Bevezető, tartozékok

Még meg sem érkezett hozzánk a Pixel, de már hosszasan vitatkoztunk a szerkesztőség tagjaival arról, hogy felhasználói szemmel örülnünk kéne-e az új termékvonalnak, vagy szomorkodnunk kéne miatta. Fáj a szívünk a Nexus kütyükért, Bone123, dr. Kind és jómagam is rendkívül elégedett Nexus 4 és Nexus 5 felhasználók voltunk, abban pedig megegyeztünk, hogy a célnak megfelelő, rendkívül jól eltalált, elérhető árú készülékeket kaptak a fejlesztők és bizonyos felhasználók. Az Android azonban töretlenül fejlődik, és azokat a funkciókat, amiket egyéb gyártók különféle saját megoldásokkal implementáltak a hardver- és szoftverkínálatukba, natívan tették elérhetővé az operációs rendszerben, így pedig jogosan érezhette úgy a Google, hogy akár egy közel gyári Androiddal is készen állnak egy valódi márkatermék piacra dobására. Olyan márkatermékére, amihez legalább olyan szintű támogatás illik, mint az Apple vagy a Samsung esetén: exkluzív garanciarendszer alakul ki, rengeteg helyen fogják reklámozni a csomagot, márkaboltok nyílnak meg és rengeteg olyan kiegészítő válik elérhetővé, amitől a Pixel egy komplett ökoszisztéma lesz, és mint ilyen, egy lapon sem lehetne említeni a referenciamobilok összességeként értelmezhető Nexus-vonallal.

A gyártást a HTC végezte, de összességében Google-terméket tisztelhetünk a Pixelben [+]

Valószínűleg mi örülnénk a legjobban ennek a lépésnek, ha a Pixel nem a Nexus mobilok helyett érkezne. De sajnos ez történt, és várhatóan a Pixel a fejlesztők következő lépése is lesz a konzumer-vonal mellett, hiszen a Google fejlesztői oldaláról már most le lehet tölteni a korábbi image fájlokat, és mivel a Pixel szinte egy teljesen nyers Androidot futtat, tesztelőkörnyezetnek a Nexusok kifutása után valószínűleg nem lesz jobb alternatíva a piacon. Hazai viszonyok között viszont jelenleg sem mondhatnánk sokkal többnek a Pixelt, hiszen az asszisztens egyáltalán nem elérhető, ha saját nyelvünkre állítjuk a rendszert, a szolgáltatáscsomagból pedig legfeljebb egy szürkeimportos mobil lehet a mienk, így sem a különleges kiegészítőket, sem pedig a márkaboltok előnyeit nem élvezhetjük, legalábbis egyelőre.

Jóval kisebb, mint a Zenfone 3 Deluxe, de kompaktnak azért nem lehet nevezni [+]

Aki bővebben szeretne olvasni arról, hogy mik a Google tervei a Pixellel, és miként lépett elő mobilgyártóvá a Google, az mindenképp olvassa el a múlt hónapban megjelent irományunkat erről, most azonban a tesztasztalunkon heverő, XXL GSM-től érkezett mobilra próbáljunk meg első fecskeként tekinteni, és egy olyan önálló eszközként értelmezni, amit oda lehet tenni a Samsung Galaxy S7 és az Apple iPhone 7 mellé. Az esemény, amin a két eszköz bemutatkozott, Made by Google névre hallgatott, és az új filozófiának megfelelően korántsem egy fejlesztői konferenciát képzeljen el az érdeklődő, a show nem volt olyan látványos, mint egy tipikus Samsung-eseményen, az előadásmód pedig nem volt annyira lehengerlő, mint amit a legtöbb Apple-rendezvény közvetítésein tapasztalhattunk, de első próbálkozásnak bőven megállta a helyét. A cég szkeptikus környezetbe helyezte a gyártók jellemző névadásait, így készítettek egészen fekete, nagyon ezüst és igazán kék színváltozatokat a mobilból, és a 3,5 milliméteres jack csatlakozó elhagyására is tettek egy egyáltalán nem burkolt kritikát.

Kábelekkel jól áll a doboz, de a fülhallgatót és a védőtokot hiányoljuk [+]

A doboz tartalma USB-kábelek szempontjából nagyon rendben van, hiszen a hagyományos USB (Type-A –Type-C) kábelen kívül kapunk hozzá OTG-átalakítót, és Type-C –Type-C-kábelt is, így ellentétben az iPhone 7-tel, a Pixelt külön vásárolt átalakító nélkül csatlakoztatjuk akár az új MacBook Próhoz. Mókás. Azért viszont már nem jár a dicséret, hogy a kiegészítők listája itt gyakorlatilag véget is ér, hiába ábrándoznánk headsetről, tokról, vagy védőfóliáról, ezeket mindenképpen külön kell beszereznünk a mobilhoz.

Külső, kijelző

Az, hogy a Pixel nem egy célszerű referenciamobil, hanem egy komoly és drága márkatermék, már az anyaghasználaton is érződik. A készülék külső borítását alapvetően matt felületű, rendkívül kellemes fogású alumínium adja, ránézésre nem is tűnik fel, hogy fémszármazékról van szó, tapintásra viszont teljesen egyértelművé válik, hogy nem csak a fém és üveg kombinációja remek, hanem az összeszerelés is hibátlan. A hibátlan alatt pedig azt kell érteni, hogy tényleg hibátlan, nem lötyög a SIM-tálca fedele, patentül működnek a gombok, nem zörög semmi. Nem kell tartanunk recsegéstől-ropogástól sem, IP-védelem azonban hivatalosan nincs, így a vízállóságot nem érdemes próbálgatni. Távol álljon tőlem, hogy a kompakt jelzőt használjam egy 143,8 x 69,5 x 8,5 milliméteres mobilra, mindazonáltal egy kézben fogni és használni sem lehetetlen, az alsó és felső kávák elég magasra sikeredtek ugyan, de az ergonomikus kialakítás mindenképp dicsérendő, ha már a kijelző nem igazán nagy.

Nagyon szép, és egyáltalán nem tűnik túlszaturáltnak az AMOLED kijelző, de a felbontása miatt a VR minősége még kérdéses [+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

5 hüvelyken terül el ugyanis az az AMOLED kijelző, ami 1080 x 1920 képpontot jelenít meg az előlap 69,1%-án, így 441 ppi-s pixelsűrűséggel büszkélkedhet. A Samsung által előállított panel egyáltalán nem hat túlszaturáltnak, a színhőmérséklet kalibrálása közel van a tökéleteshez, ám erre szükség is van, mivel kézzel nem állítható. A kontrasztarány értelemszerűen hibátlan és természetesen a betekintési szögekre sem lehet panasz, egyedül a maximális fényerőre lehet azt mondani, hogy lehetne jobb, erős napsütésben biztos nem a Pixel megjelenítője lesz a legélénkebb ebből a mezőnyből, olyankor ugyanis egy Galaxy S7 közel kétszer ennyi nitet tud kipréselni magából. Az előlap védelméről, és természetesen a hátlapi üvegbetétről is Corning Gorilla Glass 4 gondoskodik, mindkét esetben 2.5D lekerekítésekkel. A megjelenítő beállításai közt nem csak az automatikus fényerőt és az alvó mód késleltetését állíthatjuk be, hanem képernyővédőt és éjszakai módot is kapunk, ez utóbbi akár automatikusan is bekapcsolhat az általunk megadott idősávban: erőteljes sárgasága barátságosabbá teszi a használatot sötétben, hogy az amúgy is visszafogott 1,4 nites minimum fényerő a lehető legkevésbé legyen kellemetlen.

Az üvegfelületeket Gorilla Glass 4 védi a karcolásoktól [+]

Alapértelmezés szerint a kijelző villan fel, amikor valamilyen értesítés fut be, de a beállításokon belül könnyedén bekapcsolhatjuk az értesítési ledet, amit elegánsan a beszédhangszóró mögé rejtettek, így a rács bal oldalánál láthatunk villogást, ha elmulasztottunk volna valamit. A hangszóró alatt helyezkedik el a fény- és távolságérzékelő szenzorpáros, attól balra pedig a másodlagos kamera, ami lezárja az előlapi érdekességek sorát, hiszen sem érintőgombokat, sem íriszfelismerő rendszert nem kapunk. A készülék jobb oldalán, egy oldalon került elhelyezésre a hangerőszabályzó billentyűpáros és a bekapcsológomb, ez utóbbi enyhe bordázattal különbözteti meg magát, így nem kimondottan zavaró ez a megoldás, a nyomáspont és az érzékenység pedig minden túlzás nélkül hibátlan.

