Kamera, video, audio

Sok év után végre a mobiloknál is kezd alábbhagyni a megapixel-láz, a legtöbb gyártó már nem azzal büszkélkedik, hogy hány képpontos fotók születnek a telefon segítségével, hanem olyan, nem mellékes dolgokkal próbálnak egymásra licitálni, mint a fókuszsebesség, az optika fényértéke, a vaku minősége, a különböző képstabilizációs rendszerek és a szoftveres extrák. A Google azonban mást vett elő, de volt is okuk rá: a mobiltelefonok abszolút képminőségét mérő DxOMark Mobile vizsgálata alapján ugyanis a Pixelben van a legjobb mobilkamera, ami valaha készült, 89 pontot ért el. Miheztartás végett ezen a skálán a HTC One M9 kapott 69 pontot, a GoPro Hero 3 alig előzte ezt be a 70 pontjával, de még a Nokia 808 Pureview is csak 77-et ért el, a Galaxy S7 Edge, a HTC 10 és az Xperia X Performance viszont bőven dobogós, egyenként 88 ponttal büszkélkedhetnek. Az 1/2,3"-es Sony IMX378 szenzor 12,3 megapixeles felbontással bír 4:3-as képarány mellett, az optika pedig f/2,0 apertúrájú, a nagy fényerő azonban nem is árt, hiszen az optikai képstabilizáció kimaradt, csak elektronikus megoldásra hagyatkozhatunk. A fókuszálás mindenesetre villámgyorsan megtörténik, a PDAF + lézeres kombó segítségével a másodperc törtrésze alatt képes élesíteni.

Nem lóg ki az optika, viszont a képstabilizátor hiánya érezhető [+]

A kameraszoftver ugyanaz, amit az utolsó két Nexusban is találhattunk, az egyszerű környezet csupán a vaku és a HDR+ kapcsolgatására (ki, automatikus, be), a segédrács beállítására, az időzített fotóra és a színhőmérséklet, illetve a felbontás változtatására ad lehetőséget, illetve állóképekhez van panoráma, körpanoráma és életlenítés mód is, ez utóbbi értelemszerűen a fotók hátterére vonatkozik. Manuális mód nincs, ha valaki komolyabb beállításokat szeretne eszközölni, akkor a teljes Camera2 api-támogatást veheti igénybe, amivel +2 és -2 között állíthatja az expozíció-korrekciót, ISO 50 és 6400 között az érzékenységet, illetve 1/64000 és 0,6 másodperc között a záridőt, viszont ilyenkor mindenképp elveszik az egyébként remek, több expozíciójú képet egybedolgozó HDR+, ami éjjel/nappal nagyon sokat javít a képek dinamikáján, és végre minimalizálták a feldolgozási idejét is, ami a Nexus 6P-nél még necces pont volt.

A gyári alkalmazás legfőbb előnye a remek HDR+ [+]

Az elkészült képek vonalélessége és részletgazdagsága remek, a fénymérésben, a fehéregyensúly belövésében és a fókuszálásban pedig nem szokott hibázni a rendszer. A dinamikatartomány viszont HDR+ nélkül maximum közepes, a megannyi tesztfotóból gyakorlatilag egy olyat sem sikerült lőni, ami kikapcsolt HDR+-szal lett volna jobb a HDR+-os társánál, az automatika ennek megfelelően szinte állandóan bekapcsolva is tartja a funkciót, és ez most már egyáltalán nem zavaró, hiszen a feldolgozást a háttérben végzi, így elkészíthetünk gyors egymásutánban akár 5 fotót is, aztán ráérünk megvárni a feldolgozást visszanézéskor. Az optikai képstabilizátor hiányát viszont nem lehet sokat szépíteni: a leheletnyi bemozdulások szükségszerűen okoznak elmosódást a gyengébb fényviszonyok között készült fotók távolabbi részletein. Elképzelhető, hogy ez és a bizonyos képeken látható lencsetorzítás tesztkészülékünk optikájának egyéni hibájára vezethető vissza, mindenesetre a Nexus 6P esetén nem tapasztaltunk hasonlókat, pedig a szenzor és az optika párosa nagyon hasonló volt annál az eszköznél, és a szoftveres környezet sem eltérő. Videózni maximum 4K felbontásban, 30 fps sebességgel tudunk, tesztvideó ide kattintva tölthető le, a 720p felbontású, 240 fps sebességű lassított felvételt Csutka főszereplésével pedig ide klikkelve lehet vágatlanul letölteni. A szelfikamera HDR+-os fotói közül itt lehet találni egy mintát.

Ami a médialejátszást illeti, a kiindulási alap nem volt túl jó: sztereó hangszóró helyett egy nem túl szépen megszólaló, lapos, kásás, maximális szinten enyhén torzító hangkeltő próbál érvényesülni a mobil alján, FM-rádió egyáltalán nincs, szoftveres háttér szempontjából pedig csak a legszükségesebb Google alkalmazások kerültek telepítésre egy pofonegyszerű hangszínszabályzóval. A videós szoftver éppen elég arra, hogy a lassított felvételeinket úgy szerkesszük, hogy az végül jól nézzen ki, de tartalomfogyasztásra érdemesebb másmilyen szoftverekkel próbálkozni, legyen szó akár zenéről, akár mozgóképről.

A hangszínszabályzót érdemes kikapcsolva tartani [+]

A fejhallgatóra ellenben remek minőség jut, ritkán tapasztalható ennyire kiváló összhang a mobilok zenei képességével kapcsolatban, monitorozásra nyilván nem ezt fogjuk használni, viszont az enyhén púpos magasakkal szemben álló, erőteljesebben kiemelt mélyek nagyon jól állnak a Pixelnek, hiszen olyan energiával adja át az ütős basszusokat, amit csak nagyon kevés telefon old meg ennyire jó minőségben, és a részletessége is bőven átlagon felül áll. Nincsenek korlátozások, amit az erősítő tud (és az nem kevés), azt bármilyen hangeszközre kiadja, így a fejhallgatós paletta hétköznapibb darabjait ráhagyással meghajtja, visszafogottabb in-earekkel pedig ép ésszel és füllel mindenképpen a hangerőtartomány alsó harmadában maradunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!