Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • brd

    nagyúr

    válasz Diablo1 #2121 üzenetére

    A legjobb talán ezek közül pedig a Sandra lenne, lévén annak a File System Benchmarkja valódi file-okon dolgozik, így talán ez van legközelebb a valós felhasználáshoz. Esetleg nézd meg egy FC-Test nevű programmal ([link] alul a letöltési link), ez szintén valódi file-okon nézi meg a sebességet (te tudod megmondani, hogy mekkorákon). De mérhetsz egy TC-vel is, sima másolást, valami nagyobb cache mérettel (10-20 MB), hogy önmagára milyen gyorsan tud másolni és ezt megszorozva 2-vel kb. megtudod, hogy milyen gyors.

  • liksoft

    nagyúr

    válasz Diablo1 #2119 üzenetére

    Igen, befolyásolja. Sőt, a tesztprogram olvasási blokkmérete is befolyásolja, amit általában nem tudunk.

  • liksoft

    nagyúr

    válasz Diablo1 #2007 üzenetére

    Már csak két dolog.

    Az archíválást nem időponthoz, hanem változáshoz célszerű kötni. Ha van egy rendszermentésed, akkor odáig később is könnyen vissza tudsz lépni. Utána viszont elég csak a különgséget menteni. pl levelezés.

    A hangkártyát nyugodtan hagyhatod. Nem ott lesz a szűk keresztmetszet szerintem. Bár ha van alaplapi is és kártyás is, akkor az egyiket mindenképp célszerű letiltani. Kettő minek. Csak ha zenész lennél, akkor viszont ott lenne a gép gyenge pontja, arra keresnél orvosságot.

  • liksoft

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1988 üzenetére

    1. A BIOS setup kiírja, vagy egyéb detektáló programok megmondják. (Talán az Everest is, de ebben nem vagyok biztos.)
    3. Ha 2-2 drive van Nálad egy csatornán, akkor 2-2 winyó osztozik az átvitelen. Ebben az esetben teljesen jogos, hogy 2 gyorsabb mint 1 (ha azok külön csatornára kerültek), de 4 azonos 2 sebességével. Hiszen csak 2 csatornát tudnak használni.
    4. Az alaplapra korlátozott számú DMA csatornát helyeznek el. Ezek egyszerre is tudnak dolgozni, de egy ATA csatornához csak egyet lehet rendelni. Ha sok csatorna van a gépben, elfogyhatnak a DMA csatornák. A klasszikus felépítésű alaplapban (286-os szabvány - azért említem ezt, mert az újabb chipseteket ilyen mélységben nem ismerem) 2*4 csatornás DMA controller van cascade-ba kötve. Vagyis 7 DMA csatorna használható. Ebből elvisz a floppy, hangkártya 2-3 csatornát. A maradékon osztozkodnak a többiek. Ha van egy TV kártyád, az is kér egyet. Így nem biztos, hogy mindenkinek jut. A PIO és DMA mód között meg tudjuk mekkora a sebességkülönbség. - Az újabb chipsetek más architektúrája ezen segíthet, ezt pontosan nem ismerem. Az alapelv viszont nem változik.
    5. Akkor le kéne tesztelned, hogy a 8-16-32-64kB-os konfigurációban működik gyorsabban.
    6. Írás esetén igaz, olvasásnál nem. Az írásnál minden drive használatban van, így minél több van a tömbben, annál több munkája van a rendszernek. Olvasáskor RAID0 formában dolgozik, így nagy adatblokk olvasásakor párhuzamosan dolgoznak a drive-ok, tehát egyre gyorsabb. - Én azokat a vezérlőket részesítem előnyben RAID5 esetén, ahol a cache 256MB-2GB között van, SCSI típusú, lehetőleg 3-4 külön csatornával rendelkezik, és csatornánként maximum 2 drive-ot hajlandó kezelni. Igaz, ilyent 150e alatt csak használtban lehet beszerezni.
    7. Ha a driver a paritásblokkhoz a memóriába olvassa be a nem írandó drive-ok blokkjait, ott végzi el az XOR kódolást, akkor hiába használsz gigákat, a driver puffere lesz a szűk keresztmetszet. Az meg (programozói és rendszerismereteim alapján) a blokkméret szorozva a drive-ok számával. A legnagyobb DMA-val átvihető blokk 128kB, így ennél nagyobbat nem is célszerű allokálni. (A DMA controller byte vagy word számlálója 2byte-os, így 64 vagy 128kB vihető át egy blokkban.)

    Firmware: Itt nem az olcsó (gagyi) vezérlőkre gondoltam, hanem a 100eFt-tól kezdődőekre. Sok vezérlő statisztikázza a drive-ok elérését pozíció alapján, így egyes területeket akkor is a cache-ben tart, ha régen használtuk (egyenletes használatot figyelve) (pl: könyvtárszerkezet). Ehhez viszont méretes cache szükséges. Ha nem kapja meg, akkor marad az ''előre olvasás'' stratégiája. Ha egy területet olvasunk, akkor már feltételezi annak módosítását írását, így az olvasott területhez tartozó paritásblokk képzéséhez szükséges többi blokkot is olvassa, sőt a következő blokkokat is megpróbálja behozni a cache-be. ''Előre szalad.'' Így egy nagyobb file első blokkja normál sebességgel jön, míg a folytonosan elhelyezkedő további területe ''beesik'' a memóriába. Na ezzel az algoritmussal nem rendelkeznek az olcsó vezérlők, valamint nem terhelik a processzort. Ha végiggondoljuk, valóban csak különálló kártya fogja a kívánt sebességet elérni, hiszen eléggé sok ''vak'' találat (művelet) van a fenti rendszerben, ami kifelé nem érzékelhető, de a vezérlő prociját igencsak megterheli. Ezt ha az alaplapra terheljük az alaplapi memóriával, akkor a ''sok kicsi sokra megy'' alapon a proc és memória terhelésével elveszítjük azt, amit az algoritmussal nyerünk. Vagyis nem éri meg.

    Akkor mire jók?
    - SW RAID: Olcsó, redundancia esetén (RAID 1-5-(6)) ugyanannyira biztonságos mint a HW változata. (RAID6 eléggé macerás, így célszerűbb valódi vezérlőre bízni.) A RAID0 valóban gyorsít, de RAID0 és 5 nem lehet boot partíció (vagyis csíkozást is tartalmazó RAID).
    - HW olcsó: Azonos az előzővel, de boot partíció is helyezhető ilyenre. (Vagyis itt van az előnye a SW változattal szemben.)
    - HW drága: Profi controller mely gyors, nem terheli a processzort, memóriát (rendszert). Viszont az ára és a firmware optimalizálása miatt igazán csak sokfelhasználós server esetén éri meg, és csak ekkor jön ki belőle az a plusz, ami az előzőekhez képest profivá teszi. (Hiszen sok felhasználó tutira a lemezek különböző fizikai pozíciójában fog dolgozni. Egy IDE drive ''szétesik'' ettől, míg az SCSI-t erre tervezték. Ott az elérés, gyorsaság számít, nem a hang.)

    A fentiek alapján látható, hogy amit sokan keresnek az lehetetlen. - Szeretnék iszonyúan gyors és biztonságos RAID5-öt úgy, hogy rohadt csendes legyen, és ne fogyasszon sokat, de soha ne romoljon el, és soha ne kelljen archíválni róla az adataimat. :DDD :))

    [Szerkesztve]

    [Szerkesztve]

  • brd

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1994 üzenetére

    Akkor hajrá, de azt ugye tudod, hogy a RAID5 elsősorban nem az adatok biztonságos tárolására való, hanem inkább a lehető legkevesebb üzemszerű működéskiesést hivatott lehetővé tenni? Persze, rövid távon arra is jó, de pl. egy cég működéséhez szükséges adatok ne csak egy RAID5 tömbön legyenek, mert megborulhat ám az is. Otthoni felhasználónak persze nem akkora gond, ha elvész pl. egy-két film. ;)

  • brd

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1986 üzenetére

    Az én méréseim szerint sincs sok (sőt, nincs, most direkt lemértem) sebességcsökkenés a sok kis file elérése terén, RAID0-ban, de nem akarok vitatkozni senkivel, mert soha nem próbáltam RAID0-t külön vezérlővel. Nem láttam értelmét ugyanis. RAID0 esetén a csak software-s megoldás is elég nagy sebességet biztosít. Szerintem két HDD-nél többet nincs értelme így használni, (kivéve extrém teljesítményigény esetén, ahol az adatok fontosságga mellékes, pl. csak ideiglenes file-ok kerülnek rá) túl nagy az adatvesztés esélye.

  • liksoft

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1986 üzenetére

    Több dolog kavarog itt, úgy érzem.

    1. Ha master/slave formációban fut 2 winyó, akkor azok egy csatornán osztoznak, így nem fog duplázódni a sebesség, hiszen vagy az egyik, vagy a másik winyó dolgozik. Ez SATA esetén is meglehet, hiszen nem az architektúrát, csak az átvitel módját változtatták meg. Vagyis két alaplapi csatlakozó simán működhet master/slave konfigurációban.

    2. Minden továbbit egy winyó - egy különálló csatorna esetére írok.

    3. A blokkméret, a winyó cache, winyók száma és a mozgatandó adatmennyiség összefüggésben van a sebességgel.

    4. Winyók száma. A külön csatornákon külön winyók egy darabig növekvő tempót adnak. Ha viszont a konfigurációhoz tartozó DMA csatornák megteltek, akkor sorban várnak a csomagok, így valódi gyorsulást már nem ad.

    5. Blokkméret és adatmennyiség. Kis méretű adatok esetén egy-egy blokkba belefér, így egyedüli drive sebességét kapjuk, vagy akár lassabbat is, hiszen ha két blokk részleteibe írunk, akkor két csatornát, más fizikai pozíciót használunk. Ennek adminisztrálása, a lemezek és fejek pozícióba állása nagyobb időt eredményezhet mint egyedüli drive esetén (nem jellemző, de bekövetkezhet). Nagy file-ok használatánál (ahol már elfogy az OS és winyó cache) a felületek sebessége a döntő. És itt is a leglassabb drive-é. Vagyis a blokkméretet optimálisra akkor tudjuk beállítani, ha tudjuk mire használjuk a rendszert. Joker érték általában a 32-64kB.

    6. A fentiek RAID0-ra vonatkoztak. A RAID5 esetén a rendszer redundanciát képez hibatűréséhez. Így egy redundancia blokk készítéséhez az összes vele párhuzamos blokk adatára szükség van. Vagyis RAID5 írásakor több drive-ról olvasunk, hibajavító kódot készítünk, majd több drive-ra írunk. Ez az egyszerű íráshoz képest bonyolult, jóval nagyobb időt kívánó tevékenység. Minél több winyó van a raid-ben, annál tovább tart az írás. Hibátlan drive esetén olvasáskor szükségtelen a hibajavító blokk olvasása, így elméletileg RAID0 sebességgel dolgozik. Ha viszont az egyik drive meghibásodik, akkor az írás (lassú) sebességéhez közelít a tömb olvasása.

    7. Soft RAID esetén különálló winyókról beszélünk, és az OS alatt program, vagy maga az OS végzi a fenti műveleteket. Olcsó RAID kártya vagy a legtöbb alaplapi esetén közel hasonló az eset. Ugyanis nincs különálló cache a vezérlőhöz. Így bár az OS egy drive-ot lát, a driver a kellő művelethez keményen allokálhat a RAM-ból munkaterületet. Ez viszont már lassít, szűk keresztmetszet lesz. Az igazi profi cache-es RAID kártyák viszont valóban csak egy drive-ot mutatnak az OS felé. Itt már minden műveletet a kártyán lévő proc végez a saját kártyán lévő memóriában. A firmware algoritmusa határozza meg a kártya sebességét nagyon sokszor. Ez viszont alkalmazásfüggő. Ezért lehet, hogy sokan az egyik, sokan a másik gyártóét tartják nagyra, míg fordítva nem tetszik nekik. Igazuk van, hiszen másik környezetben használják, és épp oda optimalizálták a ''jó'' kártyát.

    Összefoglalva: A feladathoz kell optimálisan kiválasztani az eszközöket. Minden változatnak meg van a szerepe a maga területén, és ha ezeket keverjük, akkor rossz szájízünk lehet.

    A hibrid RAID megoldásról: Mind sw mind hw megvalósítása létezik. Viszont a nyereség és a veszteség nincs arányban. A legjobb teljesítményt akkor tudjuk kihozni, ha egy drive csak egy rendszer része. Legyen az bármilyen típusú RAID.

  • brd

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1967 üzenetére

    Akkor meg is vagy, ez nem lesz gyorsabb 4 db HDD-vel, sehogysem. RAID0-ra szerintem nem érdemes rendszert rakni, inkább egy gyors (ahogy írták, Raptor, talán ez a legjobb, nem SCSI HDD a célra) HDD-t érdemes beszerezni (vagy abból 2-t és azt RAID0-ba :D ), azzal többre mész. A topicban már többször elhangzott, hogy a RAID0 inkább a nagyobb file-oknál okoz sebességnövekedést, a több kis file beolvasásánál nem nagyon, a rendszerfile-ok használata pedig ez utóbbi tevékenységgel jár többnyire, sőt, a véletlen elérés sebessége kismértékben növekszik (azaz lassabb lesz), ez utóbbi a vezérlő, ill. a HDD-k azonosságának függvénye.

  • lazydog

    addikt

    válasz Diablo1 #1968 üzenetére

    Felesleges ezzel görcsölnöd, ez nem valósítható meg.
    Nem lehet legózni a partíciókkal, a hardver RAID csak teljes fizikai meghajtókon hozható létre.

  • brd

    nagyúr

    válasz Diablo1 #1961 üzenetére

    HDTach, olvasási tesztre ingyenes. Elindítod 4 példányban, majd egymás után szépen rányomsz a start gombra (persze a HDD-ket szépen kiválasztva), majd figyeled, hogy mennyivel lassabbak a HDD-k, ahhoz képest, mintha egyedül olvasna róluk a program.

  • Jester01

    veterán

    válasz Diablo1 #1960 üzenetére

    Mennyi ram van a gépedben? Biztos cache-ből ment, próbálj nagyobb fájlt.

  • Diablo1

    csendes tag

    válasz Diablo1 #1960 üzenetére

    Jah még annyit, hogy a régi IDE seagate 1mb cache-es vinyómra 38mb/s-al írja fel ugyanazt az 1gigás fájlt, amit az új sata2 samura 25mb/s-al. Emelett az IDE vinyón fut a rendszer. :(
    Ez indirekt, nem? :(( Valami nincs rendben ezzel a géppel. :(

  • Jester01

    veterán

    válasz Diablo1 #1958 üzenetére

    Másold be, de ne azt mérd, hanem amikor visszaolvasod.
    Win alatt talán valami copy akarmi nul: paranccsal, amit 4 cmd ablakban nagyjából egyszerre futtatsz és méred az időt.

  • Jester01

    veterán

    válasz Diablo1 #1956 üzenetére

    Durva közelítésnek elég ha egy nagy fájlt (legalább 1GB) bemásolsz a null-ba.

  • Jester01

    veterán

    válasz Diablo1 #1951 üzenetére

    ICH7 hídközi kommunikáció sebessége 10Gb/s (~1GB/s). Szóval ott nem lesz szűk keresztmetszet az tuti.

  • lazydog

    addikt

    válasz Diablo1 #1941 üzenetére

    A SATA2 alig gyorsabb, a SATA1-nél. Csak elméletileg, illetve a szabvány szerint kétszeres sebességű.

  • lazydog

    addikt

    válasz Diablo1 #1937 üzenetére

    Teljesen normális mindkét általad tapasztalt jelenség.
    Még elvileg sem lehet a vinyók számával arányosan szorozni a sebességet. Ennek határt szab a busz áteresztőképessége.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés