Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #165 üzenetére

    Én nem a levegőbe beszéltem, meg nem a saját álmaimat írtam le, hanem zanzásítottam az iso 27001-es szabvány eszmerendszerét.
    tehát nem egy ideális világban kellene így csinálni, hanem itt is.

  • bambano

    titán

    válasz llax #161 üzenetére

    ezen lehetne hosszasabban filozofálni...
    ha a tré kijárja, hogy ne legyen közüzem és csak egészen enyhe büntetést kapjon, azt pr szempontból teljesen megértem. viszont abból a szempontból, hogy a tré ne noszogassa a hatóságokat az ellenük történő vizsgálatra, szerintem nem sok értelme van.

    a GDPR 3.5 éve hatályos, amikor ez az eset történt, már bőven hatályos volt. tehát nekik kötelességük bejelenteni, hogy informatikai incidens történt náluk a hatóság felé. a hatóság egyébként nem hülye, azt leszámítva, hogy parkolni nem tudnak, vagy a kötelező bejelentésből, vagy a nagy médiahype-ból értesülni fog arról, hogy incidens történt. tehát a célkereszt akkor is rákerül a trére, ha ezerrel kapálóznak ellene.

    azt nem tudom elképzelni, hogy ne csináljanak legalább egy alapszintű vizsgálatot ennek során, mivel a tré, mint inkumbens, gyakorlatilag az egész ország távközléséért felel, ők nem jóskapista zugbt csajágaröcsögéről.

  • bambano

    titán

    válasz Áfogat #160 üzenetére

    "Egyébként mi nem ment frankón?": láthatod, olyan ítélet született, ami nem tetszik :) most vagy megalapozott ítélet született és hiányos tájékoztatás jött le a sajtóban, vagy megalapozatlan ítéletről korrekten tájékoztattak. mindkettő előfordulhat.

    "Valahogy jobbnak érzem azt az ítélkezési gyakorlatot, ami a konkrét esetből von le tanulságot, és nem általánosításokon alapul.": nem ítélheted el az ítélkezési gyakorlatomat, mert olyanom nincs. véleményalkotási gyakorlatom van. ha fellengzősen akarnék fogalmazni: ez a civil kontroll a bíróságok fölött, hogy elmondhatod az ellenkező véleményed is, és szerencsés esetben, ha igazad van, a következő ítélet más lesz.

    "Én szeretnék hinni abban, hogy nem egy ország "krémje" tévedett/vették meg kilóra/alkalmatlan a feladatára.": én már régen nem hiszek benne, hogy amikor jogászok informatikáról döntenek (mindegy, hogy bíró, hatósági jogász, jogszabály alkotó), akkor értik is, hogy miről döntenek. a gdpr-on is látszik, hogy lobbiérdekek is vannak benne.

    "Mi lenne az elrettentő?": jó kérdés. az, hogy a büntetése kevesebb, mint az a pénz, amit havi bérnek kért, szerintem nem elrettentő. az, hogy a büntetése alig üti meg egy középszintű biztonsági tanácsadó egyheti költségét, az nem elrettentő. kellett volna közüzem elleni, és a bíró döntse el, hogy két év, nyolc év, vagy a kettő között arányosan valami.

    persze hozzátehetjük (akik ismernek, tudják), hogy én nagyon nem az átlagember szemszögéből néztem ezt a történetet. én szolgáltatói szemszögből nézem, én lehetek a következő sértett alapon.

  • bambano

    titán

    válasz Áfogat #158 üzenetére

    kösz, segítség nélkül is elvagyok.

    1. ha minden tök frankón ment volna, akkor is lehetne az a véleményem, hogy helytelen az ítélet.
    2. ha más esetekben konkrétabb bizonyítékok alapján szereztem tapasztalatot a trével, és az tré volt, akkor azt fogom extrapolálni.
    3. lehet, hogy nem tudjuk meg, hogy mi hangzott el a tárgyalóteremben, mi a híradásokban elhangzottak alapján ítélkezünk. Ami pedig itt megjelent az esettel kapcsolatban, az 2-8 év, és nem is biztos, hogy az eleje.
    4. az is egy kérdés, hogy ez az ítélet tartalmaz-e elegendő elrettentést a későbbi hasonló esetek leendő elkövetői felé. szerintem nem.

    ha nem haragszol, most nem fogom kikeresni, hogy mitől közüzem a közüzem. helyette itt van a legutolsó, a témába vágó törvény:
    "2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről"

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #154 üzenetére

    Az, hogy Snowden bűnös-e, nem kérdés: egyértelműen az.
    A kérdés az, hogy a tettéhez tartozott-e olyan körülmény, aminek van társadalmi haszna is. Ha tartozott, akkor ezeket magasabb cél érdekében hogyan lehet értékelni a bűnhöz képest. Szerintem ki kell szabni a rendes, törvény szerinti büntetést, majd számba kell venni a társadalmi érdekeket és azokkal csökkenteni azt. Konkrétan a Snowden ügyben lehetne felfüggesztett börtönt adni informatikai rendszerektől való eltiltással, mert annak kiborítása, hogy mekkora mocsok az nsa, nagyon fontos össztársadalmi érdek.

    az pedig, hogy tud-e bűncselekményt elkövetni a beosztott, sok mindentől függ. leginkább a belső szabályzatoktól és az azoknak való megfeleléstől. illetve attól, hogy tudatosan csinált-e gikszert. de erről általában nyilatkozni nemigen lehet.

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #153 üzenetére

    szerintem az, hogy miért nem vette figyelembe a bíró, hogy minősített eset, egyszerűbb probléma.
    ez a történet már mindenkinek a körmére égett, szabadulna tőle mindenki. a trének egyébként se túl jó a pr-ja, most bekaptak egy nagy pr problémát, a legutolsó, amit szeretnének, hogy ezt felfújják pr katasztrófának. a bili már kiborult, a tré az adott konkrét esethez további előnyt már nem szerezhetett azzal, ha bekasztlizzák a csávót, mindenki húzna el a fenébe, és annak örülne legjobban, ha a téma lekerülne a napirendről.

    hát kiegyeztek a színfalak mögött. a csávó várhatóan nem fog fellebbezni súlyosbításért, nem történik erkölcstelenség. A helytelen ítéletnél más a megítélése, ha a bűnös enyhébbet kap, mint ha súlyosabbat. főleg, hogy a köznép szerint nem bűnös.

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #153 üzenetére

    a tré azért ahhoz eléggé jól van összerakva, hogyha valamiért felelős a vezérigazgató, akkor ott meg legyen oldva a mezei melós felelőssége is. ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy más a felelősségük: a vezérnek az a felelőssége, hogy legyen pénz meg támogatás (itt nem külsős cégre gondolok, hanem a vállalati támogatás azt is jelenti, hogyha az it kigondol valamit, egy eljárást, egy szabályzatot, akkor azt a vezér kiadja utasításba), a középvezetőnek az, hogy legyen szabályozás, a beosztottnak meg az, hogy végrehajtsa. a dokumentumok rendszere zárt rendszert kell alkosson, erre megvannak a különböző szabványok és kváziszabványok. hogy a cég helyesen járt-e el adatvédelem terén, azt nem túl bonyolultan auditálni lehet. ilyenkor végignézik az adatvédelemmel kapcsolatos papírokat és meg lehet állapítani, hogy ki/kik hibázott/hibáztak. aki hibázott, azon leverik.

    a vállalati utasítás meg a törvényi szabályozás szinte biztosan nem ellentétes, mert a törvény nem olyan mélységben és nem azokról a témákról szól, amiről a vállalati utasítás. a törvény nem mond olyat, amit egy melós meg tud szegni úgy, hogy a vállalati utasításnak közben megfelel. A gdpr például azt mondja, hogy a tudomány aktuális állása szerinti dolgokat meg kell tenned, ha a cégre azok alkalmazhatóak és költségarányosak. De hogy ez konkrétan adott cégre vonatkoztatva mit jelent, az nincs benne a gdpr-ban, nem is lehet, mert európa összes mikro-közép-nagy vállalatát nem lehet egy rendeletben lefedni.

    A törvény olyan, hogy előírja, hogy messziről nézve mit kell csinálni. a különböző szintű vezetők meg előírják, hogy azt az elvi célt adott részlegen konkrétan hogyan kell megvalósítani és elérni. Például a törvény előírja, hogy védeni kell a cuccot. A vezérigazgatóra ebből az vonatkozik, hogy legyen ember, aki foglalkozik a kérdéssel, és adjon neki pénzt meg hatáskört. Az ember kitalálja, hogy akkor élőerős vagyonvédelem lesz, magyarul biztonsági őrség, x.y paraméterekkel. A biztonsági őrséget kezelő részleg vezetője pedig meghatározza a bejárási útvonalakat, az ellenőrzési pontokat, a váltásokat, stb. stb. tehát mindenkinek megvan a feladata a saját szintjén.

    Azt tudod ellenőrizni, hogy mindenki megtett-e mindent a saját szintjén, a rá vonatkozó előírásoknak. a gdpr-ban nincs benne, hogy az őrségnek a ház északkeleti sarkáig el kell menni gyalog, az a legalsó szintű dokumentumban van benne. tehát nem lehet ütközés, mert nem ugyanaz a téma, így megsérteni sem lehet az egyiket úgy, hogy a másikat betartod.

    Az informatikusnak (fenti példában az őrnek) nem kell feltétlenül ismernie az egész gdpr-t. kellenek szakemberek, akik a gdpr elvárásait összevetve a konkrét céggel, levezetik, hogy mit kell tudnia az informatikusnak. ez egy tré méretű cégnél úgy néz ki, hogy minden rendszer rendszergazdája kap egy könyv méretű dokumentumot (tehát nem 2-3 oldalt, hanem százasával), amiben minél több helyzetre le van írva a megoldás. és a megoldás sem olyan, hogy ha ezt a feliratot látod, elszállt a szerver, oldd meg, hogy a szerver működjön, hanem pontosan le van írva, hogy karakterhűen mit kell begépelni a konzolon és milyen választ kaphatsz, nagyjából egy okosabb majom szintjén. Semmilyen találgatásra vagy egyéni kreativitásra sem szükség nincs, sem lehetőség. Azt beírod, amit a kézikönyv mond. pont. ha pont azt beírtad, nincs tovább felelősséged.

    Nyilván minél kisebb a cég (vagyis inkább minél kisebb kárt okoz egy információbiztonsági incidens), annál rövidebbek ezek a dokumentumok. de az eszme mögöttük ugyanaz.

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #150 üzenetére

    " Amit mondasz mind megtehették volna. Amiért nem jártak el körültekintőbben felelősségre vonhatók? Hát nem hiszem."

    gdpr 25. cikk. 1. bek: "Az adatkezelő a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével mind az adatkezelés módjának meghatározásakor, mind pedig az
    adatkezelés során olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket – például álnevesítést – hajt végre, amelyek célja
    egyrészt az adatvédelmi elvek, például az adattakarékosság hatékony megvalósítása, másrészt az e rendeletben foglalt
    követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés
    folyamatába."

  • bambano

    titán

    válasz Samott #148 üzenetére

    és ha arról a rendszerről tovább lehetett lépni a telekom teljes belső hálózatába, akkor az már minősíti az esetet, tehát minimum két év sitt. nem értem, ezt miért nem vette a bíró figyelembe.

  • bambano

    titán

    válasz arty #134 üzenetére

    "a torvenyt kreten laikusok irtak, remelem ebben egyetertunk.": természetesen nem, az infótörvény és a belőle levezetett btk paragrafusok egyáltalán nem rosszak. lehetnének jobbak is, de nagyon messze vannak pozitív irányban a kreténektől. ugyanez egy-két bíróról nem feltétlenül állítható...

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #121 üzenetére

    a plecsnit rendszeresen meg kell újítani, nem extra költség. a plecsni milyenségét nem kell találgatni, a telekom esetén van rá publikus törvény.

    a darkwebet LEHETETLEN átnézni olyan szempontból, ahogy én írtam, tehát önmagában nem költség, mert hozzá se kell kezdeni. a kockázat növekedése az extra költség.

    a bírósági eljárás költségeit rá szokták tolni a vesztes félre. az nem plusz költség.

  • bambano

    titán

    válasz arty #115 üzenetére

    tökmindegy, hányszor írsz le valamit, ha az ellenkezik a törvénnyel.

    másrészt meg honnan tudod, hogy nem okozott semmiféle kárt? végignézted a darkweb összes tranzakcióját, hogy a csóka nem adott el biztonsági információkat crackereknek? biztosan tudod, hogy a tré rendszereinek kockázata nem emelkedett amiatt, hogy a figura önfejűsködött? a kockázat emelkedése mindig költséget okoz. tehát kárt is okozhatott.

    szóval javaslom, hogy 501-edjére ne írd le, mert tévedés.

  • bambano

    titán

    válasz borg25 #105 üzenetére

    "meg fizessem ki a víz árát, amit elvezettem a Dunába?": ha nem a duna hídról pisiltél bele nagyközönség előtt, akkor nem kell :P

  • bambano

    titán

    válasz azbest #94 üzenetére

    "A moralizálást meg hagyjuk, mert ez az ügy csak azt mutatta meg, hogy mennyire inkompetens emberek őrzik az adatainkat.": attól, hogy ők inkompetensek, a topictársaknak meg nekem még lehet véleménye...

  • bambano

    titán

    válasz Áfogat #87 üzenetére

    nem hiszem, hogy a t-nél bármiféle érdek szerepet játszott.
    a gyerek betört, nyilvánosságra került a dolog, majd betört még sok másik alkalommal is. Nem közismert, de a GDPR vonatkozik az esetre, és az például bejelentési kötelezettséget ír elő. Előfordulhat, hogyha nem lennék lusta előkeresni a többi jogszabályt, például a 2013. évi L. törvényt, akkor abból is kiderülne, hogy a trének bejelentési kötelezettsége volt.

    azt a kockázatot, hogy egy, a sajtóban nyilvánossá vált esetet ne jelentsenek be hivatalosan a hatóságok felé, én biztosan nem vállaltam volna fel, a tré sem tette meg.

    tehát én nem mondanám, hogy a tré érdekek miatt jelentette fel és perelte be a gyereket, nekem erről az a véleményem, hogy a körülmények alakulása egy kényszerpályára tolta a tré-t, és azon mozgott önálló döntési lehetőségek nélkül.

    A témában nincs közérdek. Közüzem van.

    azt a marhaságot meg hagyjuk már végre, ami rendszeresen előjön mindenféle topicokban és témákban, hogy az egyik bűncselekményt a másik hibájával akarjuk mosdatni. az, hogy a tré mit tett vagy nem tett, semmilyen módon sem befolyásolja annak megítélését, hogy a gyerek tette mit érdemel.

    az is marhaság, hogy a tré nem tett semmit a hibák javítására. egy akkora rendszerben, mint amekkora a tré-é lehet, már annak a megállapítása is több hét lehet, hogy kiktől kell megkérdezni, hogy egy változás mivel járhat. ez nem menti a trét, nem akarja azt mondani, hogy a tré nem felelős a történetért, ez objektív tény. hiába akarod egy óra alatt befoltozni a hibát, ha fizikailag lehetetlen.

    a magam részéről továbbra is azt látom a történet középpontjának, hogy a tré megkérte a gyereket, hogy húzzon el, a gyerek meg dafke nem húzott el. ezt a csökönyösséget kell(ett volna) megbüntetni minimum egy felfüggesztett börtönnel. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy "jogosultságát meghaladó mértékben" belép. A tré a találkozáskor a tudtára adta, hogy semmire nem kapott jogosultságot/felhatalmazást, tehát ettől kezdve minden, amit tett, explicit törvénytelen.

