Új hozzászólás Aktív témák

• #219 moha21 veterán Tüzi #215

  Új Válasz 2020-08-31 18:50:39 #219

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  moha21

  veterán

  válasz Tüzi #215 üzenetére

  Nem és aki azt mondja, hogy tud ilyen adatot mondani az kuruzsló kategória.:-)
  
  A nemzetközi villamosenergia-rendszer sokkal összetettebb minthogy egyszerűen ezt meg lehessen mondani.
  
  Ha külön tekintem Paks-ot, mintha önálló erőmű lenne és a töltőt ami önálló fogyasztó, akkor lehet durván számítgatni ( azért durván, mert időjárásfüggő etc a történet ).
  
  Ha generátor kapcsai felől nézzük, akkor a 10,5kV-os generátor feszültséget feltranszformálják ( ha jól tudom másfélmegszakítós hálózatképen csatlakozik az alaphálózathoz ) 400 kV-ra. Itt ugye már van egy mondjuk 2-5% veszteség. ( pontos számot nem tudok, miután alaperőmű és állandó terhelésen jár , így a transzformátor hatásfoka is lehet egészen jó ).
  Most jutottunk ki az alaphálózatra amit az egyszerűsített modellben egyszerű sugaras hálózatként kezelünk. ( A valóságban többszörösen hurkolt ).
  Így adott a távolság amíg eljut egy adott körzet súlypontjáig lévő alállomásra.
  A távvezetéken hossz és keresztirányú feszültségesés történik mely a távolság és az áram függvénye. Ha csak a "watt"-os veszteséget nézzük az relatív kicsi 400 kV-on. ( de mellette többféle veszteség fellép ).
  Aztán ezt a 400 kV-ot átalakítjuk mondjuk 120 kV-á ( főelosztóhálózat ) és így visszük tovább a következő alállomásig . Itt is van veszteség az átalakításnál is , illetve a szállításnál is. ( a wattos már nagyobb, mert az áram négyzetével arányos a wattos veszteség. )
  Na és akkor megérkeztünk a következő alállomáshoz , ahol a 120 kV-ból mondjuk csinálunk
  11 kV-os városi kábelhálózati feszültséget. Az eddig elmondottak szintén igazak, ismét átalakítás történt, illetve már sokkal nagyobb a wattos veszteségünk.
  És ez a kábel szépen megy mondjuk a családi házat kiszolgáló betonházas transzformátorhoz, ahol a 11 kV-ból, most 0,4 kV-ot ( Vonali feszültség a 230 a fázisfeszültség ) csinálunk. Ismét veszteség.
  A transzformátort összekötjük a lakóépület mérőhelyével, ezen a szakaszon is keletkezik veszteség, bár a kis távolság miatt elhanyagolható.
  Aztán ha ügyes villanyszerelőnk volt, akkor innen már el is jut a villamos energia a dugaljig, ahova csatlakoztatva van a töltő. Maga a töltő a váltakozó áramot egyenárammá alakítja és eközben is hő fejlődik ami szintén veszteség, illetve töltéskor az akkumulátor is melegszik ami szintén veszteség.
  
  A létesítmények beruházási költségelőirányzata 1973. évi árszinten:
  ■ 750 kV-os távvezeték 1430 millió Ft
  ■ Albertirsai 750/400 kV-os alállomás 1150 millió Ft
  ■ 400 kV-os létesítmények + infrastruktúra 2020 millió Ft
  Összesen 4600 millió Ft
  
  Nyilván érezhető, hogy ez az összeg ma mennyi lehet kb. és ez csak a beruházás, az üzemeltetés nincs benne. ( azt is kell fizetni ).
  
  Nyilván ez egy nagyon leegyszerűsített modell, de próbáltam érezhető formát adni a jelenségnek. A valóság ennél sokkal-sokkal bonyolultabb és összetettebb.
  
  

• #217 dabadab titán Tüzi #215

  Új Válasz 2020-08-31 16:52:11 #217

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dabadab

  titán

  válasz Tüzi #215 üzenetére

  Elméleti szinten (gyakorlatilag is) a deutérium-trícium (mint valszeg' a leggazdaságosabban energialeadásra képes két H izotóp) házasítása során fellépő, és hátramaradó sugárzó anyag a hélium.

  Plusz a neutronsugárzás, ami rádioaktívvá tesz mindent, szóval a containment building az itt is kompletten rádióaktív hulladékká válik, pont, mint az atomerőműveknél.

Új hozzászólás Aktív témák