Külső és kijelző
A fejezet rövid leírása úgy szólna, hogy a Pixel XL olyan, mint a Google Pixel, csak nagyobb, kibővítve pedig valahol a furcsán karakteres és a nagyon tucatkivitel kombinációjáról tudnék regélni: sok telefont az XL mellé lehet tenni, és alig térnek el az ívek és kanyarulatok. A hátlap a Nexus 6P után viszont megint szokatlan lett, mintha a Google mérnökei nem tudták volna eldönteni: az oldalak mellett ez is alumíniumból legyen, avagy üvegből. Végül mindkettőből lett: felül, a kameralencse, a dupla ledes villanó, a lézeres fókusz, a mikrofon és az ujjlenyomat-olvasó felségterületén az üveg lett a befutó, alul pedig az oldalakra is ráhajló, és makulátlan összeszerelést biztosító fém felel a szerkezet egy tömbben tartásáért. Mármint szó szerint: olyan, mintha egy, természetben fel nem lelhető képződményből vájták volna ki, és egy patakban csiszolták annyira ívesre, hogy zavaró éle ne maradjon.
A Pixel XL a OnePlus 3T társaságában [+]
A Pixel XL-t mégsem kényelmes használni, aminek a jókora kávák az okai, 154,7 x 75,7 x 8,5 milliméteresre és 168 grammosra növelve a testet, és még ennyi alsó-felső szabad hellyel is sikerült az elődmodellek sztereó hangszórópárját kispórolni, hát ejnye! Az egykezes használatról már csak a csúszós kivitel miatt is érdemes lemondani, natív szoftveres megoldás sincs erre a sokadik, méretes referenciamobil után, plusz az ujjlenyomat-olvasó és a jobb oldali bekapcsoló is jó magasra került, fogást kell váltani a rövidebb ujjúaknak az elérésükre. A hangerőt már kényelmesebb szabályozni kicsit lejjebb.
A kritikának azonban itt vége: hasonlítsa bárki a Pixel XL-t egy riválisához és törjön pálcát a szinte matt fémfestés és a csillogósabb üveglap kombinációja fölött a hátoldalon, a készülék nekem tetszik, és jó eséllyel másoknak is, mivel előszeretettel veszik. Színekben egyébként viccesre vette a Google a figurát: a képeken a nagyon ezüst fantázianevű XL van, és elérhető még az egészen fekete és az igazán kék Pixel. Mindenképp előrébb vagyunk egy Nexus 5X ipari dizájnjánál, és ha ismerős is egy-két ív, az éleknél csapott, hátrafelé határozottabban lekanyarodó élek a szimmetrikus előlappal ízléses egyveleget alkotnak, egy kis felesleggel. A SIM-tálca bal oldalról húzható elő és egyetlen nanoSIM-et fogad be, a másodlagos kártya és a microSD hoppon marad. A füles felülre, a Type-C USB kábel alulra megy. Az utóbbi balján az immáron monó hangszóró, a jobbján a mikrofon van.
Kijelző-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Mérés | Google Pixel XL | Xiaomi Mi Mix | Huawei Mate 9 | Samsung Galaxy S7 edge |
Képátló | 5,5 hüvelyk | 6,4 hüvelyk | 5,9 hüvelyk | 5,5 hüvelyk |
Felbontás | 1440 x 2560 | 1080 x 2040 | 1080 x 1920 | 1440 x 2560 |
Technológia | AMOLED | IPS-LCD | IPS-LCD | Super AMOLED |
Fehér fényerő | 410 / 531 nit | 564 nit | 680 nit | 560 / 777 nit |
Fehér fényerő (min.) | 1,9 nit | 1,1 nit | 4,2 nit | 1,6 nit |
Fekete fényerő | 0 nit | 0,35 nit | 0,39 nit | 0 nit |
Kontrasztarány | végtelen | 1612:1 | 1743:1 | végtelen |
Színhőmérséklet | 7426 / 6710 K | 7371 / 6470 K + kézi | 8818 K + kézi | 7423 / 6580 K |
A méretes G márkalogó a hátlap aljára került, és bár a mobil a HTC gyártósorairól gördült le, a tajvaniak egyszerű megbízást kaptak, az ő szignójuk ezért lemaradt. Egyedül errefelé látványos a csíkszerű antennakivezetés, egyébként valóban az alumínium és az elől-hátul Gorilla Glass típusú üveg uralkodik, illesztési rendellenességek bármi nyoma nélkül. A Pixel XL 5,5 hüvelykes AMOLED panelja tűéles QHD felbontáson (RB GB szubpixel elrendezés), VR-ban is elfogadható a helyzet. A maximális fényerő a tökéletes feketék és az alacsony fényvisszaverés miatt odakint is megfelelő (bár nincs napfény alatti extra), a minimum pedig kellően sötét az éjjeli használathoz. A táblázatban az 531 nites fénysűrűség pontszerű felületre vonatkozik. A kalibráció kissé hűvös, a telítettség pedig amoledesen túlhúzott lett, sRGB mód pedig nincs. Pontosabban van, de aktiválni kell hozzá a fejlesztői beállításokat és onnan előkotorni, ami egyfelől praktikátlan, másfelől pedig az átlagos vásárlóréteg aligha szerez tudomás a létezéséről, és ugye a Pixel elsősorban nekik szól. Miért kellett elrejteni? Az érintési érzékenység és a rezgőmotor erőssége megfelelő.
Felülre a fehér Pixel esetében kissé otromba fénymérő és közelségérzékelő került, a beszélgetési hangszóró alá. Erre volna az értesítési LED is, ám azt külön bekapcsolva sem volt kedve pislákolni (felvillantak viszont maguk az értesítések). Balra a 8 megapixeles szelfikamera került. Alul ugyebár se elkülönülő kezelőgombok, se hangszórólukak nincsenek, de még egy árva Pixel felirat se, hogy valami megtöltse a méretes, munkanélküli sávot. Ide gyakorlatilag egy komplett bevásárlólistát fel lehetne ragasztani, annyi hely van. A meghízott Pixelnek semmiképpen nem a küllemével és anyaghasználatával, inkább túlnövekedett méreteivel van gond: alig nagyobb az 5,9”-es Huawei Mate 9, a Galaxy S8+-t pedig 6,2 hüvelyken ígérik a Google phabletnél kisebbnek. A 3450 milliamperórás telep a felhasználótól el lett zárva, az oka pedig a vízállóság, gondolhatnánk, az IP-védelem azonban a termékoldalon nem szerepel, bár az IP53-as tesztet állítólag a két telefon teljesítette (ez korlátozott por és cseppállóságot jelent, nem érdemes tehát a Pixelt nedvességnek kitenni).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!