Aktív témák

  • Tom5

    addikt

    Miért van az, hogy kikaparok egy lányt a szarból. Ott vagyok neki, mindenben, mindenkor. Műszakot cserélek, szabira megyek ha gondja van. Hozom viszem kocsival bárhova bármikor. Anyagilag is támogatom, de tényleg MINDEN szinten és akkor egy idő után mindig én koppanok. A barátja aki miatt szenvedett a nagyedének a negyedét nem tette meg érte amiket én megtettem. Mégis Ő lett az isten...velem meg úgy kell beszélni mint egy utolsó senkivel, meg egyébként is menjek dokihoz mert ezt szóbahoztam, mert esetleg nem tetszik a hangnem. Nagyon arcon (szíven) tud ütni a dolog, ilyenkor csak ülök itt és nézek. Felteszem a kérdést: Ezt érdemlem?! Félreértés ne essék, semmit nem bánok amit tettem értem, SEMMIT. De ha szóba merem hozni a dolgot, akkor azonnal én vok a szar. Igen tudom a választ. Bunkónak kell lenni és le kell szarni az illetőt...DE NEKEM NEM MEGY!

    Mától radikálisan változok, nincs kifogás.
    Addig is színezzétek újra...

Aktív témák