Androidok és elektronikus álmok
Az Apple a saját mobiljainak és operációs rendszereinek a gazdája, így minden új iPhone egy friss iOS-t demonstráló referenciakészülék, miközben a régebbiek alacsony száma garantálja, hogy azokra is hamar megérkezzen az update. Az Android sok szempontból nyitottabb és előremutatóbb, ám ha a frissítésekről van szó, elbújhat az almafa mögött szégyenében. A zöld robot nevelését a Google és az Android fejlesztőcsapata végzi, ám nemhogy nem kötelező minden újítást átvenni a partnereknek, sokan egyszerűen nem frissítik termékeiket, vagy csak jókora késéssel és önkényes megoldásokkal. Nem csoda, hogy az Android 7.0 elstartolása után is 20% alatt jár a tavalyi, 6.0-s verzió elterjedése.
Amikor a Google-ről, mint a különféle részlegek egészét jelentő óriásvállalatról beszélünk, igazából az Alphabetre gondolunk, hiszen nagyjából egy éve lett az utóbbi a Google-t, a Google X-et, a Google Capitalt, a Google Fibert, a Nest Labst, a Calicót és a többi leányvállalatot egybefogó ernyővállalat. Az élén Larry Page és Sergey Brin munkálkodik, míg a szűkebb értelemben vett Google vezérigazgatója az októberi Made by Google eseményt megnyitó Sundar Pichai. A Google alá tartozik az Android és a Chrome OS ügye, illetve mindenféle végtermékig eljutó hardver, melynek Rick Osterloh a feje.
A Nexus referenciacsalád azért is jött létre, hogy a Google a friss rendszerek közzétételén túl működő, megvásárolható eszközökkel demonstrálja: ilyen az új Android megfelelően optimalizálva, tessék belefogni az átvételébe. A Nexus mobilok pedig remek választásnak bizonyultak a fejlesztőknek, hogy azon próbálgassák appjaikat, zavaró tényezők nélkül. Két dolog mégsem következett be a hatéves pályafutás alatt: a demókészülékekből nem lettek sikertermékek, és a gyártók sem frissítenek szorgalmasabban, úgyhogy a Google parkolópályára tette a teljes Nexus vonalat, és betartott a szűk, de hű fejlesztői/rajongói vásárlócsoportnak. Mert a Google telefonoknak, mint vegytiszta referenciamobiloknak vége. A régebbi demótelefonokra azonnal befutó frissítéseknek annyi. A kellemesen alacsony árazást felejtsd el. Nézzük meg, hogy jutottunk ide!
A Nexus 4, a Google mobilok ár/érték bajnoka [+]
A legnagyobbat a maga idejében a két Nexus 7 táblagép és a Nexus 4 szólta, mert a hardveres felszereltséghez képest rendkívül kedvező árat kaptak. Sokunk kedvence, az elől-hátul üveg, oldalt plasztik Nexus 4 az éra legerősebb Qualcomm rendszerchipjét, 2 gigabájt RAM-ot és kifejezetten kényelmes formavilágot kapott. Az összeszerelés mai szemszögből középkategóriás, akkor viszont rendben volt, a 300 dolláros alapár pedig több mint baráti. Elsőre azonban csak kevés piacon, a Play Áruházában, máshol meg felárral lehetett hozzájutni, és messze nem volt hibátlan (az enyémen pecsenyét lehetett sütni, úgy felforrósodott játék közben), így nem kelt el belőle sok-sok millió darab.
Sok fejlesztő maradt egy régi Nexusnál, mondjuk a Nexus 5-nél [+]
Akkoriban ugyanis elsősorban szolgáltatói kínálatban fogytak a drágább mobilok, az operátoroknál meg Nexus 4 sem volt olcsó, a 8 gigabájtos alaptárhely és a microSD kártyafoglalat hiánya pedig 2012-ben sem volt menő. A Nexus 4 így elsősorban rajongói és fejlesztőkészülék lett, amihez a Google valóban biztosította a hardveres hátteret és a szoftveres stabilitást, ám ehhez semmi egyediséget nem tett hozzá. És nem fizetett reklámkampányokat. Nem foglalkozott az eladási mutatókkal. Nem érdekelte a dolog, mert akkor a lényeg az volt, hogy a zöld robot rajongói és fejlesztői olcsón hozzájussanak egy érintetlen Androidot futtató mobilhoz, az LG meg örült, hogy partner lehet ebben, miközben semmit nem keresett a dolgon.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
