Nokia 3310 - tolat a nosztalgiavonat

Kétségtelenül az idei év mobilos poénja, hogy a HMD visszahozta a 3310-est. Ami egyébként telefonként is ki tud szolgálni bizonyos igényeket, de ne homályosítsa el ítélőképességünket a nosztalgia.

Bevezető

Bárkinek megmutatod, instant mosoly. Azonnal meg akarja nyomkodni. És majdnem biztos, hogy hallott már róla, hogy megint van 3310-es Nokia, meg egyáltalán: megint van Nokia. Kész, pipa, well done, ez volt a cél ezzel a termékkel, így kell visszatérni a piacra, hibátlan ötlet, frankó kivitelezés. Mellesleg keletkezett is egy telefon, amit akár el is lehetne adni elég combos haszonnal, mert hát a majdnem 20 ezer forintos árral még bőven keresni is tudnak rajta. A márka hazai visszatérésének alkalmából rendezett sajtóeseményen pedig a résztvevők kaptak is egy példányt ajándékba, aminek szinte mindenki nagyon örült, én is hazahoztam, kibontottam, beletörtem a körmöm a hátlap lepattintását célzó műveletbe (tényleg megvolt a retró érzésem, pedig a korabeli 3310-esen pont szuperül le lehetett csúsztatni a panelt), és aztán nem csináltam vele semmit. Nem nyomkodtam, nem vettem elő percenként, hogy megnézzem a híreket, a leveleimet, a közösségi oldalakat, mert ezek mind nincsenek. Ez is elég retró, 15 éve is pont ennyire nem használtam a telefonom.

A régi és az új
A régi és az új [+]

És ha lehántom a nosztalgia cukormázát, megtörlöm az érzelmektől bepárásodó szemüvegem, félreteszem az önkéntelen gratulációimat az ötlet kapcsán, akkor viszont csak látok egy klasszikus kinézetű telefont, amelyik emlékeztet egy másik, nem csak kinézetében klasszikus telefonra, de ez nagyon-nagyon nem ugyanaz. Csalódást keltően nem. Mert akinek volt 3310-ese, az bizony vakon tudott haladni a menüben, oda sem kellett nézni. Akinek volt 3310-ese, az pontosan tudta, hogy hol vannak a navigációs gombok (fel-le, illetve menü, nem is volt több), automatikusan úgy vette a kezébe a telefont, hogy ezzel a mozdulattal már nyomta is, hogy menü+csillag, hogy a billentyűzárat feloldja. És ez a mostani 3310-es ettől igen távol van. Kezdve onnan, hogy sokkal több navigációs gombunk van, odáig kifutva, hogy a menü-csillag nem is működik. Nesze neked, nosztalgia.

Szemből kétségtelenül megvan a hasonlóság
Szemből kétségtelenül megvan a hasonlóság [+]

Oké, 36 éves vagyok, nekem ezek fájnak, mert volt Nokiám, nem egy, nem kettő. 3310-esem is. Operátorlogóval és képüzenettel, meg dallamszerkesztővel összekendácsolt Bomfunk MC csengőhanggal. Ugyanakkor viszont tényleg maradt egy csomó “nokiás” dolog. Például a betűtípus a menüben. A gombok hangjai. A csengőhang, nyilván. Az első ékezetes betű beütésekor 68-ra esik vissza a maximális karakterszám az SMS-nél. Vannak környezeti profilok. Ostoba rövidítések. És Snake.

De kiknek szánja a HMD Global az új Nokia 3310-est? Egyrészt mindazoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy az okostelefon ördögtől való, vagy legalábbis nekik nincs rá szükségük. Meglepően sokan vannak, a gyártó hazánkért is felelős vezetője szerint fél millió potenciális felhasználóról van szó. Én ezt azért fenntartásokkal fogadom, de igen, van egy ilyen réteg, nem is kicsi. A másik csoport a hipster. Mert a 3310-es egy jó poén, van benne valami kis fricska az okostelefonokkal szemben, biztos tök menő is, hogy ilyennel jelenik meg valaki, el lehet vinni bulizni, mert nem félti annyira az ember, egy okostelefonhoz képest olcsó. De maximum másodlagos telefonnak jó, ha valaki már hozzászokott ahhoz, hogy a mobilja mennyi mindent tud (levelez, navigál, bönget, zenét szolgáltat, normálisan fotóz), akkor nem fog visszatérni a múltba csak azért, mert juhú, itt az új 3310-es.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés