Új hozzászólás Aktív témák

• #10 Adi senior tag tocsa #9

  Új Válasz 2005-03-01 21:28:36 #10

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Adi

  senior tag

  válasz tocsa #9 üzenetére

  Hogy miért nem jó adatbázishoz a RAID5? Mert ha írni kell, akkor túlságosan sok lemezműveletet igényel. A RAID1-nél ugye ez a helyzet:
  
  - a vezérlő kiírja az adatblokkot az egyik lemezre
  - majd kiírja a másik lemezre is.
  
  Ezzel szemben mi van RAID5-nél?
  
  RAID5 tömböt ugye úgy csinál az ember, hogy a várható terhelés függvényében meghatároz egy blokkméretet és azzal készíti el. A blokkmérettel ''szeleteli föl'' a vezérlő a lemezeket és ezeket egyben kezeli. Van n darab lemezed, akkor egy ilyen sávban lesz n-1 adatblokkod, a maradék egy pedig a paritásblokk, amit XOR művelettel állít elő (ez a paritás van ugye RAID4-nél fix lemezen, RAID5-nél pedig ciklikusan mindig másikon). Na most ha te akarsz írni valamit RAID5-nél, akkor mit csinál a vezérlő?
  
  - beolvassa az adatblokkot, amibe írni akarsz
  - beleírja az adatokat
  - beolvassa az ÖSSZES többi, vele egy sávban levő n-2 adatblokkot
  - kiszámolja a paritást
  - kiírja az adatblokkodat
  - kiírja a paritásblokkot
  
  Minél több lemez van egy RAID5 tömbben, annál több szektort kell a paritásgeneráláshoz beolvasni írásnál, ergo annál lassabb lesz az írás.
  
  A RAID10 és a RAID50 csak a RAID1 és az 5 kombinálása a csíkozással (striping). Csinál az ember 2-3-4-stb. RAID1/RAID5 tömböt és ezeket összefűzi egy RAID0 tömbbe. Értelemszerűen meggyorsítja a dolgokat.
  
  RAID7-ről még nem olvastam.
  
  De van a témában egy régi Prohardver cikk, keress rá, ott részletesen is le van írva mindez.
  

• #7 Adi senior tag

  Új Válasz 2005-03-01 01:18:01 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Adi

  senior tag

  A RAID 5 esetében is megvannak az ECC-adatok, ám ezek nem egy kitüntetett meghajtón, hanem valamennyi lemezen egyenletesen elosztva találhatók meg. Ez jelentősen növeli a sebességet, amikor kis adatblokkokhoz kell hozzáférni, így előszeretettel alkalmazzák például tranzakció- vagy adatbázis-szerverekben.
  
  Na, azért ez nem egészen így van. Adatbáziszervereknél számít ám az írási sebesség is (minimum a naplózásnál), azt meg a RAID5 nem szereti. A RAID5 igazán fileszervernek jó, ha az adatok viszonylag ritkán változnak, inkább csak olvassák őket. Adatbázis alá RAID1, RAID10, esetleg RAID50 illik. De leginkább RAID10 és külön tömbre pakolni az adatbázist, indexeket és a tranzakciónaplót.
  
  A Promise-nak amúgy ezer éve vannak ilyen cuccai, az FSN.hu háttértárát is az adja részben. Még szimpla IDE vinyókkal, nem is SATA. Persze ettől még hot-swap és kifele ez is egyetlen SCSI meghajtónak látszódik.

Új hozzászólás Aktív témák