Új hozzászólás Aktív témák

• #21 geolang tag #27483136 #19

  Új Válasz 2008-03-29 08:49:55 #21

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  geolang

  tag

  válasz #27483136 #19 üzenetére

  Jó ötletnek tűnik.

• #20 hcl titán #27483136 #19

  Új Válasz 2008-03-29 01:38:32 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hcl

  titán

  LOGOUT blog

  válasz #27483136 #19 üzenetére

  Nem mutatna semmit. Az egyenetlenségek nem olyan nagyok hogy bármilyen, kézzel felvitt zselével ki tudd mutatni... Valami profi felületvizsgáló cumóval bemérni, az lenne a poén :-) Csak az már az ágyúval verébre esete. :-) Viszont egyszer érdekes lenne megcsinálni.

• #11 geolang tag #27483136 #10

  Új Válasz 2008-03-28 10:32:34 #11

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  geolang

  tag

  válasz #27483136 #10 üzenetére

  A 2 mérés között az érintkező felületek nagyság a változott, ez okozta a jobb hőáramlást és az alacsonyabb üzemi hőfokot.

  Természetesen tapasztaltam egyenetlen kopást a polírozás elején, ezért is írtam hogy a szóbanforgó proci kupakja nagyon egyenetlen volt (mikronosnál jóval nagyobb gödrök voltak). A polírozás vége fele a fényesedés már egyenletes volt, ami jelzi hogy a "huplikat" sikerült eltüntetni és nem csak a felület lett fényesítve.
  A kezdeti kopás valahogy így nézett ki (a narancs szín a kopó rész)

  

  A paszta folyékonységa mindenképpen segíti a lehető legvékonyabb réteg kialakítását, de a végleges réteg üzem közben alakul ki. Ha sűrűbb is a paszta felvitelkor (pl: Arctic Silver) a proci melegedésekor lágyul és a felesleges mennyiség fokozatosan kiszorul a proci és a hűtő közül.

Új hozzászólás Aktív témák