- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy S24 FE - később
- iPhone topik
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Hónap végén érkezik a Xiaomi Band 10, ára is van
- CMF Phone 2 Pro - a százezer forintos kérdés
- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- Magisk
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Próbaképpen írtam egy óraprogramot, ami óránként elfütyülte az időt. A millis függvény adta az időalapot. ez 32 másodpercet késett naponta, amikor a szobában volt. Tettem a programba egy napi 32 másodperces ugrást, és 1-2 másodpercre csökkent a napi eltérés. Ezután kivittem a hidegbe, és sokkal elmászott ez az érték, már nem emlékszem mennyire, de jelentősen.
Vagyis a kvarcból leosztott időalap nem túl pontos, és elég nagy a hőfokfüggése. -
gyapo11
őstag
válasz
kmisi99
#3692
üzenetére
Erre bőven elég bármelyik arduino. Kell egy órát figyelni, meg egy bejövő pint, és egy kimenő pinnel vezérelni a relét. Mivel szobában lesz, ahol a hőfok nem változik túl sokat, elég pontosra be lehet lőni a sima millis függvénnyel is az órát, megméred egy nap mennyit tér el, és ennyivel korrigálod naponta az időt. Azt ne feledd, hogy 50 naponta a millis átcsordul.
Ha az arduinot független tápról járatod, akkor a ledről jövő feszt is rákötheted, a másik oldalon a relé biztosítja a földfüggetlenséget.
Viszont az valóban kérdés, hogy mit szól a wincsi a tápelvételhez, hogy kezeli le a torrent kliens a wincsi eltűnését és megjelenését. Ezeket tisztázd előtte. -
#3646
gyapo11
őstag
World-Soft
#3640
gyapo11
őstag
válasz
World-Soft
#3640
üzenetére
Nem tudom a digitális poti hogy működik, lehet pwm is meg fet is kellő mértékben kinyitva. Ez utóbbi elég jól közelíti a valódi poti működését, ami ugye egy változtatható értékű ellenállás.
Mi történik, ha a fogyasztót egy ilyennel sorbakötjük? A feszültség egy része a potin lesz, a másik része a fogyasztón, vagyis ez a megoldás is a feszültséget változtatja a fogyasztón.
A következő kérdés, hogy csinálunk analóg változtatható feszültséget pwmmel. R-C vagy L-C szűrővel. Az R-C egy soros ellenállást is jelent, ez nagyobb áramoknál nem szerencsés, jobb az L.
Nyilván nem kell rettentő simának lennie a szűrés utáni feszültségnek, vagyis nem kell túl nagy L vagy C, áramkörszimulátorral a terhelés ismeretében ki lehet kísérletezni. -
#3625
gyapo11
őstag
MasterMark
#3623
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3623
üzenetére
Azt nem tudom. A megfelelé beállítás az, amikor nem resetel, már nem emlékszem hogy melyiket be meg ki, de könnyen kitalálható pár kattintással meg connecttel.
-
#3622
gyapo11
őstag
MasterMark
#3621
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3621
üzenetére
Resetelődés ellen nem az IDE soros monitorját kell használni, hanem coolterm, mobaxterm, terminal progikat a megfelelő dts cts beállításokkal.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#3554
üzenetére
Táp ügyben én a jó öreg LC-t ajánlom. Soros induktivitás, és párhuzamos 100 n kerámia és 100 mikro elko. Feszültség emelkedésre nem jó, de a tápról jövő tüskéket leszedi. Hiába 15 A-es a táp, ha 10 A-es rántásokat kap nem 5 mV-ot fog esni a feszültség, és még elég csúnya tranziensek is lehetnek rajta, meg kell nézni szkóppal.
-
gyapo11
őstag
De ez egy rossz panelről leszedés volt, minek fogyasztani az anyagokat, ha egy pillanat alatt le lehet kapni a felületszerelt alkatrészeket? Ha javítandó nyákról van szó, az egész más, akkor jöhet a te módszered, vagy a hőlégfúvó, mármint a kicsi 0.5-1 centis, nem a festékleégető 2 kW-os.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
Csinálnék egy töltésvezérlést egy 12 V-os akkura, ezzel kapcsolatban kérdezek.
Az akku keveset van terhelve, leginkább csak az önkisülését meg az arduino fogyasztását a relépanellel együtt kell pótolni a néha bekapcsolt töltéssel. Vagyis jó lenne minél kevesebbet fogyasztani két töltés között.
- bealtatnám az arduinot, és percenként/óránként/naponta kellene fölébreszteni egy pillanatra (még nem tudom milyen gyakoriság lesz a jó), amíg megnézi, hogy kell-e tölteni. Mivel csináljam ezt? Külső cmos oszcillátor generáljon interruptot? Van más mód? Gondolom ha alszik, akkor nincs WD vagy más számláló, ami föl tudná ébreszteni.
- de lehet, hogy inkább külső komparátorral nézném az akkufeszt, és ha eléri az alsó értéket, akkor ébreszteném föl az arduinot, és egyből lehet kezdeni a töltést. Ajánljatok valami 12 V-ról működő ultra kis fogyasztású műveleti erősítőt.
- a feszültség nyilván nagyon lassan csökken, ezért a komparátor kimenő jele sem ugrásszerű, működik-e így az interrupt, vagy tennem kell még oda valami schmitt triggert is, hogy legyen él? -
#3479
gyapo11
őstag
MasterMark
#3478
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3478
üzenetére
Van rajta egy usb-soros ic, a pc meg soros portnak látja, vagyis amit a pc soros portjára küldesz, azt azonnal megkapja a micro, és alkalmas programmal beolvasható az adat.
-
#3477
gyapo11
őstag
MasterMark
#3476
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3476
üzenetére
Usb, soros port, wifi, BT, infra.
-
#3471
gyapo11
őstag
nemethdann
#3470
gyapo11
őstag
válasz
nemethdann
#3470
üzenetére
Ebayen, de vannak más webshopok is, aliexpress, banggod stb.
-40 +85 között megy a proci, de hogy az egyéb alkatrészek, a forrasztások hogy viselik a hőingadozást, az jó kérdés. Tesztelni kell, és esetleg egy plusz nanoval figyelheted a működését. Soros porton lehet kérdezgetni, és ha jól válaszol, akkor megy. A második nano persze bent legyen épületben, annak a működését meg figyelheti a watchdog, vagy egy külső újraindítható monostabil, amit a nano indítgat.
-
gyapo11
őstag
A jó öreg 7400 hogy vigyorog a rajzokon.
Merthogy lehet kondizni, de az is időzít, idő kell neki a töltődéshez és a kisüléshez is. Másrészt maga a jelzés is késik emiatt, mert a kondi feszültségének el kell érni a bemenet küszöbfeszültségét, tehát a nyomógomb megnyomása (vagy fölengedése) és a processzor általi érzékelés között lesz egy késleltetés. És nem feltétlenül csak nyomógomb lehet ott, hanem valami gyors mechanikai kontaktus, végálláskapcsoló stb.