Egy kézzel használni a Pixelt sem egyszerű [+]

Ma már egy androidos csúcsmodell egyik alappillére a Type-C csatlakozó, ami természetesen a Pixel alján is ott figyel, 3.0-s sebességre képes, és akár audio tartalmat is tud sugározni, de szerencsére nem maradt ki a 3,5 milliméteres jack csatlakozó sem, ami felül került elhelyezésre. A SIM-tálcát kipattintva egyetlen kártyafoglalatot pillanthatunk meg, amibe a nanoSIM-et tehetjük, a microSD bővítés hiánya miatt érdemes megfontolni a nagyobb tárhellyel szerelt változat megvásárlását. A készülék alján lévő mono hangszóró komoly hangerővel, de csak átlagos minőségben szólal meg, igyekszik tiszta hangokat kiadni magából, de ez főleg a középtartományban megy neki, alul és felül hamar elvérzik.

A mobil aljára került a hangszóró, a hátlapján pedig egyáltalán nem billeg [+]

A Pixel feketében a legkevésbé feltűnő jelenség, mindazonáltal a kétharmad részben alumínium, egyharmad részben üveg kombinációjú hátlap minden esetben vonzza a tekintetet, szerencsére az ujjlenyomatokat kevésbé. A matt felületű alumínium alsó részén lehet látni műanyag antennacsíkot, felül is van két kisebb sáv, de ezen kívül csak a Google logó töri meg a homogenitást, gyártói feliratról szó sem lehetett. Az üveggel borított felületre került a nagy, ugyanakkor remek hatásfokú ujjlenyomat-olvasó, illetve a kamera a segédszenzoraival, ez utóbbi mindenestül illeszkedik a hátlap síkjához, így a Pixel azon kevés zászlóshajók listájára írhatja magát, ami asztalon használva sem billeg egyáltalán.

Hardver, kezelőfelület

A Pixel a jelenlegi legfrissebb és legerősebb Qualcomm rendszerchipet, a Snapdragon 821-et kapta meg, ami ugyanúgy MSM8996 kódnévre hallgat, mint a 820, ám több ponton optimalizálták, leglátványosabb előnye pedig az, hogy az erősebbik Kryo magok maximális órajelét is megnövelték. De nem a Pixelek esetén! Akármelyik méretosztályba tartozó Pixelt vesszük, a 820 órajeleivel fogunk találkozni, ami konkrétan azt jelenti, hogy a két energiatakarékos Kryo mag legfeljebb 1,6 GHz-en ketyeg, a komolyabb számítási kapacitást pedig 2,15 GHz-es magok végzik. Az új chip legfőbb előnye a hőkezeléshez kapcsolódik, a 14 nanométeres gyártástechnológiával gyártósorra kerülő lapkát még tovább optimalizálták, amitől a Pixel egyszerűen nem melegszik. A GFXBench-féle akkumulátorteszttel lehetett némi langyosodásra bírni, de ott is csak annyi idő után, amennyi a 820-as társak jelentős részét kellemetlenül meleggé teszi, és eleve életszerűtlen felhasználási módot szimulál. És még így sem ment 38 °C fölé a hátlapon mért hőmérséklet. Az Adreno 530 grafikus gyorsító játszi könnyedséggel jelenít meg komoly rendszerigényű tartalmakat, a 4 gigabájt rendszermemória pedig egyáltalán nem tűnt kevésnek, pedig komoly próbáknak vetettük alá a mobilt.

A benchmark programok természetesen hibátlanul lefutottak, és a mobilt megakadásra bírni szinte lehetetlen, így év vége felé ismét elkezdünk találkozni a Full HD-s csúcsmodellekkel, a Zenfone 3 Deluxe és a Mate 9 után a Pixelen megjelenített 1080 x 1920 képpont is olyan stabilan hozza a villámgyors szintet, amit korábban nemigen tapasztalhattunk, alapos beköltözés után sem lesz ok aggodalomra ilyen téren. Jóllehet, az előbb említett két mobil esetén szó sincs különleges VR-opciókról, a Daydream pedig szinte biztosan elbírna több képpontot, de erről a konkrét tapasztalat hiánya miatt elöljáróban nem is tippelnénk többet. A mobilon természetesen a jelenlegi legfrissebb, 7.1-es Android Nougat fut a legutolsó Google biztonsági szinttel, ez egy darabig biztosan így is marad, aki azonnali frissítésékre vágyik, annak minden bizonnyal szimpatikus lesz az a metodika, amit a Nexusok kapcsán is lehetett tapasztalni.

