A Sirocco régen és ma
Sirokkó: földközi-tengeri szélfajta, ami néha szaharai eredetű homokkal szórja meg Európát, az ember meg lapátolhatja a narancssárga havat, vagy rázhatja le ruhájáról a vastag port. Sirocco: a Nokia luxustelefonja 2006-ból, mert negyedmillió forintért akkor is lehetett mobilt kapni, és bár még nem volt okos, azért összeverekedtek érte az emberek a boltban, mert annyira menőnek számított. Bog úgy vigyázott a maga 8800 Sirocco tesztpéldányára, mint pápaszeme fényére, és azonnal konstatálta az akkor szintén egyedinek ható másik feature-jét: szép-szép, de ez a Nokia úgy gyűjti az ujjlenyomatokat, mint Sergio Ramos a sárga lapokat.
A Nokia 8800 Sirocco
Eltelt 12 év, és a törékeny, ujjlenyomat-múzeumként operáló, 250 ezer forintos mobil nemhogy nem számít ma egyedinek, mintha mindenki ilyet kínálna a csúcskategóriában, úgyhogy a HMD Global által feltámasztott 3310 és 8110 4G után a Nokia brand modernizálta a fenti luxustelefont is. Bár a 3310 nagyon nem sikerült jól, ahogyan a Nokia 2 / 3 / 5 sem találta még az útját, a termékcsalád elég jól fogyott, hogy a gyermekbetegségeket a HMD Global stabil bevételi források mellett kinője.
A Nokia 8 Sirocco [+]
A Nokia 7 Plusból kiindulva pedig sikerült szintet lépni, így a Nokia 8 Sirocco magabiztosan kerülhet piacra, és elég csak ránézni, hogy az ember beleszeressen. A múltidéző ketyerék és ipari jellegű készülékek után az új csúcsmodell a stílusra megy rá és tarol, bár az eredeti Sirocco mellett másik két riválistól is inspirációt vesz.
[+]
Az 5,5”-es, 16:9 arányon ragadt, QHD-s plasztik OLED kijelző a széleken pont úgy kanyarodik le, mint anno a Galaxy S6 edge tette, és hasonlóan vékonyodik el a hosszanti oldalakon a keret, hogy a nyersen hagyott fémsáv és a sarkok egyszerre legyenek érezhetően élesek, és a stabil fogáshoz túlságosan keskenyek. A Samsung a koncepciót azóta jóval kerekdedebbre vette, a Sirocco viszont rátesz egy lapáttal, mert a kétoldali Gorilla Glass 5 üveglap kiváltképp csúszós lett, hogy a telefon szuicid hajlamainak lehetőséget biztosítson. Nem árt tehát az új Siroccót határozottan markolni, amit a készülék egykezes használattal hálál meg: a Nubia Z17s-hez hasonlóan elég keskeny az alsó-felső él és tömzsi a panel, hogy a férfiúi hüvelykujj minden pontját gond nélkül elérje.
[+]
Személy szerint én ezt a megoldást kedvelem az S9-féle, túlságosan nyúlánk kialakítással szemben, mert hiába könnyebb azt a mobilt átfogni, ha a képernyő tetejét fogásváltás nélkül nem érem el. Bár lehet, ezzel egyedül vagyok, azzal alighanem mindenki egyetért, hogy a jobb oldalélen ügyesen elrejtett hangerőszabályzó és bekapcsoló szemre ugyan esztétikus formát kölcsönöz a Siroccónak, a gyakorlatban viszont teljesen praktikátlan. Egy hét alatt sem tudtam megbékélni azzal, hogy a keskeny és lapos billentyűk egyáltalán nem emelkednek ki, így gyakran halkítottam vagy kapcsoltam ki a képernyőt fordított funkció helyett, vagy nyomogattam a két gomb közötti, gombszerű sávot teljesen haszontalanul. A képernyőkép készítés kiváltképp trükkös feladat, legjobb hozzá szemmel terelni az ujjakat.
[+]
Nem szerez jó pontot a HMD Global a jack kimenet elhagyása miatt sem – ha a dobozba belefért egy jack - Type-C átalakító, vajon az apró port a készülékbe miért nem? A csomagolásba egyébként egy Type-C-s füles három gumiharanggal, egy töltő és töltőkábel, egy SIM-tű, egy leírás, valamint egy átlátszó plasztik tok került. A Sirocco baljára pedig egy szimpla nanoSIM tálca tárhely bővítés nélkül, az aljára egy mikrofon, az USB port és a monó hangszóró, a tetejére pedig újabb mikrofon. Antennasávból alul-felül egy-egy pillantható meg.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
