Kamerák, multimédia
A Pixel XL a Nexus 6P 12,3 megapixeles kameramoduljának továbbfejlesztett változatát kapta meg Sony IMX378-as szenzorral, 1/2,3 hüvelykes lapkamérettel, f/2-es rekeszértékű lencsével, PDAF + lézeres élesítéssel és dupla ledes villanóval. Előre 8 megapixeles modul került (Sony IMX179) és meglehetősen részletgazdag képet lő, katt. A nyári kameratesztes siker után radikális változásra nem volt szükség, ehelyett a Google a HDR+ algoritmust finomította, amit nyugodtan automatán lehet hagyni, nappal és este egyaránt remekül végzi a dolgát. Mindazonáltal, ennyi pénzért alaptudás kellene legyen a továbbra is hiányzó kézi mód, ezt a camera2 API-ra épülő szoftverekkel lehet csak megoldani, a DNG RAW mentést beleértve. A gyári szoftver azért fejlődött: a bekapcsoló dupla lenyomására pillanatok alatt induló felületen az időzítő, a rácsvonalak, a fehéregyensúly, az expozíció, a vakumód és a HDR+ (ki/be/auto) egy érintéssel variálható, rövid irányban lehet simítani a videofelvételhez, dupla csuklórázásra ugrik fel a szelfikamera. Az extra módok közé a panoráma, a gömbpanoráma és a háttér elmosása tartozik.
[+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fókusz nappal pontos és veszettül gyors, ahogyan a kattintás után sincs késedelem (a HDR+ fotók feldolgozása a háttérben történik, az előtérben ettől még zavartalanul lehet kattintgatni). A fenti módban a nagy kontrasztkülönbségek sem jelenthetnek gondot, a lencserajzolat és a vonalélesség pedig pazar, csak a sarkoknál puhább picit a helyzet. A Google tudja: felesleges volna az eredményekre még mesterségesen ráélesíteni (aki a lépcsős, rücskös képeket szereti, otthon majd megoldja), így is alig lehet részletveszteségről beszámolni. A közelképekre is rengeteg képinformáció jut. Este is megbízható a fókusz (bár kicsit lassabb), akárcsak a fénymérés és a fehéregyensúly (enyhén sárgás), a HDR+ pedig ügyesen megoldja, hogy rövid záridő mellett is korrekt képek rögzüljenek. Amit nem old meg, arra pedig ott van a Play Áruház.
[+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Nyilván több kihozható a Manual Camerával (amely alkalmazásváltáskor hajlamos leállni). A DNG RAW-ból feldolgozott fotók dinamikája remek, a vonalélesség még jobb, este pedig hosszabb záridőkkel lehet előrelépni, bár optikai stabilizálás nem segít be és a fókusz ilyenkor már lomhább. A videofelvételeket ugyanakkor elképesztően jól stabilizálja az elektronikus algoritmus, ennek némi látszószögvesztés az ára, viszont 4K-ban, 30 fpss-el (katt) és 1080p-ban 60-nal is működik (katt). Itt (katt) mászkáltam is kicsit, és egyáltalán nem volt atomstabil a kezem, mégsem remegős a végeredmény. A képminőség főként 4K-ban remek (42 Mbps, H.264), 1080p-ban inkább átlag felettinek mondanám, a hang pedig tiszta, viszont elég komoly és nehezen érhető hiba, hogy monó (96 kbps AAC LC). Végezetül lassított videót is lehet lőni 240 fpssel (a kisebbik Pixel példája).
[+]
A Play Zene az online vásárolt és előfizetett tartalmak mellett előadók, albumok, dalok, műfajok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt állományokat. Hangszínszabályzó van, FM-rádió nincs, a WMA kiterjesztés nem tetszett a rendszernek. A videókat a galéria játssza le, akár 4K-ban és HEVC kódolással, itt a DivX, az Xvid, az AC3 hang és a feliratok oldaláról érdemes alternatíva után nézni. A fülesre kitűnő minőségű hang megy, nem érzékeltünk dinamikában, részletességben, zajmennyiségben vagy frekvenciaátvitelben gyengeséget az árszinthez mérve. Komolyabb fülesnél mindenesetre átlag feletti maradt a hangerő maximuma.
[+]
Sajnos a sztereó hangszóróból a méretes előlap ellenére monó lett, méghozzá a készülék aljára, balra száműzve, így könnyű eltakarni – nem OK, Google! Szerencsére hangerőben és minőségben is jó az egycsatornás produktum, a közép és magas tartományok a maximum fele is egész korrektül szólnak a kis térhez képest, mélyekben viszont vérszegény a helyzet. Még mindig opció lehetett volna a HTC/Apple/Huawei-féle, hibrid kétcsatornás hangzás a beszélgetési járat bevetésével, ám ez is kimaradt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