Rég láttunk alulról előhúzható alkalmazásmenüt az Androidban

Első bekapcsolás után a korai Android-rendszer kedvelői bizonyára elmorzsolnak majd egy könnycseppet: a Pixelekhez készült launcher ugyanis nagyon hasonlít a Material Design-féle megoldásra, amit rengeteg eszközön láttunk már, viszont oly sok év után visszatért az alulról felhúzható alkalmazásmenü, amit még bőven az Android Play-érája előtt lehetett utoljára látni, amikor még az 1.6-os Donut verzió számított frissnek és menőnek. Az értesítési felület lényegében változatlan maradt az új animáción kívül, és ha hosszan megérintjük rajta a beállításokat takaró fogaskereket, akkor azonnal hozzáadhatjuk a béta állapotban maradt Kezelőfelület-hangolót az opciókhoz, itt az állapotsor megjelenített tartalmát és gesztusvezérlési opciókat állíthatunk be, többek közt az újdonságnak számító natív többablakos módhoz.

A többablakos mód jól működik, de még kevés alkalmazás támogatja [+]

Nagyon sokan várták, hogy az Android rendszer végre magától, különféle gyártói megoldások nélkül tudja a többablakos rendszert, a Pixelben pedig ez tökéletesen működik: az api-t támogató szoftverekben hosszan lenyomott alkalmazásváltóval máris megfeleztük a kijelző megjelenített tartalmát, és az aktuálisan futó programok közül választhatunk alulra egy másik, többablakos megjelenítést támogató alkalmazást. Az ablakok méreteit tudjuk növelni/csökkenteni, és ha kihúzzuk a képből a szükségtelen alkalmazást, akkor visszavált hagyományos módra a kijelző. A megoldás teljesen helyénvaló, és pofonegyszerűen megszokható, már csak arra lenne szükség, hogy az alkalmazásfejlesztők is integrálják szoftvereikbe az ablakos mód támogatását, jelenleg még a Facebook és a Viber is hektikusan tud csak működni ebben a formában. Remek ötlet viszont az alkalmazásváltó dupla koppintására történő azonnali ablakváltás, ilyenkor a legutóbb használt két app között tudunk azonnal ugrálni, ami értékes másodperceket spórolhat meg ahhoz képest, hogy korábban ehhez mindig elő kellett hozni a multitsaking-kártyákat. Szintén jó megoldás, hogy a rendszeralkalmazások hosszú megérintésével (ha már a nyomásérzékenység kimaradt, de a lényeg hasonló) előhívhatjuk a legfontosabb funkciókat, így a kamerába lépés előtt válthatunk szelfi opcióra, és a telefonkönyv megnyitása nélkül hívhatjuk a leggyakrabban hívott kontaktunkat.

Komoly különbség van a legkisebb és legnagyobb méretű tartalom között [+]

A legtöbb gyártó végre gondol az idősebbekre vagy gyengébben látókra, mostanában már nem csak a betűméret változtatásával tehetjük egyértelműbbé a felületet, hanem kompletten egyszerűsített, hatalmas ikonokkal operáló megjelenést kínál a legtöbb egyedi kezelőfelület. A Google a kettő közti arany középutat találta meg, és bár kimondottan egyszerűsített módot nem kínál, a megjelenített méret változtatásával nem csak a betűket, hanem az ikonokat és a rácsméretet is változtatja, az ötlépcsős rendszerben szinte biztosan mindenki meg fogja találni a neki kedvezőt.

Számos Smart Lock-funkció érhető el [+]

Az ujjlenyomat-olvasó hatásfoka kiváló, gyakorlatilag 10-ből 9 alkalommal képes elsőre azonosítani az öt megadott ujjbegy valamelyikét, ám a szoftveres környezetből jóval többet is ki lehetett volna hozni: nem tehetünk az ujjakra különböző funkciókat vagy előugró alkalmazásokat, nincsen belső privát tér. A Play Áruház-vásárlásokon kívül szinte csak a kijelző feloldására használhatjuk a biometrikus szenzort, ám ennek rendszeressége jelentősen alábbhagyhat, köszönhetően a Smart Lock funkcióba pakolt olyan extráknak, mint a viselésérzékelés, a megbízható helyek (GPS-adatok alapján), kiegészítők, arcok és hangok hozzáadása, amikkel feleslegessé válhat ez a típusú azonosítás.

Google Assistant, szoftverek

A Pixel egyik legfőbb különlegessége a Google Assistant, aminek használatához kötelező átállítani a rendszer nyelvét angolra. Magyar fejjel furcsa ezt megérteni, hiszen a rendszerben megadhatunk másodlagos és harmadlagos nyelvet is, ami éppen arra lenne igazán jó, hogy amit lehet, anyanyelven olvashassunk és alapértelmezetten ne angol legyen a klaviatúra, de a különböző, magyarul még nem elérhető extrákat se kelljen feláldoznunk. Sajnos ezt a lehetőséget nem kapjuk meg, viszont a nyelvváltoztatás után máris megjelenik a virtuális home gomb körüli karima, ami azt jelzi, az asszisztens készen áll. A Google Now után pedig valódi felüdülés beszélgetni vele, sokkal természetesebben és emberibben reagál a különböző kérdésekre, kérésekre, ám tisztán látszik, hogy a Siri közel ötéves előnyét nem tudták azonnal behozni.

Most akkor melyik is a legjobb telefon? [+]

Egyszerűbb felvetéseket még könnyen teljesít, meg tudja különböztetni, hogy egy zenét a telefon tárolójáról vagy a YouTube-ról szeretnénk kérni tőle, de olyan dolgokat már nem tud értelmezni, hogy játszd maximális hangerőn, vagy egy perc után hagyd abba, ilyenkor pánikszerű Google-kereséssel próbálja leplezni a kínt. Viszont a mobilon belül gyakorlatilag mindenre rá tud keresni, online megoldásnál pedig erőteljesen kihasználja, hogy gyakorlatilag egy világ ismeri azt a kifejezést, hogy guglizd be: ha rákérdezünk egy emberre vagy témára, hozzánézi a leggyakoribb keresőszavakat, és visszakérdez, hogy mire is vagyunk kíváncsiak. Ha válaszolunk, kapunk egy szép Google-keresést. Nem haszontalan, viszont az emberi vonal ettől még nem teljesül be: persze, megkérhetjük, hogy mondjon egy viccet, és ilyenkor persze kapunk is valami rettentő fájdalmas poént, de még a gyári ajánlott kérdések között is van olyan, amit nem megválaszol három szóban, hanem felajánl egy leggyakoribb Google-találatot. Jól használható, az iPhone 7 próbálgatása után meg merem kockáztatni, hogy frissiben is jobban tud azonosulni az akcentusunkkal, mint az Apple-féle megoldás, viszont bőven van még benne fejlődési lehetőség, amit remélhetőleg kihasználnak majd a következő hónapok/évek során.

Érdemes lehet elgondolkodni a nagyobb tárhellyel szerelt verzió megvásárlásán [+]

A Nougat egyik legfőbb újdonsága a fájlalapú adattitkosítás, ami azt teszi lehetővé, hogy a kíváncsiskodó alkalmazások ne férjenek hozzá több adathoz annál, amire feltétlenül szükségük van, mindezt úgy, hogy a felhasználó ennek semmilyen hátrányát ne vehesse észre. Az erős titkosítás ellenére ugyanis virtuálisan két részre osztja a tárhelyet a telefon, ennek köszönhetően volt kivitelezhető a közvetlen boot is, ami lehetővé teszi az api-t támogató alapvető alkalmazásoknak, hogy akkor is küldhessenek értesítést, mikor egy váratlan újraindulás miatt a felhasználó még nem azonosította magát. Így például elmaradhatnak az elmaradt ébresztésekből adódó kellemetlenségek.

A következő oldalon ismertetjük a gyári kameraszoftver hiányosságait, szerencsére megvan a teljes camera2-támogatás [+]

A szoftvercsomag ezeken túl meglehetősen egyszerű, és összességében azt kell mondjuk: valójában nem sokkal több ez a csomag egy teljesen gyári Android rendszernél, ami nem mellesleg hatalmasat lépett előre, és nagyon sok olyan dolgot tud, amit a gyártók egyedi megoldásaiban szerettünk. Viszont ha már a Pixel egy különleges márkatermék, vártunk volna valami olyan igazi különlegességet, mint a nyomásérzékeny kijelző, a pulzusmérő, a sztereó hangszóró, a tényleg alaposan kalibrálható ujjlenyomat-érzékelés, gesztusvezérlés, vagy akár valami olyan extra, amit még senki nem talált ki korábban. Így szinte biztosan nem véletlen, hogy ez alá a mobil alá egyszerűen nem fér el egy Nexus a palettában.

Kamera, video, audio

Sok év után végre a mobiloknál is kezd alábbhagyni a megapixel-láz, a legtöbb gyártó már nem azzal büszkélkedik, hogy hány képpontos fotók születnek a telefon segítségével, hanem olyan, nem mellékes dolgokkal próbálnak egymásra licitálni, mint a fókuszsebesség, az optika fényértéke, a vaku minősége, a különböző képstabilizációs rendszerek és a szoftveres extrák. A Google azonban mást vett elő, de volt is okuk rá: a mobiltelefonok abszolút képminőségét mérő DxOMark Mobile vizsgálata alapján ugyanis a Pixelben van a legjobb mobilkamera, ami valaha készült, 89 pontot ért el. Miheztartás végett ezen a skálán a HTC One M9 kapott 69 pontot, a GoPro Hero 3 alig előzte ezt be a 70 pontjával, de még a Nokia 808 Pureview is csak 77-et ért el, a Galaxy S7 Edge, a HTC 10 és az Xperia X Performance viszont bőven dobogós, egyenként 88 ponttal büszkélkedhetnek. Az 1/2,3"-es Sony IMX378 szenzor 12,3 megapixeles felbontással bír 4:3-as képarány mellett, az optika pedig f/2,0 apertúrájú, a nagy fényerő azonban nem is árt, hiszen az optikai képstabilizáció kimaradt, csak elektronikus megoldásra hagyatkozhatunk. A fókuszálás mindenesetre villámgyorsan megtörténik, a PDAF + lézeres kombó segítségével a másodperc törtrésze alatt képes élesíteni.

Nem lóg ki az optika, viszont a képstabilizátor hiánya érezhető [+]

A kameraszoftver ugyanaz, amit az utolsó két Nexusban is találhattunk, az egyszerű környezet csupán a vaku és a HDR+ kapcsolgatására (ki, automatikus, be), a segédrács beállítására, az időzített fotóra és a színhőmérséklet, illetve a felbontás változtatására ad lehetőséget, illetve állóképekhez van panoráma, körpanoráma és életlenítés mód is, ez utóbbi értelemszerűen a fotók hátterére vonatkozik. Manuális mód nincs, ha valaki komolyabb beállításokat szeretne eszközölni, akkor a teljes Camera2 api-támogatást veheti igénybe, amivel +2 és -2 között állíthatja az expozíció-korrekciót, ISO 50 és 6400 között az érzékenységet, illetve 1/64000 és 0,6 másodperc között a záridőt, viszont ilyenkor mindenképp elveszik az egyébként remek, több expozíciójú képet egybedolgozó HDR+, ami éjjel/nappal nagyon sokat javít a képek dinamikáján, és végre minimalizálták a feldolgozási idejét is, ami a Nexus 6P-nél még necces pont volt.

A gyári alkalmazás legfőbb előnye a remek HDR+ [+]

Az elkészült képek vonalélessége és részletgazdagsága remek, a fénymérésben, a fehéregyensúly belövésében és a fókuszálásban pedig nem szokott hibázni a rendszer. A dinamikatartomány viszont HDR+ nélkül maximum közepes, a megannyi tesztfotóból gyakorlatilag egy olyat sem sikerült lőni, ami kikapcsolt HDR+-szal lett volna jobb a HDR+-os társánál, az automatika ennek megfelelően szinte állandóan bekapcsolva is tartja a funkciót, és ez most már egyáltalán nem zavaró, hiszen a feldolgozást a háttérben végzi, így elkészíthetünk gyors egymásutánban akár 5 fotót is, aztán ráérünk megvárni a feldolgozást visszanézéskor. Az optikai képstabilizátor hiányát viszont nem lehet sokat szépíteni: a leheletnyi bemozdulások szükségszerűen okoznak elmosódást a gyengébb fényviszonyok között készült fotók távolabbi részletein. Elképzelhető, hogy ez és a bizonyos képeken látható lencsetorzítás tesztkészülékünk optikájának egyéni hibájára vezethető vissza, mindenesetre a Nexus 6P esetén nem tapasztaltunk hasonlókat, pedig a szenzor és az optika párosa nagyon hasonló volt annál az eszköznél, és a szoftveres környezet sem eltérő. Videózni maximum 4K felbontásban, 30 fps sebességgel tudunk, tesztvideó ide kattintva tölthető le, a 720p felbontású, 240 fps sebességű lassított felvételt Csutka főszereplésével pedig ide klikkelve lehet vágatlanul letölteni. A szelfikamera HDR+-os fotói közül itt lehet találni egy mintát.

Ami a médialejátszást illeti, a kiindulási alap nem volt túl jó: sztereó hangszóró helyett egy nem túl szépen megszólaló, lapos, kásás, maximális szinten enyhén torzító hangkeltő próbál érvényesülni a mobil alján, FM-rádió egyáltalán nincs, szoftveres háttér szempontjából pedig csak a legszükségesebb Google alkalmazások kerültek telepítésre egy pofonegyszerű hangszínszabályzóval. A videós szoftver éppen elég arra, hogy a lassított felvételeinket úgy szerkesszük, hogy az végül jól nézzen ki, de tartalomfogyasztásra érdemesebb másmilyen szoftverekkel próbálkozni, legyen szó akár zenéről, akár mozgóképről.

A hangszínszabályzót érdemes kikapcsolva tartani [+]

A fejhallgatóra ellenben remek minőség jut, ritkán tapasztalható ennyire kiváló összhang a mobilok zenei képességével kapcsolatban, monitorozásra nyilván nem ezt fogjuk használni, viszont az enyhén púpos magasakkal szemben álló, erőteljesebben kiemelt mélyek nagyon jól állnak a Pixelnek, hiszen olyan energiával adja át az ütős basszusokat, amit csak nagyon kevés telefon old meg ennyire jó minőségben, és a részletessége is bőven átlagon felül áll. Nincsenek korlátozások, amit az erősítő tud (és az nem kevés), azt bármilyen hangeszközre kiadja, így a fejhallgatós paletta hétköznapibb darabjait ráhagyással meghajtja, visszafogottabb in-earekkel pedig ép ésszel és füllel mindenképpen a hangerőtartomány alsó harmadában maradunk.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

A Pixelekből kizárólag szimpla SIM-es változat kerül forgalomba, a nano méretű kártya behelyezése után lehetőségünk nyílik akár Cat.12-es sebességű (600/75 Mbps) LTE hálózatra felkapcsolódni, a frekvenciaskála pedig teljes értékű, így nem fogjuk hiányolni a B20-as hálózatokat sem. Hiányolhatjuk ellenben az infraportot és a korábban már említett FM-rádiót, ezeken kívül szerencsére minden megvan. A WiFi 802.11a/b/g/n/ac szabványú routerekkel képes működni, remek az érzékenysége, kétcsatornás, Directtel és hotspot funkciók is jutottak bele. A Bluetooth 4.2-es, a GPS-vevő pedig a földi antennákon és routereken kívül GLONASS és BeiDou műholdakkal képes összedolgozni, a jel természetesen rendkívül stabil, és a lokalizálás is egy szempillantás alatt megtörténik.

A GPS minőségére és a szenzoros felszereltségre nem lehet panaszunk [+]

Az USB Type-C csatlakozó 3.0-s adatátviteli sebességre képes, az OTG-hez pedig átalakító is jár, nem csak háttértárakat, hanem különféle egyéb perifériákat is gond nélkül csatlakoztathatunk. Szenzorok szempontjából minden adott, amire szükség lehet, a gyorsulásmérőtől elkezdve, a giroszkópon és a légnyomásmérőn át a hall szenzorig tart a skála, egyedül a külső hőmérséklet-érzékelő nincs meg benne, de az mostanában egyáltalán nem jellemző extra a mobiloknál. A beszélgetési hangminőségért három mikrofon is felel, a zajszűrés pedig tényleg kiváló, a másik oldalon lehet ugyan hallani, hogy a beszéd szünetelésekor gyakorlatilag néma csendre válnak a távoli neszek, míg egyébként azért hallható marad a környezet, de ez nem egy nehezen megszokható tulajdonság.

Egy darab nanoSIM tehető a fiókba, egyéb opció nincs [+]

A 2770 mAh kapacitású lítiumos akkumulátor egy QuickCharge 3.0-kompatibilis adapter segítségével gyakorlatilag egy óra alatt el tudja érni a 100%-os töltöttséget a lemerült állapotból kiindulva, viszont a merülés üteme is felfokozott, hiába a fejlett gyártástechnológia és az optimalizáció, ha durván megterheljük a rendszert, 3,5 óra kijelzőidő után már kereshetjük is a töltőt. Két napra a legvisszafogottabb használat mellett érdemes csak számítani, ha aktívan szinkronizálnánk a tartalmainkat, időnként böngésznénk, használnánk a levelezést, napi néhány percet játékokkal ütnénk el, és kiélveznénk a remek kamera és audio chip által nyújtotta élményeket, akkor a nap végén mindenképpen fel kell keresnünk az áramforrást. Kizárólag videólejátszással elméletileg 13 órát bírna ki töltés nélkül, közepes hang- és fényerővel a valóságban ez inkább 7-8 órát jelent, offline módban.

