Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Reggie0

    félisten

    válasz demars #90117 üzenetére

    Ezeket a kapcsolasokat valtakozo aramu/feszultsegu szempontbol kell nezni, ezeknek az erositeserol szol. Ha az aramkorre felrajzolod a valtakozo feszultsegu helyettesitokepet, akkor a tapfeszultsegek a folddel egyenertekuek, mert a tapellatast biztosito feszultseggenerator(idealis esetben) nulla belso ellenallasu es az egyenfeszultsege valtakozo szempontbol nem szamit, azaz 0V, tehat egy vezetekkel helyettesitendo. Igy a kollektor mar a foldon is van.
    Az egyenfeszultsegu helyettesitokep a munkapont beallitasara szolgal kizarolag.

    A kozos(foldelt) kollektoros kapcsolas tulajdonsaga, hogy idealizalt esetben a bazison fellepo feszultseg lesz az emmitteren is (valosagban -0.6V kb.). Emiatt feszultseg erositesere nem alkalmas a kapcsolas csak aram erositesere. Egy ilyen kapcsolasnak a kimeneti impedanciaja joval alacsonyabb, mint altalaban igenylunk(pl. audio erosito), ezert azt illeszteni celszeru, amire a trafo alkalmas(idealis esetben vesztesegmentesen alakit at). Ezaltal az aramerositesbol feszultsegerosites is lesz, az erosites nagysagat(elsodlegesen) a trafo attetele fogja megszabni (ha a bemeneten meg tudja taplalni kello arammal a tranzisztoros kapcsolas).

    A trafos dolgot azert szoktak emlegetni, mert jellemzoen feszultsegerositest akarunk elerni, ahhoz pedig kell a trafo ennel a kapcsolasnal.

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz demars #90117 üzenetére

    Nem a földelésen van a hangsúly, csak így is szokás mondani. Lényeg például, hogy lehet közös kollektoros, más néven emmittetkövető, ami nem fordít fázist. Az emitter követi bázist.

    Tekercs nem feltétel.

Új hozzászólás Aktív témák