Új hozzászólás Aktív témák

• #38 SaGa59 őstag Füleske #37

  Új Válasz 2023-11-12 10:05:40 #38

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  SaGa59

  őstag

  válasz Füleske #37 üzenetére

  Igen, és ezzel félre is vezetik a népet.
  - Infrafűtés: a fűtő berendezés felülete 90 fok környékére hevül, de nem a levegőnek adja át a hőt, hanem a vele szemközti felületeknek sugározza át. Az elhelyezkedése és felépítése (az elülső felület kivételével mindenütt hőszigetelt, hogy ne tudjon körülötte kialakulni a konvekció) miatt.
  Radiátor/konvektor: a fűtőtest külseje 40-60 foknál nem melegebb, ez is sugároz némi hőt, de elsősorban a rajta átáramló levegőt melegíti. Ezért pl kell némi távolság a fal és közte, illetve alatta/fölötte is, hogy a levegő szabadon tudjon áramlai.
  Hősugárzó: a fűtőelem többszáz fokos (vörösen izzik), főleg a vele szemközti objektumokat melegíti fel, de a magas hőmérséklet miatt konvekció is kialakul körülötte..
  A padlófűtő fólia 30 fok körülre melegszik fel és közvetlenül a vele érintkező padlónak, vagy ha falfűtésként használják, a falburkolatnak adja át a hőt és az melegíti a levegőt, hővezetéssel. Annyiban áll közel az infrafűtéshez, hogy egy infrapanel is kb 25 fok közelébe melegíti fel a vele szemközti padlót, ha a mennyezeten van, de hősugárzással, míg a fűtőfólia hővezetéssel.
  Mellesleg, az infrapanelben is fűtőfólia van, csak a felület/teljesítmény arány olyan, hogy 90 fokra hevül, míg a padlónál használt csak 30 körülre.

• #36 SaGa59 őstag Füleske #35

  Új Válasz 2023-11-11 20:45:56 #36

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  SaGa59

  őstag

  válasz Füleske #35 üzenetére

  2000W-os mennyezeti infrapanelt én még nem láttam. Az 500W-osak is majd egy méter hosszúak és kb fél méter szélesek. Ha kisebbek lennének ekkora teljesítménnyel, nem állna meg a felület 90 fok alatt, pedig illik neki, ha annál melegebb, már nem infra panelről, hanem hősugárzóról beszélünk. A hordozhatók nem infrapanelek. Nagyjából annyi közük van az „infrafűtéshez”, mint a padlófűtő fóliának. Létezik hordozható infrapanel, de az úgy 40-60x20-30 centi és arra való, hogy csinálj neki valami tartót és tedd be pl az asztal alá, szemben a lábaddal, ha sokat ülsz viszonylag hűvös helyiségben, vagy hideg padlójú szobában, így a lábad legalább meleget kap. Elölről. A sarkad már fázhat tőle. A teljesítményük meg tipikusan 60-100W max.
  Az infra a levegőt nem is tudja melegíteni, ahhoz nem elég forró. A célja kifejezetten az, hogy a vele szembe lévő felületeket melegíti. Ha ott az ember azt, ha nincs ott, akkor a padlót, aszalt, szemközti falat, ami majd átadja a meleget a levegőnek, de nem olyan intenzíven, hogy meginduljon tőle a légkörzés a helyiségben.

• #30 SaGa59 őstag Füleske #29

  Új Válasz 2023-11-11 09:59:46 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  SaGa59

  őstag

  válasz Füleske #29 üzenetére

  Ez a „fejed lesül, a lábad meg fázni fog” nem igazán helytálló.
  Nekem évek óta fenn van a fürdőszobában a mennyezeten egy 500W-os infrapanel arra az időszakra, mikor a gázkazánt még nem röffentjük be és a négy beltéris split klíma tartja melegen a házat. A fürdőben nincs beltéri, ezért amikor valaki fürdeni akar, nem árt értelmes hőfokra húzni a fürdőt. Ennek érdekében egy gondosan az infrapanel sugárzásától távolabb felszerelt termosztáttal vezérelten, este fél nyolc és fél kilenc között, illetve reggel hattól fél hétig 22 fokra melegíti a fürdőt. Mivel a termoszátra nem „világít rá”, az az átmelegített padló és fal visszaadta hőmérséklet emelkedést érzékeli.
  A házunk jól szigetelt (hőszigetelt ablakok, sajnos még csak két rétegűek, mikor felszereltük őket 3 rétegűek még nem léteztek, 30as tömör tégla fal, rajta 10cm kőzetgyapot, a padláson 20cm. Így még nagy mínuszokban se hűl 20 fok alá éjszaka, az átmeneti időszakban 21 környékéig megy le úgy, hogy este kilenckor áll le a fűtés és csak reggel hatkor indul vissza. Napközben 22,5 fokot tart, de az átmeneti időszakban a fürdő nagyjából fél fokkal alacsonyabb, mint pl a nappali, ahonnan a klíma által felmelegített levegő átad valamennyit. Radiátoros időben (amikor az átlagos kinti hőmérséklet stabilan bemegy plusz öt fok alá), természetesen a radiátor a fürdőt is fűti, így az infra sosem indul el.
  Az átmeneti időben a panel felfűtési ideje 21-ről 22-re úgy 15-20 perc, utána ki is kapcsolja a termosztát. Ekkorra a padló úgy 23-24 fokos. Vagyis kicsivel melegebb, mint a levegő, ami logikus, hisz a levegőt tulajdonképpen a padló és az egyik fal melegíti át, amit az infrapanel sugárzása közvetlenül elér. A termoszát pedig a levegő hőmérsékletét mérve vezérli az egészet. A panel a mosdó előtti rész fölött van, vagyis arra „világít”, aki mosdik, borotválkozik vagy épp kilépett a kádból és törölközik.
  A dologhoz hozzá tartozik, hogy a fürdő kicsi (3,5nm) L alakú, a panel a „kanyarban” van kb 290cm magasan. A fürdő a ház északkeleti sarkán, vagyis a leghidegebb részen van.
  Amikor a panel „fűt”, valóban érezni, hogy fentről melegít, de ehhez fel kell nyújtani a kezem. A lényeg, hogy azon a területen, amit „bevilágít” kellemes a hőfok.
  Ez a panel jónéhány évig a nappaliban volt az étkezőasztal fölött, kézzel kapcsolhatóan, a fürdőben egy 300W−os testvére működött kézzel kapcsolhatóan (a mennyezeti világítás helyett bekötve a kapcsolóra). A nappaliban sem éreztük, hogy a fejünk túlhevülne, a lábunk meg fázna, az viszont határozottan érezhető volt, hogy tőle másfél méterre az íróasztalomnál már kevésbé kellemes a légkör, ha csak ez fűti a helyiséget.
  Hosszú távon azt tervezem, hogy ha tönkremegy a gázkazán és nem lehet megjavítani, minden szobába veszek 2-3 db 500W-os panelt és a klímával fűtve kigeészítőként használjuk őket. Egy-egy megy az ágyak fölé, egy-egy a keskeny szobák másik végéhez közel, három a nappaliba, a munkaasztalom fölé, az étkezőasztal fölé és a bejárati ajtó fölé. Arra az esetre, ha az elvben 9,3 kW hőteljesítmény leadására képes klíma nem bírná rendesen kifűteni az egész házat az esteleges nagy mínuszokban. Így akkor is lesznek olyan „kellemes foltok” a házban, ahol átvészelhető a hűvösebb időszak és csak ott, ahol tényleg szükség van rá.
  Tisztán infrapanelre bízni egy ház kifűtését valóban eléggé drága lenne, összevetve akár a gázkazánnal, akár a klímával.
  Ami eléggé zavaró az infrapaneleknél az áruk. A legbutább, semmiféle vezérléssel nem rendelkező panel is majd kétszer annyiba kerül, mint egy azonos teljesítményű, de már viszonylag intelligens vezérléssel, időzíthető termoszáttal rendelkező villanyradiátor. Amire semmiféle logikus magyarázatot nem találok. Tulajdonképpen nagyjából fél négyzetméter fűtőfólia, mögötte egy hőtükör, előtte egy „fröcskölt” buklolat, hogy ne égjen rá a kezed, ha hozzáérsz, az egész bekeretezve.
  A cikkben szeplő berendezés üveglappal burkolt, ami egy infrapanelnél eléggé veszélyes, és van saját termosztátja és vezérlése. Megjegyzem, az, hogy a hőmérő érzékelőjét a tápkábelbe tették pont nem jó ötlet, az ugyanis melegszik működés közben. Mindig. A kérdés csak a melegedés mértéke.
  Az infrapanelnél még egy nagyon fontos dolog van: a vezérlő termosztátot mindenképp kívül kell helyezni a besugárzott területen és egy-két fokkal alacsonyabbra állítani, mint amit a besugárzott részen érezni akarsz. Akkor fog jól működni. Én is jártam olyan irodában (az infrapalen forgalmazónál), ahol le akart égni a fejem. Ugyanis úgy két méter magasan voltak a panelek az állmennyezetbe építve, vagy húsz darab egy 6x5 méteres helyiségben, amit huszonnyolc-harminc fokra fűtöttek fel velük. Na az kellemetlen volt.

Új hozzászólás Aktív témák