- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Apple iPhone 16 - ígéretek földje
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Yettel topik
- VoLTE/VoWiFi
- Megindult az Ulefone éjjellátó szörnyetegének értékesítése
- One mobilszolgáltatások
- iPhone topik
- MIUI / HyperOS topik
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
"Amikor az elektromos közlekedés meg lesz extra adóztatva, akkor az egységesen lesz, nem lesz adómentes töltés, meg adózott."
De én nem az adózásról beszéltem, hanem az elektronok áráról. Most az van, hogy a lakótelepi töltőn 99Ft/kWh (esetleg 150 vagy akár 300 - szolgáltatója válogatja(?)), garázsban meg 37Ft/kWh. Ha ráraknak egy kb. 30 Ft-os adót (mondjuk kilométer alapon), akkor 129 vs. 67 Ft/kWh lesz, ami még mindig jelentős. -
A logoutos (i3-as) thread-nek is ez volt a fő talulsága: kellett egy autó napi max 10 km-re, aztán valahogy csak kijött a havi 2500. Így viszont nem nagyon fog összejönni a CO2 csökkentés. De ez legyen a következő generációk baja.
Amúgy szerintem még az adózásnál is érdekesebb lesz a villanyautó tankolása, mint szociális kérés, mert ugyan a benzin árában is van némi szórás területileg, de amikor majd egyesek (gyakran a jobb módúak) rezsicsökkentett háztartási áramot tankolnak, mások meg a lakótelepi töltőn fizetik a háromszoros (vagy még többszörös) árat (plusz kényelmetlenség), az érdekes lesz. (Kb. mintha fűtőolajjal lehetne tankolni a dízel autót egyeseknek.)
-
válasz
Somatom #2058 üzenetére
Ez oké, csak ennek semmi köze az eredeti állításomhoz. Amely állítás az volt, hogyha valamit drágán kell megépíteni, az sok környezeti terhelést jelent. Ha nagyon drágán, akkor nagyon sokat. A tengeri szélerőműpark felépítése nagyon drága. A hozzá vezető nagyfeszültségű kábel kiépítése is az. Egy adott nagyváros föld alatti újrakábelezése is az. És ez a sok drágaság nem csak azért rossz, mert valakinek ki kell fizetnie, hanem azért is, mert tovább gyilkolja a környezetet.
(Folyomány: Hosszú távon lehet, hogy mindez szuper jó lesz a környezetnek (bár ezt azért vitatják még), de rövid távon csak tovább ront a helyzeten.)
-
válasz
Somatom #2053 üzenetére
Ezt a megjegyzést egyáltalán nem értem. A felvetés nem mesterségesen eltorzított árakról szól (jövedéki adó a benzinen, támogatás a napelemen), hanem arra próbált utalni, hogy a termékek árában megjelenik (legalábbis tendenciaként) a környezeti ráfordítás. Egy kiló kenyér olcsóbb, mint egy kiló hús. Egy autó legyártása nagyon sok környezeti terheléssel jár, jó drága is. Egy villanyautó gyártása még több szennyezést jelent, és jelenleg drágább is. Egy 1000 km-es nagyfeszültségű távvezeték megépítése extrém környezeti terhelést jelent, és amennyire tudom, extrém drága is.
-
válasz
Hieronymus #2041 üzenetére
"A politikai döntést végrehajtását halasztani kell, mert az energia ellátást veszélyezteti a túl korai leállítás."
Hát, ez az. Mi könnyen mondjuk, hogy ne állítsák le az atom- meg a szénerőműveket (sőt építsenek újakat), de az ottani politikusoknak kellene ezt eladni a (pont ellenkezőleg hangolt) közvéleménynek. Esetleg majd az első nagyobb országos áramkimaradás után.
"Érdekes, hogy az energia importja, még ötlet szintjén sem merül fel Németországban."
Németország importál villamos energiát. Már amikor tud. Hosszú távon viszont pont az a gond, hogy egyre gyakrabban nem lesz kitől, mert kontinens szerte zárogatják be a fosszilis erőműveket."A vízerőművek éjszakai is tudnak áramot termelni."
Igen, ha megfelelő a vízhozam. Fentebb linkeltem cikket pl. a norvég áramínségről (pedig náluk aztán van vízerőmű dögivel)."A szélerőművek egy része folyamatos szélben van a tengeren."
1. A tengeren sincs mindig szél. 2. A szélerőmű akkor sem termel, ha túl sok a szél.Persze lehet azt mondani, hogy valahol mindig fúj a szél, csak a szállítási kapacitások megteremtése irtózatos drága (plusz szállítási veszteségek). (És ami drága, az a legritkább esetben jó a környezetnek.
)
-
Franciáknál a nehéz autók megadóztatását egyértelműen környezetvédelmi szempontokkal indokolták. (A nehéz autóba több anyag kell gyártáskor, több hulladék keletkezik az életciklusa végén, több üzemanyagot fogyaszt, több aszfaltot, gumit és féket koptat, stb.) A cél egy évtizede az lett volna, hogy a személyautók egyre könnyebbek legyenek, ehelyett elindult egyfajta (biológiából ismert) fegyverkezési verseny (mindenki a többieknél nagyobb autót szeretne), ami viszont környezetvédelmi szempontból előbb utóbb katasztrófához vezet.
-
Olvasom, hogy (szabad ég alatt) zuhogó esőben is lehet oszlopról gyorstölteni - aki már próbált ilyet, az nem félt? (Értem én, hogy biztonságos, de a mosógép is az, mégis a kezelési szerint csak gumikesztyűben és gumicsizmában szabadna hozzáérni. És az csak 6A/230V.)
-
válasz
arnyekxxx #1692 üzenetére
Hát, sűrű elnézéseket kérek. Tanulmányozni fogom a román népszokásokat. Valójában a cikket a google dobta fel az elsők között, és csak illusztrációnak szántam, miszerint vannak fenntartások (egyes nem tájékozott emberekben) a nukleáris hulladék hosszú távú kezelésével kapcsolatban. Mint mondtam, én nem vagyok atomenergia ellenes, de ha jobban magamba nézek, bennem is vannak.
De most így sokkal nyugodtabb vagyok, köszönöm. (BTW, hol is épült meg végül Magyarországon a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére szolgáló tároló? A google-lal képtelen vagyok megtalálni.
)
Az EU-ban egy ideje (2006-tól) csökken az atomenergia mennyisége. (Persze főleg Németországnak köszönhetően. Viszont nemsokára jönnek a belgák is. Meg az angolok? Bár ők már nem EU...) 2050-ig 30 év van még, és addig jó pár erőművi blokk el fogja érni az életciklusa végét, és bennem van bizonytalanság, hogy lesznek-e helyettük újak.
Amúgy az atomerőmű megújulókkal (szél, nap, stb.) nem a legjobb párosítás, ezért is feltételezhető, hogy szerepük csökkenni fog. De lehet, hogy ezt is rosszul tudom.
-
válasz
arnyekxxx #1669 üzenetére
> "egy atomerőműnek mennyi a CO2 kibocsátása, hogy azokat is leállíttatnád?"
Én nem állíttatnám le, nem vagyok atomenergia ellenes. De egyre többen vannak, akik azok.Az atomerőmű CO2 kibocsátása kb. 0, már ha nem számoljuk az építés és a bontás CO2 kibocsátását. Ugyanakkor az atomenergia nem megújuló, bár mostanában a hasadó anyag utánpótlás kérdése kevésbé tűnik megoldatlannak (volt idő, amikor ötven évre saccolták a készletet). Nagyobb gond, hogy az atomenergia sokak szerint nem fenntartható, mármint abban az értelemben, hogy nem nagyon tudunk mit kezdeni a sugárzó hulladékkal. Még nagyobb gond, hogy sokak szerint veszélyes, ezért félnek tőle. (Akkor is, ha a szénbányászat/hőerőmű vonalon sokkal többen halnak meg.) Végül (talán nem kis részben a szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírások miatt) egyre kevésbé éri meg új atomerőműveket építeni (Mohi, Hinkley Point C, stb.) miközben az EU támogatja a régebbi erőművek bezárását.
-
Számolgattam, hogy mennyi akkumulátorra lesz szükség az eljövendő szép új világban. (Ha 30 éven belül 0-ra akarjuk levinni a CO2 kibocsátást az EU-ban.) Az autókba kb. 100-150 millió tonna (320 millió autóval számolva, aminek túlnyomó része személyautó.) Ez évente úgy 10-15 millió tonna új (vagy csere) aksit jelenthet. (De ez inkább csak hasra ütés.) A fentebb tárgyalt akkumulátor
égetőműújrafeldolgozó pl. 7000 tonnát tud évente, akkor ebből is kellene még 1500-2000 darab.Ha leállítanánk az összes fosszilis és atomerőművet, akkor kellene valami átmeneti tároló, amivel ki lehetne húzni pl. egy kéthetes szél- nap- és vízenergia szegény időszakot. Akkumulátorral megoldva nekem erre kb. 10 milliárd tonnás akkumulátor szükséglet jött ki. (EU 3000 TWh/év, 1 GWh = 66000 tonna aksi. De lehet, hogy már kevesebb is elég. Talán 40 ezer?)
Lehet, hogy néhol tévedtem pár nagyságrendet, de így is kezdem érteni a Tesla részvények szárnyalását.
-
Itt úgy számolnak, hogy egy kamionba elég kb. 4 tonna aksi kb. 1MWh kapacitással. És ha éjszakára dugják töltőre, akkor elég neki 80 kW. És a teljes EU flotta (4 és fél millió) elműködik évi 341 TWh-ból. (Bár kissé zavaros, hogy mikor beszélnek "aerodinamikailag optimalizált", és mikor közönséges kamionról. Legalábbis felületes olvasásra.)
-
Azt hiszem elengedem a témát. (Azért megnéztem őket, már azt az extrém keveset, ami a honlapjukon elérhető. Az Umicore pl. konkrétan (ultra) magas hőmérsékleten elégeti az aksikat, ami nem ég el, az kb. a benne lévő fémek, azokat tudja kinyerni (a nehézfémeket további feldolgozással, a maradék könnyebb anyagokat tartalmazó salakot meg lepasszolja más feldolgozóknak). Mindeközben kristálytiszta hegyi levegő távozik a kéményeken. Ami azért tényleg valami.
)
-
Mindenhol azt hallom, hogy nyugodjak le, van technológia. De valahogy mindig nagyon kevés konkrétum hangzik el. Mi az hogy német startup? Erre alapozzuk a jövőt? (A probléma ott kezdődik, hogy nincs olyan, hogy lítium akku. Jelenleg is van sokféle mechanikailag és kémiailag különböző aksi, és a jövőben még több fajta lesz, ezekre mind többé-kevésbé egyedi technológiát kellene kifejleszteni. És a fenntarthatóság azt jelentené, hogy az alkotóelemek 99%-át újra tudjuk hasznosítani, pl. magát a lítiumot...)
-
Én hajlamos vagyok elfogadni, hogy tíz éven belül eljön az akkumulátoros villanyautók kora. Csakhogy.
1. Tíz év múlva csak az EU-ban szükség lesz évi néhány millió tonna akkumulátorra csak az autókba, és lehet még egyéb járulékos igény is (pl. töltőpontokra, házi napelemes töltéshez, stb.) Ugyanakkor én nem látom, hogy a reciklálás megnyugtató módon meg lenne oldva. (Az EU 50%-os előírása meg eléggé röhejes, már elnézést.)
2. Ha az elektromos autók ára lemegy a benzinesek szintjére, sőt az alá (vagy a benzinesé megy fel), és lesz használható infrastruktúra, akkor feltehetően mindenki villanyautót akar majd (állófűtés rulez). A lengyelek is. Azaz oké, hogy pillanatnyilag mindenki csak saját napelemről tölti az autóját, és csak nyáron, ez később nem alakul majd ilyen fényesen.
3. A villamos áram termelést sok országban lehet még zöldíteni, de Németország példája mutatja, hogy ennek vannak korlátai. Azaz lesz egy szint, ahonnan már nehezebb és drágább (és ami drága az ritkán zöld) lesz továbblépni. Az atomerőmű pedig a zöldek szerint nem zöld. Ha jól értem. (A fúziós sem lesz az, mert ott is keletkezik sugárzó hulladék. Talán.) Erre megoldást csak a tárolás jelentené, viszont akkor jönne az 1-es pont csak több nagyságrenddel megfejelve.
4. A környezetvédelmi előírások miatt egyre több villamos erőművet zárnak be (atomerőműveket is), emiatt egyre több ország válik exportőrből importőrré. Vagy szeretne válni...
Szóval lehet, hogy a villanyautók elhozzák a kényelem új szintjét, meg a kristálytiszta városi levegőt, de hogy mi lesz a környezettel?
-
Hát nem teszitek egyszerűvé az életet. Te azt állítod, hogy a váltó csökkenti a hatótávot, a linkelt cikk meg azt, hogy növeli.
Azt meg végképp nem értem, hogy a váltó hogyan befolyásolja a töltési sebességet... (Hacsak nem úgy, hogy ha kisebb a hatótáv, akkor gyakrabban kell tölteni, de az meg trivialitás.)
Szerk: Tesla roadsterben az első 30 darabban volt kétsebességes váltó, ha jól értelmezem a wikipedia cikket.
Más. A napelem hatásfoka azért nem teljesen érdektelen. Az első napelemek élettartama kb. 20 év volt, és 40-50 év kellett ahhoz, hogy annyi áramot termeljenek, mint amennyibe az előállításuk került. Nem véletlenül nem épültek naperőművek akkoriban... Manapság jobb az arány, egy átlagos napelem (panel) már két év alatt behozza az árát (legalábbis energia mérlegben), bár ha zöldek vagyunk, akkor a reciklálás energiaigényéről sem szabad elfeledkezni. A napelemek reciklálása után viszonylag kevés hulladék marad, de 1-10% azért marad, szóval itt sem mindegy a hatásfok. (BTW, még nem hallottam olyan zöldről, aki szívesen venné, ha a lakása közelében napelem újrafeldolgozó épülne.
) Végezetül a területi kérdés sem teljesen mindegy. Rosszabb hatásfok nagyobb területet igényel. Terület persze van, csak néha erőszakkal kell elvenni. Globálisan nézve persze sok-sok kihasználatlan terület van, csak messzi, kihalt vidéken építkezni, vagy onnan elszállítani az energiát durván rontja a megtérülést.
-
válasz
Ezekiell #1372 üzenetére
(Váltó.) Nem tudom, hogy megmarad-e a sportautóknál, vagy elterjed, mert nem értek hozzá. De, már hallottam olyant, hogy igen. Az elterjedést két dolog támogatja: a magasabb elérhető végsebesség, illetve az energiatakarékosság. Mint a linkelt cikkben is olvasható, ha van váltó, az 5%-kal nagyobb hatótávot jelent. (A cikk szerint pl. a Tesla két motoros megoldása kényszer volt: eredetileg váltót terveztek (még a roadster-be), csak nem tudták megoldani a motor és a váltó összeházasítását.)
-
válasz
#16820480 #1274 üzenetére
Ez alighanem nem ennyire egyszerű. Az üzemanyag tank 40 literes, annak helyére (az első ülés alá) nem fér. A motor könnyű (100 kiló sincs) és a váltó sem súlyos darab (CVT pl. 30 kiló plusz, kb.) Szóval, ha az orrba kerülne az aksi (300 kg? vagy több?), meg a többi elektronikai cucc, akkor a kocsi orrnehéz lenne, ami (1) nem tudom mennyire tenne jót a menetstabilitásnak, (2) mi lenne a gyűrődő zónákkal, (3) és egyáltalán mennyire biztonságos az aksit az autó leginkább sérülékeny pontján elhelyezni. (A hibrid aksija a pótkerék helyén van a csomagtartó alatt.)
-
"Egyik sem ígérte, hogy olcsó[...]"
Mondjuk az első linkelt cikkben konkrétan olvasható, hogy "very high energy efficiency and low cost", ami szerintem egy olcsóságra vonatkozó ígéret. A másodikban valóban csak annyit írnak, hogy az eljárás hatékony. Bár egy újabb cikkben a linziek is ipari felhasználást ígérnek ("ein mögliches Scale-up von Anwendungen wie industrielle Rauchgasumwandlung verspricht"), ami arra utal, hogy az eljárás legalábbis gazdaságos. Lehet. Majd egyszer. -
Igen, bolygó méretekben minden sok. (Bár olvastam olyan okfejtést is már, hogy a globális felmelegedés okozta plusz kiadások akár fedezhetnék is a co2 kivonás költségeit - az is csillagászati összeg lesz....) De nézzük inkább kicsiben. Az én autóm úgy kb. 125g/km CO2-t termel kilométerenként, azaz 8000km alatt termel 1 tonnát. Ha lenne pl. ilyen swing-es kütyüm, akkor ezt 278kWh ~ 10500 Ft (lakossági) árammal ki tudnám vonni a levegőből. Ez azért nem valami mellbevágó összeg. De természetesen erre a célra tényleg olcsóbb lenne egy napelemet beszerezni.
Persze kérdés, hogy mihez kezdenék egy tonna CO2-vel. Pl. gyárthatnék belőle alkoholt (autó üzemanyagként is használható, de meg is lehetne inni, már amelyiket), ha erre is volna olcsó módszer. Mint pl. ez vagy ez.
-
Nem csak bacikkal lehet kivonni a légköri CO2-t, vannak egyéb módszerek is. Pl.
* Carbon Engineering
* Electro-swing adsorption
És vannak még. Persze még kísérletiek. És nem tudom, mennyire gazdaságosak. (Kb. mint az autó aksi reciklálás.)
-
Nem az volt az állítás, hogy a a növényzet megoldja a CO2 kérdést, hanem az, hogy létezhet olyan technológia, ami pl. napenergia segítségével hatékonyan képes kivonni (egyéb vegyületekké alakítani) a légköri CO2-t.
-
Szén-dioxid kivonása. A probléma nem megoldhatatlan, pl. ezt csinálják a növények is. Elég jók benne.
Hőerőműben jobb szénhidrogént égetni, mint autóban. Ez nem igaz. A hőerőművel táplált elektromos autó több CO2-t és egyéb káros anyagot (kén és nitrogén vegyületek, stb.) termel (mert pl. a gépjárművekre sokkal szigorúbbak a kibocsátási normák, mint erőművekre.) Az elektromos autó csak akkor zöldebb, ha legalább részben "zöld" energiával van táplálva.
Vízerőmű. Azért baj a párolgás, mert a folyók alsó szakaszán ettől csökken a vízhozam. Akár annyira, hogy (időszakosan) ki is szárad. (Pl. Colorado folyó, bár ott egyéb tényezők is vannak. Vagy mostanában cikkeztek a kiszáradt Viktoria vízesésről.) Ez olyannyira probléma, hogy államközi konfliktusokat is jelenthet, pl. Egyiptom konkrétan a Níluson épülő etióp vízerőmű lebombázásával fenyeget. Emellett van számtalan egyéb káros hatás (talajvízszint, ökológiai károk, elöntött falvak, egy esetleges gátszakadás által fenyegetett életek stb.), olyannyira, hogy a gazdasági racionalitását is megkérdőjelezik. És persze eléggé kiszámíthatatlan energiaforrás ez is.
Geotermikus erőmű. Ez sem megváltás. Egyrészt nagyon lassan újul meg (ha kiszivattyúztuk a hőt, akkor nagyon lassan pótlódik), másrészt hajlamos földrengéseket okozni. (TLDR (példa): A bázeli geotermikus erőmű összesen 6 napig üzemelt. Ezalatt csinált egy 3,4-es földrengést, meg sok kisebbet, kb. 9 millió CHF kárral.)
-
És a "túltelepítésre" nehéz lenne ráfogni hogy zöld fogalom lenne. (Új nap-, szél-, vizi-, stb. erőművet építeni nem igazán környezetbarát.) Ráadásul nem is segít. A korábban már linkelt cikkben (A német energiaforradalom bukása) is szerepelt a példa, hogy 100 ezer MW szél- és naperőművi kapacitás adott esetben 6 ezer MW-ot termelt, hányszorosan kellene ezt túltelepíteni?
-
"akárhogy nézzük kevesebb lesz mint egy 800-900 kg-os nem elektromos autóé"
Nem is tudom, elektromos autója válogatja, vannak gyártók, akik kevésbé biztosak magukban: Why Mazda thinks a smaller battery is just fine for the MX-30 (Zanza: azért kell kisebb akku pakk, mert nagyobbal már nem tudná emisszióban megverni a dízel változatot.)Persze csak viccelek, nem kell nekem ugrani. Viszont a cikk véletlenül passzol a jelen dühöngő alapját képező ITcafé cikkhez, remélem nem lesz belőle baj...
-
A franciák most megadóztatják a nehezebb személyautókat. Először 1,4 tonnától gondolták, de aztán egymásra néztek, és sikító röhögésben törtek ki(*), így aztán az adó csak 1,8 tonnától kerül kivetésre. Az elektromos autók természetesen kivételek, mert ..., izé, fogalmam sincs, hogy miért. Csak. (Forrás: hát, a rádióban hallottam, de pl. ez vagy ez.)
(*) Én legalábbis így képzelem, de nem biztos, hogy pont így történt.
-
"Last quarter, Tesla deployed 419 MWh of energy storage, which includes Powewalls, Powerpacks, and Megapacks." forrás
És lehet, hogy most nem tud, de keményen dolgozik azon, hogy növelje a gyártási kapacitásokat. És nyilván vannak/lesznek más gyártók is.
-
"csak a haztaji tarolas miatt nem csinalnak tobb akkut"
Tehát pl. a Tesla Powerwall nem új akku lenne? Most, amikor háztáji napelem tulajok tömegei fognak háztáji aksit rendelni, azt fogják nekik mondani, hogy "Igényét előjegyeztük, várható szállítás 2035. Ha sokallja, vegyen ön is elektromos autót, és használja sokat, hogy legyen elegendő másodlagos felhasználásra alkalmas leselejtezett autó akkumulátor, és így előbb sorra kerülhet."
"ne allitsuk mar be ugy, hogy veszit is mikor nekem ingyen adja"
Tehát miután Magyarországon minden háztartás (és cég) átállt saját napelemre, és mindenkinek nullás lesz az éves villanyszámlája, az áramszolgáltatók még akkor is bőven a pénzüknél lesznek. -
Bocsánat, figyelmetlenül olvastam.
A másodfelhasználást értem. És van is benne ráció: ne dobjunk ki egy 70%-os dolgot, ha még jó valamire. Engem az aggaszt hogy mi lesz, amikor már 0%-os lesz. Amúgy az autógyárak részéről ez zseniális húzás: ők megtettek mindent, visszagyűjtötték a leselejtezett aksikat, szépen újracsomagolták és értékesítették. Hogy az új tulaj mit kezd velük, ha tönkremennek, az már nem az ő problémájuk. És amúgy is a probléma csak 10-20-30 év múlva lesz akut. (Végül is a nagyszüleinknek, szüleinknek is igazuk volt: ők lelkiismeret furdalás nélkül használták a benzin/dízel autóikat, hiszen tudták, hogy az unokáik, gyermekeik majd megoldják a globális felmelegedést, meg a levegőszennyezést, ha eljön az ideje. És nekünk sem kellene kevésbé bízni a saját gyermekeinkben és unokáinkban.)
Az háztáji akkumulátor rendszer (amit nappal töltünk napelemről, éjszaka meg arról megy a ház, meg az autó töltés) nem tudom, hogy mennyire fenntartható. Jelenleg nem tűnik annak, mert még több akkumulátor gyártást tesz szükségessé, és az a jelenlegi technológia mellett nem fenntartható. De hátha egyszer még az lesz.
[Az offnál is offabb]
"Amugy meg szaldoban is pont "annyiert" adom el amennyit beszed erte utana a szomszedomtol a szolgaltato."A Tojásbolt 20 Ft-ért veszi nagy tételben a tojás darabját a tojásgyárból, és 50 Ft-ért árulja a vevőknek. De törvény kötelezi arra is, hogy ha beesik hozzá egy őstermelő 10 db tojással, azt köteles tőle 50 Ft-os darabáron megvenni. (Ha nagyon sok őstermelő esik be, akkor is.) Ez az őstermelők szempontjából végül is teljesen igazságos. Csak a nem őstermelők akadékoskodnak, hogy miért van, hogy egyre lepusztultabb az üzlet, és igaz-e hogy a tojásbolt tulajdonosai csődközelben vannak, és ha tényleg bezár a bolt, akkor mi lesz?
(A példát loptam, de hátha valaki még nem ismerte...)
-
Az attól függ, hova tárolod el. Ha van saját házi akku rendszered, akkor oké. A szaldó rendszerrel viszont nem tárolsz semmit sehova. Eladsz napenergiát dotált áron, utána meg veszel adott pillanatban rendelkezésre álló energiamixet. Pl. egy ködös, szélcsendes, téli napon zömmel fosszilis energiát.
dabadab #770: Ólom akksira. E-autó akkumulátorra nincs. Legalábbis mindenhol ezt olvasom. Vannak kísérleti technikák, amik részleges (50-70%-os) reciklálást biztosítanak (pl. közönséges fémeket kinyernek), egy csomó mindent elégetnek, a maradékot meg deponálják. Van esetleg valami referenciád?
-
Szerintem sem autó akkumulátort, sem powerwall-ba valót nem kellene gyártani addig, amíg nincs technológia a 99,5%-os újrahasznosítására. (Csak hogy ne tűnjek telhetetlennek. Persze 99,9% jobb lenne.)
Az emberiség úgy egy-két évtized múlva rá fog csodálkozni egy pár (tíz) millió tonnás, vegyes kémiai összetételű, de egyaránt gyúlékony és veszélyes anyagnak számító akkumulátor hegyre. És akkor nem szívesen lennék a helyében.
-
"Tehát kijelenthetjük, hogy magyar árammix alapján 40-60e km után fele CO2 kibocsátása van egy elektromos autónak."
Azért ennyire zöldeket (sic) ne jelentsünk már ki. Kb. 40e km után akkor van pariban a belsőégésűvel, ha kizárólagmegújulózéró kibocsátású forrásból(*)tankolodtöltöd. Forrás. Magyar mixre nincs forrásom, de 70-80e km rémlik, azaz ezután lesz "zöldebb", mint egy belsőégésű.Fenti listádból nagyvonalúan kihagytad a reciklálás energia/káros anyag/co2 stb. mérlegét. (Igaz, jelenleg nem is lehet tudni, hogy mi lesz a kivénhedt autó aksikkal.)
"az áram lehet zöldebb és várhatóan zöldebb lesz?"
Közmegegyezés szerint lehet zöldebb és várhatóan zöldebb is lesz. Apróbb légy a levesben, hogy várhatóan az elektromos autók gyorsabban terjednek, mint ahogy a zöld áram termelés bővül, így legalább pár évtizedig új fosszilis erőművekkel lehet csak kielégíteni a növekvő áramigényt. (És persze vannak a sötétzöldek, akik a vizi-, szél-, nap-, árapály-, nullponti-, stb. erőműveknek is csak az árnyoldalait látják.)"mi van ha teljesen megújuló áramról töltöm?"
Hát, ha van a kert végében vizi- vagy szél- vagy naperőműved, és direkt arról töltöd, akkor részedről megtetted amit lehet. (Ha eltekintünk attól, hogy egyáltalán nem kellett volna autót venned.) Ha van napelem a tetőn, de éjszaka vagy télen konnektorról töltöd, akkor nem."Ja és továbbra is csak a CO2-ről beszélünk a többi káros anyagról nem"
Én beszélek, csak senki sem hallgat rám. Pl.
- A zéró kibocsátás mítosza
- Az energetikai váltás biztosíthatja számunkra a fenntartható fejlődést? (14-29. oldal)
- stb.(*) Ebbe belefér az atom is. (És anélkül bajosan lenne pozitív a kép.)
-
Én hajlandó vagyok elismerni az elektromos autó felsőbbrendűségét, csak az volna a kérésem, hogy ne hívjuk már zöldnek. Az elektromos autó az új bioüzemanyag: sokba kerül (össz társadalmi szinten), de legalább a környezetnek sem használ.
Először is csak én érzem a paradoxont? A probléma: az emberek másfél tonnás benzinzabáló szörnyegegekkel közlekednek, mert (a) kényelmesebb, (b) szórakoztatóbb (vezetési élmény). A megoldás: az emberek közlekedjenek két tonnás elektromos áram zabáló szörnyetegekkel, mert (a) még kényelmesebb, (2) még nagyobb vezetési élményt nyújt.
Másodszor a CO2 kibocsátást drasztikusan kellene csökkenteni. Az elektromos autó erre jelenleg alkalmatlan. Optimális(!) esetben minimálisan csökkenti a teljes CO2 lábnyomot (a benzin/dízel autókhoz képest), ami a globális felmelegedés problémáját nem fogja megoldani. Akkor oldaná meg (mármint a rá eső rész tekintetében), ha 100% lenne a zöld energia aránya a villamos energia termelésben. (De legalább 80.) Ez jelenleg csak Norvégiában teljesül, sehol máshol, és a következő évtizedekben a világ a közelébe sem fog jutni.
Az elektromos autó jelenleg egyetlen problémát képes megoldani: a közlekedésből származó egészségkárosító hatások egy részét (korom, SOx, stb.) a jómódúak által lakott környékekről az erőművek környékére tudja exportálni (aki meg ott él, az magára vessen.)
-
Végre valami konkrétum.
És ezek milyen teljesítményű/típusú töltők lesznek? Mennyibe kerül a használatuk? Rajtuk lehet-e hagyni éjszaka az autót, vagy a töltés befejezése után büntet? (Ha nem, és 2,5%-nál több elektromos autó lesz, akkor az konfliktusokat jelent. Ha igen, akkor felszámoltunk pár százaléknyi parkolóhelyet. Idővel egyre többet. Persze, ha minden parkolóhelyen lesz töltő, az minden gondot megold, csak ki fogja azt finanszírozni?)
Szerk: Ha már finanszírozás: mennyibe kerül egy töltési pont kiépítése, illetve a töltési (áram)kapacitás biztosítása?
-
ha környezeti megtérülést nézzük (lengyel energiamixszel akkor soha) magyar / német energia mixszel 40-60e km-nél
Környezeti mérlegre lehet találni egészen sokféle számot, de ezek extrém módon kedvezőnek tűnnek, ennél azért sokkal magasabb számok szoktak elhangozni. Pl. google első két találat:
Benzines vagy elektro? A politika már döntött
Növeli a károsanyag-kibocsátást az elektromos mobilitásra való átállás erőltetése -
Néhány random megjegyzés:
1. Amennyire tudom, jelenleg akkumulátor hiány van, így a gyártók nyilván olyan típusú autókba szerelik a korlátozottan rendelkezésre álló készletet, ahol az a legtöbb hasznot hozza. (Főleg, hogy amúgy is veszteséges az egész.) Nyilván nem a kis akkumulátoros kisautókba. Az autógyár nem környezetvédő szervezet.
2. Azt olvastam, hogy felmérések szerint a legtöbb (környezettudatos?) elektromos autó vásárló sokkal többet autózik, mint azt korábban tette (a benzin/dízel motoros autójával).
3. Feltételezem, hogy sokan vannak, akiknél az autó egyfajta biztonsági tartalék. (Meglenne nélküle, de néha jól jön, és ha váratlanul történne valami (pl. zombi apokalipszis), akkor meg szükség lesz rá.) És ilyen célra egy korlátozott hatótávolságú autó kevésbé kívánatos.
4. Én párszor már elgondolkodtam, hogy átállok autóbérlésre (mármint, hogy egyáltalán nem lesz autóm), nézegettem is árakat, de nekem mindig az jött ki, hogy havi egy-két néhány napos bérlet nem sokkal lenne olcsóbb, mint fenntartani egy sajátot, másrészről viszont sokkal körülményesebb lenne. (És persze a hármas pont: ha valami történne, és hirtelen az átlagnál többet kellene autózni, akkor hatalmas bukta lenne.)
5. Már elhangzott, de nem lehet eleget mondani: elektromos autóból sem fér el több az utakon, mint belsőégésűből, így alaposan meg lesznek adóztatva. Ennek első előjelei, már látszanak is talán.
Új hozzászólás Aktív témák
ma Amíg nincs alapvető technológiai ugrás az energiatárolásban, addig egyszerűen fölösleges, hogy a napi ingázáshoz is állandóan cipeljük magunkkal a felesleges tonnákat, miközben a fenekünk alatt lévő, zömmel kihasználatlan telepből négy másik városi autót zöldebbé tehetnénk.
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Diablo IV
- World of Tanks - MMO
- Eredeti játékok OFF topik
- Star Trek
- Tudományos Pandémia Klub
- bambano: Bambanő háza tája
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
- Eladó Lenovo ThinkCentre M70q Gen3 számítógép + Lenovo ThinkVision E24-28 monitor
- ASUS X301 (RX170HD)
- Lenovo Thinkpad T495s Ryzen 5 PRO 3500U/16GB RAM/256 SSD/14" FHD touch Magyar bill. laptop eladó
- Lenovo ThinkPad X1 Yoga 4th i5-8265U/8GB/256GB NVME SSD/FHD Touch UltraBook garanciás
- Superconsole X2PRO retro játékkonzol 70000 játékkal + android box egyben
- iKing.Hu - Honor Magic 7 Pro - Black - Használt, karcmentes
- Samsung Galaxy A25 5G / 8/256 GB / Gyárifüggetlen / 12hó Garancia
- Dell Latitude 5495 Full HD IPS Ryzen 5 pro 2500u Radeon Vega Mobile Gfx i5-8350u verő Bp MPL Foxpost
- Samsung Galaxy A9 2018 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest