Új hozzászólás Aktív témák

• #134 hallador addikt hcl #110

  Új Válasz 2013-08-10 08:29:30 #134

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hallador

  addikt

  válasz hcl #110 üzenetére

  Alapvetően kettő féle kernel létezik a Micro és a Macro (Monolitic) de az a helyzet, hogy a micro kernel nagyon ritka. (Érdekesség)

  Ezen felül van még exo, nano, pico, de ezeket nem natív oprendszereknél használják. Inkább hypervisorokban, egyedi fejlesztésekben.

  Szóval visszatérve:

  A Micro kernel nagyon ritka. És nem igazán szeretik, persze ez sem igaz ebben a formában (Ott van mindjárt a BlackBerry 10), de a legtipikusabb résztvevők: GNU Hurd, az első XNU (Apple Darwin előtt, de nem a mostani MacOSX, csak a feljesztéseket használták fel benne), QNX. Ezek közül nem sok éles rendszer van, vagy módosították.

  Hybrid:
  Előnye hogy sokkal felhasználhatóbb a micro kernelnél, és a legrugalmasabb kernel fajta. Könnyű feljeszteni, mivel nem az MS-re esik pl a driverek kezelésének problémája, hanem a gyártókra, az MS csak a modult írja meg ami kezeli azt.
  Ez egy módosított microkernel Na igazán ez az elterjedtebb, Windows NT, Apple XNU, ma nagyon elterjedt, előnyei, hogy a benne lévő microkernel mellett van egy kernel mód váltó. A modulok a kerneltől függetlenek, a kernel semmit nem csinál csak a rendszerhívásokat vezérli vagy azt sem.
  (Pontosan ezért nem igaz, hogy a MacOSX egy UNIX architechtúrálisan biztosan nem az. Igazából ez egy speciális Hybrid kernelt használ ami egy microcernel alapú rendszer, de monolitikus részeket is tartalmaz. Az egy dolog hogy mennyi kompatibilis rendszer hívás van a UNIX és a MacOSX között, és mennyit fizetett az apple, hogy azt mondják, hogy ez egy UNIX. Végülis ha nagyon akarom a UNIX parancsok mennek Windows alatt is, de alaphelyzetben nem. A UNIX like sokkal életképesebb... De a marketing adja el a terméket a UNIX meg nagyon szépen hangzik....)
  Emlékszünk mindannyian a legendás Windows fagyásokra még az NT korszakban nem a modulok megfagytak jött a reboot.
  Tipikus példa a működésre windows hálózati modul rendszere az NDIS. De még lehetne sorolni. Ma már a windows-ok nagyon stabilak, de ennek meglett az ára is. Mocskos nagy lett az operációs rendszer, és a driver modul kezelőkhöz a gyártók nem mindig képesek normális drivereket írni. Itt van mindjárt az a probléma, mikor egy új Windows megjelenik, akkor a driverekkel folyamatos problémák vannak. Amik előbb utóbb megoldódik, de azokkal a dolgokkal komoly szívás van, hogyha a gyártó egyedi firmware-eket használ a hardvereiben, akkor aztán az MS modul rendszer nem haatékony, pláne ha a gyártó nem ad drivert az adott hardverhez, Akkor van szívás. (Acerű, olcso consumer márkák, ez alól a HP a kivétel)

  Macro:

  Ebbe beleépítenek mindent amit lehet. Itt a kernel nem csak a rendszerhívásokat végzi, hanem nagyrészt, az eszközvezérlét, a hardver vezérlést, az I/O-t, és van mikor a fájlrendszer koordinálását is. Itt is vannak modulok de nem abban az értelemben mint a Windows esetében, ahol az operációs rendszer nagy része főbb modulokból állnak. Itt a modulok kiegészítő funkciókat látnak csak el.
  Hátrányai, hogy sokkal precizebb programozást igényel. Egy magba be kell illeszteni nagyon sokmindent.
  Ennek az egyenes következménye, hogy nagyon nehéz és költséges a hardver alapú fejlesztés ebbe a kernel fajtába. Jóval korlátozottabb a hardver támogatás, ami pontosan a fent leírtak miatt igaz.
  A dominó hatást, az 1 MB-os bios problémát ami az X86 miatt volt probléma igazán, ezeket már nagyon jól kiküszöbölték a mai hardverekkel.
  A Rendszer mélyebb személyre szabása viszont még mindig problémás (Kernel fordítás), mint egy hybrid rendszer esetében. Hozzátévve azt a téynt, hogy átlag felhasználónak a rendszer kiforrottságának köszönhetően kerner forgatásra gyakorlatilag ma már nem nagyon van szüksége. Mint anyogyan az sem igaz, hogy a Linux a professional játékszere, ma már az Ubuntu simán kiérdemli a nagymama oprendszere címet.
  Előnyei: Egy mocskosul kiforrott 40 éves technológia. A UNIX típusú fájlrendszer, meg eleve a felépítés nagyon ki van forrva. Ennek köszönhetően stabil. Könnyen könfigurálható, jól használható rendszer. Jobban átlátható a működése, valamint a fájlrendszer felépítése is klasszikusabban elismertebb más rendszereknél.

  Lehetőleg nem szavakat kicsipegetni, meg félmondatokat, és abba belekötni köszi...Ez nem neked szólt hcl, hanem aki esetleg 'ilyenre vinné a sors'

Új hozzászólás Aktív témák