Új hozzászólás Aktív témák

• #80 localhost Közösségépítő

  Új Válasz 2002-09-05 09:51:18 #80

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  localhost

  Közösségépítő

  Figyelem! A történet 100% igaz, velem esett meg!
  
  Amikor még vállalkoztam egy hihetetlenül okos pénzügyér hölgy volt az egyik első kuncsaftom.
  Nagyon otthon volt pénzügyekben, ám a számítógéphez nem sokat értett, bár nagyon szeretett volna. (kora: 40+)
  Vettünk is neki egy gépet, jogtiszta DOS, Quattro táblázatkezelő, ÉkSzer Dos-alapú szövegszerkesztő.
  
  Mivel egyedül nehezen boldogult, kérte, adjak neki magánórákat, hogy megértse, használhassa.
  A Hölgyet itt most Pirikének nevezem(=alias!)
  
  3*20 (!) órában állapodtunk meg.
  20=gépkezelés+dos, 20=táblázatkezelés, grafikonok Quattro-ban, 20=Szövegszerkesztés ÉkSzer-ben.
  Pirike valóban nagyon figyelt, gondosan jegyzetelt, bár elég nehéz volt például meggyőznöm (de sikerült!), hogy jegyzeteléskor NE AZT írja fel, hogy <jobbra><jobbra><le><Enter><Enter>, hanem azt:
  Dokumentumok/fájl/megyitás.
  
  Végül a 60 óra után ''gépreérettnek'' nyilvánítottam, Pirike fizetett, magára hagytam.
  
  Három hónap múlva hívott ismét, hogy hát eddig nem használta a gépet, szinte mindent elfelejtett, a saját jegyzeteit sem érti.
  Mivel MOST LENNE egy olyan munkája, hogy KELLENE használni a gépet, felfrissítésül mondjak el mindent mégegyszer.
  3*5 (!) órában állapodtunk meg.
  5=gépkezelés+dos, 5=táblázatkezelés, grafikonok Quattro-ban, 5=Szövegszerkesztés ÉkSzer-ben.
  PLUSZKÉNT kérte, hogy vigyek egy faxmodemet a gépére (dos-os faxprogrammal), mert az jó, ha a gépről tud faxot küldeni.
  Vittem, beüzemeltem, beállítottam a faxot.
  Elmagyaráztam a gépről történő faxküldés és fogadás titkait, módszertanát, eljárásait, újabb 4 órában.
  Adjuk csak össze, ekkor én már 79 órája szinte megállás nélkül magyaráztam neki a gépről, több napja oda jártam, szinte náluk laktam
  
  Az a bizonyos HETVENKILENCEDIK óra utolsó perceiben összefoglalván mindent, valami hasonlóval zártam az egészet:
  ''És akkor most megnyomjuk az [OK]-t és már kész is''.
  Elhallgattam, befejeztem, KÉSZ, VÉGE! +(sóhajtás)
  
  Pirike füzetébe jegyzetel '' megnyomjuk az [OK]-t és már kész is'', majd rám néz, és azt kérdezi:
  
  - MÉG EGYET kérdezhetek? Az okét a nyíllal nyomjuk meg?
  - Igen! - mondom én - a képernyőn azt a nyilat ráviszem az OK gombara és kattintok.
  - Na jó! - kérdez vissza - de azt a nyilt ott a képernyőn a nyúllal nyomjuk meg???
  - Nyúllal ??????? Hmmmmm????
  - Igen! Azzal a nyúllal ott... és rámutat az EGÉRRE az asztalon.
  
  TANULSÁG, zárszó, összegzés:
  
  A hölgy 79 órai aktív tanulás és figyelés után ekkor ott tartott, hogy amit az asztalon huzigálunk az NYÚL!
  És a kérdés ráadásul az volt, hogy a képenyőn levő nyilat a nyúllal mozgatjuk-e....
  Ennyit értett meg az egészből.
  
  CSŐD! Nagyon rosszul oktatok, azt hiszem....

Új hozzászólás Aktív témák