Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Robitrix

    senior tag

    válasz #98320896 #23 üzenetére

    megoldható a dolog..... léteznek minőségbiztosítási mérési módszerek még az 2. VH után. Akkoriban komoly gond volt a lőszerek ellenőrzése. Sokan gyártottak lőszert a hadseregnek háborúba. Igen eltérő minőséggel. Fontos volt a harcoló katonáknak, hogy megbízható lőszerrel harcoljanak és mikor rálőtt az ellenségre a durranás helyet ne csak egy fémes csatt legyen. Ezért elkezdtek különféle matematikai statisztikán alapuló minőség meghatározási módszertanokat kidolgozni. Akkor dolgozták ki a ma is használt statiztikai mintavételezési minőségbiztosítási módszert. Amit gyakorlatilag 80 éve ma is használnak megbízhatóan. Aztán ez később átkerült az iparba és mára széleskörűen használják méréseknél. Így átkerült az elektronikai iparba is. Például így állapítják meg a merevlemezek meghibásodási rátáját. Ez az a bizonyos MTBF érték, a két meghibásodás közti átlagos időtartam. A gyakorlatban meghatározott számú merevlemezt laborban folyamatos üzembe fognak, mondjuk 3 hónapig 200 darabot és napi 24 órában nyúzzák. és közben nézik a tesztelt darabokból mennyi megy tönkre. majd az eredményből ki lehet számolni statisztikailag, hogy egy adott merevlemez tipus statisztikailag várható élettartalma mennyi. Kijön mondjuk 250 ezer óra, Ami mondjuk úgy 30 év. Persze lesz, ami két óra alatt tönkre megy és lesz, amit akár 40 évig is lehetne használni statisztikailag. Elektronikai eszközök esetében lehet rövidíteni a tesztelési időszakot, a hőmérséklet emelésével. Ami károsan befolyásolja az élettartalmát. Mondjuk ha 40 fokon tartva és folyamatosan használva 6 hónap a teszt, ha 60 fokon tesztelik folyamatosan az úgy hat rá egy hónap alatt, mintha félévig 40 fokon jártak volna. Erre is megvannak a megfelelő képletek amivel ki lehet számolni a meleg romboló hatását az elektronikára. Na valahogy így járnak el a procik esetében is. X darabot fokozott tehelésnek és hőmérsékletnek vetve gyakorlatilag mintha fél 1 évig hajtanák őket. majd a kapott eredményekből meghatározzák a procik átlagosan várható élettartalmát. persze ez statisztika..... ettől még simán lehet olyan, ami egy óra múlva tönkre megy és lehet olyan ami még 40 év múlva is müködne,
    Minden eszközzel gyakorlatilag így lehet bánni. Például egy hagyományos elektromos izzó várható élettartalma mondjuk fél év.(x le-fel kapcsolás közben) Ennek ellenére volt olyan eset, hogy felnyitottak egy régi üzlet helyiséget, ahol találtak egy 17 évvel korábban elhunyt mumifikálódott testét. a környező újságok és egyebek alapján megállapították a 17 évvel ezelötti időt. Ami műszakilag érdekes volt az esetben, hogy 17 éven át égve maradt egy hagyományos. elektromos izzó. és még müködött. Persze már kevés fénnyel és nagyon sárgán de még működött. Amúgy egy Tungsram izzó volt. Mondták, hogy akár reklámra is felhasználhatnák az esetet, mert egy 17 évig égő elektromos izzó szenzációs adat, de a halálesethez való kapcsolat miatt nem élnek a lehetőséggel. Szóval a mára az elmúlt 80 évben rengeteg minőség biztosítási eljárás alakult ki, mellyel igen precizen meg lehet határozni egy dolog statisztikailag várható átlagos élettartalmát.

Új hozzászólás Aktív témák