Magyar felhasználói szemmel nehéz a Pixelt sokkal többre értékelni, mint egy remekül sikerült Nexust. A Google legfőbb piacain értelemszerűen beindulnak a reklámkampányok, megnyílnak a Made by Google üzletek, ahol közel komplett ökoszisztémát adnak a vásárlók kezébe az otthoni és streaming eszközökkel, a Daydream VR-headsettel és természetesen a mobilokkal. Ez utóbbi esetén ráadásul olyan különleges extra szolgáltatásokat kapnak a vevők, mint a Google Assistant, aminek az első verziója simán összehasonlítható az Apple-féle Sirivel, a nagy konkurens ugyanis hatalmas lendülettel érkezett, de az utóbbi években inkább csak javítgatták, mintsem igazán komoly fejlesztést eszközöltek volna rajta. A Google pedig remélhetőleg folyamatosan tanulni fog, és a használattal automatikusan egyre tovább fejlődik. Viszont amint beállítjuk a mobilon a magyar nyelvet, és csak a mobiltelefont vesszük alapul, nem fogunk benne sokkal többet találni, mint a korábbi Nexus 5X-ben: egy szinte teljesen nyers, de friss Androidot, villámgyors működést és korrekt hardverelemeket, csak gyönyörű külsővel és példás anyaghasználattal. Mindezeken túl pedig el kell fogadni az FM-rádió, a microSD bővítés, az infraport, a nyomásérzékeny kijelző, a pulzusmérő és a sztereó hangszóró hiányát, a vékonyka üzemidőt és a hivatalos IP-minősítés elmaradását. Mindezeket figyelembe véve pedig nagyon soknak tűnik a 230 ezer forintos nyitóár, ami 2016-ban ugyan nem kirívó a csúcsmodellek közt, viszont a Pixel itthon értelmezhető egyetlen nagy extrája a mindig friss Android, ezt pedig valószínűleg a Google is érezte: így kényszerült tehát végső nyugdíjazásra a Nexus-széria, ami minden valószínűség szerint rontotta volna a prémium-Pixel esélyeit a kasszánál. Mindent egybevetve a Pixel egy remek eszköz, kiemelkedő kamerával és zenei minőséggel, bivalyerős hardverrel, és a jelenlegi legjobb nyers Android-élmény demonstrálásával, nagyon drágán. Hazai szemmel semmiképp nem kerülhet rá Ajánlott plecsni, a Tetszettet viszont lazán hozza.

Google Pixel

szentkuti11

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Google Pixel

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	143,8 x 69,5 x 8,5 milliméter
	Tömeg	143 gramm
	Színvariációk	egészen fekete, nagyon ezüst, igazán kék
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (441 ppi)
	Kijelző típusa	AMOLED kapacitív érintőkijelző
	Kijelző védelme	Corning Gorilla Glass 4
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Qualcomm Snapdragon 821 (MSM8996)
	Processzor típusa	2,15 GHz-es, kétmagos Kryo és 1,6 GHz-es kétmagos Kryo
	Processzor csíkszélessége	14 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Adreno 530
	RAM mérete	4 GB (LPDDR4)
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32 vagy 128 GB
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850 / 900 / 1800 / 1900 MHz UMTS 850 / 900 / 1700 / 1900 / 2100 MHz LTE 700 / 800 / 850 / 900 / 1700 / 1800 / 1900 / 2100 / 2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 600 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.2 (A2DP,LE)
	WiFi	kétcsatornás, 802.11 a/b/g/n/ac, WiFi hotspot, WiFi direct, DLNA
	USB	3.0, Type C
	USB OTG	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	telepíthető
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 7.1 (Nougat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	telepíthetők
	Multimédia
	Fő kamera	12,3 megapixel, f/2.0, PDAF + lézeres autofókusz, kéttónusú, 1.55μm pixel dupla ledes segédfény
	Másodlagos kamera	8 megapixel
	Videófelvétel	2160p (30 fps), 1080p (120 fps), 720p (240 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2770 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő (3G)	akár 19 nap
	Beszélgetési idő (3G)	akár 26 óra
	Internethasználati idő (LTE/Wi-Fi)	akár 13 óra
	Zenelejátszási idő (fülhallgatóval)	akár 110 óra
Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet