerű felhasználónak aki csak használni szeretné a rendszert itt is minden lényeges beállítás elérhető egy helyen. Aki pedig haladó vagy többet szeretne mint ami alapból adott annak nem jelent gondot egy ilyet megcsinálni.Mi a jó abban ha telepakoljuk a felhasználók egy jó részének felesleges programokkal a rendszert? Meghízott telepítő, jó sok hely, lassabb telepítés és lassabb rendszer a háttérben futó felesleges dolgok miatt. Én pont ezért pártoltam el az Ubuntutól vagy akár a Mint-től. Ne akarják nekem megmondani milyen programokat használjak! Ha kell valami nem sokba kerül telepíteni! Na ezek miatt használom már a béta 1 megjelenése óta ezt a rendszert. Na meg azért mert pl. a gombok elhelyezkedésén kívül én sem konfiguráltam szét a rendszert, mert így jó ahogy van.
Egyébként a Linuxot a nagypapának filozófia lehet, hogy pont sikeres lesz, mert a legtöbb Linux disztribúció pont ennek az ellentétéről híres és ezért is bírálják őket nagyon sokan!
 - 
			
			
 - 
			
			
						CPT.Pirk
Jómunkásember
Na ez a megközelítés a külső program telepítésével és annak meg az elriasztó felépítésével az, ami nem segíti egy Linux disztró terjedését. Mi a jó ebben a koncepcióban? Mit nyernek vele, ha alapból semmi értelmes beállítási lehetőség nincs? Linuxot a nagypapának filozófia?
 - 
			
			
 - 
			
			
 - 
			
			
 - 
			
			
 - 
			
			
válasz
							
							
								Keeperv85
							
							
								#140
							
							üzenetére
						Kód, és rendszerhívás nem azonos. Fut egy Totál Kommander pl a wine-n. Ez a procin történik, de amikor egy windózos komponenst akar meghívni (pl. ablakot tenni a képernyőre), akkor azt a wine elkapja, és átadja a Linux ablakkezelőnek, hogy akkor oda egy ablak.
@hallador :

Csak a dogmatikában meglévő ellentmondásra akartam a figyelmet felhívni
@ivana : Nem feltétlen, pl. egy laptopon nem nagyon cserélődik a hardver, arra én is alkottam saját kernelt, hogy esetleg az öreg P3-as lapos gyorsabb legyen (nem lett, mert béna voltsam)

Ment bele a kernelbe az i440bx winyóvezérlő modulja, az tuti marad. Pentium III optimalizáció lett rajta, mert úgysem fog cserélődni a proci, stb.
Viszont egy rakás USB eszköz moduljait odafordítottam mellé, mert ugye pl. pendrive-okat, ilyesmit csak használ rajta az ember, ahhoz kell driver. - 
			
			
						Keeperv85
nagyúr
Azt nem értem, hogy ha a Linux függvényein keresztül valósítja meg mindezt, akkor hogy fut natívan a processzoron... Lényegében a kernel felé fordít Windows API-ból, Linuxra valós időben, vagy nem? Nehezen tudom legalábbis elképzelni, hogy kihagyja a Linuxot ahogy van, és attól teljesen függetlenül közvetlen a proci felé kommunikál.
Meglehet, hogy csak én vagyok hülye ehhez már....
 - 
			
			
						hallador
addikt
Igen eleve a Linux az nem egy Desktop rendszer örökséggel indult. Az más kérdés, hogy a mai hardverek mennyit fejlődtek, és lehetővé tették egy monolitikus kernel nagyn jó futtatását is.
A UNIX mint olyan egy gépcsaládra, ami igen egyedi volt (pl: RS6000) és aztán ott atomstabil volt, meg az is de a desktop rendsezereknél ez nagyon nem követelmény.
Szerencsére a Linuxok képesek voltak ehhez alkalmazkodni. Ma már gyakorlatilag nem Windows fut azon Linux ketyeg, és mindegy, hogy egy Cisco UCS-t nézek, egy ILO-t, egy CISM-et, vagy Cisco Nexus-t, vagy bármilyen storage-t. (Mondjuk az EMC AX4-en pont Windows fut, de ez ritka). - 
			
			
válasz
							
							
								hallador
							
							
								#134
							
							üzenetére
						Csak hozzá téve két példát: a modulok bele fordítása a kernelbe egy desktop distro esetében igen előnytelen lenne (sok nem használt modul), régebben próbáltam olyat, hogy ami kellet azt bele fordítottam, a többit meg ki kapcsolva, de nem érte meg vesződni vele, nem jelentett számot tevő különbséget. De egy ilyen kernel esetén mondjuk egy alaplap csere rendszer reinstallt tenne szükségessé. A telefonomon viszont összesen 3 db modul van, itt mindent bele érdemes fordítani, mivel fix a hardver.
 - 
			
			
						hallador
addikt
Alapvetően kettő féle kernel létezik a Micro és a Macro (Monolitic) de az a helyzet, hogy a micro kernel nagyon ritka. (Érdekesség)
Ezen felül van még exo, nano, pico, de ezeket nem natív oprendszereknél használják. Inkább hypervisorokban, egyedi fejlesztésekben.
Szóval visszatérve:
A Micro kernel nagyon ritka. És nem igazán szeretik, persze ez sem igaz ebben a formában (Ott van mindjárt a BlackBerry 10), de a legtipikusabb résztvevők: GNU Hurd, az első XNU (Apple Darwin előtt, de nem a mostani MacOSX, csak a feljesztéseket használták fel benne), QNX. Ezek közül nem sok éles rendszer van, vagy módosították.
Hybrid:
Előnye hogy sokkal felhasználhatóbb a micro kernelnél, és a legrugalmasabb kernel fajta. Könnyű feljeszteni, mivel nem az MS-re esik pl a driverek kezelésének problémája, hanem a gyártókra, az MS csak a modult írja meg ami kezeli azt.
Ez egy módosított microkernel Na igazán ez az elterjedtebb, Windows NT, Apple XNU, ma nagyon elterjedt, előnyei, hogy a benne lévő microkernel mellett van egy kernel mód váltó. A modulok a kerneltől függetlenek, a kernel semmit nem csinál csak a rendszerhívásokat vezérli vagy azt sem.
(Pontosan ezért nem igaz, hogy a MacOSX egy UNIX architechtúrálisan biztosan nem az. Igazából ez egy speciális Hybrid kernelt használ ami egy microcernel alapú rendszer, de monolitikus részeket is tartalmaz. Az egy dolog hogy mennyi kompatibilis rendszer hívás van a UNIX és a MacOSX között, és mennyit fizetett az apple, hogy azt mondják, hogy ez egy UNIX. Végülis ha nagyon akarom a UNIX parancsok mennek Windows alatt is, de alaphelyzetben nem. A UNIX like sokkal életképesebb... De a marketing adja el a terméket a UNIX meg nagyon szépen hangzik....)
Emlékszünk mindannyian a legendás Windows fagyásokra még az NT korszakban nem a modulok megfagytak jött a reboot.
Tipikus példa a működésre windows hálózati modul rendszere az NDIS. De még lehetne sorolni. Ma már a windows-ok nagyon stabilak, de ennek meglett az ára is. Mocskos nagy lett az operációs rendszer, és a driver modul kezelőkhöz a gyártók nem mindig képesek normális drivereket írni. Itt van mindjárt az a probléma, mikor egy új Windows megjelenik, akkor a driverekkel folyamatos problémák vannak. Amik előbb utóbb megoldódik, de azokkal a dolgokkal komoly szívás van, hogyha a gyártó egyedi firmware-eket használ a hardvereiben, akkor aztán az MS modul rendszer nem haatékony, pláne ha a gyártó nem ad drivert az adott hardverhez, Akkor van szívás. (Acerű, olcso consumer márkák, ez alól a HP a kivétel)Macro:
Ebbe beleépítenek mindent amit lehet. Itt a kernel nem csak a rendszerhívásokat végzi, hanem nagyrészt, az eszközvezérlét, a hardver vezérlést, az I/O-t, és van mikor a fájlrendszer koordinálását is. Itt is vannak modulok de nem abban az értelemben mint a Windows esetében, ahol az operációs rendszer nagy része főbb modulokból állnak. Itt a modulok kiegészítő funkciókat látnak csak el.
Hátrányai, hogy sokkal precizebb programozást igényel. Egy magba be kell illeszteni nagyon sokmindent.
Ennek az egyenes következménye, hogy nagyon nehéz és költséges a hardver alapú fejlesztés ebbe a kernel fajtába. Jóval korlátozottabb a hardver támogatás, ami pontosan a fent leírtak miatt igaz.
A dominó hatást, az 1 MB-os bios problémát ami az X86 miatt volt probléma igazán, ezeket már nagyon jól kiküszöbölték a mai hardverekkel.
A Rendszer mélyebb személyre szabása viszont még mindig problémás (Kernel fordítás), mint egy hybrid rendszer esetében. Hozzátévve azt a téynt, hogy átlag felhasználónak a rendszer kiforrottságának köszönhetően kerner forgatásra gyakorlatilag ma már nem nagyon van szüksége. Mint anyogyan az sem igaz, hogy a Linux a professional játékszere, ma már az Ubuntu simán kiérdemli a nagymama oprendszere címet.
Előnyei: Egy mocskosul kiforrott 40 éves technológia. A UNIX típusú fájlrendszer, meg eleve a felépítés nagyon ki van forrva. Ennek köszönhetően stabil. Könnyen könfigurálható, jól használható rendszer. Jobban átlátható a működése, valamint a fájlrendszer felépítése is klasszikusabban elismertebb más rendszereknél.Lehetőleg nem szavakat kicsipegetni, meg félmondatokat, és abba belekötni köszi...Ez nem neked szólt hcl, hanem aki esetleg 'ilyenre vinné a sors'
 - 
			
			
 - 
			
			
A most kinyiffant, 2007-es ASUS lapom is tudta, még használnom is kellett, ugyanis elkettyintettem a BIOS-frissítést: odáig eljutott, hogy kinullázza a BIOS-t, de az újat már nem írta bele, úgyhogy előbb floppyról előbb visszahúzta azt, ami volt, aztán meg pendrive-ról, BIOS-ból megcsinálta az update-et.
 - 
			
			
 - 
			
			
						Keeperv85
nagyúr
 - 
			
			
válasz
							
							
								#32839680
							
							
								#121
							
							üzenetére
						Mondjuk én még mindig frászban vagyok egy DOS-nál bonyolultabb dolog alóli BIOS frissítéskor. (Linux kilőve, mert az alól alapból sem nagyon lehet desktop gépeken.)
@Sh4d0w : Nana, már amelyik cuccon. Pár éve sem tudtak ilyeneket a lapok. Max. FAT32-re formázott pendrive-ról bootolva.
 - 
			
			
 - 
			
			
						Keeperv85
nagyúr
válasz
							
							
								#32839680
							
							
								#117
							
							üzenetére
						Teljesen jogos, amit írsz. Nem jól írtam. Nem a bios van exe fájlban, hanem a tool, ami ezt a fajta biost kezeli. Mivel maga a bios egy darab rom kiterjesztésű fájl, amihez a drága Windows alá futó alkalmazások vannak, így itt nem kell erőltetnem a frissítést. Mondjuk amúgy sem: a legfrissebb is 2011 végi...

 - 
			
			
 - 
			
			
válasz
							
							
								hallador
							
							
								#109
							
							üzenetére
						Néhai szakdogám kapcsán elgondolkodtam.
MS -> moduláris kernel (NT). Moduláris, mert... mert csak a MS hackeli? Hogy modulok vannak-e benne, azt nem tudom, mert azt se tudom, hol van a winnyózban.
Linux kernel : Monolit kernel, mert... mert pont vannak kernelmodulok benne?
Mondjuk driver hiány esetén windóz alatt a gyártót szokás szidni, Linuxon meg asz oprendszert, valamiért.
 - 
			
			
						hallador
addikt
Nekem tettszett a cikk.
Szerencsére főleg olyan gépeket veszek amin a Linux megy (Mondjuk van olyan amin nem megy...). Windows 8-at próbáltam telepíteni hogy mégis milyen egy gépre, de gyakorlatilag nagyon kevés dolgot ismert meg a gépben, pedig csupa intel gép volt. (Nem occssooo, hanem intel lan, wlan, vga, ti card olvasó).
A Linux gyakorlatilag bármilyen fedora, debian, ubuntu, opensuse, mint, ismerik, a windows-hoz meg lehetett letöltögetni a drivereket, azért az nagygáz, hogy a windows az intel cuccokat sem ismeri fel. Mert akkor mit?
Az is nagy baromság, hogy a hardvergyártó a hibás, mert a windows nem ismer fel valamit, az igaz, hogy a windows hibrid kerneles rendszere úgy van megoldva, hogy a gyártó adja a drivert, de azért nem kellene összekeverni azzal, hogy az ms beleteszi vagy nem a telepítőbe. Általábanan nem mert a kínai,taiwani gyartó nem fog fizetni az ms-nke, hogy benne legyen a driver a windows-ban. Ilyenkor jöhet a driver vadászat.
 - 
			
			
						klaczi
aktív tag
EZ jogos! Viszont nem ész nélkül, hanem ismeretek nélkül.
Csak, hogy jobban érezd magad az általam említett gépek linuxosak. Egy baromi drága program egy összetett feladatra. Az ára kb. fél mila. A vas ingyen volt. A monitort leszámítva. A merevlemezes változatot is ingyérbe kaptuk.
Az olasz számítógépek viszont MS-Dos-t esznek a mai napig is. Olyan betöltő floppit állítanak elő ami MS rendszereken olvashatatlan. Maguk a textilgépek UNIX rendszerűek.
Nos nekem ezekhez van ismeretem és a világ semmi kincséért nem piszkálnék bele. Igaz, nem is kell. - 
			
			
Na igen, a cucc értékét nem az határozza meg, hogy milyen adathordozót használsz benne
 Rakárs reflow kemencében is használatosak még P1-esek 
Az Ubi letörlését meg ne nagyon reklámozd, meg ne csodálkozz, ha letúrja a loadert, ha csak letolod róla a partíciót
 Tehát ott is te szopattad be magad azzal, hogy ész nélkül töröltél. - 
			
			
						klaczi
aktív tag
válasz
							
							
								#32839680
							
							
								#84
							
							üzenetére
						Egyes textilgépekben, ha ilyesmit nem, de kazettát használunk a mai napig is. Az "oriás" flopin szerkesztettünk, majd kazettára mentünk. 2005 ben kaptunk egy merevlemezes gépet azóta a nagy floppikat nemigen használjuk. A gépekben kazettás meghajtó van beépítve. 20 éves koreai és japán gépek. A mai napig is jelentős értéket képviselnek.
Az MBR helyreállítására az vezetett annó, hogy ledörgöltem az agyonhájpolt Ubuntut.
 - 
			
			
 - 
			
			
						Stauffenberg
nagyúr
A Simpson családban van egy baromi jó rész, amikor Homer leül a számítógéphez és egy pop up ablakban egy szarvas a hitelkártya adatait kéri. Erre Homer mondja: "Jé egy beszélő szarvas, meg is adom neki".

Meg is van a jelenet, sajnos csak németül, de azért az angolhoz szokott fülnek is érthető.

 
Új hozzászólás Aktív témák
- BESZÁMÍTÁS! MSI SUPRIM X RTX 3070Ti 8GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
 - BESZÁMÍTÁS! MSI Z390-A Pro Z390 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
 - AKCIÓ! Lenovo Legion Slim 5 Gamer notebook - R7 7435HS 16GB RAM 1TB SSD RTX 4070 8GB GDDR6 WIN11
 - DX Racer fekete gamer, irodai szék
 - Készpénzes számítógép PC félkonfig alkatrész hardver felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
 
Állásajánlatok
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
								
							
								
							
								
								
							
								
								
								
							
								
							


							
								
							
								
								
							
							
								
							
 )
							
								
							
								



							
							
								
								
							
							
								
								
								
							
							
								![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
								
							
							
								
							
								
		

