Kamerák, multimédia

Ha Nokia és kamera, akkor a Lumia 1020 és a PureView jut az ember eszébe, ám a HDM-érás Nokiák a nulláról építkeznek fotós és videós témában, újabban a Zeiss közbenjárásával. Ez azt jelenti, hogy bár akad profi mód az automata mellett, egyszerűek az opciók: nincs például DNG RAW mentés, Kelvin-skála vagy finomabb szabályozás (pl. 1/4 és 1/8 másodperc között). Azért az exponáló felől előhúzható tárcsák jól jönnek, ha mégse az automatikára bízná az ember magát, bár nyugodtan megteheti. A 12 megapixeles főkamera mellé (f/1,8-as blende) egy 13 megapixeles teleobjektíves is jár (2x-es nagyítás az előbbi viszonylatában, f/2,6), úgyhogy élő bokeh, vagyis portrémód is elérhető. Vagyis volna, ha működne, de egy kattintás után a szoftver megadja magát, maga a kép nem kerül mentésre és lehet az appot újraindítani. Legalább működik a bothie, ami a Nokia borzalmas elnevezése a jelenségre, amikor az ember a hátlapi, illetve a fapados, 5 megapixeles előlapi kamerával egyszerre rögzít, egy példa. A szelfikamerához képernyővillanó (egy példa), a hátoldali pároshoz pedig kéttónusú LED villanó nyújt segítséget.

[+]

A hátlapi főkamera PD-autofókusszal élesít, nappal meglehetősen gyorsan és pontosan, este már lassabban és bakikkal, optikai stabilizálás segítsége nélkül. A nappali eredmények jók: középen kellő részlet rögzül, általában pontos (bár néha kissé zöldes) fehéregyensúly mellett. A szélek felé haladva viszont már puhább a rajzolat és a zajmentesítés nyomai is határozottabbak, az algoritmus lehetne kíméletesebb. A kontrasztok is túl lettek tolva, emiatt elfordulnak kiégett részletek, a HDR fotók pedig túlexponáltak és ritkán természetesek. Ezek persze apró megjegyzések: nappal bőven lőhetők albumfotók, este pedig tízből három-négy kép biztosan jól sikerül, bár ilyenkor még drasztikusabb a zajmentesítés.

[+]

A telés kamera (ami a 13 megapixeles felbontás ellenére 12-n rögzít) kevésbé kiegyensúlyozott: a kontrasztalapú fókuszálás eleve lassabb, főleg este, amikor a legtöbbször egyébként is inkább a főkamerával és digitális zoommal készülnek a felvételek. Az elsődleges szenzor ugyanis sokkal jobb fényerejű optikájával előnyben van. Sajnos a telés kamerát nem lehet kézi módban bevetni, így teljesen az automatika dönti el, mikor rögzít, mindenesetre jellemzően gyengébb a vonalélesség a főkamerával összevetve. Amikor este mégiscsak a teleobjektíves modul rögzít, akkor még drasztikusabb a zajmentesítés.

Videofelvétel legfeljebb 4K-ban lőhető 30 FPS-sel, optikai és elektronikus stabilizálás nélkül, jól látható kézremegésekkel, tűéles képpel és megbízható fókusszal. Zoomoláskor a Sirocco gond nélkül vált a két lencse között. A sztereó hang kellően tiszta, egyébként választható, hogy térhatású rögzítés történjen a három mikrofon segítségével, vagy a kamera előtti, illetve mögötti hangokat vegye fel. A 1080p-s felvételek elektronikus stabilizálást mintha használnának, bár az sem hibátlan. Bothie felvételből kérhető mozgó is, valamint elérhető gyorsított és lassított videó. A kamerás konklúzió az, hogy új szereplőként (mert a HMD-s Nokiák nem a PureView vonalat viszik tovább) elismerésre méltó, ahol a Sirocco tart képminőségben, viszont az algoritmus, a lencserajzolat, a szoftverek és a videostabilizálás oldaláról van hova fejlődni, akár a közvetlen élvonallal, akár a Lumia 1020-szal összevetve.

A Play Zene előadók, albumok, dalok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt állományokat, plusz hozzáfér a Google előfizetéses zenekönyvtárjához. Widgetből akad többféle, és a hangszínszabályzó is felkínál néhány opciót, nincs viszont FM-rádió. De hova is menne az antennaként szolgáló kábel, ha kimaradt a jack port? Sajnos ezúttal is átalakítóval kell bajlódni, és mindig megjegyzem: ha azt és a telefont is magammal viszem, kapásból kényelmetlenebb a dolog, mintha egyszerűen megmaradt volna a 3,5 milliméteres kimenet. Tényleg megéri ezen spórolni? Mindenesetre kitűnő minőségű és dinamikájú hang megy az ilyen módon csatlakoztatott fejhallgatókra, bármilyen általam lefülelhető zaj vagy sztereó áthallás nélkül, átlagos hangerővel. Az USB-C-s, dobozban mellékelt headset korrekt ebben a műfajban, mélyhangból nincs hiány, a három pár gumiharanggal pedig ki-ki megtalálhatja a maga komfortos viseletét. Azért egy U11+-féle USonic vagy egy S9-féle AKG füles magasabb szintet képvisel.

[+]

A videókat a galéria játssza le, 4K/60 FPS paramétereket beleértve, viszont HDR támogatás nincs, és a legtöbb spéci formátumhoz, kódoláshoz és a feliratokhoz jobb hamar feldobni egy VLC-féle áruházas alternatívát. Ha nem csatlakozik füles, akkor egy, árva, alul elhelyezett monó hangszóróra kell hagyatkozni. Pedig a széles beszélgetési hangleadó ígéretesnek tűnt, multimédiás hangleadásra mégsem alkalmas. A hangerő átlag feletti és a csengéseket mindenképpen meghallani, ám a maximumon elég éles és kissé tompa a produktum, úgyhogy kapásból lejjebb kell szabályozni. A minőség ilyenkor is legfeljebb középszerű és továbbra is nyomott, a csúcskategóriában ennél jobb produkciót várok el.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!