Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Timer

    veterán

    válasz Janika--1982 #150 üzenetére

    Igen, érteni kellene a pénzügyekhez, amihez én például teljesen hülye vagyok, de hiába pénzügyes a Nejem, a befektetésekhez pont olyan sügér, mint én... :C

  • Timer

    veterán

    válasz Janika--1982 #145 üzenetére

    Áááá, nem bírtuk volna pénzzel. Nyilván az ilyen cégek tele vannak ügyvédekkel, a végén még mi csesztünk volna rá, de legjobb esetben is megítéltek volna néhány havi fizetést, munkája ugyanúgy nem lenne, erkölcsi megerősítést vagy kapna vagy nem, de az idegei szerintem rámentek volna. El kell engedni az ilyet, és levonni a tanulságokat. Ennyire egyszerű. Két cégnél úgy dolgozott le eddig összesen 14 évet, hogy lelkes volt, vitte előre a dolgot, felelősséget vállalt, nem nézte a 4 órát, stb. Most végre megtanulta, hogy ennek a mai világban semmi helye, mert senki nem nézi semmibe, ugyanúgy egy erőforrás vagy a táblázatban, mint egy tábla lemez. De mit lehet várni egy olyan cégtől, ahol a tulaj bemegy az irodába, és mert előtte este bannolta az asszony, leborít idegből a földre néhány monitort az alkalmazottak szeme láttára! ;] Ennél a pontnál én jó eséllyel felkeltem volna, és egy szó nélkül távozok. A "nekemmindentislehet" szociopata újgazdag makkarcúakkal nem lehet mit kezdeni. De hát sokan kitartanak, mert nincs más lehetőség, vagy még megeszik a jó öreg 13-ik havi fizetés / céges karácsonyi buli / majális lózungot, ahol a tulaj hatvankettedjére is elmondhatja magáról, hogy mennyire f_szagyerek, és hogy nélküle sehol nem lenne ez a cég.

    Kössz, nem. Nekem ehhez a felismeréshez elég volt 5 év, de hát nem vagyunk egyformák! :) Bejárok dolgozni, a feladataimat a lehető legjobb tudásom szerint megoldom a munkaidőben, néha még fejlesztem is önmagamat saját pénzből, de ennél többet nem vagyok hajlandó áldozni az életemből csak azért, hogy a lassan folyamatossá váló leépítések közepette a főnik szalonúj luxus SUV-okkal érkezzenek reggelente.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz GeryFlash #143 üzenetére

    Jó eséllyel túloz a Kolléga egy kicsit, de alapvetően az irány amit felvázolt, teljesen életszerű. Az ilyen csocsó asztal az irodában, a csapatépítés, az ilyen-olyan társadalmi szerepvállalás céges pólóban valahol ugyanazt a célt szolgálja: hogy minél mélyebben asszimilálódj az adott vállalat identitásába, és ezzel minél inkább elmosd önkéntelenül is a magánélet / munkaidő közötti határokat, természetesen a nekik megfelelő irányba. Persze, nem feltétlenül rossz ez elméletben, például ha gyerekkel maradsz otthon, akkor rugalmasan állnak a kérdéshez, vagy eleve engedélyeznek HO-t, és nem kirúgással fenyegetnek minden náthás esetnél, például. Vagy nem jársz úgy, mint az asszony, akit pénzügyesként folyamatosan hívogattak hétvégente is, nyaraláson is, szabadnapokon is minden szarral aktív éveiben, sőt, amikor várandós volt, akkor konkrétan 3 hónap alatt nem tudtak neki utódot találni, ezért még a hatodik hónap után is bent tartották napi szinten dolgozni, pedig akkor már csak lojalitás miatt járt be, és már nagyon nem tetszett, mert veszélyeztetett terhes volt. Mikor végül sajnos idő előtt kórházba került a Picivel a pocakjában, akkkor meg eltalálták, hogy úgyis bent van egész nap 1 hónapot legalább és fekszik, vigyek neki laptopot meg mobilnetet, végülis tud onnan is dolgozni tovább. Itt lett nekik beintve, ezért hálából most, ahogy ment volna vissza dolgozni, mert óvodás lett a csemete, véletlenül fele annyiért akarták csak visszavenni mai reálértéken nézve, mint amikor elment. Kábé micike az ügyfél pult mellett recepciósként is többet keresett volna nála, mint Ő egy pénzügyi egyetemi képesítéssel (meg a jó ég tudja, mennyi egyéb szakmai képesítéssel). De igazából nem is akarták, mert a másik pénzügyön dolgozó nő (aki amúgy egy képzetlen farok, és éveken át zavarta, hogy emez jobban képben van a szakmával, ezért többet keresett) a nejem helyére felvett, szintén 1 bites hülyével együtt fúrták a háta mögött az új főninél, aki amúgy egy napot nem dolgozott együtt vele. Így hát olyan helyzet elé állították, amit nyilván nem tudott elfogadni. Mindezt egy elvileg családias hangulatú, családbarát cégnél, ahol mindenki mindenkivel közvetlen, satöbbisatöbbi bullshit.

