Hirdetés

Keresés

Aktív témák

  • Vico87

    tag

    válasz cucka #182 üzenetére

    Ez oké, de ha úgy szemléljük, hogy a php egyik legnagyobb alkalmazási területe a webalkalmazások fejlesztése, akkor már van összehasonlítási alap a C#-hoz képest, nomeg a php szolgáltatásai bőven túlmutatnak egy "átlagos" szkriptnyelvéin.

  • Vico87

    tag

    Egyébként én is legszívesebben C#-ban fejlesztek manapság. Nekem jobban tetszik a Javanál, a C++ pedig tök jó, csak lassabb benne fejleszteni (nagyokat tud nézni az ember egy-egy lefelejtett apróság által generált hibák miatt, amire egy felügyelt kódban nem kell figyelni).
    Egyetértek azzal, hogy PHP-ben a típusbiztonság nem éppen megoldott dolog (kifejezetten nem tetszett, amikor először láttam PHP kódot, nekem valahogy reflex, hogy van típus, egyébként ezért is tartom a JavaScriptet undorítónak).

  • Vico87

    tag

    válasz S.P.Q.R. #147 üzenetére

    Hát ez tényleg attól függ, hogy mit programoz. Mert aki világ életében ügyviteli rendszerekkel foglalkozott, annak elég a négy alapművelet, aki viszont pl grafikával, annak óhatatlanul kell a gráfelmélet, lineáris algebra, geometria, stb...
    Szerintem a középiskolás anyag a minimum, ami ajánlott programozáshoz, mert az már elég arra, hogy viszonylag sokféle problémát legalább alapszinten ismerjen az illető.

  • Vico87

    tag

    válasz kicsitomi88 #139 üzenetére

    Ha ez már egy "hogyan / hogyan ne programozzunk" topic, akkor leírom, hogy mindig érdemes algoritmuselméleti könyvben megnézni, ha valamire szükségünk van algoritmusra, ugyanis ha van benne, akkor nagy valószínűséggel jobb, mint amit mi találnánk ki, és még meg sem kell erõltetni magunkat (és így mindenki jobban jár).

    Egy pár "híres" algoritmus:
    gráfok : Dijkstra, Floyd, Bellman-Ford
    rendezés : beszúrásos, összefésüléses, gyorsrendezés, kupac
    keresés : lineáris, bináris

    Ezekhez persze "járnak" adatszerkezetek is. És még egy tanács : ha algoritmusról van szó, akkor biztosan nem az elsõ gondolat a helyes :D.

  • Vico87

    tag

    válasz S.P.Q.R. #123 üzenetére

    Ha adhatok egy tanácsot, akkor írd teljesen általánosra, a lényeg, hogy bármit képes legyen átküldeni és fogadni (nagyon széleskörûen paraméterezhetõ legyen), mert amikor legközelebb írsz SOAP-os cuccot, akkor jól jön. (Ha meg nem így csináltad, akkor nem lesz kedved egy nagyon hasonlót írni.)

    @Lortech : én a lokalizáció kapcsán beszéltem XML-rõl (de újra elolvasva amit írtam tényleg nem egyértelmû, hogy arra gondoltam).

  • Vico87

    tag

    válasz S.P.Q.R. #120 üzenetére

    Bocsi, ha túl "magyarázó" voltam.

    Én úgy tudom, hogy a Visual Studio (WinForms esetben, a WPF más tészta) designer módban rakja el XML-be, de amikor fordítod, és lesz belõle release, akkor egy dll-t csinál a különbözõ lokalizációkhoz. Ez azért van, mert az egyes lokalizációk esetében arra is kell gondolni, hogy egyes szövegeket hosszabban lehet leírni más nyelven, így pl a Button méretét is másra kell tervezni, de ha a Button nagyobb, akkor az vonzza magával, hogy mondjuk a ComboBox viszont kisebb, stb... ezért lesz belõle dll, mert kódot tartalmaz.

    Egyébéknt az XML nagyon szép és jó, de egy méret után már nem emberi használatra való, hanem inkább kód kezelje. Mondjuk technológiailag lenyűgözõ, hogy mekkora szerep jutott az évek során az XML-nek (gondolok itt webszolgáltatásokra például, és annak vonzataira mint SOAP, WSDL, stb...).

  • Vico87

    tag

    válasz S.P.Q.R. #115 üzenetére

    Akkor én írok neked a DB-kről :D .

    Szvsz másra alkalmasak az SQL és az XML alapon tárolt adatok. Az SQL esetén ugyebár van egy DBMS mögötte, amely igen sok verziót megért már (pl Oracle-nek 10, 11 még fejlesztés alatt, MSSQL 2008, ha jól tudom a 10-dik kiadás, pedig manapság jelenik vagy jelent meg) sok-sok funkcióval és optimalizálással. Mindez nincs XML esetén, hanem neked kell megírni a kezelést végzõ funkciókat (nyilván olyan API-k mint a Java vagy .net rengeteg objektumot a rendelkezésedre bocsát erre a célra).
    Ezek a különbségek fõleg onnan erednek, hogy az SQL esetén relációs adatbázisból dolgozol (amely kezelésére vannak az elõbb említett DBMS-ek), míg XML esetén amolyan "adatkupac" jelleget ölt a dolog.
    A relációs adatbázisok igen hatékonyak például üzleti adatok tárolására, amire az XML igencsak alkalmatlan. Ellenben egy fastruktúrát leírni egyszerűbb XML-ben. XML-ben nem lehet könnyen nagy mennyiségű adatot tárolni (itt igen sok adatra gondolok, de nem kell messzire menni, gondoljunk pl 10GB-nyi adatra, ami meg sem kottyan egy DBMS-nek, viszont ennyi adat kezelésére XML-alapú progit írni vérpisilõs mutatvány). Relációs adatbázisban minden mezõnek típusa van, míg XML-ben minden plain text, így kicsit könnyebb az adat ellenõrzése DBMS esetén (integritásellenõrzést alapszinten tud csak elvégezni, hiszen a DBMS "nem gondolkodik", de ez már sokkal több mint ami rendelkezésre áll XML-ben).
    XML-ben van pl XSLT, amivel teljesen átírható az adat formátuma (nem a tartalom!), de ehhez hasonlót DBMS esetén sem nehéz megvalósítani.

    Mindezzel oda akartam kilyukadni, hogy más világ a kettõ. Nekem C#-ban volt szerencsém programot írni, ami egy MSSQL adatbázisból dolgozik, és azt kell mondanom, hogy kifejezetten tetszett a DataSet-es megközelítése az adatok leképezésének (lényegében minden táblához tartozik egy-egy osztály, amelyek egy "gyűjtõ" osztályban (class DataSet-bõl származó) vannak).

Aktív témák

Hirdetés