Aktív témák

• #15 LordX veterán DonLeo #14

  2003-01-02 21:36:04 #15

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  LordX

  veterán

  válasz DonLeo #14 üzenetére

  Szerintem még nem tanultad fizikából :))

• #12 Den veterán DonLeo #8

  2003-01-02 18:38:27 #12

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Den

  veterán

  válasz DonLeo #8 üzenetére

  Az a korrekt meghatározás amit Emvy leírt.
  Mivel írtad hogy nem értesz a dologhoz, lefordítom :)
  
  Szóval egy ideig úgy tudták hogy elekrtomos ''tulajdonságaik'' alapján az anyagokat két csoportra lehet osztani, vezetők és szigetelők.
  
  valamikor asszem 1952-ben elméleti úton rájöttek hogy létezik egy harmadik típus a félvezetők, amik alapvetően szigetelők, de bizonyos körülmények között vezetővé válnak.
  
  Ez úgy lehetséges hogy ezeknek az elemeknek egy külső elektronjuk van, ami alapállapotban stabilan a helyén marad. Ha azonban a kristályrács (mert ezek kristályos szerkezetü anyagok) egyes atomjait kicseréljük olyan atomokra, amik egy plusz vagy egy mínusz elekronnal rendelkeznek, akkor elektromos ''gerjesztés'' hatására a plusz elektron átugrik a melette lévő atomra, de itt nem marad stabilan hanem továbbugrik következőre, és így tovább, ezek a pozitív p típusu félvezetők, vagy a kristályrácsba ékelt elektron lyukba egy mellette lévő atom külső elektronja ugrik, annak a helyére egy másik... ez a negatív n típusú félvezető
  
  Most lehet hogy a p és n típust összekevertem :) de a lényeg hogy ezeknek a típusoknak a ''kombinálásával'' különböző funkciójú áramköri elemeket lehet létrehozni, mint pl a p és n réteget tartalmazó dióda ami csak egy irányba (álltalában) vezeti az áramot vagy a tranzisztor ami kapcsolóként működik, meg még sok mindent.

• #9 emvy félisten DonLeo #8

  2003-01-02 18:12:32 #9

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  emvy

  félisten

  válasz DonLeo #8 üzenetére

  A szilíciumot legtöbbször a földben nagy mennyiségben megtalálható szilícium-dioxidból (SiO2, = homok) nyerik. A félvezetők sávszerkezete megegyezik a szigetelőkével, de a tiltott sávjuk keskenyebb. Azaz 0 K esetén a félvezetők szigetelők. Nagyobb hőmérsékleten a termikus aktiválás hatására az elektronok egy része a vegyértéksávról a vezetősávba kerül, így vezetik az áramot. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál jobban vezet, csökken az ellenállás. Szennyezéssel (bór, arzén, gallium, foszfor, stb.) többletelektronokat vagy elektronhiányokat viszel be a rácsba, ezért vagy könnyen delokalizálható elektronokat, vagy -||- lyukakat kapsz. A két típusú félvezetőt egymás mellé rakva olyan anyagot kapsz, ahol a lyuktöbblet-elektrontöbblet egymás mellett ún. p-n átmenetet képez, diffúzió alakul ki, a lyuktöbblet és az elektronoktöbblet miatt. Feszültséget kapcsolva az anyagra, a pn-átmenet a legnagyobb ellenállású rész (sarkítva természetesen), kondenzátorszerű, így a pn-átmenetre eső feszültség megbontja a diffúzió egyensúlyát, vagy segíti az áramvezetést, vagy gátolja. (nem részletezem). Kis kombinálással létre lehet hozni pnp vagy npn felépítésű anyagokat, ahol a középső, gate-nek nevezett részre feszültséget kapcsolva változtathatod az elem áteresztőképességét. (természetesen a megfelelő polaritású feszültséggel) Tehát ha gate=1, akkor a tranzisztor ereszt, ha 0, akkor zár. Ebből létre lehet hozni a logikai kapukat (ÉS, VAGY, stb.), tehát a chipeket is.
  Ezért olyan lényeges találmány.
  
  (egyébiránt elvileg az elektroncsövekkel is müxik a dolog.) (csak lassabban, és megbízhatatlanabbul.)

• #6 LordX veterán DonLeo #5

  2003-01-02 00:14:39 #6

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  LordX

  veterán

  válasz DonLeo #5 üzenetére

  Az, hogy szilícium, mond valamit neked?

Aktív témák