    tudod, ez olyan, hogy ha a gyerekem megy a konnektor felé, akkor rászólok. ha megint megy, akkor megint rászólok, harmadjára meg ráütök a kiskezére akkor is, ha ettől a liberók falra másznak :P ugyanezt hiányolom az ítéletből.

    az egy teljesen másik történet, hogy se a tré jogászai, se a kirendelt szakértők, meg nagyjából senki nincs a hivatása csúcsán a kérdésben. de ez nem menti a tettet, annak megítélését. Nekem volt már több ügyem a trével, adatvédelmi is, hogy finoman fogalmazzak, nem a megelégedésemre zárult a történet.

  • bambano

    titán

    válasz cog777 #78 üzenetére

    szerintem nem egyforma a termék, úgy általában, meg az informatikai szolgáltatás. a btk nevesíti az információs rendszerbe történő illegális belépést és a crackelést. tehát az bűncselekmény, nem úgy, mint más termék visszafejtése.

  • bambano

    titán

    válasz GeorgeV #66 üzenetére

    "A Telekom a lehető legrosszabbat tette": az esetleg felmerült benned, hogy a telekom azt tette, amire jogszabály és/vagy a belső szabályzatai kötelezik?

  • bambano

    titán

    válasz arty #40 üzenetére

    még mindig nem értik sokan, pedig 500x elmagyaráztam már.
    az, hogy leültek tárgyalni és a tré megkérte, hogy fejezze be, ennek ellenére nem fejezte be, igenis megalapozza, hogy hűsöljön. a bíró meg hülye volt, mert azt figyelembe vette, hogy amelyik gépre betört, az nem közérdekű üzem (már ha egyáltalán van a trénél olyan gép, ami nem az), de azt nem vette figyelembe, hogy azon a rendszeren olyan infókat is összegyűjtött, amivel más, közérdekű üzem témakörébe tartozó rendszereket is megboríthatott volna, vagyis nem 600 ezer forint büntetés, hanem kettőtől nyolc évig.

  • bambano

    titán

    válasz janeszgol #31 üzenetére

    lássuk időben a folyamatot!
    először felfedezte a hibát, szólt, leültek tárgyalni. ezen a ponton még nem bűnöző. megtette az ajánlatát, elutasították. utána dafke betört még vagy 60x. ekkor lett bűnöző.

    tehát azon a ponton, amikor munkáról tárgyaltak, még nem volt alapos gyanú, hogy hiba lenne alkalmazni. utána vált olyanná a helyzet, hogy nagy vasgolyó, csíkosruha, rács.

    mindenki jobban járt volna, ha alkalmazzák. példa kedvéért hasraütés számokkal: kért a gyerek 8 kilót. tré ajánlott volna 6-ot. havi két kiló nézeteltérés. azóta járnak pereskedni, a tré ügyvédeinek pluszmunka, a pr-osok vért izzadnak, mert ez valahol egy pr katasztrófa is, stb. stb. egy tré méretű cégnél havi két kiló qvára nem érte meg ezeket a hátrányokat. és akkor még nem beszéltünk arról, hogy lehet, hogy a gyerek ténylegesen hajtott volna annyi hasznot, hogy megéri.

    a szakma azóta is azon röhög, hogy a tréhez még egy hóember is képes betörni. nyáron. 40 fokban.

  • bambano

    titán

    válasz hemaka #29 üzenetére

    nyugodtan alkalmazhatták volna, semmi gond nem lett volna belőle. ráadásul többet bukott a tré pr-on meg hírnévben, mint amennyire sokallták a fizetési igényét.

  • bambano

    titán

    a bíró megint nem értett ahhoz, amiről ítélkezik... a "szakértő" se.
    szerintem minimum felfüggesztett, de akár letöltendő börtön se lett volna túlzás.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés