Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1137 üzenetére

    Az leginkább a használt ledektől függ. Az áramot a ledekkel soros 180Ω nyitófeszültségtől (vörös színt feltételezve) kb. 15-20mA -re állítja be.

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1134 üzenetére

    Igen, csak 12V-ról nem tudtam megoldani, de végülis egy molexen mindkettő ottvan. Egyébként összeraktam bedugdosós próbapanelen, és működött: csak a vezérlésre világítottak a plusz ledek (az eredeti ledet most otthagytam).
    #1135: Persze, hogy egyesével (is) adják. Milyen ''hülye számoktól'' félsz? Bemondod a típust, ők meg adnak. Én egyébként BC547-tel (kemény 9 Ft) és BC557-tel (8 Ft :) ) raktam össze, ilyenek voltak a fiókban. Ha hülye számokat akarsz mondani, azt is megteheted, pl. a Lomexben a fenti tranyók rendelési száma 21-05-38, ill. 21-08-97, ebből is tuti megértik, hogy miről van szó ;].

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1132 üzenetére

    D1 is ottvan, igaz, az kivehető onnan, és egy ellenállással - pl. 180 Ohm-mal - helyettesíthető. De ez miért hiba? Ez egy fícsör :D.
    A tranzisztorok azért ilyenek, mert ez volt a programban, és nem tudtam eltűntetni a típusjelzést. Mindkét tranzisztor lehet a legáltalánosabb kisjelű típus, az npn pl. BC182, BC547, a pnp pedig BC212, BC557, stb., stb.
    Az áramkört _nem_ próbáltam ki, de elvileg működőképes. Az ellenállásértékekkel lehet talán egy kicsit játszani, az alkalmazott tranzisztoroktól függően.
    Mod: hoppá, a Q1-es tranzisztor bekötését rögtön javítom, mert elszabtam..
    Javítva!

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1125 üzenetére

    1,24 V körüli nyitófesszel nem nagyon fog világítani egy led, még a piros sem (pedig annak a legkisebb a nyitófeszültsége). Inkább 1,6..1,7V körül kezdenek el nyitni, és nem sokkal később (tudod: a meredek U-I karakterisztika miatt) már a megengedett csúcsáram folyik rajtuk.
    ''[..] Itt arra gondoltam, hgoy ha sorosan kötöm be a 4 LED-et, akkor azok ugyebár 1,25V-ot kapnak tegyük fel hgo a táp leadja az 5 voltot és pont annyit ad le és nem ingadozik namost nemtom hgoy a led 1,25 V-on ad-e fényt vagy sem. Arra gondoltam, hgoy nem, vagy ha igen, akkor annyit, hogy az nem látható. Namost ha ezt az 1,25 voltot az alaplap is megküldni 5V-al, akkor mindegyikhez megy még 1,25 volt, akkor az már 2,5 volt, úgy csakvilágítmár. Máshogy nemtom elmagyarázni, sry''
    Az alaplapban előforduló 5V -os táp meg mindenhol ugyanaz, nincs olyan, hogy majd jól' hozzáadjuk saját magához :) (ha rosszul, értettem, bocs.)
    A mérésnél arra gondoltam, hogy fogsz egy digit. feszültségmérőt, és a negatívabb mérőpontot rákötöd a táp GND (0V) szintjére, ami a 4-es molex két középső fekete vezetékén, ill. a ház fémrészein is ottvan. A pozitív mérőzsinórral meg szépen kiméred, hogy nyugalmi állapotban (kikapcsolt, vagy lehúzott csatlakozójú led) mekkora a feszültség a led felé menő két tüskén (így a GND-hez képest kapod meg a feszültségértékeket). Később ugyanezt megméred úgy is, hogy a led világít (pl. rátenyerelsz a reset-gombra, vagy mittomén' :DDD).
    A két tüske (vagyis a led két kivezetése) közötti feszültségértékek különbségét már meg is adtad (led ki: 4,89V, led be: 1,74V), de engem jobban érdekel a GND-hez viszonyított értékük, hogy melyik tüske feszültsége ''mozdul el'' a másik irányába, amikor a led kinyit, vagyis világít.
    #1124: az jó dolog.. Ha csak néhány pillanatig csinálod, valszeg. nem szenvednek végzetes károsodást a ledek, legfeljebb a várható élettartamuk (és kicsivel a fényük is) csökken valamelyest. Ilyenkor nem azonnal mennek tönkre, csak igen gyorsan degradálódnak. Hosszútávon viszont mondenképp egészségtelen a dolog. (régen - amíg létezett - a helyi alkatrészboltban is laposelemmel próbálták végig a ledeket, az egyik órás meg rendszeresen rövidrezárta a kioperált gombelemeket egy mutatós árammérővel, hogy lássa, mennyit bírnak). Egyébként a 9V-os elemek is viszonylag nagy belső ellenállással rendelkeznek, tehát valamennyire leesik a feszültségük, ha ''ekkora'' (max. néhány x10 mA) árammal terheled azokat.

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1121 üzenetére

    Cserébe én is írok egy érdekességet Neked :) : az az 5V nem annyi, amennyinek gondolod. A #1119 -ben 5V alatt tényleg fix 5V -ot értettem (nem valami olyan forrást, amelyre terhelést kötve leesik a kapocsfeszültség). Ha azt tapasztalod hogy 3V -ról jobban világít, mint az ''5V-os'' forrásról, akkor az előzmények ismeretében (a led továbbra is jó) annak már csak egy oka lehet: az ''5V-os'' táp belső ellenállása olyan nagy, hogy a ledet rákötve nem 5V -ot hanem jóval kevesebbet mérhetsz rajta. A ledek fényereje kb. egyenes arányban áll a nyitóirányú áramukkal, ezért ha az egyik forrásról táplálva haloványabbnak mutatkozik, mint a másikról, akkor biztos lehetsz benne, hogy az első kevesebb áramot hajt át a leden, mint a második, bármekkora is legyen a tápok üresjárási feszültsége (ennek megfelelően a leden mérhető nyitófeszültség is kevesebb lesz egy kicsivel az első esetben, csak a meredek U-I karakterisztika miatt a különbség nem lesz számottevő). Ha pl. +12V -ról soros ellenállás - pl. 470 ohm - beiktatásával táplálsz meg egy ledet, akkor terheletlenül (a ledet eltávolítva) rámérve a led felé menő kapcsokra, ott 12V -ot (azaz a generátor feszültségét) fogsz mérni. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy a leden üzem közben is ugyanezt fogod mérni, hiszen akkor a körben folyó áram (a led nyitóárama) a soros ellenálláson éppen akkora feszültséget fog ejteni, hogy a leden már csak annak nyitófeszültségéhez közeli érték legyen mérhető. Csodák nincsenek..

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1120 üzenetére

    Mivel egy átlag led kivégzéséhez viszonylag kevés áram kell, így az összes párhuzamosan kötött ledet tönkreteszed (feltéve, hogy 5V alatt pl. a pc tápjának +5V -os ágát, vagy hasonlóan stabil - kis belső ellenállású -, relatív nagy terhelhetőségű tápot használsz). A párhuzamos kapcsolás ugyanis annyit jelent, hogy minden alkatrészre ugyanakkora feszültséget kapcsolsz. Ha egy darab ledet ki tud nyírni az 5V-os táp, akkor elhiheted, hogy a többit is el tudja intézni..
    Ahhoz a bizonyos utolsó mondathoz: nem tudom, milyen 5V -ra gondolsz ott, azért nem fogom teljesen.
    Tranzisztor: valamilyen tízforintos, sima kisjelű tranyót képzelj el, meg 1-2 ellenállást. Azért nem tudok konkrét rajzot dobni, mert ahhoz meg kéne mérni az eredeti led kivezetéseinek (azaz az alaplapi csatlakozópontok) feszültségét pl. a GND-hez (akár a fémházhoz) viszonyítva annak ki- ill. a bekapcsolt állapotában is, meg esetleg a bekapcsolásakor mérhető nyitóáramot is. Ha ezeket kiméred, lesz valami fogalmunk a vezérlésről, utána esküszöm, hogy lerajzolom Neked, hogy ne csak a levegőbe beszéljek ;).
    Ledek színe: a félvezetőréteg alapanyagától, ill. a ''szennyezőanyag'' fajtájától függ: ezek határozzák meg azt a fotonenergiát (vagyis hullámhosszt), amelyet a p-n átmenetben rekombinálódó elektron-lyuk párok gerjesztenek. Az emittált fény színe tehát még véletlenül sem a tokozás anyagának színétől függ, mielőtt valaki azt hinné.

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1115 üzenetére

    Mondjuk azért, mert 4 darab sorbakötött ledre csak úgy (áramkorlátozás, pl. soros ellenállás nélkül) nem szokás közvetlenül 12V-ot kötni, márpedig Te pont ezt tetted. Egyedül a kék v. ''fehér'' ledeknek van esélyük arra, hogy túléljék a dolgot a relatív magas nyitófeszültségük miatt, bár az sem túl korrekt megoldás, mert nagyon tápfeszfüggő lesz a nyiítóáramuk. Kisebb nyitófeszültségű (ledenként kb. 1,8..2,2V) vörös v. zöld ledeket ilyenmódon táplálva szinte biztos a túláram miatti elhalálozásuk. Ráadásul a rajzodon Te úgy kötötted a ledeket a +12V -os tápra, hogy azok az eredeti vezérléstől függetlenül mindig világítanának (már ha volna áramkorlát, így csak simán tönkremennek ;)), hiszen közvetlenül, állandóan megkapnák a tápfeszültségüket.
    Az utolsó mondatodat meg szimplán nem értem (lehet, hogy ez az én hibám :B). A ledek táplálása - sokadszor leírva ebben a topikban - nem lehet feszültséggenerátoros, mert azt nem szeretik. A led nem zseblámpaizzó, hogy rákötöd a névleges tápfeszültséget, és elindul rajtuk a névleges áram. A ledeknek közel állandó nyitóirányú áramot kell biztosítani, hogy jól működjenek, ez az áramgenerátoros táplálás. A feszültség majd beáll valahová az adott led nyitóirányú üzemi feszültsége közelébe. A led egy nemlineáris karakterisztikájú alkatrész, így nem igaz rá, hogy 2x akkora tápfeszre 2x akkora tápáram fog rajtuk keresztülfolyni, mint egy sima ellenállás esetén. Ha a névleges nyitófeszültséget nem sokkal meghaladó feszültséget kapcsolsz rá, és az áramot nem korlátozod, a led tönkremegy.
    Mod: a másik probléma, hogy biztosra vetted, hogy a vezérelt led katódja alapban a tápfesz. GND-ágára van kötve. Előfordulhat, hogy így van, de korántsem biztos, így ez újabb veszélyforrás az alaplapra nézve. Nem tudjuk pontosan (vagy Neked van rajzod a lapodról?), hogy a led eredeti vezérlését áramkörileg hogyan oldották meg. Lehet, hogy csak egy sima nyitott kollektoros kimenet, akkor viszont az anód valamelyik pozitív tápágra van fixen kötve. Épp ezért kéne valamilyen külső kapcsolóelem, pl. egy sima npn-tranzisztor, hogy az alaplapi áramköröktől teljesen külön vezérlése legyen az extra ledeknek.

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz Winner_hun #1113 üzenetére

    Azon kívül, hogy ez a fajta bekötés a ledek azonnali, gyors halálát okozhatja (nincs áramkorlát), rossz esetben - fordított védődióda - még az alaplapét is. Ha lúd, legyen kövér ;].. A korrekt megoldáshoz szvsz. minimum egy kapcsolótranzisztor illene.

  • Winner_hun

    félisten

    válasz Winner_hun #1112 üzenetére

    itt egy kép, hátha érthetőbb:DDD

    [kép]

    mod: bár lehet a piros az 5 violt és nem 12 nemtom nem ugrik be, ha otthon lennék megmondanám:B

    [Szerkesztve]

  • ReJim

    őstag

    válasz Winner_hun #1108 üzenetére

    mert csak a feszültség nagyobb, de az áramerősség(amper) kissebb...

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés