Keresés

Hirdetés

!! SZERVERLEÁLLÁS, ADATVESZTÉS INFORMÁCIÓK !!
Köszönjük a sok biztatást, támogatást! Utolsó pillanat a féláras hirdetésfeladásra, előfizetésre!

Aktív témák

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz MoonFace #54 üzenetére

    Kedves MoonFace!

    Írod:
    ''Igen, egy 4X AGP eszköz valóban müködhet 2X, vagy 1X módban ha van ilyen üzemmódja is (mondjuk a feszültségértékek nem feltétlenül különböznek), viszont ennek nem értem mi köze lenne ahhoz, hogy a DDR memóriáknak, vagy az EV6 busznak, vagy a P4 FSB-jének van-e SDR üzemmódja?!''
    E példát arra hoztam fel, hogy attól, hogy egy bizonyos eszközt mint DDR átvitelű eszközt ismertünk meg, ez egyáltalán NEM jelenti azt, hogy ne létezne SDR üzemmódja is.
    Hasonló konkrét példaként hoznám az ATi R300-as grafikus processzorát, amely eredendően közönséges DDR RAM-hoz terveztek, de annak hírére, hogy az nVIDIA az NV30-hoz DDR-II-es RAM-ot fog illeszteni, az ATi csakhamar demonstrálta, hogy az R300-hoz is illeszthető a DDR-II-es memória. A dolog érdekessége, hogy bár tényleg illeszthető hozzá a DDR-II (hiszen ezt demonstrálták), az nVIDIA szerint az ATi R300 csupán DDR-I compatibilis üzemmódban kezeli a DDR-II. Ami esetünkben azért érdekes, mert eszerint a DDR-II-nek is van DDR-I kompatibilis üzemmódja.

    A DDR memória SDR üzemmódjához:
    Lehet, hogy a redundancia miatt elveszítjük a memória felét, ha a DDR RAM-ot SDR üzemmódban használjuk, de ez még nem akadályozza meg az ilyen fajta működést.

    Írod:
    ''A Te felfogásoddal pl. a memóriabusz alaplapi adatvezetékeinek második és harmadik centiméteren levö pontja is komunikál egymással, hiszen megy az adat oda-vissza... ''
    Ennyire azért nem lennék szélsőséges. De pl. a CPU-ba épített L2 cache és az alaplapi chipset közötti kétirányú szervezett adatforgalmat tényleg nevezném kommunikációnak.

    Írod:
    ''...hja, és az AGP 1X üzemmódjának adatátviteli képessége pont duplája a PCI-énak (hogy más teljesítménynövelö tulajdonságáról ne is beszéljek), és soha nem volt szempont, hogy a PCI-éhoz hasonlítható legyen...''
    Fiatal lehetsz (:-). Amikor az AGP-t fejlesztette az Intel, még senkinek sem volt olyan grafikus chipje (az Intelnek sem), amely stabilan tudott volna működni 66 MHz-en. A VLB kb. 50 MHz-nél tetőzött, a PCI-nál meg 33 MHz volt a szabvány. Ezért AGP portos grafikus kártyákat nagy hirtelen csak úgy lehetett előhúzni a bűvészkalapból, ha azok csak látszólag mennek 66 MHz-en, mert az adatforgalmat ténylegesen csak a felén végzik (PCI kompatibilis üzemmód). Az Intelnek persze érdekében állt, hogy mindenáron demonstrálja az AGP fölényét a PCI fölött, ezért megalkotta az i740-es grafikus processzort, amely elvben az AGP 2x-et és az AGP texturázást is támogatta, de ennek ellenére igen gyenge konstrukció volt, és az átviteli sebessége még a jobb PCI-os kártyáktól is elmaradt. (Az Intel hamarosan abba is hagyta a különálló grafikus processzorok fejlesztését, és megmaradt az integrált grafikáknál.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz MoonFace #52 üzenetére

    Kedves MoonFace!

    ''DDR memória SDR üzemben'':
    A PC-kben használt SDR és DDR SDRAM-ok között valóban van számos különbség, nemcsak közvetlenül az üzemmódjukból fakadó. Ezért aztán nem is csereszabatosak. De ez mégsem jelenti azt, hogy a DDR SDRAM-nak ne lenne SDR üzemmódja, ahogyan pl. az AGP 4x grafikus kártyának is lehet AGP 2x, vagy 1x üzemmódja (noha ott is mások a feszültségi szintek).

    Írod:
    ''Egyébként pl. a DDR memória minimális burst-lenght értéke épp azért 2 (és nem 1, mint SDR-nél), mert a minimális egy órajel alatt MINDENKÉPPEN két adatot visz át.''
    Csakhogy nem mindegy, hogy milyen 2 adatot. Átviheti 2-szer ugyanazt az adatot is.

    Írod:
    ''a DDR memória gyakorlatilag attól lehet DDR, hogy a chip-en belüli busz-szélesség duplája a külsönek (DDR-II-nél meg négyszerese), így az I/O pufferbe/böl két külsö busszélességnyi adat vándorol órajelenként. ''
    Valóban 2 külső buszszélességnyi adat vándorolhat órajelenként, de mint írtam, azok lehetnek azonosak is, ezért amikor a DDR memória kifelé kommunikál, a fel- és a lefutó éleknél is ugyanazt az adatot mutathatja egy teljes cikluson kereszteül.

    Vélekedsz:
    ''Úgyhogy szerintem ''elvi szinten is beláthatod'', hogy a DDR memória nem tudhatja az SDR üzemmódot, és ugyanezt fenntartom az EV6-ra is. ''
    A logikád mentén nyilván azt is be tudod látni, hogy egy AGP 4x kártya nem működhet AGP 2x üzemmódban, vagy hogy más példával éljek, egy 16 bit-es hangot nem lehet 8 bit-es pontossággal analóg jellé konvertálni (:-)...

    Írod:
    ''Félreértések elkerülése végett: a chipset nem kommunikál a memóriával (eltekintve talán a memória-frissítéstöl)! ''
    Dehogyisnem! Rajta keresztül (a memóriavezérlő által) zajlik a kommunikáció. És különösen fontos ez a funkció, amikor a chipsetnek olyan speciális feladatai is vannak, hogy teszem azt a processzor 64 bit-es interfésze és a Dual-channel (128 bit-es) RAM között cserélje az adatokat, vagy a processzor DDR busza (ha éppen abban az üzemmódban van) és az esetleg az SDR üzemmódú RAM között.

    Vélekedsz:
    ''Éppen ezért nem létezik ''csak a chip-készlet és a memória közötti kommunikáció'', így ennek sebességét sem lehet mérni. ''
    Van adatmozgás mindkét irányban, tehát van kommunikáció. Vezérelni is lehet, a chipset driverein keresztül. Miért ne lehetne akkor mérni? (Persze a chipset gyártójának közreműködése alighanem előnyös.)

    Vélekedsz:
    ''Az a sebesség amiröl Te beszélsz nem a benchmark-programok által mérhetö, hanem az adott memória datasheet-jéböl kiolvasható adat, azt ugyanis a gyártó garantálja, csak olvasni kell tudni...''
    Szó sincs róla. Pontosan abból van itt a vita, hogy én nem hiszem el eleve és feltételek nélkül azokat a dolgokat, amit egy gyártó sejteni enged valamilyen irományaiban.

    Írod:
    ''Így vagy úgy, de megfelelö körülmények között az én ''valós alkalmazásom'' tökéletesen kihozza a 100 vs. 133MHz-es SDRAM közti sávszélesség-különbséget K7/100MHz FSB mellett''
    Mit csinál a te alkalmazásod és mekkora volt a javulás? 30 százalék?!?

    AGP:
    Az 1x AGP-t anno úgy alkották meg, hogy az eredő átviteli sebessége éppen megfeleljen a PCI buszénak, de 66 MHz-en járatva, hogy lehetőség legyen később a gyorsítáásra.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz MoonFace #50 üzenetére

    Kedves MoonFace!

    Írod:
    ''A jó példa az lenne, ha DDR memória esetén tudna vele SDR módban kommunikálni, ilyet viszont nem tud, mert DDR memóriával CSAK 2X módban lehet adatot átvinni. Na valahogy így van ez az EV6 busszal is, ö nem a ''tud lenni DDR'' kategória...''
    Tévedés! A DDR memória ugyanúgy tud SDR üzemmódban kommunikálni, mint ahogy az általam emlegetett alaplapi chipset is, más kérdés, hogy adott esetben ennek mi lenne a haszna. Annak sem lenne akadálya, hogy a DDR SDRAM foglalatokba csupán SDR üzemmódot tudó speciális RAM kerüljön. (Ennek lényegében csak geometriai akadálya van, ugyanis a DDR SDRAM-hoz további csatlakozások bevezetésére is szükség volt.)
    Elvi szinten is beláthatod, hogy egy DDR eszköznek tudnia kell az SDR üzemmódot is, hiszen nem kényszeríthető rá, hogy ténylegesen is adatokat cseréljen mindkét élnél. Ha akarod, akkor csak a felfutó, ha akarod, akkor csak a lefutó élnél viszel át adatot.

    A memória tesztről írod:
    ''másrészt minket pont az érdekel, hogy a CPU ''mennyit lát'' abból a bizonyos sebességböl.''
    Ha a rendszer eredő, valós teljesítménye érdekel, akkor igen. De ha csak a memória alrendszer sebessége érdekel (nem a CPU L2 cache, hanem az operatív RAM-é), akkor nem. Hiszen azzal közvetlenül nem a CPU, hanem a chipset kommunikál, ezért annak típusától és beállításától fog függeni.

    A 30 százalékos gyorsulásról:
    Sok teszt programban eleve be vannak építve bizonyos szorzó tényezők, hogy a mérési eredményként kijöjjön az elméleti átviteli érték. Ezek aztán időnként le is szoktak bukni, amikor is módosítani szokták a beépített ''szkinner állandót''.
    A mi egyik alkalmazásunk szerint viszont a RAM-ban elhelyezkedő sok MByte-nyi adatot átlagoltatunk a CPU-val, ezért a CPU a maga részéről igen gyorsan végez a számolással, másrészt csak elhanyagolható mennyiségű adatot ad vissza, harmadrészt használjuk a RAM-chipset és a chipset-CPU közötti adatáramlást is, mégpedig gyakorlatilag ugyanannyi adattal. És egyáltalán NEM tapasztaltuk, hogy 100 MHz-es FSB mellett a RAM-ot 100-ról 133 MHz-re állítva 30 százalékos gyorsulás lenne. A tipikus gyorsulás csak alig 5 százalék. Ez természetesen nem azért van, mert maga a RAM kezelése nem gyorsult sokkal jobban, hanem azért, mert nekünk tényleg továbbítanunk kell az adatokat a CPU-ig. (Ez egyúttal egy példa volt a mi valós alkalmazásunkra.)

    Megjegyzem, hogy ugyanezt az anomáliát az újabb (DDR SDRAM-ot is kezelő) chipset-eknél már nem tapasztaljuk. Ezért is ütött szöget a fejembe már jó régen, hogy itt valami turpisság lehet azzal kapcsolatban, hogy az Athlon rendszerbusz hogyan is van használva a kezdeti chipset-eknél.

    Az AGP órajele tényleg 66 MHz. Én sem írtam mást. Csakhogy az adatátvitel NEM (feltétlenül) az órajel frekvenciájával történik, hanem a felével (1x AGP), az órajellel (2x AGP), vagy az órajel 2-szeresével (4x AGP, DDR üzemmód).

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz MoonFace #48 üzenetére

    Kedves MoonFace!

    HASONLAT: bár a KM266-os chipset támogatja a DDR SDRAM specifikációját, sőt, egyenesen a kezelését, ebből baromira nem következik, hogy a memória felé csakis DDR üzemmódban tud kommunikálni! Nagyon is tud SDR üzemmódban is kommunikálni, éppen ezért is lehet használni hozzá SDR SDRAM-ot. FIGYELEM! Ez most csak egy példa volt arra, hogy attól, hogy valami tud lenni DDR, még NEM következik, hogy valóban DDR üzemmódban működik.

    Ami az általad javasolt tesztet illeti:
    Ha az FSB 100 MHz-es, és SDR üzemmódú, akkor a RAM-nál csak 100 MHz-es frekiig nő számottevően az átviteli sebesség. Ha a RAM frekvenciát 100-ról 133 MHz-re növeled, akkor egy kicsi nyereség abból fakadhat, hogy a 100 MHz-es SDRAM-nál voltak várakozási ciklusok is. Valós alkalmazásoknál NINCS nagy nyereség, arról pedig szó sincs, hogy hasonlítani lehetne a 133/100 arányhoz.

    Ha az FSB 100 MHz-es, de DDR üzemmódú, akkor a CPU és a RAM közötti teljes átviteli sebesség csaknem lineárisan nőhet, ami a memóriaigényes alkalmazásoknál tetemes gyorsulást jelenthet. Ilyet azonban nem tapasztalt senki. Kizárólag a RAM sebességének mérésére SPECIALIZÁLT programok észlelnek csaknem arányos gyorsulást, ami nem is csoda, hiszen arra vannak kihegyezve. Ezeknél azonban nagyon könnyen lehetséges, hogy az adatoknak csak egy része jut el a CPU-ig, és valójában a chipset és a RAM között mozgatják - ahogyan kell is (hiszen különben NEM a RAM átviteli sebességet mérné).

    Amúgy sem a VIA-nál, sem más cégnél nem ritka, hogy egy meghirdetett új funkció első megjelenésekor az eszköz csak kompatibilis az új funkcióval, de igazából nem úgy működik, hogy abból bármit is kihasználjon. Az 1x AGP eszközök pl. nem 66 MHz-en cserélnek adatot az AGP porton keresztül, hanem csak ugyanazon a 33 MHz-en, amin a PCI működik (ti. csak minden második periódusban van átvitel), vagy pl. a KT400 ''balkézről'' támogatja a DDR400-as RAM-ot, de csak úgy, hogy annyi várakozási ciklus van pótlolagosan bekapcsolva, hogy inkább lassul a DDR333-hoz képest.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz greg214 #45 üzenetére

    Kedves greg214!

    Mit? Ugye a vita akörül forgott, hogy bár az Athlon processzor a kezdetektől fogva támogatja a DDR üzemmódot, vajon igaz-e, hogy a KT133 és más korai chipsetek tényleg DDR üzemmódban kommunikálnak-e vele, vagy pedig a memória interfészhez hasonlóan csak SDR üzemmódban. A magam részéről továbbra sem látok semmi bizonyítékot a DDR üzemmódra. Az, hogy a cégek ilyesmit engednek sejteni, illetve hogy leírják, hogy a proci képes rá, a chipset-ekről pedig, hogy kompatibilis a procival, ebből a szempontból nem jelent semmi bizonyságot.


    *******
    Kedves Parci!

    ''Azért a VIA/Cyrix házasság már korántsem volt olyan effektív. Az ígéretes S3 VGA-kból sem lett semmi. ''
    Minden ilyen házasság effektivitását lehet méricskélni. Nyilván lehetett volna jobb is, de ha a VIA-nak bejön a kisfogyasztású proci programja (egyre inkább úgy néz ki, hogy be), illetve az emberek felfedezik, hogy az integrált ProSavage voltaképpen sokuk 3D igényét is kielégíti, akkor a helyzet egyáltalán nem lesz rossz. Annak nem lenne különösebb értelme, hogy olyan prociban utazzon a VIA, amelyik hasonlít a P4-hez, vagy az Athlonhoz (esetleg Hammer-hez), csak éppen minden paraméterében rosszabb legyen (az árat is egy paraméternek tekintve). Hasonló a helyzet a különálló grafikus kártyára is. Egyre inkább csak akkor lenne értelme, ha valami különlegeset tudna.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Egon #38 üzenetére

    Kedves Egon!

    Én sem írtam olyat, hogy a VIA fölvásárolta volna a Diamond-ot. Azt írtam, hogy FÖLKAROLTA, mégpedig anélkül, hogy szétverte volna a fejlesztőgárdát, stb. Abban természetesen igazad van, hogy ez az S3-mal együtt történt, ugyanis akkorra a két cég lényegében egyesült (de megtartották részleges önállóságukat).

    Amúgy nem csak a VIA sajátja, hogy más cégeket okosan integráljanak. Annak idején pl. az ATi is úgy alkotta meg a Rage Theater video chipjét (máig egyik legértékesebb része az All In Wonder és a ViVo kártyáinak), hogy átvette a Tseng Labs fejlesztő gárdáját, és a Viper 6000/6100-as vide chip-et. (A Tseng Labs anno abba bukott bele, hogy az egyébként kiváló Multibank DRAM ára magasan maradt, miközben a konkurens RAM fajták ára a töredékére zuhant.)

    *******
    Kedves McJames!

    ''semmi sem elég''
    Akkor megpróbálom kissé átformálni, konkretizálni a válaszom.
    - Akik közönséges CD-sztereó-Hi-Fi-ben utaznak, azok számára tökéletes megoldást jelent már az alaplapi integrált hang is, vagyis nincs tovább, ezen a szinten a technológiai fejlesztés céljának annyi.
    Mondjuk van még a DVD, a maga 4-6 csatornájával, így egy kicsit még lehet fejlesztgetni. Az sem okoz nehézséget, hogy 24 bit/96 kHz-es alapokra helyezzük a hangot. De már ez is integrált szolgáltatás lesz ''pillanatokon belül'', szóval ebben az irányban a fejlesztés alighanem le fog állni (vagy csak a semmit fogják tupírozni).
    Mindez mégsem jelenti azt, hogy audió ügyben nincs mit fejleszteni, mert szerintem nagyon is van. Én pl. komoly összeget lennék hajlandó rászánni egy olyan hangkártyára, amely megfelelő minőségű beszédértésre és szintézisre képesíti a PC-t, és az a gyanúm, hogy nagyon sok más embernek is megtetszene, ha a PC-jével tényleg jól elbeszélgethetne, illetve a PC-je pl. valós időben le is fordítaná (és vissza) a mondandóját egy másik nyelvre.
    A zene hullámtáblás szintézise, illetve az automatikus analízise, felismerése, kottázása is mind olyan dolog, amit sokan értékelnének, akikbe szorult egy kis zenei kreativitás.

    - Vagy vegyük a grafikus kártyák ügyét. Windows-ban ugyebár nem sok különbség van két kártya között, amelyek mindegyike tud 1600x1200-as felbontásig true color lenni 85 Hz-es frissítéssel. Bármit is állítson a ''jobb'' kártya gyártója, az nem egy óriási különbség, ha az övé teszem azt 1920x1440-ben is tudja, vagy 1600x1200-ban még 90 Hz-es frissítést is felkínálja.
    Bezzeg milyen jó lenne (legalábbis profi grafikus felhasználásra), ha az ócska színenkénti 8 bit helyett végre 16 bit állna rendelkezésre (48 bit), ha a TV-nek szánt videó kimenet is minimum 12 bit-es lenne, ha a DivX dekódolása hardveresen menne egészen HDTV felbontásokig (mondjuk 2000x1000 pixel felé), ha a videó kimenetre tetszőleges Windows felbontásból korrektül le tudná skálázni a képet (anti aliasing, mintavételezés), vagy ha a 3D-re gondolunk, a kártyák alap esetben tudnák a valódi 3D megjelenítést (LCD szemüveggel), a Windows pedig mint operációs rendszer szintén 3D lenne, és ezért a képernyőt ''mélységében'' is használhatnánk, vagy hogy olyan egyszerű dolgot mondjak, a Windows felbontásának a megváltoztatása nem eredményezné automatikusan az ikonok méretének a megváltozását is, mert ez a két dolog egymástól függetlenül is állítható lenne, stb.

    Szóval szerintem jócskán van mit fejleszteni a PC-k házatáján, csak a különféle cégek számára is gyakran nehéz átállni egyik fejlesztésről egy másikra.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz utax #32 üzenetére

    Kedves utax!

    1.) Én történetesen nem blöfföltem a VIA-val kapcsolatban.
    2.) C3-as procit nálunk is lehet venni (ha valaki nagyon akar), de döntően Kínában adják el őket. S3 ügyben ajánlom az integrált ProSavage vezérlővel ellátott alaplapokat -nem is olyan rosszak. (pl. KM266). Ez ugyan nem külön kártya, de aki ingyen akar relatíve jó grafikát, annak nagyon megéri.

    ********
    Kedves McJames!

    Kérdezed:
    ''miért nem ismerik azt a szót a jelenlegi gazdasági életben, hogy: elég?''
    Szerintem ismerik. Ahol érdemben nem érdemes tovább fejleszteni (mármint hogy nem lenne rá fizetőképes kereslet), onnan a tőkét elviszik. A bajok ott kezdődnek, amikor a vevőkre PR eszközökkel rátukmálnak haszontalanságokat, illetve a konkurencia mocskolásával zajlik a ''verseny''. Ebben sajnos a hardware site-ok is alapvetően ludasak, ugyanis érdemi, az észszerű felhasználáshoz igazodó szempontú vizsgálatok helyett öncélú versenyeztetéseket végeznek, ráadásul úgy, hogy egyes cégekkel (mint pl. az nVidia) olyan támogatási szerőzések alapján, hogy a konkurenciát kötelező elhallgatni, vagy legalább mocskolni.
    Sírni tudnék, amikor egy CD-ROM drive-kat (DVD és CD-RW is) összehasonlító tesztben ló betűkkel az első helyre van téve az a termék, amelyik 3 százalékkal gyorsabban olvas, vagy ír azonos sebességi kategóriába, miközben senkinek sem jut eszébe ellenőrizni, hogy melyik drive boldogul a legjobban a régen megírt, karcos, vagy piszkos, egyszóval problémás lemezekkel, de azt sem, hogy nem úgy dübörög-e az első helyre rangsorolt DVD, mint egy tank...

    Szóval szerintem a helyes fejlesztési irányok megtalálásához manapság a különféle hardware site-ok (mint a ProHardver is) jelentős mértékben hozzájárulhatnak, ha érdemben és okosan tesztelnek, nem másokat (sokszor idiótákat) majmolva. Akadt is erre egy jó példa a múltkor, ha jól emlékszem Den-től, a hangtalan HDD-kkel kapcsolatban. Na kérem, ilyen önállósággal és mélységben, ilyen intelligenciával (csak el ne piruljon (:-)... ) kellene vizsgálni a kérdéseket, majd lefordítani angolra is, aztán elküldeni a linket nevesebb site-oknak is, beleértve akár a gyártó cégeket is!

    *********
    Kedves Nowhereman!

    Az evolúció során csak ritkán érvényesül az, hogy csak a legjobb marad meg. Sokkal jellemzőbb, hogy a legrosszabbak kihullanak, de aki egy picit is jobb, annak már jó esélyei vannak.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Egon #27 üzenetére

    Kedves Egon!

    Igen, a képminőség szinte mindig az nVIDIA oldalán volt a 3Dfx-szel szemben, de játéktól függött, hogy mennyire fontos ez a különbség, és hogy mekkora volt az ára fps-ben. Ha téged nem igazán érdekelnek az intenzív lövöldözős játékok, akkor ez nyilván az nVIDIA felé billentette a mérleget. (Amúgy a VooDoo1 és VooDoo2-es kártyáknak az is nagy elényük volt, hogy a grafikus kártya mellé lehetett betenni őket, vagyis azt nem kellett kicserélni. Kár, hogy mondjuk egy VooDoo5-5500 teljesítményű kártya nem készült ilyen verzióban. Annál is inkább, mert a VooDoo kártyák sohasem szorultak rá az AGP-re.)

    ''Ezen az alapon az nVidia is ''felkarolta'' a 3dfx-et...''
    Nem éppen, ugyanis az nVIDIA a 3Dfx-szel szembeni perében vesztésre állt, több száz milliós kártérítésre kötelezhették volna, ezért volt fontos mielőbb tönkretenniük, majd a _jogokat_ fölvásárolnia tőlük.

    Ezzel szemben a VIA által fölvásárolt cégek egyikét sem a VIA tette tönkre, és a fölvásárolt cégek/részlegek többnyire utólag is megtarthatták viszonylagos önállóságukat! Magyarán, nem kiírtani próbálják őket, hanem új életet lehelni beléjük, és persze a saját céljaiknak megfelelően módosítani a fejlesztéseiket.

    Szóval csak ne tégy egyenlőségjelet a VIA és az nVIDIA közé ebben a tekintetben!

    *********
    Kedves utax!

    1.) A VIA a dolgozók jó részét is átvette, ráadásul úgy, hogy még a fejlesztő csapatokat sem szórta szét, csupán beépítette a saját embereit is.
    2.) A márkanevek és a márkák sem tűntek el - noha bizonyos módosulások előálltak (lásd pl. C3, ProSavage, stb.).
    3.) A TridentXP-hez a VIA-nak semmi köze.

    *********
    Kedves Tompo!

    Valóban előfordulnak (időnként) problémák az ATi drivereivel is, ám egyáltalán nem olyan drámaiak, mint egyes népmesékben hallani.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Egon #17 üzenetére

    Na az ilyenektől tudok falnak menni: ''Pl. tök jól ment az NFS3 800*600-ban egy Riva128-cal,''
    Erről ugyanis SZÓ SINCS! Az NFS sorozatnak pont a ''repesztés'' a lényege, és annak a halála az olyan felbontás (valamint színmélység) amely számottevően az FPS rovására megy. Hasonló igaz az intenzív 3D lövöldözős játékokra is. Természetesen vannak kevésbé mozgalmas játékok is, ahol nem gond a kisebb sebesség, főleg, hogy nem is egymással játszanak hálózatban a játékosok, mint mondjuk a Tomb Raider. Ezeknél jelent pozitívumot, ha egy kártya a sebesség csökkenése árán képes nagyobb felbontásban/színmélységben (és manapság FSAA mellett) is megjeleníteni.

    VooDoo2 kontra TNT2:
    Nem tudom, hogy a pitlibe nem találtatok különbséget a 2 kártya között. Ha mondjuk Quake3-ban egymással játszik 2 fickó, egyebekben azonos gépeken, akkor a VooDoo2-es gép használója 640x480-as Wicked3D féle OpenGL alatt sz*rrá ver(het)i a TNT2-őt használót, legyen az bárhogyan is konfigurálva, ugyanis a VooDoo2 sokkkalta enyhébb terhelést rak a proci nyakára, így az jobban vezérelhető marad.
    Ezzel szemben, ha mondjuk valaki a Drakan-ban játszik 1024x768-as felbontásban és true color-ban TNT2-vel, annak a képi minőségét meg sem fogja közelíteni a VooDoo2 az egymagában max. 800x600-as felbontása, és 16-bit-es színmélysége.

    Szóval csak akkor tűnhet azonos értékűnek a két kártya, ha valamiképp rossz az összehasonlítási módszer. Mert egyébként attól függ, hogy ki milyen játékokkal szeret inkább játszani, és hogyan.

    Írod:
    ''Ja és mégvalami! A SIS részéről csak azért nem tapasztaltál ilyen magatartást, mert nem elég erősek hozzá (örülnek ha nem mennek csődbe...).''
    Ez szerintem csak egy feltételezés. Mégpedig olyan feltételezés, amit azért szoktak alkalmazni, hogy a jókat is feketére fessék.

    De hoznék egy konkrét ellenpéldát, igaz nem a SiS, hanem VIA ellenpéldáját. A VIA eleddig (tudtommal) nem tett tönkre senkit, ellenben felkarolt több jobb sorsra érdemeset. Így karolták fel a Cyrix-et, a Centaur-t, az S3-at, a Diamond Multimedia-t, stb.

    **********
    Kedves utax!

    Én sem állítottam, hogy az Intel csakis rossz dolgokat csinál. De ha rajta múlott volna, akkor a RAMBUS-szal mára kinyírta volna a VIA-t és az AMD-t. Az egész iparág nagy szerencséjére nem sikerült elérniük, hogy egyeduralkodó legyen egy olyan drága technológia, amely csakis arra jó, hogy másoknak ne legyen hozzáférésük, és ezért szükségképpen elbukjanak.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz utax #9 üzenetére

    Kedves utax!

    Egyáltalán nem azért írtam, amit írtam, mert nincs Intel részvényem, és mert nem nekik dolgozom. Hanem azért, mert rövidlátónak, hosszabb távon öngyilkosnak, és másokra nézve is károsnak tartom azt a piaci magatartást, amely a konstruktív együttműködés helyett mindenkit ki akar készíteni. A SiS részéről ilyet még nem tapasztaltam, de ha az Intel mellett akarsz még példát szemét cégre, hát ilyen az nVIDIA is.

    **********
    Kedves Egon!

    Az nVIDIA korábban sem sokat törődött a vásárlókkal. A Riva128 és a TNT a hasznavehetőség szempontjából egy rakás ... a VooDoo1-2-3 kártyákhoz képest. De el tudták hitetni a vásárlókkal (részint a tesztelők meggyúrása révén), hogy lényeges dolgokban jobb, mint a másik. Pl. tud true color üzemmódban menni (a 64k helyett), amikor pedig az AKKOR hasznavehetetlenül lassú volt. (Ebből a szempontból a TNT2 volt az első korrekt kártya az nVIDIA-tól, illetve még előttük a Rage128 az ATi-tól. Azoknál már ki lehetett használni a nagyobb színmélységet.)

    Ami a jelenlegi és a közelmúltbeli helyzetet illeti: Aki dolgozik videóval is, mint pl. jómagam, annak számára az nVIDIA kártyák (a GeForce3-ig bezárólag) hajmeresztően minőségtelenek. És nem azért, mert a csúcsra jutottak és ott elkényelmesedtek, hanem, hogy úgy mondjam, hagyományosan. Mert nem érdekli őket eléggé ez a dolog. A kijavítása helyett ráerőltették a piacra a T'n'L-es elképzeléseiket, amiből mára csak annyit profitálunk, hogy megjelent jónéhány szarul programozott, kevéssé igényes játék, amelyek olyan minőséget produkálnak a MEGKÖVETELT T'n'L-lel együtt, amit a mai procikon T'n'L nélkül is meg lehetne csinálni, jobb programozással. Vagyis nem lettek a játékok igazán jobbak, ellenben rosszabbul vannak programozva, és követelmény lett az ''nVIDIA stílusú'' kártya.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Egon #6 üzenetére

    ''Ez a kapitalizmus átka... Piacvezető pozícióban _minden_ cég hasonlóan adja elő (példa: MS, nVidia). Fordított esetben a SIS is ezt csinálná... Ez van...''

    Nem értünk egyet. Jobb kapitalizmusokban igenis megpróbálnak tenni a monopol helyzettel való visszaélés ellen. A nyers erővel való visszaélést itt az segíti elő, hogy nemzetközi téren nincsenek még eléggé definiálva (és betarttatva) a szabályok. (Amúgy ha az Intel tényleg kitol a SiS-szel, akkor kitol magával is, mert ki lesz majd hülye nekik licensz díjat fizetni, ha úgyis megszívatja a kuncsaftot...)

  • DcsabaS

    senior tag

    Mi köze a az AMD procik melegedésének ahhoz, hogy az Intel meg akarja vonni a rendszer busz licenszet a SiS-től?!?

    Egyébként az Intel állati szemét, és komoly károkat okoz a piacnak, ha ezt megteszi. (A SiS-nek már nagyon régóta nincs nyeresége, és ez az Intel akció valósággal kinyírná őket.)

Aktív témák