Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • qfm

    őstag

    válasz Zedz #6144 üzenetére

    Igazából mindkettő, de a problémát az adatbázis jelenti. Az egyszerűség kedvéért egy példa, és a koncepció:

    Van egy termékeket forgalmazó program/honlap, amire feltöltenek adott paraméterekkel rendelkező termékeket. A feltöltő magyar nyelvű, így létrehoz egy adott objektumot, aminek a nevét magyar nyelven adja meg. Van ugyanebben a cégben egy másik feltöltő, aki használni akarja ugyanezt az objektumot, de angol nyelven. Ilyen jellegű problémára hasonló elképzelés született:

    Van egy objektumot tartalmazó tábla, mely a nevet nem string formátumban, hanem azonosítóként tárolja.

    Van egy szótár tábla amiben az elsődleges kulcs mellett van egy név azonosító mező, valamint egy nyelv. Erre a név azonosító mezőre hivatkozik az objektum, és mindig a megfelelő nyelven kéri le.

    Pl.:

    Termék (azonosító, név_azonosító, további_attribútumok)

    1, 3, "bármilyen további mező"

    Szótár (azonosító, név_azonosító, nyelv, fordítás)

    1, 3, "magyar", "kalapács"
    2, 3, "angol", "hammer"

    Ekkor a nevek közül az kérdeződik le, amelyik a programban kiválasztott nyelven van. A helyzet ott bonyolódik, hogy ebben a programban mind a neveket, mind a nyelveket dinamikusan a felhasználók töltik fel. Ezért érdekelne valamilyen optimálisabb megoldás, ha létezik. (a példa egy leegyszerűsített kivonat csak)

    Elnézést a hosszú házzászlósáért, és köszönöm a válaszokat a másik kérdésemre, megfogom őket nézni. :R

    Ui.: fontos kritérium, hogy nem hozhatok létre annyi példányt az adatbázisban ahány nyelv van, hisz az adathalmaz csupán 10%-át teszik ki a dinamikusan változó nevek, és nagyon nagy pazarlás lenne.

Új hozzászólás Aktív témák