Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Donki Hóte

    veterán

    válasz finest #10 üzenetére

    Engem nagyon bántott, h az azeri fegyverkezést Izrael is támogatta,

    Ja, hivatalosan mi is az azerieket támogattuk, arra hivatkozva, a magyarokban van valamiféle kipcsak vér.

    (Láttam már tótot, románt, rácot, muszkát, svábot, meg sokféle más embert, de kipcsakot eddig még nem láttam :U )

    Persze, az azerieket is csak a propaganda szintjén támogattuk, egy ilyen segítséggel az örmények sem lettek volna kisegítve a bajból.

    Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

  • haruspex

    aktív tag

    válasz finest #22 üzenetére

    A grúzokat cserben hagyták, többször, a nyugattól vártak segítséget, de ez mindig csak illúzió volt, geopolitikai más a realitás. Az örményeknek nem tudom pontosan miért is kellett volna bárkinek segíteni az oroszokon kívül esetleg, kicsit sem pozitív a szerepük, és egy olyan területet támadott meg Azerbajdzsán, amit hivatalosan mindenki (Magyarország is) az ő területüknek ismer el, amúgy nem véletlenül. Oroszország is erre hivatkozott, mondjuk ennek köze volt pl. ahhoz is, hogy a mostani vezetés kevésbé van benne Putyin segglyukában mint a bársonyos forradalom előttiek.

    94 óta kísérletet sem tettek a helyzet rendezésére. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell sajnálni az áldozatokat, vagy a lakhelyükről elűzötteket (még ha ők nem is sajnálták, az anno elűzött azerieket valszeg), de ez tipikusan egy olyan konfliktus, amitől távol kell maradni, még ha az örmények konstans áldozatnak érzik is magukat. De csak azért mert velemi elvileg keresztény nem nagyon indok nekem, hogy valaki pártjára álljak, de pl. elég arra gondolni, hogy Irán itt pl. az örmények pártján áll.

    Törökország politikája egy érdekesebb kérdés, Erdogan mint Putyin a belső feszültségeket külső háborúkkal, és befolyásszerzéssel próbálja kezelni, és próbál bejelentkezni mint regionális hatalom, illetve a földgázmezők is fontosak néha ebben a játékban. Ebben segíti az oroszok gyengülése, és hogy Irániakat az Usa eléggé szívatja mostanában. (Meg hogy a franciák csak a fejükben rendelkeznek megfelelő haderővel.) Hosszabb távon kérdéses, ez mennyire fog működni, az ő gazdaságuk is gyengébb lábakon áll, északról az ororszok azért sokkal nagyobbak, míg Irán ha kiegyezik Bidennel jobban be van ágyazva a síita országokban mint a törökök.

    [ Szerkesztve ]

  • Donki Hóte

    veterán

    válasz finest #22 üzenetére

    Pontosan, hogy Magyarország részéről illett volna kicsit nagyobb empátiát mutatni az örmények iránt, hiszen ebben a tekintetben hasonló a helyzetünk. A nagyhatalmak kénye-kedve alapján kiszakadt az anyaországból egy csomó honfitárs, akik jelenleg másik ország állampolgárai :(

    Jó, a magyarokat már nem üldözik (annyira) Romániában, de az örményeknek nyilván nem pálya 100 évet várni arra, hogy majd egyszer jobb lesz a helyzetük azoknak az örményeknek is, akik Azerbajdzsánban élnek.

    A magyar politikusok is megelégszenek már azzal, hogy évente egyszer elmennek Csíksomlyóra a búcsúba, és ott okosakat mondanak a nemzeti hovatartozásról :((

    Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

  • Eastman

    őstag

    válasz finest #16 üzenetére

    Szervusz,
    megérkeztek a Szerző válaszai a kérdéseidre, melyeket változtatás nélkül másolok ide.

    1. „miért nem erőszakoltak ki az örmények totális háborút, amibe az oroszoknak be kellett volna nyíltan is avatkoznia?”

    Az örmények próbálkoztak ezzel, az azeri polgári célpontok támadása azt a célt szolgálhatta, hogy hasonló válaszlépést provokáljanak az azeriektől, hogy ők meg örményországi célpontot támadjanak, ami meg is történt több alkalommal, de Oroszországot ez sem hatotta meg.

    Az, hogy a gyárak, erőművek támadása jobban eszkalált volna, mint a polgári lakosságé, szerintem nem ennyire egyértelmű, de mindegy is, hiszen hiába érték Örményország területét is támadások, Putyin nem volt hajlandó beavatkozni. (Pasinján még a KBSZSZ vezetőivel is találkozott, teljesen eredménytelenül.)

    Oroszország egyértelműen nem akart háborúzni (le van írva a cikkben, hogy miért), innentől kezdve csinálhatott volna Örményország akármit, Pasinján nem tudja kényszeríteni Putyint, nem ilyenek az erőviszonyok.

    Másrészt nyilván az azeriek is tisztában voltak vele, hogy ha örmény területet támadnak, akkor a tűzzel játszanak, és ők sem akartak Oroszországgal konfliktusba keveredni, ezért nem nagyon hagyták magukat provokálni.

    2. „Hogy lehet az, hogy ennyire nem volt légvédelme Karbakhnak?”

    Volt légvédelme, de egyrészt hagyományos repülőkre volt tervezve, nem drónokra, amelyek kisebb sebességgel, más magasságban repülnek, és a méretük is jellemzően kisebb, másrészt általánosságban is nagyon elavult, szovjet technika volt (pl. S-300), a pénzhiány miatt nem tudtak modernizálni. (Ez is benne van a cikkben.) Mellesleg az azeriek az örmények légvédelmi állásainak egy részét is bemérték és megsemmisítették drónokkal.

    3. „Mi volt az örmény hírszerzéssel? Nem vágták le, h mennyire nagy a baj?”

    Ezt nyilván csak az tudja megválaszolni, akinek vannak forrásai az örmény hírszerzésnél, nekem nem meglepő módon nincsenek.

    De egyébként a jelek szerint igen. Két örmény írás is megjelent, amelyek a vereség okait kutatják:

    https://jam-news.net/tatul-hakobyan-causes-of-myths-in-the-karabakh-war-in-armenian-society/

    https://jam-news.net/david-tonoyan-on-war-in-karabakh-former-defense-minister-situation-analysis-interviews-news-armenia/

    Beatrix

    Idézet vége.

    [ Szerkesztve ]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Eastman

    őstag

    válasz finest #55 üzenetére

    Szívesen.

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Cifu

    nagyúr

    válasz finest #63 üzenetére

    "Érthetetlen ez a felkészületlen, amatőr örmény hozzáállás, mert egyébként a hétköznapi emberek, a kiskatonák lelkesek voltak."

    Ez az, amit nehéz megfogni. Lelkesek voltak? Ez mit jelent?
    Egy légvédelmi rendszer üzemeltetésénél az egyik meghatározó tényező a szakértelem és gyakorlat. Éles a kontraszt a szovjet légvédelmi rendszerek sikerességében ez a faktor, zongorázni lehetett a hatékonysági mutatók közötti különbséget függően attól, hogy a Vietnami Sz-75-ösöket szovjet vagy azok távozása után vietnámi kezelőszemélyzet használta. Nem az utóbbiak javára.

    Ennek ellenpéldájaként hoztam fel a Szerb légiháborút, ahol a Szerb légvédelmi tisztek olyan trükköket csináltak, hogy csali radarjel-generátorokat gyártottak, és telepítettek a légvédelmi állásaik körül elszórva. Ehhez tudni kell, hogy a legtöbb szovjet légvédelmi rendszer (mint az Sz-75, Sz-125, de az Sz-300 család is) esetén a tűzvezető radar a vezénylőállás felett található. Tehát ha jön egy radarelhárító rakéta (Shrike, Harm, ALARM vagy szovjet/orosz oldalon a Kh-58), akkor a radarral együtt a vezénylőkabint és a benne lévő személyzetet is elcsapja. Tehát saját rendszerük harcképességét és saját életüket védték ilyen módon. Elég hatékonyan a Szerb beszámolók szerint ( az USAF oldaláról csak az feltűnő, hogy jóval több Sz-125 megsemmisítést jelentettek, mint ahány osztály volt egyáltalán a szerbeknek ).

    Az Örmények oldaláról ilyesmikről nem hallani, pedig a propaganda megy ott is. Úgy tűnik, hogy egyszerűen nem foglalkoztak kellő szinten a képzéssel és nem motiválták eléggé az ilyen jellegű hozzáállást...

    Az Azeriek a másik véglet: figyelték a más országok béli tapasztalatokat (Szíriai háború, Jemeni háború), és ezek alapján építették fel a harcászati eljárásokat.

    "Ezek szerint a katonai vezetés gyengesége nagyban hozzájárult ehhez a cumihoz."

    Az a vezetés hiányossága, hogy ha nem volt elég gyakorlat, éleslövészet, tapasztalatra való lehetőség.
    De a másik oldalról a kiskatona is képezheti magát, ha akarja.

    Nem tudom milyen lehetőségeik voltak a gyakorlásra, de az OSzA-AK, Sz-75, Sz-125 és a Krug esetében van a HPASP (kis hazánk fia) által készített, ingyenes, bárki számára hozzáférhető SamSIM, ahol lehet gyakorolni, különféle eljárásokat tesztelni, ha valaki ért hozzá, akár tovább is lehet fejleszteni, hogy a saját rendszereiket jobban lekövesse (a KUB azért nincs benne, mert ugye a Magyar Honvédségben hadrendben van, így nemzetbiztonsági veszélyeztetés lenne, ha azt is belerakná). Van benne mód olyan kis méretű célok elleni tűzvezetés gyakorlására, mint amilyen az Azeri drónoknál volt.

    Szóval akarat kérdése lett volna, hogy a kezelőszemélyzet jobban felkészüljön...

    Ez egyébként kétélű kard: a támadó fél is tapasztalatot gyűjthet ilyen módszerekkel, hogy mik azok a dolgok, amik a légvédelmi tüzéreket korlátozzák, hol vannak olyan pontok, ahol ki lehet használni a gyengeségeket, stb.

    "Ez magyarázat lehet arra a számomra érthetetlen dologra is, h nem lőtték rakétákkal a Bakut energiával ellátó vizierőművet, se a kőolajvezetékeket."

    Sajnos nem tudom megmondani, hogy mennyire hiteles, de a TASzSz szerint igenis történt rakétatámadás: [forrás]

    Azt állították, hogy minden támadó rakétát sikerült elfogni. Ez is a légvédelem feladata, és figyelembe véve milyen eszközök álltak az Örmények rendelkezésére (pl. Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta), a támadás igen veszélyes is lehetett. Azonban a gátat direktben védi egy Sz-200 légvédelmi rakéta-osztály, és az Azerieknek van két Sz-300PMU-2 légvédelmi rakéta-osztályuk (ez az 1990-es évek közepének orosz csúcstechnológiája volt), amely elvben már képes lehet akár egyszerre több beérkező célt is leküzdeni (elvben 6 célcsatornája van, az Sz-200-nak csak egy volt, ez határozza meg egyszerre hány célpont ellen indíthatnak rakétát). Szintén rendelkeztek TOR-2ME rövid hatótávolságú rakéta-rendszerrel, amely ugyan az Iszkander-szintű veszélyforrások ellen már nem biztos, hogy elég, de a Szmercs rakéta-sorozatvetők által jelentett veszélyek ellen még nyújthat védelmet.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz finest #65 üzenetére

    "Egyre erősebb a gyanúm, h a katoniai vezetés hiánya, ősszehangoltság hiánya vezetett a gyors vereségükhöz."

    Ami több oldalról is érdekes tészta, mert a két ország viszonya finoman szólva sem baráti, tehát az én "laikus" fejemmel bizony folyamatosan gyakorlatoztattam és áttelepíttettem volna az egységeimet, hogy a kezelőszemélyzetnek tapasztalata és készenléte meglegyen illetve ne legyenek belefásulva a hétköznapokba, a másik oldalról az ellenfélnek pedig nehezebb dolga legyen leküzdeni őket.

    A dolog tényleg onnan érdekes, hogy az Örmények állítólag a Szovjet éra hagyományaira építkeznek. Az pedig az, hogy mindenre folyamatosan frissített forgatókönyveket gyártottak, előre felvázolva a lehetséges stratégiai és harcászati lehetőségeket a saját oldal számára. Egy ismeretlen ellenfél ellen ez nem működik, de egy Örmény-Azeri konfliktusnál erre kellett volna építkezni. Tehát meg kellett volna legyen, hogy az Azeriek milyen eszközökkel, mely irányból jelenthetnek veszélyt, és előre meghatározva milyen válaszlépéseket kell erre adni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a védekezés és az ellenreakció.

    Amennyire én látom, nem történt ilyen. Most vagy a forgatókönyvek (haditervek) voltak elavultak, vagy azokat pontról-pontra ismerte az ellenfél, esetleg a forgatókönyvek ugyan megvoltak, de az azokban szereplő egységek hadrafoghatósága nem felelt meg az eredeti elképzeléseknek (ie.: a mozgósításra kijelölt egységek vagy nem is tudtak volna szintidőre menetkészek lenni, vagy eleve sem a felszerelés, sem az állomány nem fedte azt a képességet, amit a tervekben megállapítottak).

    Nem szeretnék innen a karosszékből nagy szavakkal dobálódzni, de az adott kép alapján egyértelműen súlyos vezetési hibák lehetnek a háttérben.

    A másik oldalt se hanyagoljuk el, én élek a gyanúval, hogy az Azeriek ilyen szintű felkészültségéhez a Törökök is hozzájárultak, képzéssel, szakértelem átadásával. Ami azért érdekes dolog, mert egy NATO tagországról beszélünk, amely az egyik legkomolyabb hadsereggel bír a világon. Szóval véleményem szerint az Azeriek jó háttérrel futottak neki az egész konfliktusnak...

    "A lelkesedést úgy értem, h ha a szakképzettséget lett volna mód megszerezni, a személyzet akart volna harcolni. Meglehet, h az egyes eszközök személyzetei maguk is fejleszthették volna az ismereteiket, de ha erre nincs magasabb szintű utasítás, terv, rendszer, akkor pont az van, ami történt. "

    A lelkesedés alatt a harci morált értem, ha jól sejtem. Ez tényleg fontos tényező, de a modern hadviselésben pusztán az, hogy motivált és harcolni akaró embereid vannak, még nem jelenti azt, hogy ezek a katonák hatékonyak is a harctéren.
    Itt jön elő a taktikai jártasság kérdése, a fegyelem és a persze a jó vezetés (minden vezetési szinten, nem csak a csúcson).

    Az, hogy egy katona a saját ismeretanyagát bővíteni akarja, az internet világában nem szükséges vezetői utasítás, terv vagy rendszer. Akarat kell. Persze, ha a vezetés letöri az ilyen lelkesedést, az ártalmas lehet, nagyon*, de az általam hozott példa tényleg az a szint, ahol egy adott katona magát képezheti, ha igényes és jó akar lenni a szakmájában.

    * Ismertek arra példák, amikor a katonák önképzését a felső vezetés akadályozza. Az arab országokban a katonai hierarchia egyik alapja az, hogy a tudás "hordozója" kiváltságos, és igyekszik mindenki ilyen helyzetbe kerülni. Erre egy példát az egyiptomi harckocsizóknál jegyeztek fel amerikai tanácsadók, akik az M1A1 Abrams harckocsik egyiptomi átadásánál figyelték meg, hogy a tisztek első dolga volt az amerikaiaktól kapott kézikönyvek összegyűjtése a személyzettől. Mivel így a tudás szélesebb körű lehetett volna, a harckocsizók tudásszintje adott esetben túlmutathatott volna a feletteseken, ami veszélyt jelent a hierarchiára - emiatt a katonák kiképzése szigorúan a feletteseken múlik, ami a kiváltságos helyzetüket bebetonozhatta. Ez persze relatíve régi történet, de eléggé sok mindent megmagyaráz azért...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák