Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz attila9988 #416 üzenetére

    Ismétlés a tudás anyja. De nem a közösségi fórumokon, szóval én kiszálltam.

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz attila9988 #407 üzenetére

    Pont annyi az értelme, mint összehasonlítani a baltát a fűrésszel...
    "Mindkettő darabolásra van, akkor most melyik a jobb, a balta, vagy a fűrész?" Lépj már túl ezen. Bizonyos feladatkörökre a balta, másokra pedig a fűrész. Ugyanakkor egy bronzbaltáról kijelentheted, hogy rosszabb, mint egy acélbalta. De egy acélbalta nem lesz rosszabb egy acélból gyártott fűrésznél.

    Tehát a kategóriák közti vita nem ez jobb, az jobb vita, hanem annak a kiderítésére szolgáló eszmecsere, hogy pontosan mire érdemes ezt, és mire érdemes azt használni.

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz attila9988 #398 üzenetére

    Egy galaxy se utasokat szállít, bár néha megesik. De amit írtál, abból is látszik, hogy kategóriákról, ill. kategóriák meglétéről, és nem meglétéről lehet már csak érdemben vitatkozni. Te tagadod, hogy léteznének azok a kategóriák, amiket az előbb leírtam, ha pedig elismered őket, akkor magáról a kategóriáról kell bebizonyítanod, hogy értelmetlen, ill. rosszabb, mint egy másik kategóriájú os.
    A felcserélhetőségre pedig nem lehet támaszkodni akkor, amikor arról van szó, hogy léteznek-e bizonyos kategóriák vagy sem, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a meglévő kategóriáinkba tartozó elemek is részben felcserélhetőek. Lehet teherszállítóval embereket szállítani, de ettől még senki nem vitatja az utasszállító, és a teherszállító kategóriákat. Sok más szempontból persze nem lehetségesek ilyen felcserélések. Vadászgépeken nem lehet kávét főzni pl. De mivel tudjuk, hogy alkalmanként felcserélhetőek, ezért x mennyiségű ilyen "felcserélhetőségi helyzet" nem mond semmit a kérdésben, mert a kategóriák elválása egy ennél bonyolultabb kérdés.
    Nevetséges az az állítás, hogy ha intuitíve két kategóriára osztott tárgyhalmaz között találunk y mennyiségű felcserélhetőségi szituációt, akkor valójában nem beszélhetünk két külön kategóriáról. Márpedig ezt állítottad. De gondolj csak bele, bármikor létrehozhatsz kategóriákat akár csak egyetlen tulajdonság mentén is (páros-páratlan), és találhatsz hozzájuk akármennyi felcserélhetőségi helyzetet ez magukat a kategóriákat nem fogja érinteni.
    Tehát, ha akár egyetlen egy tulajdonság mentén szétválasztom az os-eket, akkor mindegy, hogy hány másik tulajdonság alapján nem lehet őket szétválasztani. Márpedig a valós helyzet ennél is egyértelműbb, több, nagyon jelentős szempont alapján választhatjuk szét az os-eket, olyan szempontok alapján, melyik más funkciójúvá teszik őket. Mivel pedig az eszközeinket funkciók szerint szoktuk csoportosítani, ezért túl azon, hogy elméletileg meg lehet tenni az os-ek csoportosítását, praktikus okok, és a hagyomány miatt meg is kell ezt tenni.

    Nem értem, hogy milyen érveid vannak amellett, hogy ne csavarhúzót, fűrészt... mondjunk, hanem csak egyszerűen szerszámot. Mert ugyanezt teszed, csak nem a szerszámos láda tartalmára vonatkozóan, hanem az os kínálatra nézve.

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz attila9988 #395 üzenetére

    Nem, Te egy kategóriahibát vétesz. Az Xp os, ami beletartozik az windows típusú os-ek halmazába. Az Ubuntu 8.4 egy os, ami a Linux típusú os-ek csoportjába tartozik. Ha az XP-t összehasonlítod az Ubuntu 8.4-el, akkor valójában csak csupa olyan állításokat tehetsz, amiben az "Xp" szó helyére beírható a "windows típusú os", és ugyanígy ubuntu-ra/Linux-ra. Ez még önmagában nem baj, a baj akkor kezdődik, ha, amikor elfeledkezel arról, hogy ezek a szavak felcserélhetőek. Lehet azt mondani, hogy az F-16-os jobban emelkedik, mint egy Galaxy. Ebben a mondatban át lehet írni az F-16-ost vadászrepülőre, a galaxy-t pedig teherszállítóra. Ebből megkapjuk az "egy vadászrepülő jobban emelkedik, mint egy teherszállító" mondatot. Az első esetben hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy egy F-16-os jobb repülőgép, mint egy galaxy, ám ha megtesszük a behelyettesítést, már megszűnik ez a késztetés. Senki nem mondja ki tiszta meggyőződéssel, hogy egy vadászgép jobb repülőgép, mint egy teherszállító. (annka ellenére sem, hogy az emelkedőképesség egy általánosan elfogadott pozitív tulajdonság minden repülőre nézve)

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz moonman #385 üzenetére

    Onnantól fogva, hogy nincs irányítás, akármennyi részre szétszakadhat a kezdetben egységes közösség, nincs is ezzel semmi baj, sőt kifejezetten jó is, minden szempontból. Azt elképzelhetetlennek tartom, hogy olyan komoly, és annyira sok kritikus kérdés alakuljon ki, ami miatt szétforgácsolódik a közösség, és végül az egész működésképtelenné válik. Ha pedig ilyen veszély nincs, akkor az egymástól nagyon eltérő irányokba való szabad kísérletezéssel nincs is semmi baj. Ez egyedül akkor lenne gond, ha emiatt eltűnne a minimálisan szükséges erőforrás az egyes próbálkozások alól, vagy ha az egyik irány tényleg vitathatatlanul jobb eredményeket hozna, de ezt nem ismernék fel, és ezért nem csoportosulna mögé olyan mértékű erőforrás, amit megérdemelne.

  • DrGonzo22

    őstag

    válasz moonman #354 üzenetére

    Elolvastam ezt az írást, és nagyon jól megvilágítja, hogy miért pártoltam el én is a Linux-tól viszonylag rövid időn belül. Mert nem felhasználóbarát az a rendszer, ahogy meg lehet tanulni a használatát.
    Kb. olyan, mint ha egy elhízott, évek óta semmit nem sportoló embernek azt mondanám, hogy ezentúl rendszeresen jöjjön el velem futni, minden baja meg fog oldódni 1 év múlva. Majd, amikor megérkezünk a futópályához én szépen nekikezdenék a napi a 15km-es távomnak a megszokott tempómban, neki pedig csak szóban adnám az instrukciókat, de csak akkor, ha rákérdez valamire (hogy rá tudjunk kérdezni valamire, már eleve feltételez némi tudást az adott témakörben), ill. arra buzdítanám, hogy tájékozódjon az ő szintjének megfelelő edzésekről a pálya melletti könyvtárban, stb. Tehát érdemleges segítséget nem nyújtanék neki. Így pedig az illető elveszítené a motivációját, és felhagyna az egésszel, ill. ha nem hagyna fel, abban nekem semmi szerepem nem lenne, csak magának köszönhetné minden előrelépését a futás terén. Meg persze azoknak a könyvekben rögzített ismeretanyagnak, melyeket átolvasott. Ezen az se változtatna, ha az egyik ilyen, kezdőknek szóló könyvnek történetesen én lennék a szerzője.

    Van itt még egy félreértés ebben a cikkben. Nem arról van szó, hogy az os/sport működése milyen, hanem hogy annak az elsajátítása milyen. Tegyük fel, hogy a futás a Linux, és az úszás a Windows. Ha valaki lemegy az uszodába, akkor ott rögtön kapcsolatba kerül egy edzővel, aki felméri a kondícióját, stb. összeállít neki egy programot, megmutatja, mit kell tennie majd a medencében, stb. De ezektől az edzőktől sosem lehet megszabadulni, tusolni kell, sok idő elmegy öltözködéssel, a vízben betegségeket lehet összeszedni:), és azt, hogy aznap mit edzel az edződ dönti el. Egyik nap elege lesz ebből a rendszerből X-nek, és úgy dönt más sportot választ, hogy megőrizze a kondícióját, és lejön velünk futni. Mi nem csinálunk semmit, csak futunk, ha kérdez válaszolunk, vagy átirányítjuk a nagy futókönyvtárunkba, ahol mi összefoglaltuk a futás csínját-bínját. Ő (tegyük fel, hogy nagyon hülye emberről van szó) folyamatosan úszómozdulatokkal akar futni, szidja az egész sportot, hogy baromság, lehetetlen elsajátítani, miközben látja, hogy egyesek milyen jól tudják edzésre használni ezt a technikát, és mennyi előnye van az úszással szemben (kevesebb időt kell ráfordítani, nincs fertőző víz, nem szabják meg az edzők, hogy aznap mit kell csinálni- avagy mindenki a maga edzője, stb.). Végül erőt vesz magán, hónapokig bújja a mi csodás könyvtárunkat, gyakorolja az ott leírtakat, stb. és teljes értékű futó lesz. Közben egyes futók látva ennek az embernek a szenvedését kitalálnak olyan futás-féleségeket, melyek művelhetők néhány alapvető úszás technika segítségével is. Azonban ez egy igen bekorlátozott sportot eredményez, amivel mindenki elégedetlen, ugyanakkor ennek a művelése nem visz közelebb a futás tényleges elsajátításához, de sokkal kevésbé tartja karban a szervezetet, mint a körülményes, és veszélyes úszás, tehát totál csőd.

    Azt hiszem most valahol itt tart a dolog. A Linux elsajátítása nem magától értetődő, amire egyes (Linux-ot író) emberek úgy reagálnak, hogy ráapplikálnak egy olyan felületet, aminek a kezelése már könnyebben elsajátítható, de erről a felületről csak részlegesen irányítható az egész. Tehát a cikkben nyilatkozó ember nem vette figyelembe azt a kritikát, ami csak annyit mond, hogy az elsajátítás módját kell könnyebbé tenni, nem pedig a rendszer működését átalakítani, vagy egy alternatív, intuitíven elsajátítható, de az eredeti céloknak nem megfelelő, és mindig kisebb tartalommal bíró kezelőfelületet melléültetni. Nagyon kevés az annyira motivált ember, aki kitart egy olyan dolog elsajátítása mellett, amit körülményes megtanulni, legyen szó bármiről is. Persze a cikk írója leszögezte, hogy nem is volt soha, és most se céljuk a felhasználói kör bővítése. De emellett az is tény, hogy vannak próbálkozások a Linux "könnyebbé tételére", tehát vannak olyan emberek, akik erre fordítják a szabadidejük egy részét.

    Én csak annyit állítok, hogy meg kell különböztetni az elsajátítást, és a használatot, és ezeket külön kritikáknak kell alávetni. A másik állításom, hogy a Linux-ot érő kritika egy része biztosan nem a működésre/használatra vonatkozik, hanem az elsajátításra. Harmadrészt mélyen egyetértek a cikk írójával, hogy erre nem az a megoldás, hogy belenyúlunk a működtetés, használat szintjébe, vagy neadjisten a működés szintjébe (nem fejtem ki miért, a cikkben világosan le van írva). Ugyanakkor fenntartom, hogy bizonyosan létezik olyan megoldás, ami megkönnyíti, sőt pofonegyszerűvé teszi a Linux elsajátítását, anélkül, hogy megmásítaná a használatát (mert egy GUI ezt teszi, másképp kell használni, mint a terminált, ráadásul semmiben nem segít a terminállal való irányítás elsajátításában, tehát semmit nem lehet tanulni éveken át tartó GUI-ból való Linuxozásból sem). Megoldás lehet kifejezetten tanító Linux-ok írása, melyekben beépített tudástár, tanfolyam van, ahol a rendszer ki akarja találni, mit akarunk csinálni, és kis ablakokban feldobja az ahhoz való megvalósítási utakat, stb. Hangsúlyozom, ezek ugyan működőképes os-ek lennének, de kifejezetten tanulási célra létrehozva, és nem mindennapi használatra, tehát lassúak, körülményesek, de könnyebben elsajátíthatóak lennének, hiszen pont ez lenne az elsődleges feladatuk.

    Végül pedig elhatárolódnék az operációs rendszerek körüli "melyik a jobb" (ma annyira divatos) vitájától. Mindenki válassza az igényeinek megfelelő rendszert. Bár ez annyira nem is könnyű feladat, mert az utóbbi időben úgy látszik maguk a felhasználók se tudják eldönteni mit is várnak egy operációs rendszertől, ill. maga az os fogalma kezd alfajokra szétesni. Végül olyan szakadékszerű különbségek lesznek os, és os között, hogy értelmetlen lesz az összevetésük, mint ahogy egy játékprogramot sem lehet összehasonlítani egy zenelejátszóval. Ez persze nem jelenti azt, hogy képtelenség lesz értékítéleteket hozni az os-ekről, hiszen most is meg lehet határozni, hogy a maga célját valami jól látja-e el, vagy sem.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés