A dupla hátlapi kamera

HTC One M8, Honor 6 Plus, Huawei P9, LG G5 és most az iPhone 7 Plus – rutinos olvasónk kitalálhatta: a dupla hátlapi kamera a közös pont, de miért van egyáltalán szükség egy oldalon két lencsére, és mi az Apple koncepciója? A nagyobbik iPhone az LG G5 ötletét veszi alapul, csak kifordítva: van egy hagyományos lencséje a közeli vagy nagy teret igénylő témák rögzítésére (hívjuk ezért nagylátószögűnek), és van egy másodlagos optikája egy távolabbi látványelem „közelebb hozására” (legyen ezért a neve teleobjektíves). Biztos ismerős szituáció, hogy az okostelefonnal lekapni kívánt téma túl messze van, csakhogy nem lehet hozzá közelebb lépni, így digitálisan kell rázoomolni. Csakhogy ez nem jár minőségtöbblettel, hiszen mindössze a meglévő pixelekre nagyít a rendszer. A zoomlencsés, bumfordi megoldások sem lettek népszerűek, túl sok a kompromisszum velük. Az Apple tehát fogta, és a f/1,8-as rekeszértékű, 28 mm-es (35 mm ekvivalens) főlencse és 1/3”-es, 12 megapixeles szenzor mellé odapakolt egy 56 mm-es és f/2,8-as blendéjű optikát, alá meg egy apróbb, 1/3,6”-es szenzort. A kameraalkalmazás a szokásos funkciók mellett meg kapott egy 1x feliratú ikont: ha megnyomod, a rendszer fürge átmenettel a kétszeres zoomot jelentő, telés rendszerre vált. Folyamatos ujjhúzással, finom tempóban is lehet nagyítani, a kétszeres optikai mellett ötszörös digitális zoommal. Közelre és nagy tér befogására tehát ott a nagylátószögű kamera, távolra meg a telés optika, pofonegyszerű, nem igaz? Hát nem, ugyanis nem minden kamera született egyenlőnek.

Ilyen a két lencse és a négy LED közelről [+]

Remek hír, hogy a nagylátószögű lencse immáron f/1,8-as rekeszértékű, így jóval több fényt fog be a tavalyi, f/2,2-esnél. Kevésbé örvendetes, hogy a telés objektív jóval kevesebb fényt juttat a parányi szenzorára, ami több zajjal és komolyabb minőségveszteséggel jár, azaz kevésbé részletes képeket készít. Mégis nagyon hasznos, hogy egy távolabbi dologból több látszik a telés optika segítségével, és ez videózáskor is jól jön. Alakot és arcot is előnyösebb kicsit hátrébb lépve fotózni, elkerülve a nagyobb látószögű lencsék perspektivikus torzítását. A gyakorlatban az Apple megoldása tehát jóval praktikusabb, mint az LG-é, amelynek a halszemoptikáját speciel alig használtam, a 7 Plus telés lencséjét viszont elég gyakran. Már amikor a telefon engedte.

Az iOS 10-es kameraszoftver keresője az 1x / 10x zoomoló ikonnal [+]

A gyakorlatban ugyanis van, amikor a 7 Plus egyszerűen ignorálja ezt a kamerát, még ha a 2x zoom be is van állítva. Makrót a nagylátószögű lencsével 7 centimétertől lehet lőni, a teléssel viszont csak 22-ről, úgyhogy, ha ennél közelebb lépünk, a rendszer az elsődleges kamerára és digitális zoomra vált. Nyilván nem a makró a telés lencse főfunkciója, viszont annyival kevesebb foton jut az apró szenzorára, hogy a rendszer sötétedés után is inkább a nagylátószögű kamerát használja, digitális zoommal. Besegít ugyanis az optikai képstabilizátor és a jobb fényerejű lencse, az iPhone pedig dönt: jobb az alapkamera digitálisan nagyított képe, mint a gyengébb telés fényképező bemozdult eredménye. Így viszont az iPhone 7 Plusnak tulajdonképpen csak „másfél” kamerája van a hátlapon: a teléset vagy használja a kissé félrevezető optikai zoomolás során, vagy nem. Az Apple mindenesetre nem kívánja a fenti magyarázattal untatni a népet: fogadd el, hogy a rendszer mindig az éppen ideális kamerát választja, és légy boldog az eredménnyel. A szoftver is maradt hülyebiztos: az egyik oldalon a lassított felvétel, a videokamera, a time-lapse, a négyzetes vágás és a panoráma érhető el, a másikon a vaku, a HDR, az élő fotó, az önkioldó és az effektek beállításai. Kézi állítgatásra nincs lehetőség (bár érintőfókusz után az expozíció korrigálható), az eredmények pedig az automatikát igazolják: szinte mindig remek kép születik. Az alábbi tesztképek fájlnevében a tele utótag jelzi, amennyiben a teleobjektíves optikával készült valamelyik fotó, és digizoom, ha a szoftver inkább az elsődleges lencse és a digitális zoomolás mellett döntött.

Nappal, a nagylátószögű felvételek esetében jó a vonalélesség, drasztikus zajmentesítés és szoftveres élesítés nélkül, bár mindkettőnek vannak nyomai, főleg a növényzet környékén. A fehéregyensúly megbízható (bár néha sárgás), a dinamika remek és a HDR is besegít (bár hajlamos fél fényértékkel túlexponálni). Lehet, hogy abszolút részletgazdagságban egy Nexus 6P előrébb van, de az, hogy az iPhone villámgyorsan, kevés hibával és minőségi lencserajzolattal teljesít, komoly erény. A telés felvételeknél azért már jelentősebb az utófeldolgozás nyoma, finom, hálószerű effekt is megfigyelhető az égbolton, és az Apple komolyabb JPG tömörítést használ az ideálisnál – lehetnének méretesebbek a fájlok és részletesebbek az eredmények. A makrók jó minőséggel és a tavalyi iPhone-nál közelebbről készíthetők, nyilván a nagylátószögű optikára hagyatkozva. Ilyenkor már nem árt kézzel odabökni a preferált élesítési pontra, bár a PDAF-autofókusz gyors és pontos.

Este jócskán előrelépett az iPhone az f/1,8-as optikára váltva. Gyakran 1/4 másodperces záridővel, alacsony érzékenységgel és atombiztos stabilizálással készülnek a nagylátószögű fotók, jó részletgazdagsággal, megbízható (bár néha sárgás) színekkel és nagy dinamikával. A fókusz ilyenkor is megbízható marad, csak kicsit belassul. Egy pontnál sötétebb környezetben viszont a szoftver egyszerűen ignorálja a telés kamerát, lásd a magyarázatot feljebb. Ezen segíthet a négyelemes, kéttónusú True Tone vaku bevetése, bár én ettől azt vártam, hogy témától függően a 7 Plus tud gyengébben és erősebben is villantani, ehelyett sok megvakuzott tárgy kiég. Videofelvétel legfeljebb 4K-ban rögzíthető 30 fpssel, remek optikai stabilizálással, tűéles és színhű képpel, lásd az alábbi részletet. Rendben van a hangminőség is, viszont ott tartunk 2016-ban, hogy van két hátlapi kamera, van 1080p/120 képkockás és 720/240 fps-es lassított felvétel (katt ide), van 1080p / 60 képkockás normál rögzítés (lásd eme példát) és finom, precíz zoomolás, észrevétlen váltással a lencsék között. Sztereó hangrögzítés viszont nincs, hiába a két mikrofon – vajon ez is 2017-es fícsör lesz? Az előlapi FaceTime HD kamera ezúttal 7 megapixeles, ilyen képet lő. Ha szükséges, vaku gyanánt a kijelzőt is felvillantja Retina Flash fantázianéven, igen erős fénnyel, természetes bőrtónusokkal. A Fotók immáron helyszín, téma és érdeklődés szerint is csoportosítja a kameratartalmakat (emlékek), azok között több ezer címszó szerint szűr, és a HTC Zoehoz hasonlóan rövid emlékfilmeket is rittyent, választható hangulattal, zenével, feliratokkal és hosszal. Nekem kétnapi kattintgatásból ezt dobta össze.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!