A nand kapuk meg ns-ok alatt kapcsolnak és garantáltan egyszer, persze nem nyomógomb kell hozzá, hanem váltókapcsoló, pl. mikrokapcsoló. -
gyapo11
őstag
Nincs semmi, ha be kell tartanom gombnyomási hosszakat, csak szeretem, ha nem én alkalmazkodok a processzorhoz, hanem fordítva.
Csak el kell képzelni egy számológépet, ahol nem pikkpakk nyomogathatom a gombokat, hanem hosszabban, hogy bevegye a számokat, hamar földhöz vágnám. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#3395
üzenetére
A hardware-es kevésbé, egyszerűbb programból megoldani, de akadhat eset, amikor jobb a hw-ban.
Pont az a baj, hogy csak egy nyamvadt gomb, olyan érintkező felületekkel és mechanikával, amikből következik a prell. Nem is tudom, hogy egyáltalán el lehet-e tüntetni a prellt tisztán a kapcsoló mechanikai kialakításával, arany vagy bármi más érintkező felületekkel. Elektronikával sokkal egyszerűbb. A programmal szűrés időzítést kíván, és az néha gond lehet. -
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#3392
üzenetére
A hardware-es a legtutibb, a kondi is jó lehet, ha jól el van találva a kapacitása, de lehet akár két nand kapuból váltókapcsolóval, az holtbiztosan egyet billen a lenyomásra és vissza a felengedésre. Vagy lehet hiszterézises hall cella egy mágnessel, vagy valami optokapu stb.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#3387
üzenetére
A te megoldásod se jó, ha van prell. A prell ugyanis pont olyan, mint a nyomógomb rendes működése, csak gyorsan történik. Tehát ha nincs a beolvasásban időzítés, hanem rábízzuk a sebességet a processzorra, akkor az olyan gyors, hogy simán feldolgozza a ms nagyságrendű prellt is, és lekezeli mint gyors gombnyomkodást.
Kis késleltetés (10 ms körüli) megoldja, persze nem elegáns delay-jel, hanem millis-sel, hogy közben azért a program futhasson. Az interruptos megoldásnál meg az kell, hogy amikor beérkezik az első állapotváltás, akkor egy időzítést indítani, és ezt figyelni az interrupt függvényben, ha az időzítés még nem járt le, akkor figyelmen kívül kell hagyni az állapotváltásokat, mert azok a prell miatt vannak. Ha lejárt az időzítő, akkor megint ki lehet szolgálni a következő 1 db állapotváltást. Az interrupt függvényben ugyan nem működik a millis, de a meghíváskori állapota is megfelelő.
És lehet azt is csinálni, hogy két állapotváltás közötti időt mérni, és ha az kisebb egy adott értéknél, akkor figyelmen kívül hagyni. Pl. 20 ms-en belül ember nem tudja megnyomni kétszer, a prell meg ez idő alatt lecseng. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#3385
üzenetére
Nem az lehet a gond, hogy a gombnak prellje van, és egy nyomás vagy fölengedés valójában n db change, és ezeket a gyors interrupt kiszolgálás mind meg is csinálja? Ha páratlan számú, akkor jól működik, ha páros, akkor viszont látszólag nem történik semmi, valójában annyiszor váltott, csak ezt nem lehet látni.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#3369
üzenetére
Köszi, akkor most már ezt is láttam.
Nem mondom, hogy mindent értek benne, de nyilvánvalóan nem assembly, tehát ez még csak egy utasítássorozat a fordítónak.
De a lényege a dolognak az, hogy ha megy a byte-ok kifütyülése (vegy beolvasása), és jön egy megszakítás, mert ki akarom szolgálni a távirányítót pl., akkor ezt hogy kezeli le a program, és hogy kezeli le az én programom, amiben meghívtam a soros portkezelő függvényt. És hogyan tudom kitalálni, hogy ha elveszett valami, akkor az miért történt?
Olyan ez, mint az állatorvos, aki nem tud átlépni a kerítésen, és bent van a beteg ló.
Az, hogy a c, c++ forrás elveszi előlünk a gépi kódot egyszer előny a könnyű használhatóságban, máskor hátrány a hibakeresésben.
Ezért van az, hogy ha hibába ütközik valaki, és föltesz egy kérdést, akkor a próbáld másik libbel, tölts le másik sku-t, próbáld másik IDE-vel tanácsok jönnek. Észre kell venni, hogy ez nem informatikai szakmunka hanem legozás, próbálgatás. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#3368
üzenetére
Mint ahogy írta valaki megvette az Atmelt.
De egyébként is az várható, hogy mindenféle mikrovezérlő meg fog jelenni arduino kompatibilisen lapon. Ez a nagy dolog az arduinoban. Amit szidok a debugolás hiánya, az pont előny abban, hogy ugyanazt a forrást le lehet fordítani a világ összes processzorára. És nem az a lényeg, hogy atmel ketyegjen rajta, hanem hogy működjön, az összes hobbista velem együtt ezért szereti. -
gyapo11
őstag
Ha én írok minden utasítást, amit a processzor végrehajt, akkor ez igaz. A megszakításokat, a soros port kezelést, és mindent. És még ez sem pontos, hiszen egy a=5; programsor valójában lesz vagy 20 gépi kódú utasítás, és ha hibát/időzítést kell keresni, akkor nem az a=5; és társai sorokban kell, hanem a gépi kódban.
Rágen, még a dosos időkben volt a turbo pascal meg a turbo debugger. A debuggerbe betöltve a pascal forrást, mellette mutatta a forrásból fordított gépi kódot, a futási időket, na az hibakeresés volt. Az arduinon a beszúrt sorokkal led villogtatás vagy soros portra írás, az nem hibakeresés, csak annak egy nagyon halvány lenyomata.
Arduinonál írok egy programot, amibe belinkelek egy halom libraryt, van egy bootloader. A soros portot nem bitenként billegtetem időzítve, hanem serial.print, én pl. még nem láttam azt a kódot, ami akkor fog lefutni, amikor ezt a sort hajtja végre és küldi ki a soros portra a byte-okat. Ha nem láttam, akkor hogy tudnék benne hibát keresni? Ha nem tudok hibát keresni, akkor honnan tudnám megmondani, hogy miért vesznek el adatok?
Vagyis amikor kiírom a soros portra hogy hello, akkor nem tudom mit csinál a processzor.
Ha a hex file-t visszafordítanám assemblyre, ugyanezt a libekkel is meg a bootloaderrel is, akkor láthatnám, hogy mit csinál a processzor, de addig nem. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#3361
üzenetére
A program feltöltése közben a mikrovezérlőn nem fut a kód, resettel kezdődik a feltöltés. Tehát minden figyelmét a soros porton érkező byte-okra fordítja.
Amikor viszont fut a kód, akkor ugrálnia kell a kód és a soros port etetése között, és itt bejöhet időzítési probléma, akadozás, ami adatvesztést eredményez. Sokszor elég egy kis delay, de a pontos megoldás mélyebb ismereteket igényel mind a mikrovezérlő működése mind a librarykban található kódot illetően.
Amíg nem tudjuk pontosan, hogy bármely pillanatban mit csinál a processzor, addig nem tudhatjuk az okot se a hibajelenségre. Ezért nem annyira alkalmas az arduino rendszer profi feladatmegoldásra, nincs megfelelő szintű debug, léptetés, regiszterek kiíratása, amivel meg lehetne találni a hibát. -
#3362
gyapo11
őstag
Daszkalosz19
#3360
gyapo11
őstag
válasz
Daszkalosz19
#3360
üzenetére
A Relay változó nem a relé állapotát tárolja, hanem a port számát (4).
Ezt hiába vizsgálod az ifben, hogy HIGH-e az értéke.
Ezért kell egy másik változó, ami a port állapotát tartalmazza, ahogy írtam a kódban (rel). És ebbe a változóba be kell írni az aktuális állapotot, amit kivettél a kódból. -
#3359
gyapo11
őstag
Daszkalosz19
#3358
gyapo11
őstag
válasz
Daszkalosz19
#3358
üzenetére
Akkor a vízmelegítő kiíratása után állitsd be a kurzort a kívánt helyre, és oda tedd a kiíratást.
Változót (rel) gondolom deklaráltad a megfelelő helyen. -
#3355
gyapo11
őstag
Daszkalosz19
#3352
gyapo11
őstag
válasz
Daszkalosz19
#3352
üzenetére
Kicsit átformáztam a kódot:
if(h > maxHum || t > maxTemp) {digitalWrite(Relay, HIGH); rel="be";}
else {digitalWrite(Relay, LOW); rel="ki";}és ide az if után:
lcd.println(rel); -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#3351
üzenetére
Valójában a villogás nem a megfelelő szó, jobb az akadozás. Simán el tudom képzelni, hogy valaki megírja az animációt, valaki más a távirányító kezelését, és a kettőt összeeresztve akadozni kezd, mert pont akkor nyomok rá a távirányítóra, amikor léptetni kellene az animációt, és a processzor egyszerre csak egy dologgal tud foglalkozni, a szem meg érzékeny az akadozásra. Ilyenkor jön az, hogy meg kellene találni az okát, de ezt idegen kódban és nem profi programozási tudással elég nehéz. Ha meg profi a tudás, akkor nem kell netről vadászni a kódot, hanem meg kell írni az első byte-tól úgy, hogy az infrát is le tudja kezelni a legkisebb akadás nélkül.
A megszakítás jó dolog, de nem tud csodát. Vagy az eredeti kód fut, vagy a megszakítást szolgálja ki, de addig az eredeti kód áll. Ahhoz több processzormag, közös memóriakezelés stb. kellene, hogy egy beérkező megszakítás ne állítsa meg az egyik magon futó kódot, és a másik magon azonnal futhasson a megszakítás.
Egy távirányítóról érkező parancs kiszolgálása persze elég rövid idő, de ha nem jól van megírva a kód vagy a library, akkor akár látható nagyságú idő is elmehet, és gond van.
Nem beszélünk konkrét számokról, mert ahhoz kellene a kód, és még akkor sem könnyű összeszámolni a szükséges órajel ciklusokat. Ehelyett ha írunk egy kis ciklust, az kb. 100 ezer/s, ha csinál is valamit, akkor legyen 10 ezer/s, ez 100 μs, ha pl. hangfrekis hullámformát generálunk, és egy megszakítás elvesz ennyi időt, akkor az már hallható lesz.
Sokszor láttuk már itt a fórumon is, meg más forráskódokban is a delay(1)-et vagy hasonlót, mert különben elvesznek byte-ok a soros vagy egyéb csatornán. Pedig a processzor 16 MHz-en pörög, és az ehhez képest rettentő lassú soros porton is el tud veszni adat, ha nem állítjuk meg egy ms-ig a futást.
Már egy ilyen kis processzorocska is annyi mindent csinál, hogy nem elemezzük órajel szinten. Ráadásul mi c++ forráskódódot látunk, de a processzorba egy ebből generált bináris kód megy, nem tudjuk, hogy melyik arduino utasításból milyen bináris kódot generál, így nem tudjuk az időigényeket se. Ráadásul ott vannak a libek, amiknek még a forráskódját se nézzük, hanem csak include-oljuk és reménykedünk benne, hogy működik és nem ütközik semmivel.
Ezért mondom, hogy ez hobbyra van kitalálva, mert pillanatok alatt tud bárki működő programot futtatni. Amint bonyolódik a program, mindenféle korlátokba ütközünk, az időzítést is nehéz kézbentartani, a libek minősége ismeretlen, a szigorú tesztelése időigényes. Mindezek elkerülése meg oda vezet, hogy elhagyjuk az arduino hw-t és sw-t is, és magát a mikrovezérlőt programozzuk profi eszközzel, debuggal, teszteléssel.
Vannak komoly házvezérlések, és egyéb bonyolultabb projectek, tehát sikerülhet a dolog, de erre nem lehet építeni, nem lehet megélhetést alapozni rá. -
gyapo11
őstag
válasz
soldi3r
#3337
üzenetére
Kell neki táp, kvarc és szerintem megy. Esetleg reset, aref hidegítés.
Az IDE lefordítja a forrást hexára és azt égeti be. Ugyanezt csinálja bármi más programozó megoldás is akármilyen nyelvről.
Persze ha magában van a chip, akkor nincs usb csatlakozás, ki kell vezetni a programozó lábakat tüskékre és úgy lehet programozni. Vagy ha van benne bootloader, akkor soros porton. -
gyapo11
őstag
válasz
printpro
#3334
üzenetére
Pontosan. Egy-egy valamit könnyen le lehet szedni a netről, több valamit összerakni már gondot okozhat, és bejön még a távirányító kezelése, időzítési gondok lehetnek, villogni kezd, és könnyen beleszalad sok munkaóra a keresésbe, esetleg másik lib írása, vagy lib nélkül megírni, esetleg assembly betétekkel a sebesség miatt. Ha az ember magának csinál valamit, akkor ezek az idők nem pénzt jelentenek, hanem szórakozást. De ha pénzért megy, akkor nagyon alacsonyra tud leszaladni az órabér, ha menet közben feladja, akkor meg 0-ra.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#3330
üzenetére
Az arduino is mikrovezérlő, csak a saját IDE-vel használva adja azt a kényelmes módot, amire ki van találva.
Szerintem aki pénzt keres ilyen mikrovezérlős modullal és a rá írt alkalmazással, az nem az arduinot választja. Mert sok esetben egyszerűbb panel is megfelel -> olcsóbb, sokszor meg kell még más hw is, sok minden van arduinohoz is, de lehetnek olyan igények, amire nincs kapható modul -> egyedi tervezés kell.
De lehet, hogy a hw-val ellentétben a sw még erősebb érv, hogy ne arduiot akarjon használni. El lehet érni a processzort, akár assemblyben is meg lehet írni a programot, de ez nem kényelmes. A legtöbben a c-t választották, az IDE nyelve nem ez. Ha meg hex kódot kell letölteni, akkor az arduino kényelmes bootloaderes megoldása nem játszik. A másik a libek. Ha valaki már kidolgozta a c függvényeit, akkor neki nem haladós a libeket megismerni. Lesz valami korlát, akkor meg kellene tanulnia libet írni vagy módosítani. Sokszor hibák is vannak a libekben, lelkes amatőrök írják. Sokszor ütköznek a libek, mert ugyanarra a pinre írták, megint tudni kell módosítani. És elég hamar el tud fogyni a memória, nem tudom, de szerintem a c tömörebb kódot generál, nagyobb program is elfér így. De ha nem, akkor könnyen át lehet állni egy nagyobb memóriás chipre, attól a programozás ugyanaz marad. Arduino esetén ott van a mega meg lehet még más nagyobb modell is, de az már nem olyan olcsó.
Szóval szerintem ezek miatt nincs az, hogy lépten-nyomon arduinora fejlesztő profikkal találkoznánk, és egy ilyen igényre, mint ez a fényvezérlés nem ugranak 10-en rá, hogy szívesen megcsinálják. Mint ahogy írtam is, egyedi fejlesztéssel, szintén mikrovezérlővel, saját sw-rel biztosan találni rá embert, de nem olcsó, mert nem tömegtermék, tehát az összes fejlesztési időt ennek az egy példánynak kell kitermelnie. -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
válasz
printpro
#3324
üzenetére
Arduinoval nem tudom készít-e valaki terméket, nem arra való. Mikrovezérlővel igen, de ott nincs lib meg netről levadászott kódok, hanem 0-ről saját fejlesztés általában C-ben. Ennek megfelelően az ára is több 10-ezer lehet egy ilyen egyedi fejlesztésnek. Javaslom az teslás elektro levelezőlistát, ha nem akarsz ezért föliratkozni, akkor szívesen továbbítom a kérdést az elérhetőségeddel.
-
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#3316
üzenetére
Nem tartom száraznak, csak ha valaki elkezdi tanulni, akkor sokára kap választ a kérdésére.
Olyan, mint ha egy közgazdasági kérdésem lenne mondjuk valami kamatról, és azt mondanák, hogy ott a könyvtár meg a net tanuld meg. Az nekem nem megy, vagyis nem találom meg a választ.
Az elektronika sem megy mindenkinek, de mint ahogy én is bánok pénzzel, van háztartási költségvetésem, úgy mások is bütykölnek elektronikát. Lehet, hogy fogalma sincs a hidegítésről, de látta valahol, hogy kell egy rövidlábú 100 nF a betápra. Tesz oda egy 100 μF-ot, és nem érti miért nem működik, hiszen ez sokkal nagyobb kapacitás, jobban kellene hidegítenie. Mire az elektronika tanulásában eljut a válaszig, az nem kevés idő. A való életben viszont könnyen találkozhat a problémával, különösen a kapcsolóüzemű tápok és mikroprocesszorok világában.
Néha egy könnyű elméleti dolgot nehéz megcsinálni a gyakorlatban, pl. szinuszgenerátor.
Néha meg egy könnyű gyakorlati megfigyelésre nehéz elméleti magyarázatot adni, pl. ciklotron.
Az elméletek mindig a rend felé húznak, hogy egyszerű képletekkel minden pontosan kijöjjön. A gyakorlat meg pont a káosz felé, véletlenek, apró eltérések, zavarjelek, amiket képletekkel nagyon nehéz leírni.
Ezért van az, hogy a szakember szavai nehezen érthetők a laikus számára, mert 1000 dologról fogalma sincs, amit a szakember beszámít, mert ismeri. Marad az, hogy tedd oda ezt a kondit és jó lesz, csak ez hal a horgászbot helyett. Holnap megint éhes lesz. -
gyapo11
őstag
Az ic-k, pláne a processzorok működését már nem olyan könnyű megérteni, az már kevésbé elektronika, inkább logikai egységek milliói, esetleg tranzisztorok milliárdjai. Egészen másképp kell kezelni, mnt azt az elektronikát, amiben ellenállást kell számolni. Nem is az arduino működéséről volt szó, hanem az elektonikai kapcsolásokról.
Hogy mivel akarok villogtatni ledet, az már érdekes kérdés. Sok szempont van, ár, fejlesztési idő, szükséges eszközök, ismeretek, méret, fogyasztás, későbbi változtatás módja stb. Sok esetben már egyszerűbb egy arduino szintű vezérlővel megoldani olyan feladatokat is, amik korábban még klasszikus elektronikai feladatok voltak.
De én elektronikából jöttem a processzorok felé, nekem könnyű egy powerledet meghajtani. Aki viszont a programozás felől jött, azt simán el tudom képzelni, hogy nem tud egy nullátmenetes triakvezérlést kapásból lerajzolni, és ha talál a neten egy rajzot, akkor nem érti hogy működik. Nem tud módosítani rajta.Ugyanezt láthatjuk programozással is, ezen a fórumon sok esetben megvan a forrás a netről, de módosítani kellene, és az már nem megy, mert nem érti a program működését. Mondhatjuk neki, hogy irány a net, ez gyakorlatilag semmi. Irány a könyvtár, kevés olyan ember van, aki könyveket tanul meg, hogy egy programot módosítani tudjon.
Viszont az is igaz, hogy hiába mondja meg valaki hogy mit kell módosítani, legközelebb ugyanúgy nem fogja tudni, mert nem érti.
Szóval nem egyszerű ez. -
#3312
gyapo11
őstag
FireKeeper
#3307
gyapo11
őstag
válasz
FireKeeper
#3307
üzenetére
Pontosabban nem is itt, ez a fórum nem az alapok megbeszélésére szolgál. Az arduino önmagában sok mindent nem tud megcsinálni, tehát kell valamennyi elektronika hozzá, de hogy egy monostabil multivibrátor hogy működik, az már offtopic itt.
-
gyapo11
őstag
válasz
ghostie
#3305
üzenetére
A kész modulok összedugdosása, lib és forrás letöltése gyorsan ad sikerélményt, de nem érteni belőle semmit. Ez sok embernek elég, működik a cucc, OK.
De aki érteni is szeretné, hogy miért kell oda ez vagy az az alkatrész, és miért pont az, annak más út kell.
Lehet a könyvekkel kezdeni, lassú, sok időt és kitartást igénylő, száraz.
Lehet szimulátorprogrammal, virtuális műszereket figyelni, ez már jobb, olcsó és sokkal élvezetesebb, meg lehet ismerni az alkatrészek működését, határait. De kicsit olyan, mint papíron tanulni a programozást számítógép helyett.
Ha van rá valakinek 1-2 ezer Ft-ja, akkor füstöljön el pár ellenállást, tranzisztort, nyomozza ki, hogy miért történt, ezzel sokkal többet tanul közben. A Rádiótechnika cikkeiben sok magyarázat van, hogy hogy működik az áramkör, az évkönyvekben rengeteg hasznos kapcsolás, ami ötletet is adhat és elég könnyű összeforrasztani. Olyat kell keresni, ami még diszkrét alkatrészekből készült. Exponáló óra, féklámpa villogtató, feszültségvezérelt oszcillátor, szinuszgenerátor, ezekre még emlékszem hogy csináltam.
Én is így kezdtem, utána szétszedtem az áramköröket, mert nem volt pénzem több alkatrészre, a végén már szinte ismertem mindegyiket.
De a legjobb lenne találni valakit, aki ismeri az elektronikát, és van ideje magyarázni (személyesen), ez a leggyorsabb és legkönnyebb tanulás.
És persze vannak a fórumok, mint ez is, ahol lehet kérdezgetni, de nem mindig jön válasz, nem mindig olyan, amilyet szeretnénk, és sokszor többféle nem teljesen egyező is lehet, ami zavaró. -
gyapo11
őstag
Az arduino programozása egy dolog, de a be/kimenetek illesztése a külvilághoz már egy másik, az elektronika. Egy egyszerű leg meghajtása is már probléma lehet, ahogy ez itt a fórumon is történt. Szóval egyáltalán nem árt elektronikát tanulni.
Tégen volt a janelpanel, egy csomó féle, zacskóban minden szükséges alkatrész, kapcsolási rajz. Most inkább csak könyvet találok.
A Conrad boltban is érdemes szétnézni.
Az ebayen is rá lehet keresni a diy kit-re, vannak találatok.
Az igazi oktatós, részletes magyarázattal ellátott készletek nem tudom kaphatók-e valahol. -
gyapo11
őstag
válasz
fpeter84
#3139
üzenetére
Hazudni azért nem kellene. Simán az igazat kell megírni, esetleg szemléltetni fényképekkel vagy videóval. Nekem is volt olyan telóakkum, amit nem töltött a teló, mert a beépített ellenállás teljesen más értékű volt. Küldtem fotókat, amin jól látszott a mérés módja és mért érték, és visszaküldte a pénzt.
-
-
gyapo11
őstag
Van egy 200 ms-onként érkező impulzussorozat, amiknek a feldolgozása néhány programsor, tehát időben nagyon rövid. Arduinoval megszakítással akarnám megoldani, és két megszakítás között altatni a minél kevesebb fogyasztás érdekében. Hogyan kell ezt csinálni, van-e valakinek egyszerű példaprogramja erre? És ha leveszem a táp ledet, akkor alvás közben mennyit kajálhat mondjuk a pro mini, amin usb-serial ic sincs?
-
#2865
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2863
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2863
üzenetére
Nem tudok erről a modulról semmit, úgyhogy fogalmam sincs, hogy lehet-e vezérelni feszültséggel.
Inkább a feladat felől kellene megközelíteni, és hátha nem túl nehéz tervezni olyan megoldást, ami megfelel az elvárásoknak és lehet vezérelni pwm kimenettel.
Programozható tápot írtál 100 mA kimenettel, ezt egy emitterkövető npn tranyó is tudja.
Az elv ilyen:
Az r1-c1 szűri a pwm jelet, az r4 és az r3+r6+ic osztja le a kimenő feszt. Az alsó ic az áramkorlát, az I bemenetére kell a kívánt áramnak megfelelő feszültség. Ahogy ezt túllépi, az ic2 kimenetén addig emelkedik a feszültség, amíg az ic1 negatív bemenete annyira emelkedik, hogy ezzel a megfelelő mértékig csökken a kimenő feszültség, és ezzel a kívánt mértékig csökken az áram. -
#2862
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2861
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2861
üzenetére
A pwm kimenetre teszel egy r-c szűrőt, és lesz egy feszültséged. Ezt egy erősítőbe kötöd, ami valahányszoros feszültségerősítéssel és valamekkora maximális árammal terhelhető.
Vagy egy olyan tápegységbe, aminek a kimenő feszültségét egy potméter állítja be, ami egy állítható feszültséget küld az ic-be. Ehelyett a potméter helyett küldi a pwm a beállító feszültséget. -
gyapo11
őstag
Először elteszed az aktuális millis() értéket egy változóba:
elozo=millis()
Utána beteszel egy vizsgálatot a már megírt programod végére:
if (millis()-(60*60*1000) > elozo)
Ha ez igaz, akkor már eltelt egy óra, kiírod hogy kész, ha nem igaz, akkor még nem, mehet tovább a program.
Persze attól, hogy kiírt valamit a loop még fut tovább. -
#2859
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2850
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2850
üzenetére
szabályozható áramkorlátos tápot hogyan lehetne megvalósítani?
Ezt is műveleti erősítővel. A terhelés és a föld közé teszel egy ellenállást, ezen át fog folyni az áram, és esik rajta az áramnak megfelelő feszültség. Ez megy a műveleti erősítő pozitív bementére, a kívánt maximális áramnak megfelelő feszültség meg a negatív bemenetére. Ha az áram átlépi a beállított értéket, akkor a pozitív bemeneten magasabb lesz a feszültség, és a műveleti erősítő kimenete pozitív irányba mozdul, ezzel a jellel kell szabályozni a táp kimenő áramát. Kell a műveleti erősítőre negatív visszacsatolás is, hogy ne legyen túl durva a szabályzás.
-
#2858
gyapo11
őstag
krisztianAMG
#2847
gyapo11
őstag
válasz
krisztianAMG
#2847
üzenetére
Folyamatos feszültséget pwm kimeneten lehet generálni (persze szűrni kell), ezt kell áttranszponálni 0-5 V-ról 0-tetszőlegesre. Műveleti erősítő, a pozitív bemenetre az arduino, a negatívra a kimenetről ellenállásokkal leosztott feszültség. Ilyenkor a max kimenő áramot a műveleti erősítő szabja meg, ha az egy 20 W-os ic, akkor 20 V-on 1 A-t tud.
-
gyapo11
őstag
válasz
fpeter84
#2777
üzenetére
Mivel a kérdésben a feszosztó egy analóg input bemenetre megy, a lebegésnek itt nincs értelme. 0-5 V között lebeghet. Vagyis nem az a baj, hogy lebeg, hanem az, hogy ha nincs ellenállás a föld felé, akkor 5 V fölé mehet a bemeneten a feszültség.
Mielőtt valaki élesben próbálgatná érdemes bevetni valamelyik áramkör szimulátort, olcsóbban megmutatja a dolgokat. -
gyapo11
őstag
Járműbe szerintem tranyóval/fettel egyszerű az illesztés. Ha 12 V-ot kell valamire rátenni, akkor egy npn és egy pnp tranyó meg két ellenállás, ha testre kell húzni, akkor meg elég egy npn esetleg darlington plusz egy ellenállás a bázisra. És ezek jók a 24 V-os járművekbe is.
-
#2688
gyapo11
őstag
TESCO-Zsömle
#2687
gyapo11
őstag
válasz
TESCO-Zsömle
#2687
üzenetére
Szerintem szét kell választani a projectet egységekre, és elkezdeni fölépíteni.
Pl. TSOP a távirányításhoz, próbáltam, működik.
Érintőt szerintem külső áramkörökkel a legkönnyebb, ha jól emlékszem
cmos ic-ből láttam rajzot, két oszcillátor, az egyikbe kapcsolódik az
érintőfelület, elhúzza a frekit, ebből kell csinálni jelet. Vagy két
felület, és az ujj vezetőképessége nyit mondjuk egy tranyót, ami a
felhúzó ellenállást testre húz. Ez már mehet is az arduinoba.
Ledsor sem bonyolult, csak ha sok a led, akkor meg kell gondolni, hogy
minden ledre jut-e arduino kimenet. Ha nem, akkor valami multiplexelés
kell, vagy shiftregiszter.
Ezekből már megy a vezérlés, a hangerő, hangszín és ki-bemenetek nem
tudom mivel lesznek, azokhoz kell illeszteni a jeleket. -
-
gyapo11
őstag
Az első kérdés, hogy akarod-e elérni az adatokat a weben? Ha igen, akkor blynk és hasonló ioT társai, ehhez viszont kell az arduinora az ethernet, mert azon át tudja eljuttatni a serverre az adatokat.
Ha nem kell a netre tenni, csak a pc-den akarod látni, akkor nem kell ethernet, legegyszerűbb a virtuális soros porton átvenni az adatokat, és a pc-n rajzolni pl. javascripttel. Persze a pc akár fel is töltheti valahova a netre, és akkor mégis elérhető akárhonnan.
link, link, de php is van link -
gyapo11
őstag
Fázishasítással megy a venti? Ha igen, akkor OK, de lehetne nullátmenet figyelés nélkül is vezérelni, mondjuk fél másodperces ütemben kapcsolgatni 0-100 % közötti kitöltési tényezővel, aztán majd a vetilátor integrálja. Az adott ventilátorral megnézve valószínűleg érdemes emelni az induló értéket, 20-tól vagy 40-től is indulhat a hasznos tartomány. Egy nullátmenetes MOC meg egy triak. Trafós táppal teszteltem, tökéletesen kapcsolgatja. A minimális bekapcsolási idő 10 ms, fél másodpercben 50 félperiódus van, tehát 2 %-os a felbontás.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
De ha nagy ugrálások vannak a jelben, akkor a mintavétel önmagában használhatatlan, csak a múlttal összeadva-átlagolva kapható használható érték. A kondi viszont eleve nem is engedi a nagy lengéseket, egyből integrálja, tehát bármikor olvasható, és az érték használható. Vagyis a felhasználás jellege sem lényegtelen a módszer kiválasztásakor.
-
gyapo11
őstag
Több gépem van, most a Samsung NX1100-hoz gondoltam, de kábel cserével bármi vezérelhető gépet meg tudok hajtani. De olyat is hallottam, hogy valaki kivezette az exponálógombra forrasztott drótokat, és azzal vezérelte a gépet. Ezze a Samsunggal az a gond, hogy nem lehet kívülről tápot adni neki, az akku meg nem bírja csak pár órát, erre majd ki kell találnom valamit. Van olyan gépem, aminek van tápcsatija, de az persze nem vezérelhető.
Az a lényeg, hogy mindenféle jellel lehessen indítani, fénnyel, vakuval, hanggal, optokapuval, finoman lehessen állítani a késleltetéseket, timelapse-et is tudjon, és minderre az arduino pont jó. Vannak gyári megoldások, de vagy drága, vagy nem tud mindent, vagy teló kell hozzá, és különben is hol marad az élvezet. -
gyapo11
őstag
Ha kikapcsolom nem kell látni. Timelapse üzemmódban ugye először beállítgat az ember időket, aztán otthagyja akár napokra, ilyenkor fölösleges a fogyasztás. Ha rá akarok nézni, akkor arra az időre bekapcsolom a háttérvilágítást.
Megnéztem a 16x2 meg a 20x4 kijelzőket, lehet hajtani 5 vezetékkel vagy i2c modullal, külön kapcsolható a háttérfény, szerintem ezek jók nekem. Az oled nagyon kicsi, mindig föl kellene kapkodni a szemüveget, mert enélkül nem látnám. -
gyapo11
őstag
Tervezek egy fényképezőgép távvezérlőt, és úgy érzem nem lehet nélkülözni a kijelzőt, nyomógombbal-kapcsolóval és ledekkel már nem OK. Még nem próbáltam ilyet, melyiket ajánljátok?
Kijelzés exposzám 1-9999 (4 karakter), időköz 1 s-18.2 óra (6 karakter) meg még pár jelzés, valószínűleg a két soros is elég, sebesség nem kritikus. Viszont a háttérvilágításnak kikpacsolhatónak kell lenni a fogyasztás érdekében. -
gyapo11
őstag
válasz
soldi3r
#2524
üzenetére
Talán még abból az időből ered, amikor az npn tranzisztorok gyártása egyszerűbb volt mint a pnp-ké. Az npn-t pedig fölhúzó ellenállással jó kinyitni, és testre húzással lezárni.
Ha tápot kapcsolna a nyomógomb, akkor egy ellenállással több kellene, mert nem lehet a bázist a tápra kapcsolni, viszont kellene lehúzó ellenállás is. A lehúzó ellenállás nem lehetne nagyon kicsi, mert akkor nem tudná eléggé felhúzni a nyitáshoz a nyomógombbal sorbakötött ellenállás. Ha meg elég nagy a lehúzó, akkor szivárgás, koszolódás, pára miatt könnyebben ki tudna nyitni a tranyó, hamis jelet adva ezzel.
Az alacsony aktívnál viszont bármekkora felhúzó lehet, mert a nyomógomb közvetlenül a testre zár kb. 0 Ω-os ellenállással. -
gyapo11
őstag
Nem látom, hogy miért kapcsol le amikor nem kellene, de a 20 mp-es lekapcsoló if valahogy nem OK. Mert az mindig igaz lesz, ha már egyszer megnyomtad a 20 mp-es gombot. Ezért aztán már nem is marad égve a lámpa akkor sem, ha a sima bekapcsolást nyomod meg, mert a millis növekszik, a LastRecieved5-öt meg nem nullázod, csak akkor ha 20 mp-es gombot nyomsz.
Tehát kellene egy változó, mondjuk 20mpON, ebbe 1-et írsz, ha a 20 mp-es késleltetés gombot nyomtad, és az if-be ezt is beleteszed:
if(20mpON==1 && (millis()- LastRecieved5 > 20000))
Aztán amikor igaz lesz, akkor kikapcsolod a ledet, 0-át teszel a 20mpON változóba, így már nem fog többször végrehajtódni az if, legközelebb csak akkor, ha megint megnyomtad a 20 mp-es gombot, és a 20mpON változóba megint 1 kerül. -
gyapo11
őstag
A lényeg ez:
#include <DS3231.h>
#include <Wire.h>void setup() {Serial.begin(115200);}
void ReadDS3231()
{
int minute,hour;
minute=Clock.getMinute();
hour=Clock.getHour(h12, PM);
Serial.print(hour,DEC);
Serial.print(':');
Serial.print(minute,DEC);
}
void loop() {ReadDS3231();delay(1000);Ez a 3231-es óramodullal működik. Van egy függvény, a ReadDS3231, ami beolvassa a percet és az órát, a két változó értékét lehet fölhasználni az időablak kijelölésére, amikor a relé be vagy kikapcsolt állapotban legyen.
Valahogy így (22 óra 10 perctől 23 óra 20 percig legyen bekapcsolva):
if(hour==22 && minute==10) {digitalWrite(rele, HiGH);}
if(hour==23 && minute==20) {digitalWrite(rele, LOW);}
Ha másodpercenként olvasod ki az időt, akkor 59-szer fogja bekapcsolni, és 59-szer kikapcsolni abban az egy percben, amikor a feltétel igaz, de ez nem gond. Minden más időpontban egyik feltétel sem igaz, tehát nem történik semmi, a relé marad abban az állapotban, amiben éppen van.
A teljes példaprogramot itt találod. -
gyapo11
őstag
válasz
powerwade
#2446
üzenetére
Nem csináltam ilyet, de nekem hasznosabbnak tűnik vagy az időzített kikapcsolás, vagy a mozgásérzékelős. Mert ha nem vagyok ott, akkor nem tudom, hogy jogosan van-e bekapcsolva. Még ha le is kérdezem az állapotot, akkor esem tudom, hogy van-e ott valaki, és esetleg ráoltom a villanyt.
A mozgásérzékelő se tökéletes, mert ha nem mozog valaki, akkor nem jelez. De ez még jól is jöhet, ha pl. alszik, viszont ha forgolódik, akkor meg felkapcsolja. Szóval nem tudom mi lenne a jó jelenlétérzékelő módszer, amivel a legkevesebb gond van.
Az biztos, hogy ha jól bevackolja magát az ember az ágyba, lekapcsolja a villanyt, és akkor látja meg, hogy az előszobában égve maradt, na akkor nagyon jól jön a távvezérlési lehetőség. -
#2418
gyapo11
őstag
SHERIFF001
#2417
gyapo11
őstag
válasz
SHERIFF001
#2417
üzenetére
Az eletromágnes elég egyszerű dolog, sok menet nagy áram nagy erő. Az ujjlenyomatolvasóról semmit nem tudok, arduinoból meg a pro mini-nano-uno vonal biztosan megfelel.
-
gyapo11
őstag
Nem csak a diódán, hanem az ic sem tudja 0-ra húzni, ott is van egy tranyó, aminek a szaturációs feszültsége hozzáadódik a dióda nyitófeszültségéhez.
Ha ennél a kapcsolásnál akarsz maradni, akkor vagy feteket kell rakni a 138 kimeneteire, akkor közel 0 lesz a fesz, a dióda után 0.7, az már jó lesz LOW-nak. A diódát is cserélheted schottkyra vagy germániumra, ha még lehet kapni ilyet, ezeknek kisebb a nyitófeszültsége. Vagy az arduino input pinje elé teszel jelformáló kapcsolást, ami az 1.4-ből közel 0-át csinál. Ez lehet alkalmas ic, vagy két tranyós-zéneres áramkör.
De azt is lehet, hogy nem ezzel a módszerrel olvasod le a gombokat, hanem pl. shiftregiszterrel, és akkor nem kell dióda, csak felhúzó ellenállások és gombok testre, az garantáltan 0 lesz megnyomva. -
gyapo11
őstag
17520 fél óra van egy évben, ha 5 évre tervezzük a működést az 87600 írás, és 3 byte-on fér el, mehet a belső eepromba.
b1 -> floor(szám/65536)
b2 -> floor((szám-(65536*(b1)))/256)
b3 -> szám-65536*b1-256*b2
Vagy az első byte-ot növeled mindig eggyel, amikor már 255, akkor 0-át teszel bele és a második byte-ot növeled eggyel, majd amikor az is eléri a 255-öt, akkor azt is nullázod és a harmadik byte-ot növeled eggyel.
Folyamatosan olvasni kell a működést jelző portot, és amíg 1 addig mérni az időt, ha letelt a fél óra akkor kiolvasni eepromból az előző számot, eggyel növelni, kiírni az eepromba az új számot. Bármikor kiolvasod az értéket, az a működéssel töltött fél órák száma, a teljes idő meg adott az indítástól a kiolvasásig, így tudható az arány.
Még pontosabb, ha minden működéssel töltött időt összeadsz, és amikor elérte a 30 percet, akkor növeled a számot az eepromban.
Az eepromból kiolvasáshoz is kell egy kiszolgáló függvény, és figyelni kell a resetre, ha pl. számítógépet csatlakoztatsz az usb-re, akkor ne resetelje, mert ha 29 percnél tartott az az idő el fog veszni. -
gyapo11
őstag
Milyen felbontással akarod mérni az időt? Ha pl. elég órákban, akkor a belső eepromba is lehet írni. Ha pl. percenként, akkor pl. at24c32 flash ram, ami pl. a ds3231 óramodulon is van, 1 millió írás az kb. két év alatt elfogy. Nyilván legjobb a ram, de annak szünetmentes táplálás kell, és az elemcserét is meg kell oldani, hogy addig is tartsa valami az adatokat.
-
gyapo11
őstag
Értem. Akkor ha rövidíteni akarok, csak kikapcsolom és vissza, ha hosszabbítani, akkor kikapcsolom, várok és később vissza. Az jó benne, hogy az utolsó törléstől gyűlik az eső, és amikor szükségesnek látom, akkor az új időközt beviszem egy ki-bekapcsolással. Az meg rossz, hogy ha túl hosszúra akarom állítani, akkor csak úgy visszaáll defaultra. Sípolhatna vagy törölhetne egyet, jelezve ezzel, hogy túlléptem a maximális beállítható időt.
Majd ha csinálok arduinos ablaktörlővezérlést elgondolkodok ezen a lehetőségen is. -
gyapo11
őstag
Világosnak tűnik, tegyük át arduinora.
Bekapcsolom a szakaszos törlést. Egyet töröl, ha bekapcsolva hagyom, akkor valami default időközzel folytatja a szakaszos törlést. Ha bekapcsolás után 1-2 másodpercen belül kikapcsolom, akkor elkezdi mérni az időt. A következő bekapcsoláskor már úgy kezd szakaszosan törölni, hogy a mért idő lesz a szünet ideje.
Ha kikapcsolom az ablaktörlőt, akkor törli az időt és várja a következő bekapcsolást. -
#2257
gyapo11
őstag
razorbenke92
#2256
gyapo11
őstag
válasz
razorbenke92
#2256
üzenetére
Ha van ECU, akkor nem kell átfolyásmérő a fogyasztás méréséhez, az üzemanyag nyomásából és az injektor nyitási idejéből számolható. Viszont rövidek az idők, az arduino önmagában kevés lehet, kell valami kiegészítő elektornika.
-
gyapo11
őstag
Érzékenyek, viszont könnyű szűrni a tápot. Viszonylag kicsi a fogyasztás, nem túl nagy kapacitású kondi is lesimítja a tüskéket. És persze nem a motortérbe kell tenni, és árnyékolni kell fémdobozzal.
Az ablaktörlő ütemre jó ötlet amit írtál, a változtatást nem tudom hogy megy, de ha erősödik vagy gyengül az eső, akkor is könnyen kell tudni változtatni az ütemen. Másrészt meg nincs visszajelzés, tehát ki kell várni a következő törlést, hogy érzékelhető legyen mire van most éppen állítva. De a gyakorlatban lehet hogy jól bevált. -
#2248
gyapo11
őstag
razorbenke92
#2246
gyapo11
őstag
válasz
razorbenke92
#2246
üzenetére
Simán rá merném bízni. Persze csak akkor, ha az elengedés biztosított. Baj abból lehet, ha rátapos az arduino a gázra és koppig fölnyomja, viszont ha hozzáérek a gáz- vagy fékpedálhoz, akkor elengedi, és a hagyományos üzemmód visszaáll. Tehát az elengedésre kell biztonsági szempontból odafigyelni.
-
gyapo11
őstag
válasz
seatibiza
#2241
üzenetére
- Tempomat, csak a mechanikát kellene kitalálni, ami húzza a gázbowdent, de el is tudja engedni. Lehetne egy motorral meg csigával, de az nem tudja elengedni.
- Lopásgátló, amikor kiállok a kapu elé, és belülről zárom a kaput mindig ideges vagyok, hogy nem ugrik-e be valaki az autóba és elhajt. Leállítani nem akarom a hideg motort, jobb ha pöfög és kicsit melegszik. Erre gondoltam azt a régi ötletet, hogy valamilyen kártya, ha benne van minden OK, ha kihúzom alapjáraton megy tovább, de kuplungra vagy gázpedálra leáll. Ha kapuzárás közben meghallom hogy leállt a motor, akkor egy fa testápolóval már futok is ki beszélgetni. Itt az arduinonak csak annyi a szerepe, hogy nem egy kapcsolót kell billenteni, amit ki lehet figyelni, hanem pl. rfid kártya olvasó.
- Aztán tetszik még a késleltetett belsőtér világítás kikapcsolás, még a parkolófényt is bevonnám ebbe, a sötét garázsban elég az a kis fény a pakolás idejére.
- Fogyasztásra is jó lenne, de ahhoz kell egy átfolyásmérő, meg valahonnan a sebesség adatot levenni.
- Riasztó arduinos OTP kulccsal, és én infrában gondolkodok, nehezebb lehallgatni, mondjuk az OTP miatt fölösleges is, könnyebb megcsinálni, és amikor teszteltem teljesen jó érzékenysége és szelektivitása volt. Az egyedi riasztó, pontosabban indításgátló hatásosabb lehet mint a gyári. Csak zárni kell a motorteret, ennek a nyitását is vezérli az arduino. Egy 2.4 GHz-es modullal még át is jelezhet a távirányítóra, itt írta valaki nemrégen, hogy akár 1 km is mehet, de persze vezérelhet komolyabb átjelzőt is.
- Ablaktörlő fokozatmentes ütemvezérlés. Utálom, amikor nyekereg az alig nedves üvegen, a legritkább is túl sűrű, elég lenne sokszor a szemerkélő esőben fél percenként törölni. Egy potival szépen be lehetne állítani egy mozdulattal, kis kijelzőn kiírni a szünet hosszát másodpercben.
- Akkufesz kijelzés, esetleg árammérés. Ez utóbbihoz a söntöt úgy kell beszerelni, hogy az önindító árama ne menjen át rajta. Nekem Moszkvicsban volt ilyen analóg műszer, és szépen látszott az égő lámpák, fűtőmotor és alapjáraton pöfögés pl. lámpánál, hogy szívja kifelé a 10-20 ampereket. Az akku töltöttségére nem ad sok infót, de ha a töltéssel baj van, vagy egyéb extra fogyasztás bejön, az rögtön látszik.
- Sebességfigyelés, 50, 90, 130 átlépéskor jelzés, csak azoknak akik szeretnék betartani a sebességkorlátokat. Ezt a feladatot azért jobban ellátja a gps, de játéknak jó. Főleg ha a fogyasztás mérése miatt már amúgyis megvan a sebességjel. -
gyapo11
őstag
Nem tudom mit használnak, sokféle titkosítási módszer van, mindegyik törhető, ha rövid a kulcs. Szóval az fontos, hogy hosszú legyen a kulcs, és akkor sok idő a törés.
Ennek ellenére a fix kód küldése nem jó, mert ha 1000 bites is a kulcs, és ezzel törhetetlen, magát a titkosított bitsorozatot egyszer lehallgatva megvan a nyitáshoz a kód. Tehát mindenképpen kell valami változás minden egyes nyitáshoz küldött kódban (ugrókód). És ha egy kód csak egyszer kerül felhasználásra a riasztó életében, akkor a lehallgatás értelmét veszti, ez az OTP. Itt viszont már nem is kell titkosítani, mert egy kód lehallgatásából semmilyen módon nem állítható elő a következő kód, a lehallgatott kód nem használható újra, ezért a törése elvileg lehetetlen, nincs mit törni, a véletlen számok között nincs összefüggés.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- PlayStation 5
- Milyen házat vegyek?
- Milyen asztali médialejátszót?
- CASIO órák kedvelők topicja!
- Riasztó topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- További aktív témák...
- HP EliteBook x360 830 G8 Core i5 1145G7 2.6GHz/16GB RAM/512GB
- UF Lenovo Yoga 9i x360 Érintős Hajtogatós Laptop Tab 14" -60% i7-1360P 16/1TB Iris Xe 2,8K OLED 90Hz
- Lenovo Yoga 9i x360 Érintős Hajtogatós Laptop Tab 14" -60% i7-1260P 16/512 Iris Xe 2,8K OLED 90Hz
- Új DELL Inspiron 16 Fémházas Multimédiás Laptop 16" -40% Ryzen 7 8840U 8mag 16/1TB FHD+ IPS
- Új DELL Inspiron 16 Fémházas Multimédiás Laptop 16" -40% Ryzen 7 8840U 8mag 16/1TB FHD+ IPS
- Targus Universal USB 3.0 DV1K-2K Compact docking station (DisplayLink)
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- AKCIÓ! ASUS MAXIMUS VIII HERO Z170 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Egyedi ékszerdobozka
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R5 5600 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 12GB THERMALTAKE Core V21 Enermax 650W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged