Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    válasz pusszycat #29 üzenetére

    Az elvontatást úgy kell érteni, hogy arréb lökik a pályáján, hogy pár ezer kilométerrel elkerülje a Földet.

    (#23) Ezekiell:

    Az a baj ezzel az űr benépesítéssel, hogy a Mars kb. most van abban az állapotban, amiben a Föld lesz, ha már végképp kipusztult rajta minden. Azaz miért akarnánk benépesíteni valamit, ami szarabb, mint ahol éppen vagyunk vagy akár leszünk 500 év múlva?
    Szvsz sokkal fontosabb a tudományos kutatás, esetleg nagyon hosszú távon a ritka nyersanyagok bányászása, mint a kolonizálás.
    Musk érthető módon igyekszik eladni a meséit a tömegeknek és ez fontosabb, mint gondolnánk, mert ezzel tudja megteremteni az űrkutatás mögé a társadalmi támogatást.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Micsurin #37 üzenetére

    Nagyságrendekkel egyszerűbb és olcsóbb pl. mélytengeri kolóniákat létrehozni a Földön, mint ugyanazt a Marson. Ha már mindenáron növelni akarjuk az ember életterét.
    A Föld felületének az emberek számához viszonyított arányán viszont nem csak a felület növelésével, hanem az emberek számának csökkentésével is lehet javítani.
    És itt nem valami "Thanos megoldásra" gondolok, hanem ésszerű születésszabályozásra.

    A Földdel kapcsolatos legtöbb probléma nem fizikai, technológiai vagy biológiai, hanem közgazdaságtani vagy politikai.

    Nem azért nem csökkentik pl. a CO2 kibocsátást, mert "nem hisznek a globális felmelegedésben" (az csak politikai bullshit, hogy az egybites szavazók veszteg maradjanak), hanem mert az olajtársaságok tőzsdei értékét a birtokukban lévő olajmezőkből potenciálisan kitermelmelhető olaj mértéke határozza meg. Ha korlátozzák a CO2-t kibocsátást, akkor az olajtársaságok olajkészletének jelentős részét sosem lehet kibányászni, ezzel az olajcégek értéke egyik napról a másikra megtizedelődik, és mivel ezek a részvények szinte minden befektetési alapban szerepelnek a nyugdíjpénztáraktól kezdve a bank portfoliókig, egy ilyen mértékű hirtelen értékvesztés magával rántaná az egész világgazdaságot, nagyobb gazdasági krízist okozva, mint három koronavírus járvány összesen. Ezt pedig nincs politikai vezető, aki be merné vállalni, így megy a politikai fingreszelés, a buborék meg növekszik.

    Hasonló a helyzet a túlnépesedéssel: ahol csökken a születések aránya, ott elöregszik a lakosság, nincs elég befizető a nyugdíj alapokba és összeomlik a rendszer. Ahol meg növekszik, ott nyomor és éhezés van, mert nem bírja a szociális ellátórendszer és nem tudnak annyi embernek munkát adni. Ez népvándorlást eredményez, ami pedig az egymással inkompatibilis kultúrák és vallások miatt politikai és társadalmi válságok sorozatát eredményezi.

    Ezeket a problémákat nem fogja az űrtechnológia legyőzni azzal, hogy jó sok embert kitelepítünk a Marsra és ott majd mindenkinek lesz hely bőven, mert a következő 500 évben garantáltan nagyságrendileg többe fog kerülni egy ember ellátása a Marson vagy bárhol az űrben, mint a Földön.
    Ettől még nem kell feladni az űrkutatást, csak a hangzatos fikciók helyett arra kell koncentrálni, ami valóban fontos: a tudományos kutatásra és talán az ipari lehetőségekre.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Ezekiell #42 üzenetére

    Az emberiség hány éves? Kb. 50 ezer? Vagy max 100-200 ezer?
    Az az aszteroida meg lehet, hogy még 10-20 millió évig nem jön.
    De amint feljebb már írtuk, ha mégis jön, akkor is sokkal ésszerűbb az eltérítésére fókuszálni, mint más bolygók kolonizálására.

    Az ugyanis elég nyilvánvaló, hogy a Naprendszerben nincs a Földnél élhetőbb bolygó. A csillagközi utazás meg a legoptimálisabb esetben is évszázadokra van, már ha egyáltalán lehetséges és találunk megfelelő célpontot.

    A civilizációnk / fajunk túlélése - mondjuk a következő 10 ezer évre - nem az űrkutatáson múlik, hanem azon, hogy képesek vagyunk-e kontrollálni magunkat itt a Földön.

    "Az űrkutatás meg nagyonnagyon sok hétköznapokban is fontos találmányt eredményezett már eddig is."

    Pontosan. És kolonizálós sci-fi helyett ezekre kellene fókuszálni.

    "A "hangzatos fikciók" pedig, ahogy te nevezed - na azok adják el az egészet a nép számára. Széleskörű támogatottság nélkül nincs funding, funding nélkül meg bukta van."

    Ezzel egyetértek, de ha a hangzatos fikciókról rövidtávon kiderül a nép számára, hogy értelmetlenek, azzal a teljes űrkutatás támogatottsága kerül veszélybe.
    Értem én, hogy a Mars meghódításáról kell beszélni, mert a zéró gravitációban végzett fémötvözet kísérletek nem hozzák lázba az átlag szavazót akkor sem, ha pár évre rá a kísérlet eredményei már ott sorakoznak a telefonja hardverében.
    Ugyanakkor egymás között azért nem árt tisztázni, hogy mik a realitások.
    Ez olyan, mint az AI kutatás. Míg a filmek és a TV sorozatok az öntudatára ébredő gépről (és annak etikai problémáiról) fantáziálnak, addig - ha komolyan érdekel a téma - hamar rá kell jönnöd, hogy az AI kutatás nem egészen erről szól.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Cifu #44 üzenetére

    " Ehhez képest egy kolónia mindenképpen hasznot hozhat több szempontból is."

    Különbséget kell tenni a kis létszámú, átmeneti és kutatási célú kolónia és egy bolygó kolonizálása között. Az elsőnek van értelme, a másiknak csak akkor, ha az emberi életre az adott bolygó önmagában is alkalmas. Ez utóbbi a probléma, mert egy bolygó lakhatóvá tételébe fektetett energia mértéke és a várható haszon köszönőviszonyban sincs egymással. Ráadásul ha egy életre alkalmatlan bolygót technikailag lakhatóvá tudunk tenni, akkor a Földet is meg tudnánk óvni ugyanazzal a technológiával ugyebár.

    "Azt gondolom Te sem vitatod el, hogy az Anktartiszi emberi jelenlét nem felesleges?"

    Az űrbéli emberi jelenlét sem felesleges, de ahogy nem osztogatnak parcellákat farmereknek az Antarktiszon, úgy a Marsra vagy a Holdra sincs sok értelme hasonló célokat kitűzni.

    "Ha multi-planetáris fajjá lép elő az emberiség, akkor onnantól kezdve a Föld csak egy eleme lesz a képletnek, és immár a faj túlélése alapvetően több lábon áll. "

    Ez az, ami még 500 éves távlatban is csak fantazmagória. Legalábbis amíg valaki nem áll elő a fénysebességnél gyorsabb utazás technológiájával, ami jelenlegi ismereteink szerint elméletileg is lehetetlen, nem hogy gyakorlatilag.
    Jelenleg több ezer fényévnyi távolságra lévő exobolygókat vizsgálnak, de még a legközelebbi csillagrendszer is 3 fényévnyire van.

    "Amíg viszont csak a Földön él ember, addig ez egy eggyel osztható képlet."

    Ezért kell rá vigyázni, mert tetszik - nem tetszik, az emberiségnek még nagyon sokáig itt kell ellennie valahogy.
    Ez a gondolatmenet kb. olyan, mintha mindennap szétcsapatnám magamat piával és drogokkal, mondván, hogy a tudat transzplantációs technológia fejlődésében bízom mert akkor bármikor átugorhatok egy másik gazdatestbe, ha a sajátomat már kellően leamortizáltam.

    "BTW az űrbéli kolóniák első generációja alapvetően a hatékonyabb felfedezésről szólhat, szólna és szól."

    És ezzel nincs is semmi gond, csak ne higyje már el senki, hogy ezek majd idővel teljesen önfenntartó kolóniákká tudnak válni, amik majd jól benépesítik a Marsot, mint ha csak egy kontinens felfedezéséről beszélnénk.

    "Érdekes, hogy a tenger alatti kolonizációt elfogadod, de az űrbéli kolonizáció sci-fi számodra. Pedig a tengerfenéken építendő kolónia semmivvel sem könnyebb technológiai szempontból, mint a világűrbéli..."

    A tenger alatti kolonizációnak sem látom sok értelmét, csak példaként hoztam fel, hogy ha az ember életterét kell bővíteni, akkor a Földön is létezik kiaknázatlan lehetőség.
    Technológiai szempontból pedig valamivel könnyebb azért a tengerfenéken kolóniát építeni, mert pl. nem kell horibilis energiafelhasználással kijuttatni mindent a világűrbe. És akkor még nem beszéltünk a gazdasági(1 ember feljuttatása spacex áron is 50millió USD) és biológiai (sugárzás) nehézségekről.

    A lényeg, hogy a belátható jövőben az ember max. különböző hermetikusan lezárt tartályokban lesz képes életben maradni a Földön kívül. Ez kutatási célra elég lehet, de az emberiség nem fog ezen a módon több lábra állni.
    Ha ugyanis a hermetikusan lezárt tartály, mint élettér elégséges az emberiség túléléséhez, akkor itt a Földön nagyságrendileg könnyebben létre tudjuk hozni azokat a tartályokat, ha valamiért szükség lenne rájuk (atomháború, aszteroida, járvány, stb.) emiatt felesleges más bolygóra utaznunk.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Cifu #46 üzenetére

    "Simán eléldegélnek az emberek relatíve zárt közösségekben is (gondolj csak a hajósokra vagy tengeralattjáró-személyzetre). "

    Egy ideig, átmenetileg. A kolonizáláshoz viszont az emberi szaporulatnak önfenntartóvá kell válnia, szemben egy kitelepített kutatóállomással, ahova az emberi utánpótlás a Földről érkezik.

    "Függően attól mit tekintünk önfenntartásnak, bizonyos méret felett egyáltalán nem megoldhatatlan."

    Önfenntartás alatt az emberi szaporulat önfennartását értem, ezzel szemben vannak komoly aggályaim, hogy az ember képes szűk, zárt terekben több generáción keresztül is túlélni és szaporodni úgy, hogy megmarad jól funkcionáló közösségben, miközben az életük végig a létfenntartó technológiától függ.
    Pl. gondolj bele, hogy a létfenntartó rendszerek utánpótlását hogyan oldják meg. Már egy spaceX űrhajóhoz is milyen hatalmas beszállítói láncra van szükség a bányászattól kezdve az anyagkutatáson át a gyártó eszközökhöz gyártásához szükséges eszközök gyártásáig és az azokhoz szükséges nyersanyagok bányászásáig, stb. Nem beszélve a több ezer specialistáról és a kutatásfejlesztésről, amihez a humán erőforrást is biztosítani kell. Egy a Földtől mindenben független kolóniához szükség van gyakorlatilag minden és mindenki utánpótlására, amihez nem pár ezer, hanem jobb esetben is pár millió emberre lesz szükség, akiket mind konténerekben kellene generációkon keresztül felnevelni.
    Szvsz a "tartályokban más bolygókra telepítünk emberek generációit kb. örökre" értelmetlen, etikátlan és feleslegesen drága.

    Még egyszer aláhúznám: nem a tudmányos / ipari / szórakoztatási célú támaszpontok hasznosságáról beszélek, hanem a több generáción át is önfenntartó, civil kolóniák létrehozásának esélyét nem látom.

    "Miért teszel egyenlőségjelet a kolonizálás és a terraformálás közé?"

    Mert ha nem akarunk generációkat hermetikusan lezárt tartályokban felnevelni, akkor olyan bolygó kell, amin az ember meg tud élni a szabadban.

    "Multi-planetáris = több bolygón
    Multi-sztelláris = több csillagrendszerben
    Ha a Marson létrejön egy emberi kolónia, akkor az emberi faj már multi-planetáris lesz."

    A fentiekből adódik, hogy ha a Marson nem lesz terraformálás, a konténer élet pedig nem megoldás, akkor nem marad más, mint más csillagrendszerekben keresni élhető bolygót.

    "Elméleti szinten igazad van, de bizonyos szintű veszélyforrások ellen (extrém sugárzás, például) nincs jó válasz jelenleg. Tehát a túlélés szempontjából egy több bolygón élő emberiség jobb esélyekkel indul, mint egy csak a Földön élő emberiség."

    Elméleti szinten igazad van, de kockázat / költség szempontból minimálisnak látom az esélyét, hogy bárki biztonsági okból kolonizáljon más bolygókat.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Micsurin #56 üzenetére

    Elég nehéz úgy értelmes beszélgetést folytatni, ha kontextusából kiragadott mondatok félreértelmezésére kell folyton reagálni.

    A beszélgetés onnan indult, hogy az egész űrprogram azért szükséges, mert az emberiségnek a Földön kívül kell az életterét bővítenie.

    Erre reagáltam, hogy ez szerintem az elkövetkezendő minimum 500 évben nem lehet reális cél, ezért inkább a kutatási, ipari és max. szórakoztatási céllal van értelme más bolygókra, holdakra támaszpontokat telepíteni.

    Ha ugyanis az emberi életteret akarjuk bővíteni, milyen lehetőségekkel lehet számolni?
    1. Konténer lét
    2. Terraformálás
    3. Letelepedés élhető bolygókon

    Erre írtam, hogy ezek közül egyik sem reális alternatíva szerintem, ezért felesleges ilyeneken fantáziálni, amikor számos egyéb megvalósítható és hasznos célt lehet az űrkutatás elé állítani.

    Tehát nem, egyáltalán nem gondolom és nem is állítottam (!), hogy a csillagközi utazás során majd az emberek generációkon át tök jól ellesznek hermetikusan lezárt tartályokban, mindössze végigvettem a kolonizálási lehetőségeket és próbáltam egyesével elmagyarázni, hogy melyiknek miért nincs sok értelme.

    (#56) Micsurin:

    Ugyanez vonatkozik a tengeralatti életre is: nem állítottam, hogy azt jó megoldásnak tartom a Mars kolonizálással szemben, hanem csak azt, hogy ha - feltéve, de meg nem engedve - a konténer életet egyáltalán elfogadhatónak és fenntarthatónak tartjuk, akkor azért felesleges a Marsra utazni, mert a Földön is lenne elég hely jó sok konténer számára.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz BiP #69 üzenetére

    "Ez úgy szokott menni, hogy a távoli cél a Mars terraformálása. De ez nem megy egyik napról a másikra. Ha 500 nem is, de mondjuk 100-200 év (ami sokmindentől függ)."

    Ennyi erővel a távoli cél a fekete lyukak bányászata is lehetne. A különbség a cél és a fantazmagória között, hogy látjuk-e legalább az elméleti lehetőségét a megvalósíthatóságnak.
    Verne "Utazása a Holdra" c. regénye fantazmagória volt, Kenedy bejelentése a Hold utazásról pedig cél.
    A különbség a kettő között, hogy Verne az akkori kor ismereteit kiegészítette a fantáziájával, míg Kenedy a bejelentés előtt kikérte a tudományos közösség véleményét, hogy egyáltalán megvalósítható-e az ötlet.
    Márpedig tetszik-nem tetszik a Mars terraformálására semmilyen komolyan vehető technológia nem áll rendelkezésünkre és akkor még nem beszéltünk a gazdasági kérdésekről.
    A 2001 Űrodüszeia-ban látható forgó űrállomás megépítéséhez pl. a Föld egy éves energiatermelését teljes egészében fel kellene felhasználi és akkor lenne egy pörgő kerék az űrben. Na ehhez képest gondolj bele, mekkora energiára lenne szükség egy komplett bolygó légkörének kialakításához, amikor még a Föld légkörének CO2 összetételét sem tudjuk pár százalékkal csökkenteni.

    "Most meg tettek egy lépést arra, hogyan lehet bevonni a privát szektort, hogyan lehet olcsóbbá, újrafelhasználhatóvá tenni az emberi űrutazást.
    Ez egyébként egy baromi nagy lökés az emberi űrprogramnak."

    Ez kétségtelenül így van. De ha megnézed, akkor a privát szektor bevonása nem hozott lényegében technológiai áttörést, hanem a már meglévő rutint tették hatékonyabbá és gazdaságosabbá. Ami vitathatatlanul nagy eredmény, és a gazdaságosabb űrrepülés minden bizonnyal fel fogja gyorsítani az űripari kutatásokat és ezzel együtt az eredményeket is, de ettől még nem sok értelme van teljesen légbőlkapott elképzelésekről fantáziálni.

    (#68) Ezekiell:

    "Az 500 év meg, amit mondasz - hát nézz vissza, h 500 évvel ezelőtt hol volt az emberiség, és úgy becsüld meg, hol leszünk 500 év múlva "

    A fejlődés nem egyenletes és töretlen. Akadnak tudományos áttörések, politikai és társadalmi szituációk, amikor a fejlődés meglódul, máskor meg évszázadokon át nem történik semmi.
    Nézd meg hogy mennyit fejlődött az emberiség 1500 és 1800 között, majd 1800 és 2000 között.
    Vagy mennyit fejlődött az űrtechnológia 1950 és 1970 között, majd 1975 és 2005 között.

    És akkor most gondolj vissza hogyan képzelték el 2020-at mondjuk 1980-ban és abból mi valósult meg. És nem csak a hollywoodi filmeket meg a fél(ál)tudományos jövőkutatásokat, hanem mondjuk a NASA terveit is érdemes számba venni.
    Az emberes Mars küldetéseket pl. már a Hold missziók idején is 20 éven belülre tervezték és azóta következetesen 20 év múlva fogunk leszállni a Marson, 50 éve mindig 20 évnyire vagyunk a Marstól.
    Szal ha a terraformálást nézzük az az 500 év igen csak optimista becslésnek tűnik.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Ezekiell #76 üzenetére

    "Ez a konkrét technológiai áttörés."

    A technológiai áttörés mondjuk egy új hajtómű technológia lenne, amivel pár hét alatt el lehetne érni a Marsot. A SpaceX rakétái funkciójukat tekintve ugyanazt tudják, mint anno a Saturn rakéták, csak olcsóbban és hatékonyabban. Amit persze nem szabad lebecsülni, de nem tudományos, hanem gazdasági szempontból számítanak előrelépésnek az űrkutatásban.

    "Ennek semmi köze a technológiai fejlődéshez, ez simán politikai/gazdasági döntés volt mindig is."

    És itt ér össze a mostani esemény a múlttal.
    A technológiai fejlődés és a gazdasági környezet nem különválasztható, mert kölcsönhatásban vannak. Egy új technológia vagy tudományos áttörés megváltoztathatja a gazdasági környezetet, a gazdasági környezet pedig erősítheti a tudományos és technikai fejlődést.
    A Gizai nagy piramist pl. 20 év alatt építették fel ie. 2500-ben és utána 4000 évig nem építettek magasabb épületet a világon.
    Na most akik akkor látták a piramist felépülni, joggal feltételezhették, hogy ha most képesek voltak egy 147 méter magas építményt felhúzni, akkor 500 év múlva már hajjaj mekkora piramisok lesznek.
    Csakhogy utána nagyon hosszú ideig nem voltak adottak a gazdasági és kulturális körülmények egy ekkora építkezéshez, pedig a technológia adott volt. És mivel nem volt gazdasági kényszer, az építéstechnológia sem fejlődött olyan ütemben, mint akkoriban.

    "A technológia meg igenis kész, hogy a Marson kolóniát létesítsen az emberiség. Nem tökéletes még, de mire oda jutunk, az lesz."

    Kutatóállomást (komplexumot) igen, hosszú távon önfenntartó, a Földtől teljesen független kolóniát nem.
    A kérdés meg nem a kutatóállomás volt, hanem a terraformálás, azzal kapcsolatban meg tartom, hogy 500 éven belül nem fog megtörténni.

    "Teljesen random szám, megbecsülhetetlen, szóval felesleges dobálózni vele. Majd realitás lesz, amikor realitás lesz."

    Na pont ez a különbség a cél és a fantazmagória között. Egy reális célról elmondható, hogy nagyságrendileg mikorra valósítható meg, még ha a szórás nagy is lehet. A fantazmagóriával kapcsolatban csak azt tudjuk, hogy beáltható időn belül semmi esély nincs a megvalósítására.

    "Most megint nagyon fontos, mert nagy társadalmi támogatottsága van. "

    Az űrkutatásnak pont hogy nincs manapság nagy társadalmi támogatottsága. Az USA 9 év után először juttat hazai technológiával embert az űrbe, az amerikaiak többsége meg kb. magasról tesz rá, mert éppen egymást gyepálják az utcán.
    Az USA 25 milliárd dollárt költött a Hold missziókra, az USA GDP 1%-a volt, ez mai áron 180 milliárd dollár lenne. Ehhez képest az ISS-re 4 milliárdot költ az USA évente és erősen sokallják, le is akarják állítani legkésőbb 2026-ra.

    Szerencsére a civil űrkutatásnak van gazdasági támogatottsága, mert az iparnak szüksége van telekommunikációs és egyéb műholdakra és nem szeretnek a politikai közhangulattól befolyásolt állami cégektől függeni, ami megteremti a piacot a magán űrcégek számára.
    Ha szerencsénk van, akkor a magáncégek sikerei idővel kivívják a társadalom támogatását is és akkor majd lesz értelme komolyabb űrkutatási célokat is kitűzni.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Ezekiell #80 üzenetére

    "A terraformálás hülyeség, de nem is onnan indultunk, hanem hogy több bolygón kell élnie az emberi fajnak, ez a végső cél."

    És erre írtam, hogy vegyük számba a lehetőségeket:

    1. konténer élet
    2. terraformálás
    3. lakható bolygóra költözés

    Ebből az 1. pont teljesíthető nagyjából a következő pár száz évben, de az nem valódi megoldás, a többi meg scifi.

    A SpaceX-nek meg szvsz az a célja, hogy piacvezető űrtechnológiai cég legyen sok-sok elégedett befektetővel.
    Elon Musknak személy szerint persze lehet az a célja, hogy a Marson élje le az élete utolsó éveit egy támaszponton és szívből remélem, hogy sikerül neki, de ennek nem sok köze lesz a kolonizáláshoz. Ha minden jól megy, akkor a tudományos és technológiai kutatásokhoz annál inkább és szvsz több értelme van ezekre fókuszálni, mint délibábokat - mint fő motívációs célokat - kergetni.
    Elon Musk jó érzékkel adja elő az álmait és ezekkel érzelmileg lehet is azonosulni, és nyilván jól csinálja, mert így össze tudja lapátolni az erőforrásokat és az eredmények is őt igazolják.
    De ettől még ne keverjük az álmot a valósággal.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz ddekany #84 üzenetére

    Mondom, a konténer élet reális lehetőség egy - tudományos, ipari, katonai, szórakoztató - támaszpont számára, de az emberiség túlélése szempontjából szvsz nem járható út.
    De ha mégis, akkor meg semmi értelme kivinni az űrbe.
    Ugyebár a konténer lényege, hogy egy mesterséges tartályban biztosítunk mindent, ami az ember túléléséhez és szaporodásához szükséges. Innentől viszont az a konténer lehet kb. akárhol: föld alatt, víz alatt, űrben, tökmindegy, mert teljesen elzárt a külvilágtól és önellátó.
    De akkor miért kellene eszement mennyiségű energiát pazarolni arra, hogy eljuttassuk azokat a konténereket, amik a Földön is ugyanúgy biztosítanák az emberiség túlélését egy másik bolygóra?
    Szvsz a Mars meghódítása kb. olyan lesz, mint mondjuk az Antarktisz-é. Lesz néhány kutatóállomás viszonylag magas fokú önellátásra berendezve, de nem fognak ott emberek egész életükre letelepedni, szaporodni és önálló, a Földtől független társadalmat létrehozni. Nem azért, mert technikailag lehetetlen, hanem mert semmi értelme.

Új hozzászólás Aktív témák