Hirdetés
- Leradírozta a kijelzőt a Garmin fitnesz karkötőjéről
- Samsung Galaxy A57 - kecses test, lusta lélek
- Google Pixel topik
- Telekom mobilszolgáltatások
- Milyen okostelefont vegyek?
- Bemutatkozott az Oppo kamerás csúcsmodellje
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Yettel topik
- Samsung Galaxy S25 Edge - a tegnap határán
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
Új hozzászólás Aktív témák
-
A probléma ezzel a témával az a szememben, hogy "kicsivel" drágábban sokkal hatékonyabb fegyver lehetne belőle.
Molnibalage reagált erre ugyanígy, hogy lehet egy rétegezett légvédelem, a "high end" célpontok ellen maradnak a hagyományos MANPAD-ok, a Shahed / Geran szintű veszélyforrás ellen meg az ilyen megoldások. Ő a páncéltörő fegyverekkel jött, hogy a sima irányítatlan pct. rakéták is megmaradtam az irányított, drága megoldások mellett.
Nekem az a problémám, hogy szegény katona honnan fogja tudni, hogy melyik eszközhöz kapjon egy harci helyzetben?
Majd az AI eldonti
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Ha azt nezem hogy az ellenseg nem mindig a legfejlettebb technikaval tamad hanem akar occso dronok tomkeleget is beveti akkor azok ellen jo. Az altalad emlegetett retegezett vedelem egyik retegenek jo lesz.
A probléma ezzel a témával az a szememben, hogy "kicsivel" drágábban sokkal hatékonyabb fegyver lehetne belőle.
Molnibalage reagált erre ugyanígy, hogy lehet egy rétegezett légvédelem, a "high end" célpontok ellen maradnak a hagyományos MANPAD-ok, a Shahed / Geran szintű veszélyforrás ellen meg az ilyen megoldások. Ő a páncéltörő fegyverekkel jött, hogy a sima irányítatlan pct. rakéták is megmaradtam az irányított, drága megoldások mellett.
Nekem az a problémám, hogy szegény katona honnan fogja tudni, hogy melyik eszközhöz kapjon egy harci helyzetben?
-
Érdekes, hogy most boldog-boldogtalan "olcsó", légcsavaros légvédelmi elfogó eszközöket fejleszt. Legutóbb ez jött szembe:
Egyébként látványos és a marketing hibátlan.Mi a probléma? Pont a légcsavaros meghajtás. Tudni kell, hogy alapvetően a modern légvédelmi rakétáknak, a Stinger-től az SM-6-ig az irányítórendszer a fő költsége. Nem a hajtómű, nem a harci fej. Függően a típustól, ez akár 70-80-90%-ot is jelenthet a teljes költségtényezőből.
Legyen egy ESSM Block 2 rakéta másfél millió dollár, ha 80% a vezérlőrendszer, akkor valójában a rakétatest, hajtómű és harci fej együttesen is "csak" 300 000 dollár. De még ez is kicsit túlzóan soknak tűnik.Térjünk vissza a SkyLark légvédelmi elfogó eszközhöz. A probléma az, hogy a 450 km/h végsebességével nagyjából 300 km/h sebességű célok ellen hatásos, ha csak nem nyílegyenesen az indítóállás felé halad.
Ez elegendő a Shahed-135/-136, Geran-2 szintű olcsó robotrepülőgépek ellen. Csakhogy manapság egyre inkább "feljebb" lépnek a modern megoldások. A Geran-3, -4 és -5 már sugárhajtóművel rendelkezik, a sebességük pedig 500-600 km/h-t is eléri...
Tehát bár a "jelen" veszélyforrások ellen elegendőek a légcsavaros megoldások, úgy néz ki, a következő (már az ajtónál álló) megoldások ellen bizony kevesek lesznek... -
Cifu
félisten
Érdekes, hogy most boldog-boldogtalan "olcsó", légcsavaros légvédelmi elfogó eszközöket fejleszt. Legutóbb ez jött szembe:
Egyébként látványos és a marketing hibátlan.Mi a probléma? Pont a légcsavaros meghajtás. Tudni kell, hogy alapvetően a modern légvédelmi rakétáknak, a Stinger-től az SM-6-ig az irányítórendszer a fő költsége. Nem a hajtómű, nem a harci fej. Függően a típustól, ez akár 70-80-90%-ot is jelenthet a teljes költségtényezőből.
Legyen egy ESSM Block 2 rakéta másfél millió dollár, ha 80% a vezérlőrendszer, akkor valójában a rakétatest, hajtómű és harci fej együttesen is "csak" 300 000 dollár. De még ez is kicsit túlzóan soknak tűnik.Térjünk vissza a SkyLark légvédelmi elfogó eszközhöz. A probléma az, hogy a 450 km/h végsebességével nagyjából 300 km/h sebességű célok ellen hatásos, ha csak nem nyílegyenesen az indítóállás felé halad.
Ez elegendő a Shahed-135/-136, Geran-2 szintű olcsó robotrepülőgépek ellen. Csakhogy manapság egyre inkább "feljebb" lépnek a modern megoldások. A Geran-3, -4 és -5 már sugárhajtóművel rendelkezik, a sebességük pedig 500-600 km/h-t is eléri...
Tehát bár a "jelen" veszélyforrások ellen elegendőek a légcsavaros megoldások, úgy néz ki, a következő (már az ajtónál álló) megoldások ellen bizony kevesek lesznek... -
judas13
veterán
Most, hogy szó volt róla...
Tesztelték a Leopard 2A7HU harckocsira felszerelt, 360 fokos védelmet biztosító kiegészítő páncélzatot, amit kifejezetten a helységharc eredményesebb megvívására fejlesztettek ki.
A toronynál a hátsó tárolódoboz vonaláig, a páncéltesten a motortérig nem robbanó reaktív páncélzat, azokon túl pedig lemezrácsozat alkotja a kiegészítő védelmet.
Egyértelműen a helységharcokban is nagy számban alkalmazott, kumulatív fejjel szerelt páncéltörő rakéták ellen véd leginkább; a lemezrács dolga, hogy a kumulatív sugár képzéséért felelős kúpot rongálja, és az esetlegesen kialakuló kumulatív sugarat eltérítse.
-
Cifu
félisten
Kínai FN-16 MANPAD Ukrajnában.
Érdekesség a "Head-on Attack / Tail Chase" kapcsoló, meg a "Small target / Big target" gomb. Az előbbi lényege, hogy közeledő- vagy távolodó cél ellen indítják a rakétát, ami a gyújtószerkezetnél kritikus fontosságú. A kis vagy nagy cél alapvetően szintén a gyújtószerkezet működését befolyásolja.
Az IRIS-T SLS igen jó marketinget tudhat magának, de a komplexum rendelkezett némi kompromisszummal (különálló TEL, tűzvezető radar és tűzvezető központ).
Ezeket integrálta a Diehl most egy komplexumban, ez az IRIS-T SLS Mk.4.
Egy 6x6-os alvázon egy Saab Giraffe 1X célfelderítő lokátor, integrált tűzvezető rendszer és 8db indításra kész IRIS-T SLS rakéta lett elhelyezve.
A Diehl végül is úgy tűnik nagyot megy az IRIS-T SLM Naval változatával.
Az F125 osztályú fregattokra 4x8 (32db) indító kerül végül, ez a beszerzés el is indult.
Egyben jönnek az opciók, például a Meko200DE fregatt-beszerzéshez, illetve kínálják a görög Meko200GR típusokhoz utólag, 2x8 indításra kész rakétával, konténerizált formációban.
Végezetül a Lockheed Martin bemutatta a HIMARS FLEX rendszert, ami a sima HIMARS tovább gondolása.
A hordozó jármű maradt, de az indítóállvány az egyszer hatos GMLRS vagy egyetlen ATACMS indító helyett a következő opciókat kínálja:
- 2x6 GMLRS rakéta (ez a "klasszikus" HIMARS rakéta)
- 2x ATAMCS taktikai ballisztikus rakéta
- 2x PrSM taktikai rakéta (ez az ATAMCS utódja)
- 2x4 PAC-3 MSE légvédelmi rakéta
A PAC-3 a nagy újdonság, értelemszerűen a HIMARS "mindössze" indító járműként funkcionál, a céladatokat hálózaton keresztül kapja.
Ami érdekes kérdés, hogy az MCG-t (Mid-Course Guidance) mi fogja szolgáltatni? Lehet, az indító jármű megkapja az ehhez szükséges infrastruktúrát?
-
A Lynx is ott van bajban, hogy nincs hozzá APS.
C-UAS terén a 30mm-es MK30-2/ABM gépágyú és a tűzvezérlő rendszer rendelkezik bizonyos képességekkel, de ez nem teljes értékű megoldás.A csehek ugye a CV9030CZ Mk4 változathoz ezért is kérték az IronFist APS-t...
A Lynx egyébként tényleg egy top kategóriás megoldás, félre értés ne essék, de sikerült pont olyan ütemben megrendelni és megépíteni őket, hogy ez a kritikus elem lemaradt róla...
Jó 20-25 évig nem volt igazán nagy előrelépés e téren, alapvetően a fedélzeti elektronika, adatkapcsolat, "szenzor-fúzió" volt a meghatározó. A légvédelem sokszor feleslegesnek lett tekintve, a páncélvadász képesség sem számított annyira, inkább a megerősített védművek elleni hatékony tűzvezetés és az IED-k miatt a mobilhálózat zavarása volt kritikus (az Iraki és Afganisztáni tapasztalatok révén).
Most már más szelek fújnak és gyorsan változik a technika...
-
Köszi már át is lett adva ez azért nem rossz. Ezt nem gondoltam volna, hogy már full le is van szállítva. Meg 200+ Lynx, Mistral 3-al jó deal.
Sajnos igen, én sem értem miért ez a köztes megoldás lett választva nálunk így hosszú távra egyáltalán.
Mondjuk egy semleges országról van szó ugye, ez valahol mindig nyomhat a latban.
De a németeknél 2 éve a Leo2A7A1 is kapott Trophy APS-t utólagos integrációval, tehát elvileg még bármi megtörténhet: ). De akkor sem lesz belőle 2A8 természetesen.A Lynx is ott van bajban, hogy nincs hozzá APS.
C-UAS terén a 30mm-es MK30-2/ABM gépágyú és a tűzvezérlő rendszer rendelkezik bizonyos képességekkel, de ez nem teljes értékű megoldás.A csehek ugye a CV9030CZ Mk4 változathoz ezért is kérték az IronFist APS-t...
A Lynx egyébként tényleg egy top kategóriás megoldás, félre értés ne essék, de sikerült pont olyan ütemben megrendelni és megépíteni őket, hogy ez a kritikus elem lemaradt róla...
Jó 20-25 évig nem volt igazán nagy előrelépés e téren, alapvetően a fedélzeti elektronika, adatkapcsolat, "szenzor-fúzió" volt a meghatározó. A légvédelem sokszor feleslegesnek lett tekintve, a páncélvadász képesség sem számított annyira, inkább a megerősített védművek elleni hatékony tűzvezetés és az IED-k miatt a mobilhálózat zavarása volt kritikus (az Iraki és Afganisztáni tapasztalatok révén).
Most már más szelek fújnak és gyorsan változik a technika...
-
Tavaly decemberben adtàk át az utolsó, 44-dik példányát a Leo2A7HU-nak: [link]
Amikor megrendelésre került, ez volt a legmodernebb változat, de azóta ugye az A8 vàltozatba integráltàk az EuroTrophy APS-t. Most az a modern változata, azt rendeli mindenki. Ez amúgy a probléma, mert APS és/vagy C-UAS képességű automatizált fegyvertorony nélkül azért nem igazán bölcs a mai harctérre gurulni. Szóval sajnos fájdalom, de ki kell mondani, hogy a jelenlegi kiépítése a Leo2A7-nek bizony elavult. Volt szó, hogy vizsgálják az utólagos APS beépítését, azt nem tudom, ez hol jár, de látni még nem láttuk a harckocsikon őket...
A Lynx az lövészpáncélosok terén a csúcson van, ebből eredetileg 209 példányt rendeltek. Ebből a legtöbb a lövész páncélos alváltozat (3*45db, ezekkel fegyvereik fel a gépesített lövész zászlóaljakat), 24db 120mm NEMO aknavetős változat, a többi parancsnoki illetve speciális változat (pl. kiképzőjármű).
Az eredeti légvédelmi változat a Skynex 35mm-es gépágyúval rendelkezik, de a Honvédség egy másik változat kifejlesztését fizette ki, amelybe a lövész páncélos vàltozat 30x173mm-es lőszerét tüzelő, de nagyobb tűzgyorsaságú KCE löveg kerül, plusz 4db Mistral 3 légvédelmi rakéta. Ebből úgy rémlik 18db-ot vásárlunk, a 209db-os eredeti mennyiség felett.
-
Nálunk (Bundesheer) a „belül A7, kívül A4” költséghatékony: ) megvalósítás folyik a „Mission Forward” részeként 58 db harckocsival. Már át van adva egy része 28-ig lesz befejezve a projekt.
Magyarországon hogy áll most a 2A7 program az azért elég komoly tényező lesz ha összeáll majd az egész vagy már le is lett szállítva az a nem is tudom pontosan 40 valahány vas? Meg a Skynex vagy inkább a Lynx is befigyel az is komoly de le vagyok maradva az otthoni hadi történésekkel is
Tavaly decemberben adtàk át az utolsó, 44-dik példányát a Leo2A7HU-nak: [link]
Amikor megrendelésre került, ez volt a legmodernebb változat, de azóta ugye az A8 vàltozatba integráltàk az EuroTrophy APS-t. Most az a modern változata, azt rendeli mindenki. Ez amúgy a probléma, mert APS és/vagy C-UAS képességű automatizált fegyvertorony nélkül azért nem igazán bölcs a mai harctérre gurulni. Szóval sajnos fájdalom, de ki kell mondani, hogy a jelenlegi kiépítése a Leo2A7-nek bizony elavult. Volt szó, hogy vizsgálják az utólagos APS beépítését, azt nem tudom, ez hol jár, de látni még nem láttuk a harckocsikon őket...
A Lynx az lövészpáncélosok terén a csúcson van, ebből eredetileg 209 példányt rendeltek. Ebből a legtöbb a lövész páncélos alváltozat (3*45db, ezekkel fegyvereik fel a gépesített lövész zászlóaljakat), 24db 120mm NEMO aknavetős változat, a többi parancsnoki illetve speciális változat (pl. kiképzőjármű).
Az eredeti légvédelmi változat a Skynex 35mm-es gépágyúval rendelkezik, de a Honvédség egy másik változat kifejlesztését fizette ki, amelybe a lövész páncélos vàltozat 30x173mm-es lőszerét tüzelő, de nagyobb tűzgyorsaságú KCE löveg kerül, plusz 4db Mistral 3 légvédelmi rakéta. Ebből úgy rémlik 18db-ot vásárlunk, a 209db-os eredeti mennyiség felett. -
Szerintem a Leopard 2A8/"A9"/CAPINT vonal elég jó alternatíva.
Miben tudna többet az MGCS dronok más téren mint a fentiek? Mert amennyiből kifelesztik abból pár kijönne.FCAS
"el kellene fogadni, hogy lehet, hogy nem fogják minden kívánságukat teljesíteni egy ilyen programban. De akkor sem az a megoldás, hogy kiszállunk belőle, hanem odarakunk valami hatalommal bíró embert, aki képes az asztalra csapni, hogy akkor ez lesz és kész."
Pontossan."Ez egyébként még egy életképes megoldás is lehetne, akár csak átmeneti, gyors megoldást összelegózni a rendelkezésre álló megoldásokból. Még az is működhet, hogy egy kisebb, olcsóbb megoldást raknak össze egy EJ200-al, 10-12 tonnás normál és 15-16 tonnás max. felszálló tömeggel.
Egy lopakodó Gripen méretű gépet, amely amúgy a világpiacon is olcsó alternatívája lehetne az F-35-ösnek, amúgy pedig megoldható a hordozófedélzeti üzemeltetésű változat is belőle (a Franciák és amúgy az Angolok is megkaphatják a CATOBAR hordozóképes megoldásukat)."Amíg a Su57M az ellenfél ami ahogy írtad csak hunyoroga 5gen addig egy "EUs" "kaan" off the selfből összelegózva is elég nem kell "F-47". Mivel lesz mellette F-35 HIGHnek lehetne akár egyhajtóműves is "LOW/saját"nak. És ha van CATOBAR oda is jó.
"Megoldás amúgy volt/van lesz, kismillió megoldást kínál a piac mellesleg évtizedek óta. Foglalkozni kellett volna a SHORAD (közellégvédelem) és SPAAG (önjáró légvédelmi gépágyú) kategóriával. Nem tették."Én nem látom, hogy lehetne SHORAD, SPAAGgal megvédeni akár kis országokat is 10-30-40k$os drónok ha tetszik rakéták ellenében. A leglegolcsobb TAMIR is ahogy írtad Izraelnek 100K$ és Izrelnek kb 4 magyar megyényi területet kell megvédenie... és még az is problémás.
És lehet lefitymálni az orosz csapatlégvédelmet de dimenziójában és minőségében is azért topban játszik.Újfent köszönöm a szinvonalas írásaidat, válaszaidat!
Nálunk (Bundesheer) a „belül A7, kívül A4” költséghatékony: ) megvalósítás folyik a „Mission Forward” részeként 58 db harckocsival. Már át van adva egy része 28-ig lesz befejezve a projekt.
Magyarországon hogy áll most a 2A7 program az azért elég komoly tényező lesz ha összeáll majd az egész vagy már le is lett szállítva az a nem is tudom pontosan 40 valahány vas? Meg a Skynex vagy inkább a Lynx is befigyel az is komoly de le vagyok maradva az otthoni hadi történésekkel is
-
Szerintem a Leopard 2A8/"A9"/CAPINT vonal elég jó alternatíva.
Miben tudna többet az MGCS dronok más téren mint a fentiek? Mert amennyiből kifelesztik abból pár kijönne.FCAS
"el kellene fogadni, hogy lehet, hogy nem fogják minden kívánságukat teljesíteni egy ilyen programban. De akkor sem az a megoldás, hogy kiszállunk belőle, hanem odarakunk valami hatalommal bíró embert, aki képes az asztalra csapni, hogy akkor ez lesz és kész."
Pontossan."Ez egyébként még egy életképes megoldás is lehetne, akár csak átmeneti, gyors megoldást összelegózni a rendelkezésre álló megoldásokból. Még az is működhet, hogy egy kisebb, olcsóbb megoldást raknak össze egy EJ200-al, 10-12 tonnás normál és 15-16 tonnás max. felszálló tömeggel.
Egy lopakodó Gripen méretű gépet, amely amúgy a világpiacon is olcsó alternatívája lehetne az F-35-ösnek, amúgy pedig megoldható a hordozófedélzeti üzemeltetésű változat is belőle (a Franciák és amúgy az Angolok is megkaphatják a CATOBAR hordozóképes megoldásukat)."Amíg a Su57M az ellenfél ami ahogy írtad csak hunyoroga 5gen addig egy "EUs" "kaan" off the selfből összelegózva is elég nem kell "F-47". Mivel lesz mellette F-35 HIGHnek lehetne akár egyhajtóműves is "LOW/saját"nak. És ha van CATOBAR oda is jó.
"Megoldás amúgy volt/van lesz, kismillió megoldást kínál a piac mellesleg évtizedek óta. Foglalkozni kellett volna a SHORAD (közellégvédelem) és SPAAG (önjáró légvédelmi gépágyú) kategóriával. Nem tették."Én nem látom, hogy lehetne SHORAD, SPAAGgal megvédeni akár kis országokat is 10-30-40k$os drónok ha tetszik rakéták ellenében. A leglegolcsobb TAMIR is ahogy írtad Izraelnek 100K$ és Izrelnek kb 4 magyar megyényi területet kell megvédenie... és még az is problémás.
És lehet lefitymálni az orosz csapatlégvédelmet de dimenziójában és minőségében is azért topban játszik.Újfent köszönöm a szinvonalas írásaidat, válaszaidat!
Szerintem a Leopard 2A8/"A9"/CAPINT vonal elég jó alternatíva.
Miben tudna többet az MGCS dronok más téren mint a fentiek? Mert amennyiből kifelesztik abból pár kijönne.
Ahogy írtam is, az MGCS egy komplex rendszer lett volna. Egy közös, nyitott rendszerre építő család, amely a központi számítógépeket hálózat, hardver és softver szinten egyként kezelt volna, közös alapú alvázakra építve, közös elektronikai elhárító, közös aktív védelmi rendszerekre építve.
Ezek köré épülne, nem utólag "szegelnék rá", ahogy például a Leopard 2A8 esetén a Leopard 2A7-re ráintegrálták az EuroTrophy aktív védelmi rendszert.
A rendszer tehát nem a löveg, az az aktív védelmi rendszer vagy tűzvezető rendszer egy-az-egyben összevetésében nyújtana többet, hanem hogy egy "tiszta lappal" induló rendszer lenne, amely egy integrált, "hálózati" rendszerre épülő megoldás lehetne, nem pedig különböző rendszereket kellene összedrótozni, hogy tudjanak egymással kommunikálni, a saját és az ismert célpontok helyzetét tovább adni, stb.
Ennek előnyét nehéz kissebbíteni: egy ilyen komplex "system-of-systems" rendszer hatalmas előrelépés lehetne a hadviselésben, nem véletlenül próbálkozott vele az US Army is anno a Future Combat System (FCS) esetén is.
Ahogy az FCS, úgy az MGCS számára is az a legnagyobb veszély, hogy ez egy drága, bonyolult, magas rizikójú fejlesztés, így óhatatlan, hogy elhúzódhat és egyre drágább lehet (tipikus '"development hell" feltételrendszer). Az FCS elbukott.Most az MGCS-re is ez a veszély leselkedik...
Amíg a Su57M az ellenfél ami ahogy írtad csak hunyoroga 5gen addig egy "EUs" "kaan" off the selfből összelegózva is elég nem kell "F-47". Mivel lesz mellette F-35 HIGHnek lehetne akár egyhajtóműves is "LOW/saját"nak. És ha van CATOBAR oda is jó.
A TAI Kaan-nal az a legnagyobb probléma, hogy alapvetően az EU politikában sokszor pária Törökország áll mögötte. Kérdés, hogy Törökország hozzájárulna-e ahhoz, hogy kilicenszeli a Kaan-t, hogy Németországban és/vagy Franciaországban gyárthassák.
Érdekes pálfordulás lenne, annyi szent.
Politikailag Erdogan feltehetően megkérné az árát, és kérdés, hogy az EU hajlandó lenne-e ezt megfizetni.Én nem hiszem, hogy a Kaan vonzó opció lenne az EU országoknak, bár legutóbb Spanyolországgal hozták össze (korábban Szaud-Arábia és Pakisztán merült fel potenciális megrendelőként - eddig 20db valós megrendelés van Törökország részéről a típusra).
De hogy mi lesz... azt nem tudom.
Félek megy majd tovább a tökölődés...Én nem látom, hogy lehetne SHORAD, SPAAGgal megvédeni akár kis országokat is 10-30-40k$os drónok ha tetszik rakéták ellenében. A leglegolcsobb TAMIR is ahogy írtad Izraelnek 100K$ és Izrelnek kb 4 magyar megyényi területet kell megvédenie... és még az is problémás.
Akkor megint tisztázni kell a nómenklatúrát.
Az olcsó robotrepülőgépeket (Shahed / Geran / FP-1, stb.) Ukrajnában és Oroszországban is elsődlegesen rádió-elektronikai hadviseléssel (Electronic Warfare) küzdik le. Ukrajnában a [Cascade Lima EW] függően az aktuális "kard vs. pajzs" időszakoktól 70-90% körüli hatékonysággal képes megvédeni a célpontokat, legutóbb a hírek szerint a Kinzsál szintű high-end megoldások ellen is. Szóval hatékony - ha van elég belőle.
A megoldás mindig egy rétegezett védelem. EW - AAG - SHORAD - SAM - ABM.
Mindegyikre szükség van, nem lehet egyre hagyatkozni.
Kell AAG / SPAAG / SHORAD is.Ami itt (szerintem) EU oldalról (újfent) az igazi probléma, hogy nem azt látni, hogy Németország - Franciaország - Olaszország - (stb.) összehangolja a beszerzéseket és a légvédelmi rendszerek együttes működésének mélyebb feltételeit biztosítsa (a NATO integráció bizonyos szintig ezt mondjuk garantálja, de a mély integráció, ami például Ukrajnában megvalósult, nincs jelen).
Ami a SHORAD / SPAAG / AAG rendszereket illeti, én azért látom a rendszerek létjogosultságát. Annyi, hogy fel kell futtatni a gyártási volument és a nagy számú megrendelésekkel a vételárat keményen lealkudni a gyártókkal. A Skynex ukrajnában is igen hatékony, de jelenleg elég drága (~100 millió euro per komplexum, ami egy célfelderítő lokátort és négy gépágyútornyot plusz szállító járműveket jelent álcahálóval és lőszerekkel együtt). Ha ezt sikerül lenyomni, akkor az igen komoly hatást érhet el...
Ami számomra zavarba ejtőbb, hogy az Iráni - Izraeli / USA háborúban azt látjuk, hogy nem az olcsó robotrepülőgépek az igazi problémák, hanem a ballisztikus rakéták. Irán ezekkel ért el igazából látványosabb sikereket.
Ezek ellen védekezni sokkal nehézkesebb, érdekes kérdés, hogy az Iráni rendszerek mennyire függtek a GNSS rávezetéstől (feltehetően nagyon) és mennyire zavarták ezeket Izraelben, Szaud-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírátusoban (feltehetően nem igazán). Szóval itt maradtak az elhárító rakéták - amik drágák és bonyolultak. Ráadásul az Irán által is kifejlesztett megoldások (végfázisban gyorsító harci fej, vagy "kartács fejek" (Cluster head)) csúnyán meglepték az amúgy fejlett, csúcskategóriás Izraeli rakétavédelmet is.... -
Ha pedig már az FCAS halál...
A harckocsik terén is úgy tűnik egyre sötétebb a francia-német MGCS ( Main Ground Combat System ) koncepció jövője. Ez ugye egy komplex rendszer, azonos alvázra építve a harckocsi - lövészpáncélos - tüzérség - műszaki jármű, akár még a közellégvédelem is. Hasonló volt anno az Abrams elképzelés is, a leváltását célzó és végül elkaszált FCS (Future Combat System), majd aztán az orosz Armata család is ilyesmit álmodott meg. Mindkettőből a harckocsi és a műszaki jármű valósult meg, utóbbi esetén mondjuk a teljes értékű sorozatgyártás még nem létező fogalom.
A probléma az, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország is szeretné a harckocsikat mihamarabb megkapni. Németország effektíve döntött rövid- és középtávon, a Leopard 2A8 megoldást választotta.
Franciaország nehezebb helyzetben van - nincs effektíve gyártásban lévő harckocsija.
Megvehetné a Leopard 2A8-at, de gall nemzeti büszkeség is van a világon.A francia-német KNDS csoport régóta mutogatja a német Leopard 2 alvázas, de francia tornyos megoldásait (legutóbb a Leopard 2-RC 3.0), idén is bemutatott egyet, ez a CAPINT (CAPacité INTermédiaire, vagyis kb. Átmeneti Képesség).
A lényege egy Leopard 2A8 alváz (amit a KNDS német ága gyárt), amit egy új francia, teljesen automatizált toronnyal párosítottak. A fő fegyverzet továbbra is az ASCALON ágyúcsalád, abból is a 120mm L/55 változat, ami később 140mm L/45-re cserélhető.
Egy párhuzamosított 12,7mm-es géppuska és egy 30mm-es távirányított gépágyú torony egészíti ki a fegyverzetet.
A 3 fős személyzet a testben ül, a tornyon pedig egy európai aktív védelmi rendszer lenne (ami még a fejlesztés elején jár).
Persze ez újfent csak egy koncepció - a Francia hadsereg cirka 200 Leclerc harckocsi XLR feljavító készletét rendelte meg, de gyakorlatilag ez édeskevés, még legalább ennyi új harckocsira lenne szüksége.
A LecLerc fejlesztésekre is vannak tervek, például FPV drónok elleni védőrács és álcázóháló, de ezek gyorstapaszok...
Csakhogy a többi országnak is égeti az újját ez leégett gyertya, így az olaszoknak a Rheinmetall a Leonardo-val együtt kínálja a New Main Battle Tank (NMBT) koncepciót.
Ez gyakorlatilag a Rheinmetall KF51 következő kiadása, pár aprósággal vegyítve, például az alváz a Buffel 3 (a Leopard 2 egyik műszaki alváltozata, amit a Rheinmetall gyárt), a motor és a sebességváltó olasz (Renk Italia, pontosabban) lenne, a löveg Rheinmetall 120mm L/55 vagy 130mm L/51, a torony tetejére egy Leonard BLAZE 30mm-es távirányított gépágyú torony került C-UAS (FPV drónelhárító) képességgel. A terv érdekessége, hogy a maximális páncélzati kiépítésben 70 tonnás is lehet...
Persze ezt sem rendelték még meg, "csak" az Olasz hadsereg figyelmébe ajánlják...
A hadseregek problémája az, hogy a nagy nehezen összegrundolt MGCS csak a 2030-as évek végére várható, hogy sorozatgyártásra érett lesz. Előre mutató lenne sok téren, de túl későn érkezne, a hadseregek mihamarabb szeretének új harckocsikat.
E téren pedig szűkösek a lehetőségek, viszont ha most nekiállnak a meglévő ajánlatok közül valamelyiket megrendelni, akkor nehéz lesz megmagyarázni, miért költsenek jelentős összegeket egy olyan jövőbeli rendszerre, ami rögtön a mostani megoldás leváltására érkezhetne...
-
Cifu
félisten
Ha pedig már az FCAS halál...
A harckocsik terén is úgy tűnik egyre sötétebb a francia-német MGCS ( Main Ground Combat System ) koncepció jövője. Ez ugye egy komplex rendszer, azonos alvázra építve a harckocsi - lövészpáncélos - tüzérség - műszaki jármű, akár még a közellégvédelem is. Hasonló volt anno az Abrams elképzelés is, a leváltását célzó és végül elkaszált FCS (Future Combat System), majd aztán az orosz Armata család is ilyesmit álmodott meg. Mindkettőből a harckocsi és a műszaki jármű valósult meg, utóbbi esetén mondjuk a teljes értékű sorozatgyártás még nem létező fogalom.A probléma az, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország is szeretné a harckocsikat mihamarabb megkapni. Németország effektíve döntött rövid- és középtávon, a Leopard 2A8 megoldást választotta.
Franciaország nehezebb helyzetben van - nincs effektíve gyártásban lévő harckocsija.
Megvehetné a Leopard 2A8-at, de gall nemzeti büszkeség is van a világon.A francia-német KNDS csoport régóta mutogatja a német Leopard 2 alvázas, de francia tornyos megoldásait (legutóbb a Leopard 2-RC 3.0), idén is bemutatott egyet, ez a CAPINT (CAPacité INTermédiaire, vagyis kb. Átmeneti Képesség).
A lényege egy Leopard 2A8 alváz (amit a KNDS német ága gyárt), amit egy új francia, teljesen automatizált toronnyal párosítottak. A fő fegyverzet továbbra is az ASCALON ágyúcsalád, abból is a 120mm L/55 változat, ami később 140mm L/45-re cserélhető.
Egy párhuzamosított 12,7mm-es géppuska és egy 30mm-es távirányított gépágyú torony egészíti ki a fegyverzetet.
A 3 fős személyzet a testben ül, a tornyon pedig egy európai aktív védelmi rendszer lenne (ami még a fejlesztés elején jár).Persze ez újfent csak egy koncepció - a Francia hadsereg cirka 200 Leclerc harckocsi XLR feljavító készletét rendelte meg, de gyakorlatilag ez édeskevés, még legalább ennyi új harckocsira lenne szüksége.
A LecLerc fejlesztésekre is vannak tervek, például FPV drónok elleni védőrács és álcázóháló, de ezek gyorstapaszok...
Csakhogy a többi országnak is égeti az újját ez leégett gyertya, így az olaszoknak a Rheinmetall a Leonardo-val együtt kínálja a New Main Battle Tank (NMBT) koncepciót.
Ez gyakorlatilag a Rheinmetall KF51 következő kiadása, pár aprósággal vegyítve, például az alváz a Buffel 3 (a Leopard 2 egyik műszaki alváltozata, amit a Rheinmetall gyárt), a motor és a sebességváltó olasz (Renk Italia, pontosabban) lenne, a löveg Rheinmetall 120mm L/55 vagy 130mm L/51, a torony tetejére egy Leonard BLAZE 30mm-es távirányított gépágyú torony került C-UAS (FPV drónelhárító) képességgel. A terv érdekessége, hogy a maximális páncélzati kiépítésben 70 tonnás is lehet...Persze ezt sem rendelték még meg, "csak" az Olasz hadsereg figyelmébe ajánlják...
A hadseregek problémája az, hogy a nagy nehezen összegrundolt MGCS csak a 2030-as évek végére várható, hogy sorozatgyártásra érett lesz. Előre mutató lenne sok téren, de túl későn érkezne, a hadseregek mihamarabb szeretének új harckocsikat.
E téren pedig szűkösek a lehetőségek, viszont ha most nekiállnak a meglévő ajánlatok közül valamelyiket megrendelni, akkor nehéz lesz megmagyarázni, miért költsenek jelentős összegeket egy olyan jövőbeli rendszerre, ami rögtön a mostani megoldás leváltására érkezhetne...
-
-Nem autóskártya de Red Flag alapján (is) kb tudjuk mennyire gyenge egy 4/4+gen egy 5gen ellen.
-Az FCAS/GCAPból 2035re lett volna valami de az egyik megszűnt a másik erősen vergődik késni fog.
-A Su-57 "1-2"éven belűl NATO standard szerint is rendszerbe fog állni a gyártása felfutóban.
-Persze lehet venni F-35öt de akkor nem lesz pénz/értelme egy Europai 5gennek.
-Európának Oroszoval szemben nem kell F-47. Elég az ami bőven jó a Su-57M ellenében. Ha tetszik kell egy Su-57nél jobb 5gen sárkány nem lesz nehéz, bele EJ200 update... minden adott off the self. Szerintem ez kellene.@Cifu
"Az, hogy a reptereket nem védik megfelelően"
3+éve megy a drónozás. Nem hobbiból nem védik a reptereket nem megfelelően hanem mert nem tudják. De ugyanígy Moszkvát nem tudják megvédeni miközben a világ egyik hanem legerősebb légvédelmével rendelkező városa Moszkva.
Szent Pétervárig repülnek a drónok kiemelt esemény alatt csapódnak be... azt se tudták megvédeni. Ennyit tud/ér a legendás Orosz légvédelem drónok ellen.
btw Románia 1100euros áron veszi az AHED lőszerek darabját.-Az FCAS/GCAPból 2035re lett volna valami de az egyik megszűnt a másik erősen vergődik késni fog.
Nyilván provokatív dolog, de amíg nem valósul meg az Egyesült Európai Államok, addig ez ilyen tesze-toszaság lesz, ahogy voltak eddig is. Szép, hogy Merz kancellár kijelenti, hogy Németországnak nincs szüksége hordozófedélzeti típusra (legalábbis még), de azt is be kellene látnia, hogy Franciaországnak viszont szüksége van.
Szóval ez így brutálisan hangzik, de mindenkinek (franciáknak, németeknek, olaszoknak, spanyoloknak, stb.) el kellene fogadni, hogy lehet, hogy nem fogják minden kívánságukat teljesíteni egy ilyen programban. De akkor sem az a megoldás, hogy kiszállunk belőle, hanem odarakunk valami hatalommal bíró embert, aki képes az asztalra csapni, hogy akkor ez lesz és kész.Ha nem hajlandóak adott esetben akár saját maguk ellen is dönteni, akkor bukott az egész. Ez az EU hadiiparának a sanyarú helyzete és emiatt fogja még Dél-Korea vagy Japán, de az amúgy katasztrófális gazdasági és társadalmi helyzetű Törökország is maga mögött hagyni...
-A Su-57 "1-2"éven belűl NATO standard szerint is rendszerbe fog állni a gyártása felfutóban.
A Szu-57, de még a Szu-57M is legfeljebb egy Rafale és F-35A közötti típus. Ráadásul nincsenek hozzá olyan fegyverek, amik nyugaton már általánosak. Oroszországnak nincs Iris-T vagy Meteor szintű légiharc-rakétája. Lehet villogni az R-37-el, de az valójában nem nevezhető modern légiharc rakétának, ha nem képes az indító gépen kívül más MCG (középső repülési fázisban irányításhelyesbítő parancsokat) adni. Márpedig nem képes.
-Persze lehet venni F-35öt de akkor nem lesz pénz/értelme egy Europai 5gennek.
Rövid távon nincs alternatíva. Ezt elszúrták már 10-15 évvel ezelőtt.
Ez a legnagyobb tragédia, hogy most is tökölödés miatt nincs jobb döntés, mint vegyenek F-35-öst, és közben azonnal neki kellene állni egy össze-európai fejlesztésnek. Az F-35 stop-gap, így kell felfogni.
De ha most nem növesztenek gerincet és tököt, akkor a következő generációnál se lesz alternatíva, mint az F-35 és F-47...-Európának Oroszoval szemben nem kell F-47. Elég az ami bőven jó a Su-57M ellenében. Ha tetszik kell egy Su-57nél jobb 5gen sárkány nem lesz nehéz, bele EJ200 update... minden adott off the self. Szerintem ez kellene.
Ez egyébként még egy életképes megoldás is lehetne, akár csak átmeneti, gyors megoldást összelegózni a rendelkezésre álló megoldásokból. Még az is működhet, hogy egy kisebb, olcsóbb megoldást raknak össze egy EJ200-al, 10-12 tonnás normál és 15-16 tonnás max. felszálló tömeggel.
Egy lopakodó Gripen méretű gépet, amely amúgy a világpiacon is olcsó alternatívája lehetne az F-35-ösnek, amúgy pedig megoldható a hordozófedélzeti üzemeltetésű változat is belőle (a Franciák és amúgy az Angolok is megkaphatják a CATOBAR hordozóképes megoldásukat).Csak ismét, ehhez kellene egy gyors és tökös döntés. No az EU nem erről híres...
3+éve megy a drónozás. Nem hobbiból nem védik a reptereket nem megfelelően hanem mert nem tudják.
Én továbbra is elvetem a drón szó használatát. Ebből ugyanis most találd ki, hogy akkor az FPV drónokra gondolsz, vagy a Shahed / Geran féle olcsó robotrepülőgépekre?
Megoldás amúgy volt/van lesz, kismillió megoldást kínál a piac mellesleg évtizedek óta. Foglalkozni kellett volna a SHORAD (közellégvédelem) és SPAAG (önjáró légvédelmi gépágyú) kategóriával. Nem tették.
Vicces, hogy az US Army még 2019-ben is nézegette az Iron Dome rendszert, de akkor arra hivatkozva, hogy Izrael nem adja át a forráskódokat a rendszerhez (ami azért mókás, mert nagy részt amúgy amerikai katonai támogatásból fejlesztették ki), két üteg beszerzése után elvetették.Most az USMC a 2027-es költségvetésben USMC 158 millió dollárt igényelt 410db Tamir elfogórakétára és 16 indítóállványra (25,6 rakéta per indítóállvány). 314 ezer dollárra jön ki egy Tamir, miközben Izrael 100 000 USD alatt fizet érte amúgy (export fegyvereknél a túlárazás nem ritka, de azért a 3x szorzó egy szoros partnernek már nem olyan baráti).
Én továbbra is azt tartom "viccesnek", hogy ahelyett, hogy nyugaton is kismillió 30-35-40-57mm-es légvédelmi gépágyút meg az amúgy elérhető SHORAD rendszereket rendelnék tömegesen, ezeket elhúzták. Igen, 2-3 éves késéssel hagynak és hagytak jóvá olyan beszerzéseket, amiket még 2022-23-ban kellett volna. De ez politika első körben - szerintem.
Szent Pétervárig repülnek a drónok kiemelt esemény alatt csapódnak be... azt se tudták megvédeni. Ennyit tud/ér a legendás Orosz légvédelem drónok ellen.
Hát... az Orosz hadsereg is 20+ éve nem fordított figyelmet a közellégvédelemre és a csapatlégvédelemre. Ezen nincs mit csodálkozni. Hozzá teszem papírtervek voltak folyamatosan, csak éppen megrendelni, kifizetni nem tudták és akarták. Miközben például az SSBN hajóegységekre valahogy lett pénz... Ez is politikai döntés elsődlegesen...
btw Románia 1100euros áron veszi az AHED lőszerek darabját.
Még picit drágábban is, 1119 eurora jön ki (449,75 millió euro / 401 760db 35mm-es AHEAD lőszerért), viszont hozzá kell tenni, hogy ezért "cserébe" többek között a Rheinmetall befektet a román hadiiparba is, még tavaly szerződtek le a Romarm-Pirochim Victoria céggel egy közös közepes kaliberű hajítótöltet-gyár felépítésére.
De ez egyébként teljesen vállalható ár, teszem hozzá.
-
-Nem autóskártya de Red Flag alapján (is) kb tudjuk mennyire gyenge egy 4/4+gen egy 5gen ellen.
-Az FCAS/GCAPból 2035re lett volna valami de az egyik megszűnt a másik erősen vergődik késni fog.
-A Su-57 "1-2"éven belűl NATO standard szerint is rendszerbe fog állni a gyártása felfutóban.
-Persze lehet venni F-35öt de akkor nem lesz pénz/értelme egy Europai 5gennek.
-Európának Oroszoval szemben nem kell F-47. Elég az ami bőven jó a Su-57M ellenében. Ha tetszik kell egy Su-57nél jobb 5gen sárkány nem lesz nehéz, bele EJ200 update... minden adott off the self. Szerintem ez kellene.@Cifu
"Az, hogy a reptereket nem védik megfelelően"
3+éve megy a drónozás. Nem hobbiból nem védik a reptereket nem megfelelően hanem mert nem tudják. De ugyanígy Moszkvát nem tudják megvédeni miközben a világ egyik hanem legerősebb légvédelmével rendelkező városa Moszkva.
Szent Pétervárig repülnek a drónok kiemelt esemény alatt csapódnak be... azt se tudták megvédeni. Ennyit tud/ér a legendás Orosz légvédelem drónok ellen.
btw Románia 1100euros áron veszi az AHED lőszerek darabját. -
Mondjuk hivatalosan a kormányok még ezt nem közölték le, de nem zörög a haraszt...Most azért már tippelni sem könnyű, hogy mi fog megmaradni ezekből a projektekből. Csapást jelent ez méghozzá nem kicsit hanem nagyot az európai kibontakozás lehetőségeire a 6Gen elgondolások és megvalósítások tekintetében. Hogyan tovább egyáltalán?
-
Cifu
félisten
valamelyikbe mehetne az eurofighter hajtóműve meg eu-s elektronika, de gondolom nem ilyen egyszerű
-
BullHurley
csendes újonc
Eközben az USA fejleszti az F-47-et...
Ez megint oda fog kifutni, hogy a végén Franciaország kifejleszt bődületes pénzből és sok kompromisszummal egy jó átlagos harci gépet, ami viszont elmarad az aktuális csúcskategóriától.
Európa NATO országai meg vakarhatják a fejüket, hogy merre tovább. A csúcskategória ugyanis csak az USA-tól lehetséges.Hozzá teszem, van két félig-meddig lopakodónak tekinthető gép még a piacon, a dél-koreai KF-21 Boramae és a törökök is fejlesztik a Kaan-t.
A szép baleset, hogy mindkettőben amerikai hajtómű van...
Szóval adott esetben még válogathatnak a piacról alsó polcos megoldást, ha semmiképpen nem szeretnének amerikai vadászgépet venni...valamelyikbe mehetne az eurofighter hajtóműve meg eu-s elektronika, de gondolom nem ilyen egyszerű
-
Eközben az USA fejleszti az F-47-et...
Ez megint oda fog kifutni, hogy a végén Franciaország kifejleszt bődületes pénzből és sok kompromisszummal egy jó átlagos harci gépet, ami viszont elmarad az aktuális csúcskategóriától.
Európa NATO országai meg vakarhatják a fejüket, hogy merre tovább. A csúcskategória ugyanis csak az USA-tól lehetséges.Hozzá teszem, van két félig-meddig lopakodónak tekinthető gép még a piacon, a dél-koreai KF-21 Boramae és a törökök is fejlesztik a Kaan-t.
A szép baleset, hogy mindkettőben amerikai hajtómű van...
Szóval adott esetben még válogathatnak a piacról alsó polcos megoldást, ha semmiképpen nem szeretnének amerikai vadászgépet venni... -
Német tisztviselők szerint Németország és Franciaország leállította a közös vadászgép-projektet
Németország és Franciaország vezetői megállapodtak abban, hogy elvetnek egy mérföldkőnek számító projektet, amelynek célja egy új generációs vadászgép fejlesztése és építése – közölte két német tisztviselő hétfőn, meghajolva az ipari rivalizálás előtt Európa legambiciózusabb védelmi programja körül.
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten Montenegróban megrendezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó alkalmával megvitatták a problémás projektet , és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs kilátás a tervben részt vevő fegyvergyártó cégek közötti hónapok óta tartó patthelyzet feloldására – közölték a tisztviselők.
[link]Eközben az USA fejleszti az F-47-et...
Ez megint oda fog kifutni, hogy a végén Franciaország kifejleszt bődületes pénzből és sok kompromisszummal egy jó átlagos harci gépet, ami viszont elmarad az aktuális csúcskategóriától.
Európa NATO országai meg vakarhatják a fejüket, hogy merre tovább. A csúcskategória ugyanis csak az USA-tól lehetséges.Hozzá teszem, van két félig-meddig lopakodónak tekinthető gép még a piacon, a dél-koreai KF-21 Boramae és a törökök is fejlesztik a Kaan-t.
A szép baleset, hogy mindkettőben amerikai hajtómű van...
Szóval adott esetben még válogathatnak a piacról alsó polcos megoldást, ha semmiképpen nem szeretnének amerikai vadászgépet venni... -
A dilema az is, hogy mire költsenek. Az elmúlt 4év Ukrajna erős dilemát okoz, kezdik felismerni
hogy 20.000$ drónok eliminálnak multirole gépeket vagy pár hete még ennél is jóval drágább ~pótolhatatlan 2+db tu–142mrt vagy kb 2hónapja E3Gt akkor lehet, hogy abba az irányba kellene erőforrást összpontosítani. btw titkon remélem, hogy ez + az FCAS helyzet összekényszeríti a két programot és nem lesz 2db 5/6gen multirole gép europában mint ahogy 3db 4gen gép fejlesztése ment párhuzamban. Teljesen felesleges erőforrás kidobás. Persze kb elképzelhetelten de hátha...
-
A dilema az is, hogy mire költsenek. Az elmúlt 4év Ukrajna erős dilemát okoz, kezdik felismerni
hogy 20.000$ drónok eliminálnak multirole gépeket vagy pár hete még ennél is jóval drágább ~pótolhatatlan 2+db tu–142mrt vagy kb 2hónapja E3Gt akkor lehet, hogy abba az irányba kellene erőforrást összpontosítani. btw titkon remélem, hogy ez + az FCAS helyzet összekényszeríti a két programot és nem lesz 2db 5/6gen multirole gép europában mint ahogy 3db 4gen gép fejlesztése ment párhuzamban. Teljesen felesleges erőforrás kidobás. Persze kb elképzelhetelten de hátha...
-
Igen megoldják most majd ezt ebben biztos vagyok. Sürget az idő meg gondolnom türelmetlenkednek apmár a japánok, partnerek egyebek. Így van valamiféle kiemelt projekt lesz belőle és sokkal nagyobb mozgásteret kap a PM a védelmi tárca rovására, mielőtt elszállna a projekt a világ végére a pénznyelés szempontjából.
A dilema az is, hogy mire költsenek. Az elmúlt 4év Ukrajna erős dilemát okoz, kezdik felismerni
hogy 20.000$ drónok eliminálnak multirole gépeket vagy pár hete még ennél is jóval drágább ~pótolhatatlan 2+db tu–142mrt vagy kb 2hónapja E3Gt akkor lehet, hogy abba az irányba kellene erőforrást összpontosítani. btw titkon remélem, hogy ez + az FCAS helyzet összekényszeríti a két programot és nem lesz 2db 5/6gen multirole gép europában mint ahogy 3db 4gen gép fejlesztése ment párhuzamban. Teljesen felesleges erőforrás kidobás. Persze kb elképzelhetelten de hátha...
-
Ennél nagyobb hír, hogy súlyos, sötét fellegek vannak a GCAP brit oldali költségvetése felett.
A probléma egy 6 milliárd fontos vállalás, aminek a kifizetése csúszik a brit költségvetés problémái miatt.
A brit államkincstár átveszi a védelmi minisztériumtól a projekt pénzügyi felügyeletét, mivel egyszerűen átláthatatlan és eléggé elszaladtak a költségek az eredetileg felvázoltakhoz képest.
A brit védelmi kiadások különböző elemeire 15 milliárd fontot különítettek el - de a védelmi minisztérium 18 milliárdot kért... -
Utánanéztem a legfrissebbeknek a témában:
A Globális Harci Légi Program Ügynökség szerződést kötött az Edgewinggel
"Ez a szerződés fontos pillanat a GCAP számára, mivel a korábban három nemzet szerződései alapján végzett tevékenységeket mostantól egy teljes értékű nemzetközi program részeként fogják végrehajtani.”
Ez az első közös fejlesztési szerződés a program történetében, és a részletes tervezési és mérnöki munkák felgyorsítását finanszírozza.
[link]A végső GCAP mérete is még kérdés, hogy mekkora is lesz mint egy Raptor vagy annál is nagyobb talán mint egy Mighty Dragon? Ezért is várom az első prototípusát majd.
-
judas13
veterán
Utánanéztem a legfrissebbeknek a témában:
A Globális Harci Légi Program Ügynökség szerződést kötött az Edgewinggel
"Ez a szerződés fontos pillanat a GCAP számára, mivel a korábban három nemzet szerződései alapján végzett tevékenységeket mostantól egy teljes értékű nemzetközi program részeként fogják végrehajtani.”
Ez az első közös fejlesztési szerződés a program történetében, és a részletes tervezési és mérnöki munkák felgyorsítását finanszírozza.
[link]A végső GCAP mérete is még kérdés, hogy mekkora is lesz mint egy Raptor vagy annál is nagyobb talán mint egy Mighty Dragon? Ezért is várom az első prototípusát majd.
-
Persze ezt tiszta, én úgy értettem, hogy két külön típus egy hordozóra egy nagy hatótávolságú. 2 típust csak elbírna a kontinens még gazdaságosan.
"Mindkét ország F-35B-t üzemeltet a saját hordozóiról... Japán pedig dettó ezt tervezi..."
Kérdés meddig hiszik még el, hogy az USA megbízható partner nem fenyegetés. De ha jól rémlik van japó FX program is amiben kooperálnak EU országok.Igen kooperálnak már évek óta - 2022-től - de így az már azóta nem az FX program néven fut.
Összeolvadtak a brit Tempest - BAE a tervező és társai - programmal és létrejött a GCAP (Global Combat Air Programme) és ott vannak az olaszok is harmadik félként - Leonardo - komoly pénzekkel és fejlesztésekkel pld. az elektronika területén.
(Erről egy-két éve írtunk már itt esetleg a másik topicban részletesen csak mikor bedőlt itt a rendszer elszállhatott gondolom az is a végtelenbe és tovább de válasz jött a kérdésre témára látom ismételten.).
BAE wartoni üzemében már épül a repülő demonstrátor, és tavaly már a szerkezet tömegének mintegy kétharmada gyártás alatt is állt.
Az első felszállást továbbra is 2027-re célozzák.
Előszériát 2032 körülire, hadrendbe állítást 2035-re tervezik... -
Azt értem, vagy érteni vélem, hogy békeidőben miért tart annyira sokáig egy fegyver fejlesztése. Korlátozott anyagi és humán erőforrás, biztonsági szempontok, tesztelés nehézsége stb. De háborúban ezek nem annyira szempontok. Hatalmas mennyiségű elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat van már felhalmozva.
Mi tart 3 évig egy rakéta kifejlesztésén? :R
Kezdjük az elején. A Földön van kismillió belső égésű motort gyártó cég. De ha te úgy döntesz, hogy holnaptól márpedig szeretnél egy új, kompakt, a korszaknak megfelelően modern és hatékony motort gyártani, akkor az nem fog két hét alatt teljesülni.
Azért a belső égésű motorokkal jövök, mert ez közismert és van rá egy kedvenc példám, az Dél-Koreai K2 harckocsi erőforrása és sebességváltója kapcsán.
A K2 'Fekete Párduc' harckocsi eredetileg dél-koreai erőforrást és sebességváltót kapott volna, előbbit a Doosan (Hyundai Rotem) gyártotta volna a német MTU terveit felhasználva, utóbbit az S&T Dynamics gyártotta, volna.
2012-ben az első 100db harckocsi leszállítása azért csúszott két évet, mert a Doosan nem készült el a motorral, az S&T Dynamics még kevésbé a sebességváltóval - így német MTU diesel-motorok és Renk sebességváltók kerültek a harckocsikba, így lett az első széria K2 legyártva.
Sebaj, majd a második nekirugaszkodás... Ami 106 harckocsi lett volna, 2016 végétől. Csakhogy a harckocsik koreai gyártmányú sebességváltója a tesztek szerint nem ütik meg az elvárt várható élettartamot. A Doosan DV27K erőforrás a jelek szerint bevált (megjegyzés: 6 év alatt úgy, hogy az MTU-tól vásároltak támogatást) de a sebességváltó nem.A nagyobbik probléma, hogy hiába van (feltehetően) többé-kevésbé kész a 106 harckocsi, sebességváltó nélkül max. védműként használhatóak. Szóval leadtak egy rendelést a Renk-nek, hogy hát enschuldigung, kéne még egy rakat váltó. Csakhogy a Renknél sem úgy működik, hogy oké, négyes sor, második polc középen, vedd csak le...
...hanem hát kell egy jó két év, amíg teljesíteni tudták a rendelést. Szóval 2019-re tudják átadni a teljes második szériát.
Az S&T Dynamics közel 12 év után jutott el oda, hogy akkor megfelelő megbízhatóságú sebességváltót hozzon össze. Elképesztő pénzeket ölve a fejlesztésbe.A fenti példa nyilván békeidős, de rámutat, hogy még egy Dél-Korea fejlettségi szintű országban sem megoldható sitty-sutty egy ilyen történet. Még egyszer: belső égésű motorról és a hozzá való sebességváltóról beszélünk, nem pedig egy fúziós erőműről.
Szóval mi miatt kellenek évek egy ilyen fejlesztéshez?
Nos hogy is néz ki egy efféle projekt?
1.: Meg kell állapítani, hogy mit szeretnénk kifejleszteni. Kell egy igénylista, légvédelmi rakéta terén olyan tényezőkkel, hogy milyen magasan, milyen sebességgel repülő célpontot szeretnél lelőni vele, és hogy maximum milyen messze. Ezen kívül milyen nagy és nehéz lehet, milyen üzemeltetési elvárások vannak (pl. élettartam, környezeti behatások (sarki vagy sivatagi használat például), milyen zavaró tényezők mellett, stb).
2.: Ezek alapján készítesz pár vázlatos tervet, ahol kiszámolod, hogy akkor ezeknek az igénylistáknak hogy lehetne megfelelni, milyen technikai megoldásokat használhatsz, saját fejlesztés vagy "polcról leemelhető" megoldást használsz, stb.
Ezeket a terveket még jó esetben egyezteted a gyártástechnikusokkal, hogy akkor milyen megoldásokkal tervezzünk (egy egyszerű kérdés: miből készüljön a rakétatest? Kompozit műanyag? Aluötvözet? Esetleg acél?)? Ezek után pedig egy vázlatos árajánlatot is tehetsz mellé, hogy ez mennyibe fog kerülni.
3.: A vázlatos terveket bemutatod a megrendelőnek és megbeszélitek, hogy kb. mennyire kerülhet ez az egész kifejlesztése, mikorra lehet megvalósítani és ha sorozatgyártásba kerül, akkor mennyibe fog fájni darabáron. A megrendelő és a fejlesztő-gyártó pedig ezek alapján jó esetben megegyezik.
4.: Elkezded a fejlesztést, csinálsz pár egyszerű prototípust (a FirePoint FP-7.x egy ilyen nagyon kezdetleges példa), amelynél az alapvető működést, például a repülési profilt, egyszerű irányítási feladatokat, a hajtómű beindítását, stb. meg tudod vizsgálni, hogy az elvártaknak megfelelő-e. Ha igen, akkor tovább lépsz - ha nem, akkor ciki, kielemezed a tesztadatokat és nekiállsz javító intézkedéseket hozni. Ha például a sebesség nem üti meg az elvártat, akkor megnézed mit lehet tenni - nagyobb hajtómű, jobb hajtóanyag vagy könnyebb szerkezeti felépítés felé mozdulsz el?
5.: Párhuzamosan elkezded az irányítórendszert fejleszteni. Amelynek olyannak kell lennie, hogy az elvárt paraméterek (hőmérséklet, gyorsulás, rázkódás, stb.) mellett is működni fog. Leteszteled laborkörülmények között, hogy teljesíti-e az előzetesen elvárt képességeket. Ha igen, hurrá, ha nem... akkor itt is jöhetnek a jobbító megoldások, például ha kellő távolságból nem érzékeli az adott célt, akkor lehet törpölni, milyen megoldás felé mész el.
6.: Ha a sárkányszerkezet-hajtómű páros és a vezérlés is megfelelő, akkor összepárosítod a kettőt, és megnézed együtt hogy működik. Ehhez megfelelő lőtér és megfelelő céljármű kell. Ezen kívül egy sor egyéb eszköz, amely minden tesztindításkor rögzíti az adatokat, hogy később azokat ki tudd elemezni. A tesztlövészetek eredményei alapján el tudod dönteni, hogy az adott megoldás teljesíti-e az elvárásokat, vagy sem. Ha nem teljesíti, akkor milyen irányba lehet menni - újra tárgyalni az eredeti igénylistát, hogy a rakéta "beleférjen", vagy akkor a rakétát módosítod, hogy az eredeti igényeknek megfeleljen.
Ide sorolnám még az integrációt, ahol a megfelelő rendszerbe beépíted a rakétát - a tűzvezető rendszernek is meg kell legyen ugyanis az információ, hogy az adott rakéta milyen paraméterek mellett indítható. Jó esetben még százalékos esélyt is számol, hogy mekkora esélye van az adott célpont elfogására.
7.: Ha ez is megvan, akkor még kell egy átvételi, ahol az adott megrendelő a saját tesztfeltételei szerint vizsgálja azt, hogy megfelel-e valóban a fegyver az elvárásoknak.
8.: Ha megvan a döntés, akkor még mindig hátravan a sorozatgyártás kérdésköre. Elkezded gyártani, de honnan jön a nyersanyag, milyen normákat vezetsz be a gyártásra, minőségellenőrzésre, milyen jogszabályi kötelezettségekre kell figyelni, stb. Ez is szép baleset amúgy.
Egy háborúban bizonyos lépéseket leegyszerűsíthetsz, levághatsz, de kompromisszumokkal - pédául valós célok ellen indítod a rakétát, nem tesztlőtéren, céljármű ellen. Amivel az a probléma, hogy tök jó, de az integrációt például végre kell még hajtani és ugyanakkor egy éles lövészetnél nem rendelkezel annyi plusz kamerával, szenzorral, stb., hogy egy sikertelen elfogást utólag megfelelően ki tudj elemezni. Az is kínos, hogy oké, a Te rakétád meg a célpontra, de ilyenkor akkor más nem fog dolgozni a célpontra, tehát ha nem fogod el, akkor az a célpont el fogja érni az Ő célját és nem csak egy teszt bukott el...Köszi
-
Cifu
félisten
Azt értem, vagy érteni vélem, hogy békeidőben miért tart annyira sokáig egy fegyver fejlesztése. Korlátozott anyagi és humán erőforrás, biztonsági szempontok, tesztelés nehézsége stb. De háborúban ezek nem annyira szempontok. Hatalmas mennyiségű elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat van már felhalmozva.
Mi tart 3 évig egy rakéta kifejlesztésén? :R
Kezdjük az elején. A Földön van kismillió belső égésű motort gyártó cég. De ha te úgy döntesz, hogy holnaptól márpedig szeretnél egy új, kompakt, a korszaknak megfelelően modern és hatékony motort gyártani, akkor az nem fog két hét alatt teljesülni.
Azért a belső égésű motorokkal jövök, mert ez közismert és van rá egy kedvenc példám, az Dél-Koreai K2 harckocsi erőforrása és sebességváltója kapcsán.
A K2 'Fekete Párduc' harckocsi eredetileg dél-koreai erőforrást és sebességváltót kapott volna, előbbit a Doosan (Hyundai Rotem) gyártotta volna a német MTU terveit felhasználva, utóbbit az S&T Dynamics gyártotta, volna.
2012-ben az első 100db harckocsi leszállítása azért csúszott két évet, mert a Doosan nem készült el a motorral, az S&T Dynamics még kevésbé a sebességváltóval - így német MTU diesel-motorok és Renk sebességváltók kerültek a harckocsikba, így lett az első széria K2 legyártva.
Sebaj, majd a második nekirugaszkodás... Ami 106 harckocsi lett volna, 2016 végétől. Csakhogy a harckocsik koreai gyártmányú sebességváltója a tesztek szerint nem ütik meg az elvárt várható élettartamot. A Doosan DV27K erőforrás a jelek szerint bevált (megjegyzés: 6 év alatt úgy, hogy az MTU-tól vásároltak támogatást) de a sebességváltó nem.A nagyobbik probléma, hogy hiába van (feltehetően) többé-kevésbé kész a 106 harckocsi, sebességváltó nélkül max. védműként használhatóak. Szóval leadtak egy rendelést a Renk-nek, hogy hát enschuldigung, kéne még egy rakat váltó. Csakhogy a Renknél sem úgy működik, hogy oké, négyes sor, második polc középen, vedd csak le...
...hanem hát kell egy jó két év, amíg teljesíteni tudták a rendelést. Szóval 2019-re tudják átadni a teljes második szériát.
Az S&T Dynamics közel 12 év után jutott el oda, hogy akkor megfelelő megbízhatóságú sebességváltót hozzon össze. Elképesztő pénzeket ölve a fejlesztésbe.A fenti példa nyilván békeidős, de rámutat, hogy még egy Dél-Korea fejlettségi szintű országban sem megoldható sitty-sutty egy ilyen történet. Még egyszer: belső égésű motorról és a hozzá való sebességváltóról beszélünk, nem pedig egy fúziós erőműről.
Szóval mi miatt kellenek évek egy ilyen fejlesztéshez?
Nos hogy is néz ki egy efféle projekt?
1.: Meg kell állapítani, hogy mit szeretnénk kifejleszteni. Kell egy igénylista, légvédelmi rakéta terén olyan tényezőkkel, hogy milyen magasan, milyen sebességgel repülő célpontot szeretnél lelőni vele, és hogy maximum milyen messze. Ezen kívül milyen nagy és nehéz lehet, milyen üzemeltetési elvárások vannak (pl. élettartam, környezeti behatások (sarki vagy sivatagi használat például), milyen zavaró tényezők mellett, stb).
2.: Ezek alapján készítesz pár vázlatos tervet, ahol kiszámolod, hogy akkor ezeknek az igénylistáknak hogy lehetne megfelelni, milyen technikai megoldásokat használhatsz, saját fejlesztés vagy "polcról leemelhető" megoldást használsz, stb.
Ezeket a terveket még jó esetben egyezteted a gyártástechnikusokkal, hogy akkor milyen megoldásokkal tervezzünk (egy egyszerű kérdés: miből készüljön a rakétatest? Kompozit műanyag? Aluötvözet? Esetleg acél?)? Ezek után pedig egy vázlatos árajánlatot is tehetsz mellé, hogy ez mennyibe fog kerülni.
3.: A vázlatos terveket bemutatod a megrendelőnek és megbeszélitek, hogy kb. mennyire kerülhet ez az egész kifejlesztése, mikorra lehet megvalósítani és ha sorozatgyártásba kerül, akkor mennyibe fog fájni darabáron. A megrendelő és a fejlesztő-gyártó pedig ezek alapján jó esetben megegyezik.
4.: Elkezded a fejlesztést, csinálsz pár egyszerű prototípust (a FirePoint FP-7.x egy ilyen nagyon kezdetleges példa), amelynél az alapvető működést, például a repülési profilt, egyszerű irányítási feladatokat, a hajtómű beindítását, stb. meg tudod vizsgálni, hogy az elvártaknak megfelelő-e. Ha igen, akkor tovább lépsz - ha nem, akkor ciki, kielemezed a tesztadatokat és nekiállsz javító intézkedéseket hozni. Ha például a sebesség nem üti meg az elvártat, akkor megnézed mit lehet tenni - nagyobb hajtómű, jobb hajtóanyag vagy könnyebb szerkezeti felépítés felé mozdulsz el?
5.: Párhuzamosan elkezded az irányítórendszert fejleszteni. Amelynek olyannak kell lennie, hogy az elvárt paraméterek (hőmérséklet, gyorsulás, rázkódás, stb.) mellett is működni fog. Leteszteled laborkörülmények között, hogy teljesíti-e az előzetesen elvárt képességeket. Ha igen, hurrá, ha nem... akkor itt is jöhetnek a jobbító megoldások, például ha kellő távolságból nem érzékeli az adott célt, akkor lehet törpölni, milyen megoldás felé mész el.
6.: Ha a sárkányszerkezet-hajtómű páros és a vezérlés is megfelelő, akkor összepárosítod a kettőt, és megnézed együtt hogy működik. Ehhez megfelelő lőtér és megfelelő céljármű kell. Ezen kívül egy sor egyéb eszköz, amely minden tesztindításkor rögzíti az adatokat, hogy később azokat ki tudd elemezni. A tesztlövészetek eredményei alapján el tudod dönteni, hogy az adott megoldás teljesíti-e az elvárásokat, vagy sem. Ha nem teljesíti, akkor milyen irányba lehet menni - újra tárgyalni az eredeti igénylistát, hogy a rakéta "beleférjen", vagy akkor a rakétát módosítod, hogy az eredeti igényeknek megfeleljen.
Ide sorolnám még az integrációt, ahol a megfelelő rendszerbe beépíted a rakétát - a tűzvezető rendszernek is meg kell legyen ugyanis az információ, hogy az adott rakéta milyen paraméterek mellett indítható. Jó esetben még százalékos esélyt is számol, hogy mekkora esélye van az adott célpont elfogására.
7.: Ha ez is megvan, akkor még kell egy átvételi, ahol az adott megrendelő a saját tesztfeltételei szerint vizsgálja azt, hogy megfelel-e valóban a fegyver az elvárásoknak.
8.: Ha megvan a döntés, akkor még mindig hátravan a sorozatgyártás kérdésköre. Elkezded gyártani, de honnan jön a nyersanyag, milyen normákat vezetsz be a gyártásra, minőségellenőrzésre, milyen jogszabályi kötelezettségekre kell figyelni, stb. Ez is szép baleset amúgy.
Egy háborúban bizonyos lépéseket leegyszerűsíthetsz, levághatsz, de kompromisszumokkal - pédául valós célok ellen indítod a rakétát, nem tesztlőtéren, céljármű ellen. Amivel az a probléma, hogy tök jó, de az integrációt például végre kell még hajtani és ugyanakkor egy éles lövészetnél nem rendelkezel annyi plusz kamerával, szenzorral, stb., hogy egy sikertelen elfogást utólag megfelelően ki tudj elemezni. Az is kínos, hogy oké, a Te rakétád meg a célpontra, de ilyenkor akkor más nem fog dolgozni a célpontra, tehát ha nem fogod el, akkor az a célpont el fogja érni az Ő célját és nem csak egy teszt bukott el... -
Amikor azt olvasom, hogy 500$-os drónnal kilőnek egy harckocsit, akkor mindig felsejlik, hogy tavaly két orosz "teknős" harckocsit a 20. Gépesített Dandár összesen több, mint 60 FPV támadása sem tudott megállítani. Az egyik átjutott a védműveken, és áttörve nagy vérengzést hajtott végre az ukrán egységek között - végül a sebességváltójának meghibásodása okozta a vesztét.
Ehhez passzív védelmet használtak, tehát egyszerűen rácsokat, rudakat, láncokat rögzítettek a harckocsitestre. Egy APFSDS páncéltörő lövedék vagy egy kellően közel robbanó 155mm-es gránát ellen esélyük se nagy lett volna, de nem ilyesmikkel támadtak rájuk.
Kard és pajzs...Érdemes megjegyezni, hogy az sem igaz, hogy a nyugati hadseregek nem lennének aktívak a védelmi megoldások terén. Két hete az US Army dedikált C-UAS hadgyakorlatot tartott, a [Golden Shield] célja pont az új technológiák vizsgálata és gyakorlati alkalmazásainak buktatóit felfedni, szükség szerint javítani. A gyakorlat egyik érdekes eleme a Harpe mikro-rakéta:
-
Cifu
félisten
Amikor azt olvasom, hogy 500$-os drónnal kilőnek egy harckocsit, akkor mindig felsejlik, hogy tavaly két orosz "teknős" harckocsit a 20. Gépesített Dandár összesen több, mint 60 FPV támadása sem tudott megállítani. Az egyik átjutott a védműveken, és áttörve nagy vérengzést hajtott végre az ukrán egységek között - végül a sebességváltójának meghibásodása okozta a vesztét.
Ehhez passzív védelmet használtak, tehát egyszerűen rácsokat, rudakat, láncokat rögzítettek a harckocsitestre. Egy APFSDS páncéltörő lövedék vagy egy kellően közel robbanó 155mm-es gránát ellen esélyük se nagy lett volna, de nem ilyesmikkel támadtak rájuk.
Kard és pajzs...Érdemes megjegyezni, hogy az sem igaz, hogy a nyugati hadseregek nem lennének aktívak a védelmi megoldások terén. Két hete az US Army dedikált C-UAS hadgyakorlatot tartott, a [Golden Shield] célja pont az új technológiák vizsgálata és gyakorlati alkalmazásainak buktatóit felfedni, szükség szerint javítani. A gyakorlat egyik érdekes eleme a Harpe mikro-rakéta:
-
“nyugat” nem olyan konfliktusban lenne, mint Ukrajnaban"
Mibe lenne más ennél a vonalnál maradva és mért?
Minden ami nagy és sok millió eurba kerül és ~20-25kmes távon belűl van arra repül a drón. Aztán amikor ezek a célpontok elfogytak akkor egyre olocsbb dolgokra is egy a mopeden utazó katonára is. Aztán ld Ukrán frontot egy gyalog közlekedő katonára is.
Bármi többe kerül mint párszor 500$
Ráadásul nyakunkon az AI korszak ahol a fő limit a kábel, meg a drón operator probléma megszűnik. Abban a pillanatban nagyon nem 20-25km a hatótáv hanem 30-40 és árban 1000$os szintre feljebb lépve 50-60."Viszont az eddig elhanyagolt kozeli legvedelmi rendszereket illik visszarakni a csapat vedelmere"
Szovjet(orosz) terminológiát használva "NATO" vonalon nincs csapatlégvédelem. Egyik fő oka az "USAF" majd megoldja. Oroszoknál van (USAF miatt) de láthatóan nem tudnak mit kezdeni az "500$"os drónokkal.
"nem engedik kozel az ellenseges csapatokat hogy 500 dolcsis dronokat eregessenek"
Hogy nem engedik 500$os 20-25kmes távba az ellenséges csapatokat? btw a 20-25kmes kábel limit az már nem sokáig van.Mibe lenne más ennél a vonalnál maradva és mért?
Mondjuk kezdve ott, hogy koherens, jól felszerelt, kompozit felépítésű dandárokról beszélnénk, és nem egy 1000 km-es frontvonalon széttöredezve, szanaszét szétdobált katonai egységekről?
Minden ami nagy és sok millió eurba kerül és ~20-25kmes távon belűl van arra repül a drón.
...amit amúgy még a nem jó felszerelésű ukrán erők is zömmel elektronikai zavarással orvosoltak az optikai kábeles FPV-k megjelenéséig. Kisebb mértékben ez visszafelé is igaz. Ezért voltak kénytelenek áttérni az optikai kábeles megoldásokra. Amelyek egyik óriási problémája az optikai kábelek sérülékenysége...
Ha pedig van mögöttes tüzérség, akkor elég visszakövetni a kiindulási pontra és oda szórni egy pár 155mm-es repesz-romboló malacot.
Az ukránok is próbálkoznak ezzel egy ideje, mellesleg, nem teljesen sikertelenül...Bármi többe kerül mint párszor 500$
Persze, egy 1000 darabos 5.56x45mm-es sima FMJ lőszer csomag is olcsóbb, mint 500$.
Szovjet(orosz) terminológiát használva "NATO" vonalon nincs csapatlégvédelem.
Ez így ebben a formában nem igaz, hiszen több hadseregnél, például a briteknél is volt és van, ott éppen a Alvis Stormer HVM.
Ami tény, hogy leépült a 2000-es években, de 2022 óta elkezdték szépen visszaépíteni.
Németország 500-600db Skyranger 30 tornyos Boxer alvázas SPAAG harcjárművet rendelt (2024-ben 18-al indultak, de 2 év csúszászban vannak), e mellé érkezik 8 osztályni Boxer alvázas IRIS-T SLS SHORAD komplexum.
Az US Army 2024-ben rendelte meg az M-Shorad, mai nevén Stg. Stout elnevezésű Stryker SHORAD rendszert, jelenleg három teljesen feltöltött zászlóaljuk van, a negyedik 2026 végére lesz teljesen feltöltve, 2027-ben és 2028-ban még egy-egy zászlóalj kerül feltöltésre. Egy zászlóalj 36db Sgt. Stout-ot tartalmaz.Oroszoknál van (USAF miatt) de láthatóan nem tudnak mit kezdeni az "500$"os drónokkal.
Nem egészen. Az orosz hadseregben is bőven le lett építve a csapatlégvédelem. Eredetileg egy dandárhoz (függően a változóktól) 4-8db Tunguzka lett volna beosztva és 2-4 TOR-M1/M2. Ez kb. sehol sem valósult meg, ad-hoc osztottak be szabad készleteket OSzA-ból, TOR-ból, pár Tunguzka-ból. Utólagosan pár egységhez itt-ott kerültek Pancír-ok, de aztán ez teljesen elmaradt és jobbára inkább statikus védelemre használják őket (mókás, ahogy Pancír-okat raknak épületek tetejére, jelezve, mekkora is a probléma - nincs telepíthető alternatíva).
A nyugati válasz már kialakulóban van:
1.: A lövészpáncélosok 30/35/40/50mm-es lövegeihez programozott lőszert rendszeresítenek. Ezt több típusnál már be is mutatták, létező képesség.
2.: A harckocsiknál, lövészpáncélosoknál az APS rendszerek (Trophy és Iron Fist) utólagosan megkapták az C-UAS képességet szoftverfejlesztéssel. Ez is létező képesség.
3.: Egyre több távirányított fegyvertoronynál megvan a képesség, hogy akár független (a toronyhoz tartozó), akár külső céladatok alapján C-UAS képességet biztosítsanak. Ez lehet közepes vagy nehézgéppuska, de 40mm-es gránátvető is programozott lőszerrel, egyes esetekben pedig 30mm-es gépágyú programozott lőszerrel. A távirányított fegyvertorony a nehezebb terepjáróktól kezdve a páncélozott személyszállító járműveken túl a harckocsikig mindenhol használható, felszerelhető. Ez is részben létező képesség, több ilyen rendszert telepítettek már.
4.: Az elektronikai hadviselés fontossága is kérdőjel nélküli, nagyjából minden komolyabb nyugati harcjárműnél előkerült az akár integrált, akár utólagos felszerelésű EW rendszer, ami a távirányítású rendszerek felderítésére és zavarására szolgál.
5.: Az FPV drónok ellen a passzív vagy reaktív védelmi eszközök, vagyis a rácsok, NERA / ERA páncélzatok fejlesztése is létező, gyakorlati megoldások. Japántól Németországig feltűntek, de érdemes megjegyezni, hogy kényszermegoldásként, ahol nincs aktív védelem (még).Szóval én továbbra is hibás meglátásnak tartom az Orosz-Ukrán tapasztalatok 1:1 átültetését más hadseregekre. Igen, tudnak róla, igen dolgoznak rajta és sok téren már hadrendbe is álltak a megoldások a (most már nem is új) veszélyforrásokra.
-
“nyugat” nem olyan konfliktusban lenne, mint Ukrajnaban"
Mibe lenne más ennél a vonalnál maradva és mért?
Minden ami nagy és sok millió eurba kerül és ~20-25kmes távon belűl van arra repül a drón. Aztán amikor ezek a célpontok elfogytak akkor egyre olocsbb dolgokra is egy a mopeden utazó katonára is. Aztán ld Ukrán frontot egy gyalog közlekedő katonára is.
Bármi többe kerül mint párszor 500$
Ráadásul nyakunkon az AI korszak ahol a fő limit a kábel, meg a drón operator probléma megszűnik. Abban a pillanatban nagyon nem 20-25km a hatótáv hanem 30-40 és árban 1000$os szintre feljebb lépve 50-60."Viszont az eddig elhanyagolt kozeli legvedelmi rendszereket illik visszarakni a csapat vedelmere"
Szovjet(orosz) terminológiát használva "NATO" vonalon nincs csapatlégvédelem. Egyik fő oka az "USAF" majd megoldja. Oroszoknál van (USAF miatt) de láthatóan nem tudnak mit kezdeni az "500$"os drónokkal.
"nem engedik kozel az ellenseges csapatokat hogy 500 dolcsis dronokat eregessenek"
Hogy nem engedik 500$os 20-25kmes távba az ellenséges csapatokat? btw a 20-25kmes kábel limit az már nem sokáig van. -
Szerintem eleg lehet ez a vedorendszer is, a “nyugat” nem olyan konfliktusban lenne, mint Ukrajnaban van. Elso korben ez csak a legutolso aktiv vedorendszer, csapatban mozogva es osszehangolva azt, eredmenyes lehet. Viszont az eddig elhanyagolt kozeli legvedelmi rendszereket illik visszarakni a csapat vedelmere, tehat erre specializalodott legvedelmi rendszerek kisernek a csapatokat.
Masreszt 500 dolcsis rendszert viszonlag kozelrol kell felengedni, az mar regen rossz ha fent nincsenek 10-20km magasan dronok amelyek felderitik a kozeli ellenseges operatorokat.
A problema ott lehet, ahol erosen hegyes volgyes, vagy varosi harcot kell vivni, mert ott nagyon nehez a felderites. De EUs “nyugati” csapatok, nem igazan fognak teruletfoglalos haborut vivni, (kivel is? Ruszkik most gatyasodtak le) vedekezo haboru eseten nem engedik kozel az ellenseges csapatokat hogy 500 dolcsis dronokat eregessenek.
Az USA kulfoldi hadmuveletei meg mas dolog, ott nem biztos hogy nem menne par tucat 500 dolcsis dron egyszerre az irani hegyekben, de az legyen az o problemajuk. -
Hány vetőcső lesz? Hány töltet lesz az Iron Fistbe? Hányadik 500$os drón fog fixen becsapódni a ~8000000$os IFVbe?
(Ne reagálj a trollnak
)Szerintem eleg lehet ez a vedorendszer is, a “nyugat” nem olyan konfliktusban lenne, mint Ukrajnaban van. Elso korben ez csak a legutolso aktiv vedorendszer, csapatban mozogva es osszehangolva azt, eredmenyes lehet. Viszont az eddig elhanyagolt kozeli legvedelmi rendszereket illik visszarakni a csapat vedelmere, tehat erre specializalodott legvedelmi rendszerek kisernek a csapatokat.
Masreszt 500 dolcsis rendszert viszonlag kozelrol kell felengedni, az mar regen rossz ha fent nincsenek 10-20km magasan dronok amelyek felderitik a kozeli ellenseges operatorokat.
A problema ott lehet, ahol erosen hegyes volgyes, vagy varosi harcot kell vivni, mert ott nagyon nehez a felderites. De EUs “nyugati” csapatok, nem igazan fognak teruletfoglalos haborut vivni, (kivel is? Ruszkik most gatyasodtak le) vedekezo haboru eseten nem engedik kozel az ellenseges csapatokat hogy 500 dolcsis dronokat eregessenek.
Az USA kulfoldi hadmuveletei meg mas dolog, ott nem biztos hogy nem menne par tucat 500 dolcsis dron egyszerre az irani hegyekben, de az legyen az o problemajuk. -
Arra kiváncsi vagyok, hogy mit találtak ki FPV dron vonal ellen jelenleg Ukrajnában a lőállásig életveszély eljutni pedig (még) nem önvezető drónok repkednek csak fpvk...
Iron Fist APS lesz rajta, a jelen tervek szerint, illetve a a fő 50mm-es XM913-ashoz tervezik az XM1204 HEAB-T programozott lőszert, ami erre a célra is használható.
btw Magyar Leo 2 A7HUra lett valami atkív védelem véve? Mert Ukrán frontból kiindulva jelenlegi állapotukban az első pár kmen nem jutnának át...
Nem lett tudomásom szerint. Amikor 2018-ban aláírták a szerződést, erre még nem gondoltak. Azóta pedig nem volt rá keret...
Hány vetőcső lesz? Hány töltet lesz az Iron Fistbe? Hányadik 500$os drón fog fixen becsapódni a ~8000000$os IFVbe?
(Ne reagálj a trollnak ) -
Azért itt fel lehet sírni... az FCS 2003ban indult sok pénzből ~2008ban elkaszálták, jött a GCV 2009ben azt is elkaszálták, aztán jött 2017ben az NGCV... és ~23év fejlesztés... után a vége az, hogy ASCOD vagy LYNX alap lesz. wow. Márha lesz.
Arra kiváncsi vagyok, hogy mit találtak ki FPV dron vonal ellen jelenleg Ukrajnában a lőállásig életveszély eljutni pedig (még) nem önvezető drónok repkednek csak fpvk...
btw Magyar Leo 2 A7HUra lett valami atkív védelem véve? Mert Ukrán frontból kiindulva jelenlegi állapotukban az első pár kmen nem jutnának át...
-
TaaT
nagyúr
-
Cifu
félisten
Az US Army válasza a C-UAS feladatkörre, hogy gyakorlatilag közelségi gyújtós vagy programozható lőszereket fejleszt és állít hadrendbe.
Az AH-64E-hez már nekiálltak közelségi gyújtós lőszert fejleszteni (XM1211 / XM1225), és készül az XM1223, bár az inkább az M-Shorad-hoz.
A Bradley-hoz érkezik a 25mm-es XM1228, ez közelségi gyújtós megoldás.
A 30mm-es toronnyal szerelt Stryker változatnál erősebb 30mm-es lőszert használnak, ezt is fejlesztik (XM1234).De a leginkább érdekes mégis a 40mm-es gránátvetős megoldás, hiszen ez a legszélesebb körben használható, lévén bármelyik járműre felszerelhető, ahol MK19 van, ilyenből pedig Dunát lehet rekeszteni (a HMMWV-től kezdve az M1 Abrams-ig bármelyik külső elhelyezésű fegyverállványon megtalálható).
Más szóval az US Army a direkt megoldást is szeretné biztosítani a C-UAS feladatkörben.
-
Cifu
félisten
Az ukrajnai háború topicba ment eredetileg, de akkor kicsit átszabva itt is:
Miért hibás a "40 000 USD-s Shahed messze jobban megéri, mint a drága nyugati csúcsmegoldások" illetve a "40 000 USD-s Shahed-re indított X millió dolláros elfogó rakéta veszteség" gondolatmenet?
Először is Shahed / Geran oroszlánrészét lelőtték és lelövik / zavarják mind Ukrajna, mind a Közel-keleti célok felett.
( [Forrás] )Lehet látni, hogy voltak periódusok, amikor az indított Shahed olcsó robotrepülőgépek 5% alatti számban találtak célba (jobb oldalsó oszlop).
A hatékonyságuk 2025-ben elkezdett nőni, ahogy Ukrajna kifogyott az elfogó eszközökből és a lőszerből (pl. a Gepard SPAAG-okhoz). Majd javuló tendenciát kezdett el mutatni, ahol az olcsó elfogó effektorokból (köznyelvben: "interceptor drones" vagy elfogó drón, ugye véleményem szerint hibásan...) egyre több és több kezdett el megjelenni.
Tehát nem egy 40 000 $ olcsó robotrepülőgépre van csak szükséged, hanem ha 95%-os légvédelmi hatékonysággal számolsz, akkor 20 darab Shahed / Geran kell, hogy egy célba érjen.
Miért 95%-al számolok? Mert a közel-keleti háborúban amúgy nagyjából ilyen eredményeket értek el a légvédelmek.Tehát 20x 40 000 USD = 800 000 USD költséggel értél el egy találatot.
Így pedig hirtelen máris ott tartunk, hogy egy "teljes értékű" robotrepülőgéphez közelít az ár. Igen, lehet azt mondani, hogy azok több millió USD-s árszintek, de egy nagyságrenddel nagyobb általában a harci fej mérete is.
Ugyanez ott az SBD / F-35 kapcsán került elő, de ha az SDB árát vesszük 100 000 USD-nek és az F-35A repült óra díját vegyük 50 000 USD-nek (inkább 42-45, de kerekítsünk felfele), a bevetés meg mondjuk 4 óra, akkor még 2 SDB ledobásával is olcsóbb volt az F-35 bevetése, mint 20db Shahed indítása (2x 100 000 USD = 200 000 USD a 4db SDB, és 4x 50 000 = 200 000 USD repült óra -> szum 400 000 USD). Nyilván a bevetésszám arányosan el kell osztani a bekerülési költséget de azért lehet látni, hogy korántsem olyan egyértelműen áll a Shahed-nek a zászló.Ráadásul ugyebár a zavarás is tényező - Ukrajna a Shahed/Geran olcsó robotrepülőgépek 30-60%-a úgy ér földet, hogy nem okoz komoly kárt és nem is indítanak rá elfogót...
Nyilván F-35-öse nincs se Oroszországnak, se Iránnak, így nekik nem opció.
A másik tipikus hiba, hogy jön a 4 millió dolláros PAC-3 MSE vs. 40 000 USD-s Shahed összevetése. Egyfelől miért rögtön a legfelső kategóriásabb elfogó rakétával számolunk, és miért nem az olcsóbb alternatívákkal, az az egyik hiba, de a nagyobb az, hogy ha az elfogó árát viszonyítjuk az elfogott lövedékhez képest - mivel az okozott kár, a védendő objektum árát kell nézni.Ha célba ér a Shahed mondjuk egy 100 000 hordónyi nyersolajat befogadó olajtartályon, akkor mekkora is a kár?
Legyen 100 dollár per hordó 100 000 x 100 = 10 millió USD.
Most nagy vonalúan ne számoljunk a tartály infrastruktúra költségével.Megéri akkor mondjuk az 4 millió dolláros elfogó rakéta?
Akkor is, ha csak félig volt a tartály - vagy csak 50 dollár per hordós a nyersolajár.... -
Cifu
félisten
Bemutatta a Czechoslovak Group (CSG) és a török FNSS a CFL-120 Karpat közepes harckocsit.
A 34 tonnás tömegű harcjármű valójában "integrált" megoldás, az alváz a török FNSS cég Kaplan MT alváza, amerikai Caterpillar C13 diesel-motorral (711 lóerő) és Allison/Caterpillar X300 automata sebességváltóval. A torony az olasz Leonardo HitFact Mk. II, ez lehet 2 fős (automata töltőberendezés) illetve 3 fős (manuális töltés), a lövege alapkiépítésben egy 120mm L/45 simacsövű harckocsiágyú csőszájfékkel (ezt nagyvonalúan MBT szintnek hívják, de valójában ott már inkább a 120mm L/52 v. L/55 az általános és csőszájfék nélkül, a csőszájfék a reakcióerőket csökkenti, de egyben a pontosságot is elvben). Egy párhuzamosított géppuska és egy külön távirányított fegyvertorony van még rajta.
A páncélzata a tömegnek megfelelő: alapkiépítésben a 200m-ről kilőtt 14.5mm-es páncéltörő lövedéket kell megállítania, szemből pedig kiegészítő páncélzattal 500 méterről a 25mm-es páncéltörő lövedéket.
Ami nagyon hiányzik, az az aktív védelmi rendszer - a bemutatott példányon nincs ilyen. Nyilván lehet integrálni, egy Iron Fist nagyjából plusz 400-600kg, egy EuroTrophy nagyjábóll 800 kg extra tömeg még.
A Karpat a Szlovák harckocsi-tenderre készül alapvetően, ahol téma, hogy a 70 tonna körüli Leopard 2 és hasonló nehéz harckocsik helyett egy, a hegyes környezetben talán jobban boldoguló könnyebb megoldást válasszanak.
-
Brutál, hogy 100kgs SAR radarok 580-600kmen LEOn képesek erre.
Érdekelt rákerestem a cégre ez egy 2014ben alapított Finn startup.
Ráadásul ahogy olvastam ezen a 50-200kg SAR területen messze neki van a legtöbb műholdja fent piacvezetők. @atee_13
Végigolvastam újra rosszul, félreérthetően fogalmaztam ott ment félre. A német iparnak nem volt shermanja. Ami volt abból egyértelműen a panther volt az ár/érték bajnok aezért írtam, hogy az volt a németek shermanja. Egy tigris árából 2-2.5 panther kijött a tigris volt a hiba. -
Ha valakit érdekel: ilyen egy IceEye szintetikus radarműhold képfelbontása.
A képen egy fehérorosz Sz-400 osztály látható...
Brutál, hogy 100kgs SAR radarok 580-600kmen LEOn képesek erre.
Érdekelt rákerestem a cégre ez egy 2014ben alapított Finn startup.
Ráadásul ahogy olvastam ezen a 50-200kg SAR területen messze neki van a legtöbb műholdja fent piacvezetők. @atee_13
Végigolvastam újra rosszul, félreérthetően fogalmaztam ott ment félre. A német iparnak nem volt shermanja. Ami volt abból egyértelműen a panther volt az ár/érték bajnok aezért írtam, hogy az volt a németek shermanja. Egy tigris árából 2-2.5 panther kijött a tigris volt a hiba. -
"De ugye ha a németeknek akármelyik termékükből közel annyi lett volna"
De ez ugye esélytelen bődületes volt az USA ipari, gyártási... kapacitása. Nem akármelyik német tank tehet erről. Innen indultunk.
"Gyárthattak volna a németek a 2.vhban minden panther helyett 1.5 akár 2 pkzw 3/4=Shermant az csak azt eredményezte volna, hogy még sokkal gyorsabban elvesztik a háborút."@Cifu
"Nagyjából 100 000 RM volt egy Pz.IV G fegyverzet és optika nélkül, a Pz.V Panther meg 108 - 110 ezer RM ugyanígy - igen drágább és jobb optikája és fegyverzete volt, de nem került exponenciálisan többe, mint egy Pz.IV."
Igazad van kevertem. Így aztán végképp egyértelmű. -
De ez nem értem, hogy magyarázza azt, hogy a könnyű, olcsó és nagy mennyiségben gyártható nem a győzelem kulcsa volt. Míg a németeknek gyakorlatilag mindenük (nem csak a harckocsik) egyedi mérnöki munkát igényelt és nagy erőforrás és időt elvitt egy darab gyártása.
Az még lehet magyarázat, hogy egy shermannál is olcsóbban, nagyobb mennyiségben gyártható is győzelemhe segíthette volna a szövetségeseket és ha a sherman mellé teszed akkor kettő közül az jön ki győztesen. De ugye ha a németeknek akármelyik termékükből közel annyi lett volna, mint a szövetségeseknek akkor más lehetett volna a végkifejlet, mert a termékek 1v1 ben biztos jobbak, de a mennyiségi fölény leküzdötte a minőségit. És azért a sherman és gyakorlatilag majd minden amcsi termék nyerte meg a háborút, mert olcsóbban, gyorsabban, nagyobb mennyiségben volt gyártható.
-
A fő véleménykülönbség ahogy látom annyi, hogy szerinted a különböző, fejlett megoldásokkal operáló német gyártók adott erőforrásból kevesebb harckocsit tudtak gyártani, és e miatt vesztették el a háborút. A háborút meg az döntötte el, hogy az USA egy fő több alverziójú Shermant gyártott "csak", mondván olcsó és nagy mennyiségben gyártható volt. Utóbbi terén is sok tényezőt meg lehetne vizsgálni, például azt, hogy mondjuk egy Detroit-ban legyártott harckocsi európai hadszíntérre való juttatása még mennyi pénzbe került még a gyártásán túl. De ezen lendüljünk túl.
Szerintem pedig a háborút az erőforrások mennyisége határozta meg.
Az USA egyszerűen elképesztő volumenű jól kiépített, jól szervezett gyártókapacitással bírt, ami mellé egy baromi jól összerakott logisztikát raktak még le. Tehát önmagában is jelentősebb volt gazdasági ereje, mint Németországnak, jól összerakott logisztikával. Ezt ugyan két hadszíntéren kellett megosztania, de mellette ott volt még a Szovjet és Brit gyártókapacitás is az európai hadszíntérre.Most hiába ismételgetjük el az érveket, Te nem tudsz meggyőzni arról, hogy adott esetben ha az USA több különböző, fejlettebb harckocsi gyártását is felfuttatta volna a Sherman mellett / helyett, akkor nem nyerték volna meg a háborút. Mert annyival több erőforrásuk volt a szövetségeseknek, hogy így is megnyerték volna - ez a saját meglátásom.
A jelek szerint Én pedig hiába írok le bármit, hiába mutatok rá arra, önmagában a harckocsik gyártási mennyisége még csak egy apró szelete a teljes háború kismillió puzzle-darabkájának, a jelek szerint nincs hatása a véleményedre.
Innen kezdve hitvallási kereszteshadjáratot is lehet folytatni, pont ugyanannyi értelme van... Semennyi.. Más véleményen, más nézőponton vagyunk, ennyi.
-
De ez nem értem, hogy magyarázza azt, hogy a könnyű, olcsó és nagy mennyiségben gyártható nem a győzelem kulcsa volt. Míg a németeknek gyakorlatilag mindenük (nem csak a harckocsik) egyedi mérnöki munkát igényelt és nagy erőforrás és időt elvitt egy darab gyártása.
Az még lehet magyarázat, hogy egy shermannál is olcsóbban, nagyobb mennyiségben gyártható is győzelemhe segíthette volna a szövetségeseket és ha a sherman mellé teszed akkor kettő közül az jön ki győztesen. De ugye ha a németeknek akármelyik termékükből közel annyi lett volna, mint a szövetségeseknek akkor más lehetett volna a végkifejlet, mert a termékek 1v1 ben biztos jobbak, de a mennyiségi fölény leküzdötte a minőségit. És azért a sherman és gyakorlatilag majd minden amcsi termék nyerte meg a háborút, mert olcsóbban, gyorsabban, nagyobb mennyiségben volt gyártható.
A fő véleménykülönbség ahogy látom annyi, hogy szerinted a különböző, fejlett megoldásokkal operáló német gyártók adott erőforrásból kevesebb harckocsit tudtak gyártani, és e miatt vesztették el a háborút. A háborút meg az döntötte el, hogy az USA egy fő több alverziójú Shermant gyártott "csak", mondván olcsó és nagy mennyiségben gyártható volt. Utóbbi terén is sok tényezőt meg lehetne vizsgálni, például azt, hogy mondjuk egy Detroit-ban legyártott harckocsi európai hadszíntérre való juttatása még mennyi pénzbe került még a gyártásán túl. De ezen lendüljünk túl.
Szerintem pedig a háborút az erőforrások mennyisége határozta meg.
Az USA egyszerűen elképesztő volumenű jól kiépített, jól szervezett gyártókapacitással bírt, ami mellé egy baromi jól összerakott logisztikát raktak még le. Tehát önmagában is jelentősebb volt gazdasági ereje, mint Németországnak, jól összerakott logisztikával. Ezt ugyan két hadszíntéren kellett megosztania, de mellette ott volt még a Szovjet és Brit gyártókapacitás is az európai hadszíntérre.Most hiába ismételgetjük el az érveket, Te nem tudsz meggyőzni arról, hogy adott esetben ha az USA több különböző, fejlettebb harckocsi gyártását is felfuttatta volna a Sherman mellett / helyett, akkor nem nyerték volna meg a háborút. Mert annyival több erőforrásuk volt a szövetségeseknek, hogy így is megnyerték volna - ez a saját meglátásom.
A jelek szerint Én pedig hiába írok le bármit, hiába mutatok rá arra, önmagában a harckocsik gyártási mennyisége még csak egy apró szelete a teljes háború kismillió puzzle-darabkájának, a jelek szerint nincs hatása a véleményedre.
Innen kezdve hitvallási kereszteshadjáratot is lehet folytatni, pont ugyanannyi értelme van... Semennyi.. Más véleményen, más nézőponton vagyunk, ennyi.
-
Akkor még 1x: ez a meglátásom szerint ez egy barokkos túlzás és utólagos belemagyarázása a már megtörtént eseményeknek. Sose tudjuk meg, hogy mennyire lett volna sikeres az M27, ha megkapja az esélyt, és esetleg 1943-ban sietve gyártósorra küldik, a helyett, hogy folyamatosan a teszteléseket és tovább reszeléseket erőltették volna...
De kezdhetjük azzal is, hogy párhuzamosan is több Sherman altípus gyártása ment több időszakban is, a különböző gyártóktól (ha jól rémlik 6 vagy 7 különböző gyártó párhuzamosan gyártotta őket). A diesel M4A2 és hosszabb testű M4A4 például szinte mind Lend-Lease-nek ment, mert az US Army nem volt velük elégedett, a Ford GAA benzin-motoros M4A3 lett a választottjuk...
Még a harckocsitest is eltérő volt, ugye az M4A1 öntött felső testtel bírt, a többi leginkább hegesztett testtel, de voltak öntött harckocsi első rész hegesztett hátsó résszel.Simán megtehette volna az USA is, hogy egyes gyártókat átszerszámoz például a T20E3 gyártására 1943-ban (olvasd: M27), mégse tették meg, mert alapvetően azt mondták a hadsereg megmondóemberei, hogy az M4A3 megfelel a céljainknak, úgy is miénk a légifölény, vannak 90mm-es tankvadászaink (M36, az M4A3 alvázán, amit ugye "megbízhatóank" neveztek, de hát nem az M4A2 vagy M4A1 alapján készült ez sem...) a britek meg a szovjetek pedig örüljenek, ha kapnak tőlünk M4A2-eseket, hagyjatok minket békén...
A nehéz harckocsikkal pedig nem tudtak mit kezdeni, azt mondták, hogy utólag milyen jó, hogy nem is erőltették a gyártásukat, európai hadszíntéren való bevetésüket... Hát, van egy tippem, hogy ezzel mennyire értettek egyet a harckocsizók...
Az USA sok téren a standardizált gyártást forszírozta, érthető logisztikai előnyök miatt.
De ez korántsem volt minden fegyvernem és fegyvertípusnál így, lásd párhuzamosan gyártották a P-38-ast, P-39-est, P-47-est és végül a P-51-est is egy ideig. A bombázók terén is párhuzamosan ment a B-17 és B-24 gyártása.
Hadihajók, tengeralattjárók terén is párhuzamosan gyártottak több hajóosztályt, még ha folyton a Liberty-kkel és az Essex-ekkel jön mindenki, de a kísérőhordozók és a torpedórombolók világa például teljesen más volt. -
Az ajánlott sorozatban lesz egy konkrét rész a shermanról. Ott el lesz mesélve részletesen a gyártása és a története. Azért tudta ez megnyerni a háborút, mert annyival egyszerűbb és olcsóbb volt gyártani mint bármi mást.
Még akkor is ha beszámolók alapján a túlélők mindegyike aki shermanben volt azt nyilatkozza, hogy inkább a tigrisben ült volna.Akkor még 1x: ez a meglátásom szerint ez egy barokkos túlzás és utólagos belemagyarázása a már megtörtént eseményeknek. Sose tudjuk meg, hogy mennyire lett volna sikeres az M27, ha megkapja az esélyt, és esetleg 1943-ban sietve gyártósorra küldik, a helyett, hogy folyamatosan a teszteléseket és tovább reszeléseket erőltették volna...
De kezdhetjük azzal is, hogy párhuzamosan is több Sherman altípus gyártása ment több időszakban is, a különböző gyártóktól (ha jól rémlik 6 vagy 7 különböző gyártó párhuzamosan gyártotta őket). A diesel M4A2 és hosszabb testű M4A4 például szinte mind Lend-Lease-nek ment, mert az US Army nem volt velük elégedett, a Ford GAA benzin-motoros M4A3 lett a választottjuk...
Még a harckocsitest is eltérő volt, ugye az M4A1 öntött felső testtel bírt, a többi leginkább hegesztett testtel, de voltak öntött harckocsi első rész hegesztett hátsó résszel.Simán megtehette volna az USA is, hogy egyes gyártókat átszerszámoz például a T20E3 gyártására 1943-ban (olvasd: M27), mégse tették meg, mert alapvetően azt mondták a hadsereg megmondóemberei, hogy az M4A3 megfelel a céljainknak, úgy is miénk a légifölény, vannak 90mm-es tankvadászaink (M36, az M4A3 alvázán, amit ugye "megbízhatóank" neveztek, de hát nem az M4A2 vagy M4A1 alapján készült ez sem...) a britek meg a szovjetek pedig örüljenek, ha kapnak tőlünk M4A2-eseket, hagyjatok minket békén...
A nehéz harckocsikkal pedig nem tudtak mit kezdeni, azt mondták, hogy utólag milyen jó, hogy nem is erőltették a gyártásukat, európai hadszíntéren való bevetésüket... Hát, van egy tippem, hogy ezzel mennyire értettek egyet a harckocsizók...
Az USA sok téren a standardizált gyártást forszírozta, érthető logisztikai előnyök miatt.
De ez korántsem volt minden fegyvernem és fegyvertípusnál így, lásd párhuzamosan gyártották a P-38-ast, P-39-est, P-47-est és végül a P-51-est is egy ideig. A bombázók terén is párhuzamosan ment a B-17 és B-24 gyártása.
Hadihajók, tengeralattjárók terén is párhuzamosan gyártottak több hajóosztályt, még ha folyton a Liberty-kkel és az Essex-ekkel jön mindenki, de a kísérőhordozók és a torpedórombolók világa például teljesen más volt. -
Alapvető egyetértek Dare2Live-el eme témában, picit túloz talán, egy Panther nem került kétszer annyiba, mint egy kései Pz.IV, de abszolút egyetértek a megállapításával.
Nagyjából 100 000 RM volt egy Pz.IV G fegyverzet és optika nélkül, a Pz.V Panther meg 108 - 110 ezer RM ugyanígy - igen drágább és jobb optikája és fegyverzete volt, de nem került exponenciálisan többe, mint egy Pz.IV.
De az eredeti kérdésre visszatérve, ha a szövetségesek jobb minőségű harckocsikat gyártottak volna, de kevesebbett, akkor is megnyerik a háborút. Az ugyanis alapvetően USA brutális gazdasági erejének és persze szervezési képességeinek az eredménye volt, hogy megnyerték végül a szövetségesek az európai hadszíntéren a háborút (meg a britek és szovjetek áldozatvállalásának...).
Ha mondjuk nem 50 000+ ezer T-34 készül, hanem fele ennyi ISz-85? Esélyesen még talán jobban is jöttek volna ki belőle a szovjetek...
Az USA is számtalan programot indított közepes (T20, T22, T23 => M27) és nehéz harckocsi fejlesztésekre (M6, T29, T30, T34), de az US Army felső vezetése végignézve a feltételrendszert egyszerűen keresztbe feküdt ezeknek, és inkább a Sherman továbbfejlesztését támogatták.A Sherman is adott idő alatt vált olyan megbízható és jó harckocsivá, amivé lett, az első változatok ott sem voltak olyan hú, de jól sikerültek. A US Army pedig szépen kiépítette a doktrínáját, hogy a Sherman egy gyalogság-támogató harckocsi, a vastagabb bőrű célpontokat meg majd a tankvadászok kilövik.
Ez a gondolatmenet a Panther megjelenésével kapott léket pont, mert már értékelhető mennyiségben építették és a Sherman a megymagozó hatékonyságával mehetett kb. ellene. Akkor hirtelen megint elkezdték a 90mm-es löveggel szerelt harckocsi szükségességét forszírozni, de amire átverték az egészet az M26 Pershing képében a bürokrácián és a US Army egyes tisztjeinek ellenállásán, a háború már gyakorlatilag eldőlt.
Na most ha Németország a Panther meg Tigris helyett a Pz.IV-eseket reszelte volna tovább, akkor a Sherman még jobban szerepelt volna az európai hadszíntéren, mint ahogy így adta sors neki...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
hogy 20.000$ drónok eliminálnak multirole gépeket vagy pár hete még ennél is jóval drágább ~pótolhatatlan 2+db tu–142mrt vagy kb 2hónapja E3Gt akkor lehet, hogy abba az irányba kellene erőforrást összpontosítani. 
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Háztartási gépek
- EAFC 26
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Leradírozta a kijelzőt a Garmin fitnesz karkötőjéről
- Villanyszerelés
- Milyen routert?
- Az ADATA szerint nem az AI-lufi pukkanása jön, hanem évekig tartó memóriahiány
- Robogó, kismotor
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Milyen asztali médialejátszót?
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! 16GB Corsair Vengeance DDR3 1600MHz memória garanciával hibátlan működéssel
- Acer Nitro V 16 AI Gaming Laptop! Ryzen 260 / RTX 5060 / 16GB DDR5 / 1TB NVMe! BeszámítOK
- ÚJ! MacBook Air M4 13" 16GB 256GB - 1év Garancia! TÖLTŐ, +AJÁNDÉK!!!
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation 4 PRO 1TB fekete játékkonzol extra kontroller játékok garanciával
- Csere-Beszámítás! Apple Ipad Pro 11' M4 Chip 256GB!