Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • SSunbro

    kezdő

    válasz Farkassacred #9085 üzenetére

    + Bad Pritt:

    Én azt gondolom, hogy vannak alapvetően emlékezetes bossok ha most csak azokról a bossokról beszélünk, amikből egy van. Radahn, és Mohg (utóbbi oké 2x szerepel de most az igazi földalatti opciót említem és főleg az Omenek átka miatt) elég mély és érdekes lore-t kaptak. A többi main bossnak is vannak érdekes pillanatok a lore-jaiban, természetesen amennyit ki tudtam hámozni belőlük a háromszori végigjátszás alatt. De az biztos, hogy ha összevetjük a DS2-ben Vendrickkel, sőt az egész DS2 amúgy nagyon személyes lore-jával... akkor eléggé alulmarad. Ráadásul dizájn szinten is vannak gondok. Én emlékszem rá, amikor a DS3-ban pl bemész Irythill-ben a templomba... Gyönyörű.. és így.. méltóságteljesen de áll messze előtted Pontiff Sulyvahn...tudod, hogy valami baromi kemény boss jön, tehát már dizájn szinten tud adni egy érzést, vagy az említett Yhorm vs Siegward stb. Túlzottan kevés az ilyen pillanat a lore-t illetően. Az ER-ben túlzottan sok a töltelék boss, és ráadásul a world és dungeon bossok nem csak hogy ismétlődnek, de sokszor random mezei enemyként is visszatérnek, pl a Pumpkin head. Meg van legalább 4 bika boss, és a misbegotten, de az Erdtree avatar se jobb. Az se segít a bajokon, hogy a bossok mellett az ismétlődő elemekből is baromi sok van. Pl tudom, hogy ha bemegyek egy relatív sötét barlangba, akkor biztos, hogy Sam Fishert megszégyenítő mozdulatokkal kell lopakodni, és nézni a plafont, nehogy rámessen egy slime. Beválik? Igen, mert tényleg ott van. Kiszámítható. És ez baj. Az is igaz viszont, hogy az Elden Ring talán a leginkább kezdő barát, és nyilván a kezdő játékosokat, akik életbe nem játszottak még egyik From és hasonló fejlesztők játékaival, telibe fogja őket trafálni a legelső slime, és fel fognak visítani tőle. :DDD

    Az igaz, hogy sokkal tartalmasabb az open world rész egy AC és társaihoz képest, sőt.. igazából érdekesebb, húz előre, hogy fedezd fel aminek még értelme is van, mert találsz esetleg egy érdekes fegyvert/varázslatot, lehet, hogy egy questline része vagy egy baromi jó boss lesz ott, de az is lehet, hogy igazából az ég világon nem lesz ott semmi, viszont a később a lore miatt fontos hely lesz (és még tartalom is lehetséges, hogy emiatt lesz ott). Megvan ez az érzés, és ez szerintem nagyon kevés játékban van meg. Legutóbb pont emiatt volt hatalmas pofára esés a Rise of the Ronin számomra.

    Én örülök annak egyébként, hogy sok a soulslike játék, bár elég sok hitvány van. Most én éppen az Enotria the Last Song-al szenvedek, miután végigszenvedtem a Wuchanget. Mindegyiknél 3 dolog látszik egyértelműen: Baromi hangulatos és egyedi a felépített világ, de bugos és kiforratlan. Tipikus indie... ami nem lenne baj, mert amúgy a The First Berserker Khazan és a Lies of P is az, de ezek sokkal polírozottabbak. Ezeket amúgy ajánlom, ha esetleg még nem próbáltátok, és ameddig nincs egy új FromSoftware game.

Új hozzászólás Aktív témák