    Magyarán, lojális volt túlontúl is a céggel a mézes mázos maszlag miatt, aminek meg is lett a méltó bűntetése. És akkor a következő muinkahelyén majd járjon csapatot építeni, iszogatni, meg segget nyalni, hiszen milyen jól megérte ez a korábbi helyen is...

    Tapasztalataim alapján ez az eset jóval közelebb van a magyar KKV-k reális valóságához, mint a külföldről hozott példák. Itt a 90-es években látott "top menedszer életet" addig élheted, ameddig Te adsz a cég felé. Legyél mindig toppon szakmailag, add oda minden idődet, azt is ami nincs, fizetést persze ne akarjál sokat mert "százan jönnének a helyedre", és ha kérnél ebből vissza valamit a fariplay jegyében, akkor mehetsz a picsába.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz nuke7 #122 üzenetére

    Én se iszok, alkalmanként se. Nem is voltam soha a társaság kedvence, mert hát errefelé is dívik a "b*zivagyhanemiszóvelem" népi játék. Ezekre a céges bullshitekre én se járok, ha csak lehet, de a nejem például nem hagy ki egyet sem, mert hát "megszólják". Eddig minden helyemről én jöttem el, őt meg úgy rúgták ki, szóval nem biztos, hogy működik, de mint a legtöbb nő, 19-szer megy a falnak fejjel akkor is, ha maga Kaby Lame áll a 20 centire lévő ajtó mellett, és mutatja a kijáratot...

    @jack982

    "na, akkor nem kell dell és ubisoft termékeket venni többet. :)"

    A Latitude széria "fejlődését" elnézve ez a veszély amúgy se fenyeget.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz Timer #117 üzenetére

    "#113: Így is van, ez meg a legalja az egésznek. A Feleségem pont így járt a második végénél. "

    Mármint, a második munkaviszonya végénél, csak már nem tudtam szerkeszteni. Pedig ráfért volna, bocs az elütésekért, új a billentyűzet, erősen szoknom kell még.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz Vision #116 üzenetére

    "Amúgy a munkahelyen eltölt az ember 8+ órát."

    Itt kezdődnek a problémák. Mindenhonnan az dől, hogy automatizálás, Ai, lassan a wécé papír is olyan okos, hogy kitölt egy IQ tesztet, de a munkáltatók még mindig akkor boldogok, ha a paraszt bent b@ssza a rezet 8 plusz órában. Nálunk épp leépítés zajlik. Azért kerültem képbe, mert van -4 órám a tetves munkaidő nyilvántartó rendszerben. Ami jelzem, azt nem rögzíti, hogy hányszor válaszolok szabadságról, vagy csak szimplán a reggeli kávém mellől egy-egy emailre, vagy ha épp azt látom hajnalban, hogy leállt a fél céges hálózat, akkor nem 7:30-ra húzom be magam, hanem megyek, ahogy csak tudok. De a napi 8 óra 30 perc az szent és sérthetetlen b@zmeg, ha az nincs meg, szarul dolgozol. Az megint más kérdés, hogy én megoldom ugyanazt 6 órában, amit a kolléga 9-ben, de az nem szempont. Átlag magyar KKV ettől se tud elszakadni, nem hogy full HO-ba engedje a munkatársait. Covid alatt itt kérlek ekcccelllbe kellett vezetni 15 perces felbontásban, hogy mivel töltötted a napot. Na, akkor az IT üzemeltetésben dolgozóktól azt kérném, tegye fel a kezét az, aki őszintén el tud számolni minden nap minden egyes negyedórájával, kamu nélkül. Na ugye. Cserébe ha ég aház, négykor nem tesszük le a lantot, hogy tsuldigung, majd holnap folytatom. Ez ilyen ki nem mondott gentlemen agreement, amit elég nehéz lesz egy táblázatban számszerűsíteni.

    A csapatépítésről, meg karácsonyi céges vacsorákról meg csak annyit, hogy ha annyi millióm lenne, ahány házasságot ez a két retkes HR kreálmány tönkre vert már, vagy épp verte be az utolsó szöget a kapcsolat koporsójába, Lölő mellett én is privátgépet vettem volna múlt héten. Oké, akit vinni lehet, azért nem is kár, tartja a dakota mondás, de mint tudjuk, azért nem mindegy, hogy mi a körítés, és hát senki sem tökéletes, az igazán hűséges ember ritka, mint a fehér holló. Az ilyen szervezett itatással kezdődő, csoportos csöcsörészésbe vezető mókázás feleslegesen feszíti a kereteket egy házasságban, és ha nem is történik semmi, felesleges vitaforrás. Az egyik fél takony részegre issza magát, a másik meg otthon morzsolja a párna szélét, hogy mi lehet éppen a szituáció a másikkal. Aztán cserélnek, és általában mindezt karácsony előtt, hogy az amúgy is feszkós mindennapokban még egyet rúgjanak egymás idegrendszerén. Nem azért mondom, mert kifejezetten érintett lennék (bár vita volt már ebből nálunk is bőven, pedig alapból nem vagyok féltékeny típus), de láttam már pár céget belülről, és ez soha, sehol nem vezetett semmi jóra.

    A munkahely azért van, hogy a szükséges minimum időt töltsük bent a lehető legtöbb pénzért. Aki ebbe többet lát bele, az vagy idealista, vagy fiatal az első munkahelyén, esetleg olyan ember, akinek alkalmazotti státusz helyett inkább vállalkoznia kellene. A karrieristák, a csapatépítésen önszántukból lelkesedők, hithű nyaligátorok csak a főni habostortáján vastagítják a krémet, és erre idővel a legtöbb értelmes ember magától ráébred.

    #113: Így is van, ez meg a legalja az egésznek. A Feleségem ponmt így járt a második végénél. Hiába volt ott szakmailag a toppon (és ezt nem én vagy ő állítja, a tényeg igazolták vissza), kiutálták, mert jött haza munka után, nem maradt bent az irodáéban random csütörtökönként pezsgőzni a főnivel és brancsával, piizázni, meg whiskey-t vedelni. Aki bent maradt rendszeresen, annak persze idővel alávert valamelyik helyi kisf@szú véleményvezér, szép karriert is futottak be olyan hülyén, mint a seggem.

    [ Szerkesztve ]

  • Timer

    veterán

    válasz Gomez86 #82 üzenetére

    "nincs annyi interakciója napi szinten a kollégákkal (igyunk egy kávét elmesélem hogy a kutyámnak milyen selymes a szőre) ami összekovácsolta volna annyira őket"

    Na, a mi cégünknél pont ezt ölték ki. Valakinek cseszte a szemét, hogy napi 2x10 perc azzal ment el, hogy mi IT-sok, meg a beszerzők és értékesítők egy légtérben megkávéztunk, és közben mentek a poénok, na meg nem egy esetben burkoltan egyfajta IT alapképzés, security awareness fejlesztés a kollégáknak, stb.. Természetesen 30 perc ebédidőt minden nap le kell dolgozni akkor is, ha egyébként én speciel nem ebédelek, és reggelizni is úgy szoktam, hogy befelé menet az irodába bedobok valamit az automatából / büféből, szóval a reggeli / déli kávézással még csak épp, hogy csak kihasználtam azt az időt, amit kötelezően ledolgoztatnak velem pluszban. Mondtam is a kollégámnak, hogy más cégek százezreket költenek csapatépítésre, hogy az eltérő területen dolgozó kollégák legalább odáig eljussanak, hogy két mondatot tudjanak mondani a másikról a keresztnevükön kívül, nálunk meg azt a természetes interakciót, ami irodaházon belül kialakult, tudatosan szétcseszi néhány péniszképű. Hihetetlen. Homeoffice meg olyan, mint a yetilábnyom, állítólag van ilyen, csak még senki nem látta.

    @bambano:

    "a többi csapatépítést én feleslegesnek látom, azok max. berúgásra meg megcsalásra jók."

    +1, kábé ennyi értelmét látom én is; legalizált csöcsmarkolászás és pöcsmustra a kiégett, szar házasságban élő középkorúaknak, akiknek az új dolgozók tágra nyitott szemmel-szájjal nyelik be a faa...szságaikat.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés