- One mobilszolgáltatások
- Kirakatba tette a Google a Pixel 10-eket
- Itt egy pár fotó az iPhone 17 sorozatról
- Profi stratégiára vált a Galaxy S26
- Huawei Mate 9 - Mate evangéliuma
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Kikristályosodik a Razr 60
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
cocka
veterán
A diffegyenletet megnéztem a füzetemben én is karakterisztikus polinomokat találtam, de ott meg volt adva még plusz adat is.
Például: y''-4y'+13y=0 és y(0)=2 és y'(0)=1 mondjuk hogy ezeket honnan a pokolból szedte, aztán tényleg át kell írni sima másodfokúra aztán valami eados sinusos, cosinusos izé, de gyanítom hogy nem az a feladat legnehezebb része.
De hogy mi lenne ez az y(0)=k stb..? Vagy úgy is lehetne gondolkodni hogy ez a támpont hogy az adott függvény helyettesítési értéke és a deriváltfüggvényének helyettesítési értéke 0-ánál micsoda?
Mer ugye diffegyenletnél az ismeretlen egy függvény. Na mindjárt kezdek vele valamit.
-
cocka
veterán
válasz
wartburgos01 #1987 üzenetére
Megoldások:
-
cocka
veterán
válasz
nordocska #1978 üzenetére
3. feladat sem nehéz.
Először is tudjuk, hogy az alapon fekvő szögek egyenlőek, a szárhosszak is egyenlőek. Nem titok a feladat egy hatalmas tompa szögű egyenlő szárú háromszögnek az adataira kíváncsi.
Alap legyen a, a szárak pedig b. Tudjuk, hogy a-b=30,4 tehát a-30,4=b.
Ha felírjuk a háromszög egyenlőtlenségeket kiderül, hogy az alap legalább 60,8 méter kell legyen, tehát már ebből is adódik, hogy nem kicsi, azonkívül 180-29,4*2=121,2 tehát a szárszög eléggé tompa.
A megoldás innentől egyszerű:
-
cocka
veterán
válasz
nordocska #1980 üzenetére
Na az 1-es az nagyon egyszerű. Ha esetleg nem látod át megfelelően hogy mi miért van használj Geogebrát.
Eleve ott kezdődik, hogy külső pontból egy körhöz húzott érintő merőleges az érintési pontba húzott sugárra. Továbbá ugyanazon külső pontból két egyenlő hosszúságú érintő húzható, ezenkívül az érintők által bezárt szög szögfelezője a kör középpontját és a külső pontot összekötő szakasz. Ez ugye a feladatban 50 volt, az érintőszakaszok hossza 40-40.
Mivel derékszögű háromszögekről van szó, ezért elég ha csak a szögfüggvényeket hívjuk segítségül. A P pontnál lévő szöget jelölje alfa.
cos alfa = 4/5 Innen alfa durván 36,86 fok (most a negatív az lényegtelen, mivel nem forgásszögről van szó aztán ez szorozva kettővel mivel ez a P csúcsnál lévő szögnek csak a fele.
Tehát a pontos értéke: 2*arccos(4/5) ami ~ 73,7 fok.
-
cocka
veterán
válasz
csaresz002 #1973 üzenetére
-
cocka
veterán
Ba cy lus: Ezért már pénzt is kérhetnél.
-
cocka
veterán
válasz
Apollo17hu #1883 üzenetére
Ez annak a szépített verziója.
-
cocka
veterán
válasz
WonderCSabo #1860 üzenetére
Ha ilyen szövegközi képletet ír, akkor nem egyértelmű, hogy mit zárójelez.
Bezárójelezem neked: 6(x/5)x^3 tessék.
Minthogy szövegközben az osztásjel ennyi: / a törtvonal nincs -tól -ig húzva, ezért a zárójelet kutya kötelessége kirakni. Mert amiket írtam mind megfelelnek a zárójel nélküli verziónak.
-
cocka
veterán
válasz
daninet #1854 üzenetére
Hát ám az sqr és az sqrt egész mást jelent.
De mivel én a magam részéről maple-t és saját tudást használok, nem is volt egyértelmű, hogy a programodban az sqr mit jelent.
Aztán elkezdtem gondolkodni rajta, hogy mit is tudunk a polinomfüggvények multiplicitásáról?
(x-a)^k-nak egyszeres a multiplicitása ha k=1
(x-a)^k-nak kétszeres vagy páros, ha k=2,4,6....
(x-a)^k-nak háromszoros vagy (1 kivételével páratlan), ha k=3,5,7....
Első eset jelentése: a függvény grafikonja átmetszi az x tengelyt
Másodiké: a függvény grafikonja érinti az x tengelyt
Harmadiké: a grafikon rásimul az x tengelyre, hogy merről az megint más kérdés.Itt két érintést láthatunk az x=0-ban és x=2-ben. Akkor valami olyasmi lehet az általad vázolt függvény képlete, hogy x^2*(x-2)^2=(x*(x-2))^2 Csak neeem? És itt mivel a szorzat a négyzeten van teljesen mindegy, hogy x*(x-2) vagy x*(2-x)
Tehát ott van elcseszve, hogy négyzetgyök helyett négyzetent írtál. Az eredeti függvény grafikonja pontosan egy félkörív.
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti #1850 üzenetére
én mondjuk azt se nagyon vágom, hogy 3D-ben hogy lehet két pont távolságát meghatározni. A gyökös képlettel és csak beírod harmadik tagnak hogy (z1-z2)^2 vagy hogy? Na mindegy, ezt bizonyára tanultátok.
Ha az elméleti háttértudásom meg lenne hozzá, talán tudnék segíteni.
-
cocka
veterán
válasz
róbert gida #1845 üzenetére
Mapleben 4 sor.
> restart: p:=8^3+4^4+2^11:
> with(numtheory):
> divisors(p):
> nops(%);18
Marha egyszerű, mert ha átírod az összeget kettes alapra, akkor (2^3)^3+(2^2)^4+2^11= 2^9+2^8+2^11, ahonnan kiemelhető 2^8 így kapjuk, hogy 2^8*(1+2+2^3).
a szorzat második tényezője összeadva pont prímszám tehát prímtényezős felbontás: 2^8*11.
Ha ebből vesszük az összes lehetséges esetet akkor megkapjuk az osztókat.
Azaz: [link] 0-ától 8-ig 9 db szám van és ezt k kétszer futja be, tehát a megoldás tényleg 18.
-
cocka
veterán
válasz
poffsoft #1827 üzenetére
De a tanárnéninek mindig igaza van.....
Ez abból a tekintélyelvű idióta nézetből fakad, hogy megpróbálják veled elhitetni, hogy bármit is mondasz a tanár mindig jobban tudja nálad.
Az eszükbe se jut, hogy egy másodikos kisdiák is tudhat többet, mint a tanár vagy bármelyik tanító.
-
cocka
veterán
válasz
concret_hp #1828 üzenetére
Hívhatod aminek akarod az tuti, hogy művelet.
-
cocka
veterán
Ez a feladat nagyon durva.
Hát először is felírod, hogy a+b+c=53 aztán felírod, hogy a+b>c és a+c>b és b+c>a egyszerre teljesül. Ezekből kiderül, hogy 26.5>a és 26.5>b és 26.5>c illetve tudjuk, hogy mindhárom különböző és mind egész.
Akkor a, b és c lehetséges értékei 1..26. Mivel a zsákok sorrendje nem számít, elég ha pl. csak a-ra nézem végig az összes lehetséges esetet.
Tehát akkor a=1...26 akkor b+c mehet 52-től 27-ig.
Ha csak ennél a felbontásnál maradunk, akkor innen a b+c=52-t meg kell nézni hogy bontható fel úgy, hogy a b=1..26 akkor nyilván a c=51..26-ig. Na de tudjuk hogy ez lehetetlen mivel c max. 26 lehet. De ha c 26, akkor a b is 26 ami a különbözőség miatt nem jó.
Na most ugyanezt eljátszom a b+c=51-re is, ahol már kijön egy lehetséges megoldás: 25+26 és 26+25. Ez egynek számít mivel nem számít a sorrend.
A b+c=50-nél kijön 3 összeg: 24+26, 25+25 és 26+24. Ebből a 25+25 kiesik mivel itt azonosak, a másik kettő pedig egynek számít. Tehát ez megint csak 1 lehetőség.
A b+c=49 esetben már 2 lehetőség van, 48-nál szintén, 47-nél három.
Na most 52-0, 51-1, 50-1, 49-2, 48-2, 47-3, akkor egy idő után eljutunk a 27-ig aminél 13 db jó megoldásunk lesz. Na most ezeket ugye össze kell adni tehát akkor (1+...+13)*2-13= 169 Tehát 169 féleképpen lehet átrakosgatni a feladat feltételei mellett.
Ja és egyik sem lehet üres mivel ha bármelyik üres akkor ha pl. így vannak:
0, b, 53-b akkor b>26.5>b (ez a trichotómia miatt bukta
) az meg evidens hogy 53>0
-
cocka
veterán
válasz
Szten Márs #1793 üzenetére
Tudomásom szerint a valószínűségi változó egy kszi: nagyomegát R-be képező függvény, ha { omega eleme nagyomegának ahol kszi(omega)<x} eleme F minden valós x-re
F az események halmaza, omega a biztos esemény
Na most egy függvény attól függvény, hogy bármely alaphalmazbeli elemhez a képhalmazból legfeljebb 1 elemet rendel vagyis nem lehet egyszerre kettő értéke.
Ha igen és nem a kimenet, akkor nem lehet egyszerre igen is meg nem is, csak vagy igen vagy nem.
-
cocka
veterán
Ez is egyszerű.
Vagyis akkor azt kell megoldani, hogy 13*x kong. 4 mod 55
Innen: 13*x kong. 169 mod 55 és x kong. 13 mod 55
Ez meg olyan x-ek halmazát jelenti, ahol 55*k+13 alakú számok vannak.
55*k+13>500 tehát k>8 egész 47/55 azaz igaz minden k € Z-re 9-től kezdve.
Tehát a 2 megoldás: x1=55*9+13=508 és x2=55*10+13=563
Szóval progmat.? Győrben? Na hallod megyek és kérek egy rakás felmentést, ha ennyi matek van.
-
cocka
veterán
Cellpeti: Gaál István és Kozma László: Lineáris algebra (Debreceni egyetemes könyv) Ez jó könyv.
syC: Egy kicsit később jó? Vagy sürgős?
Ba cy lus: Hát már bocs, hogy ezt mondom, de az egy rakás fos. A Freud-Gyarmati számelmélet könyvtől eltekintve az összes pesti tankönyvet és jegyzetet úgy írták meg, hogy egy kezdő még csak véletlenül se értse, hogy mi van. Kérdés: ennek így mi a büdös franc az értelme? Ha nekik érdekük a jó matematikusok kinevelése itthonra???, akkor végképp nem értem, ha viszont nem érdekük, akkor kiváló munkát végeztek.
-
cocka
veterán
De amúgy ja, megnéztem én is. Az első tétel (14 oldal
) közepén ott figyel, hogy ad hoc módszer, megoldóképlettel vagy így ügyeskedéssel.
Egyébként meg miért ne használhatnál számológépet? Informatikus = lusta és kényelmes tehát ez simán belefér az attitűdjébe egy infósnak, nem szaroznak legyen minél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb, no meg hibamentesebb.
Feltételezem programtervező matematikus ugye?
-
cocka
veterán
-
cocka
veterán
Jajj ez lófika.
5^0 kong. x mod 17 x= 1
5^1 kong. x mod 17 x= 5
5^2 kong. x mod 17 x= 8
5^3 kong. x mod 17 x= 6
5^4 kong. x mod 17 x= 13
5^5 kong. x mod 17 x= 14
5^6 kong. x mod 17 x= 2
5^7 kong. x mod 17 x= 10
5^8 kong. x mod 17 x= 16
5^9 kong. x mod 17 x= 12
5^10 kong. x mod 17 x= 9
5^11 kong. x mod 17 x=11
5^12 kong. x mod 17 x= 4
5^13 kong. x mod 17 x= 3
5^14 kong. x mod 17 x= 15
5^15 kong. x mod 17 x= 7
5^16 kong. x mod 17 x= 1Tehát akkor 1997/16 osztási maradéka 13, tehát akkor 3 lesz a megoldás.
-
cocka
veterán
-
cocka
veterán
Azért is jó megtanulni a geogebra kezelését, mert egyrészt nem pazarolsz papírt, ceruzabelet, tintát, másrészt pontosan dolgozol nem lesznek szerkesztési pontatlanságok és mellesleg kinyomtatva sem néz ki rosszul, arról már nem is beszélve, hogy bonyolultabb szerkesztéseknél papíron előfordulhat, hogy a vonalvastagság miatt két egyenes majdnem teljesen egybeesik vagy olyan minimális lesz a szögtartomány, hogy már-már zavaró vagy itt-ott még kéne egy-két A3-mas lebernyeg hogy kiférjél. Ez utóbbiak mind kizárhatók geogebrában.
Azonkívül mozgathatod a pontokat, egyeneseket, új helyezetbe kerülhetnek a megszerkesztett sokszögek stb..
Amit 2 vonalzó és egy körző segítségével meg tudsz szerkeszteni, az ebben is menni fog, sőt itt még kúpszeleteket is tudsz kreálni villámgyorsan, ami körzővel, vonalzóval elég necces lenne.
Szóval én ezt a progit simán oktatnám geometria órán, mert csak előnye van.
Affin transzformációknál pl. megbolondultam volna, ha csak papíron kell dolgozni.
-
cocka
veterán
Hát ennek a megoldása jóval bonyolultabb az előzőeknél.
A Freud-Gyarmatiban benne van hogy kell ilyeneket megoldani. Első kanyarban ellenőrízni a megoldhatóságot.
x^5 kong. 10 mod 35-öt két másik kongruenciára lehet bontani x^5 kong. 10 mod 5-re és mod 7-re.
Innentől inkább lyx:
Eddig jutottam, de hát ehhez még kell egy csomó egyéb fogalom is pl. primitív gyök, rend index stb.. ezekről volt szó?
Ez a full bonyolult matematikus agyú megoldás, biztos van egyszerűbb is csak most nem állok le agyalni rajta van más dolgom is.
-
cocka
veterán
Hát 3^100-onról van szó, a kérdés az hogy ez 20-szal osztva mennyi maradékot ad.
Itt maradékosztályokról van szó, hiszen azok az elemek tartoznak azonos modulus mellett ugyanazon maradékosztályba, amik ugyanazt a maradékot adják. A kérdés az hogy a 3^100-on melyik maradékosztályba tartozik.
Mint látod a 3 hatványait 20-szal osztogatva a maradékok ciklikusan ismétlődnek. Ez azt jelenti, hogy neked elég megvizsgálni 3 első pár hatványát és ahol ugyanazt a maradékot kapod ami már egyszer szerepelt ott meg is állhatsz hiszen a további maradékok ugyanolyan sorrendben ismétlődni fognak a végtelenségig.
a kongruens b modulo m azt jelenti, hogy az m osztója az a-b-nek vagy a b-a-nak. Vagy úgy is lehet mondani, hogy a m-el osztva b maradékot ad.
Ugyanúgy ahogy léteznek első és magasabb fokú algebrai egyenletek, úgy léteznek lineáris és magasabb fokú algebrai kongruenciák is.
4*k+3 meg onnan jött hogy a kitevő ilyen alakú, hiszen rendre a 3, 7, 11, 15, 19 stb.. kitevős alakokra lesz a maradék 7.
-
cocka
veterán
Ez is baromi egyszerű.
ugye oszthatóság feltétele hogy a számláló legalább 20 legyen.
Tehát a vizsgálatot 3 alaphatványainál kezdjük a 3^3-nál.
3^3 kongruens x mod 20 x=7
3^4 kongruens x mod 20 x=1
3^5 kong x mod 20 x=3
3^6 kong x mod 20 x=9
3^7 kong x mod 20 x=7
3^8 kong 1 mod 20Tehát akkor 4k+3 alakú kitevők esetén a maradék mindig 7.
a 100 az pont 4k alakú, tehát akkor a maradék 1. Ennyi.
-
cocka
veterán
válasz
#56474624 #1733 üzenetére
Ez nekem kicsit bonyolultnak tűnik. Szerintem van rá sokkal egyszerűbb magyarázat is.
15=3*5 és 45=3*3*5
Tehát elég nekünk a 45-tel oszthatósághoz annyi ha 15 hatványaiban legalább 2-szer szerepel a 3-mas. A második hatványában már kétszer szerepel hiszen 3*5*3*5.
Innentől kezdve meg 2-től felfele bármely pozitív egész kitevős hatványa osztható 45-tel, mivel benne van a 3*5*3*5. Ennyi.
-
-
cocka
veterán
válasz
Scroll Lock #1714 üzenetére
Hát először is illett volna rendesen leírni a feladatot pl. így:
mert nem egyértelmű.
Másodszor elég csak az e^(4x)-et integrálni, amiből nem tudom neked hogy jön ki az a /5-ös valami, de az biztos hogy nem jó.
Keressük ugyebár azt a függvényt aminek a deriváltja az integráljel mögött található.
Az a jó hír, hogy e^x függvény deriváltja és integrálja is hasonlóképp néz ki, tehát érdemes első kanyarban lederiválni a függvényt: e^(4*x)*4 ami segít az integrálásban. Ez az eredeti fv.-től csak egy konstansszorzóban tér el, tehát elég ennek a fv.-nek venni az integrálját, mivel azt már tudjuk: e^(4x) és beszorozni az egészet 1/4-gyel. Így semmi más nem jöhet ki csak az hogy:
Amivel kevered szerintem ez az összefüggés:
Fontos hogy a kitevőben az adott példádban fv. szerepel, viszont ez a szabály pont konstanst ír elő a kitevőbe, tehát bukta.
-
cocka
veterán
válasz
pIIrash #1704 üzenetére
Köszi. Amúgy nem feltétlenül a segítségadás a probléma, hanem az, hogy elképzelhető, hogy a gép által kiköpött megoldás kicsit körmönfont vagy számára érthetetlenek egyes részei és ha így old meg egy hasonló feladatot, majd a tanár esetleg szóbelin (már ha van) rákérdez, hogy és ez hogy jött ki és nem tudja, akkor gyanús.
Legalább is én úgy vagyok vele, hogy amit én magam számolok ki és én magam jövök rá, hogy hogy kell megoldani azt sokkal inkább tudom, mintha valami gép kiköpi az általa javasolt megoldást, amit esetleg nem biztos hogy átlátok. Na mindegy.
A kérdés már csak az, hogy a segítséged alapján le tudja-e vezetni lépésről lépésre a feladatot.
-
cocka
veterán
Hát bizony a kettő nem ugyanaz. Ott ugyanis arról volt szó, hogy egyesek pusztán intuíció alapján művelik a matematikát, ami teljesen abszurd.
Emitt meg azt írtam, hogy több intuitív képességet igényel az integrálások megoldása, hiszen mindig észre kell venni valamit, ami nem annyira nyilvánvaló.
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti #1599 üzenetére
Csak hatmilliószor írtam le itt a topicban
, hogy összetett függvényeket úgy deriválunk, hogy a külső fv. deriváltját szorozzuk a belső fv. deriváltjával és ha annak is van belső fv.-e akkor azzal is.
Na ebből következik, hogy ezt integrálásnál is figyelembe kell venni.
-
cocka
veterán
Ajánlanék egy jó könyvet amiből jól meg lehet tanulni az analízis példák gyakorlati megoldását, de hát ez sajnos egy miskolci egyetemi tankönyv, gondolom senki nem akar 303 km-t utazni, hogy megszerezze.
Meg van a Denkinger Gézás, a pontos címnek utánanézhetsz az antikvarium.hu-n. Őszintén szólva már halvány gőzöm nincs, hogy kiknek segítettem, de ha hasznos volt, akkor örülök.
-
cocka
veterán
Hát ez jó, itt mindenki győri és analízisből kér segítséget?
-
cocka
veterán
Mint látható volt, a mathurl.com-on némi latex tudással felvértezve nagyon szép képleteket tudsz gyártani. Miért nem használjátok?
Egyrészt kevesebb félreértés lenne, másrészt sokkal érthetőbb lenne a feladvány, nem kéne kisilavizálni, hogy jelen esetben a ti mi a fene lehet.
i talán az imaginárius egység itt vagy mi?
Hol a végéről a dx4 dx5?
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti #1550 üzenetére
Itt a megoldás.
A sinx deriváltját kell vennem
Nem igaz! Nézd már meg azt amit összefüggésként írtam neked.
g(x) Mi a g(x)? g(x)=cos(x)
Akkor minek kell a deriváltja? Hát persze, hogy a cos(x)-nek.
Azért nem értettem a feladatot, mert a semmit emelted köbre! A sin és cos továbbra is változó maradt, a szorzás jel meg nem ez ×, hanem a pont.
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti #1548 üzenetére
Ez sajnos így értelmezhetetlen. \times operátort általában Descartes-szorzatoknál szokás használni vagy ha struktúrában mondjuk pl. új műveletet akarsz jelölni.
Na most egy operátort köbre emelni annak az ég világon semmi értelme.
Írd le pontosan, hogy hogy van a feladat, a számítások nem kellenek.
A függvényeket pedig nem simán sin x-nek kell írni, hanem \sin x-nek. Mivel ez így egy hárombetűből álló változó.
Így lenne ez eredetileg?
-
cocka
veterán
válasz
cellpeti #1543 üzenetére
Mellesleg milyen szakos vagy, hogy ilyen analízis példákat kell megoldani?
Azt is lehet hogy nem képként írom ide a megoldást, hanem behozod, hogy:
És a szövegmezőbe bemásolod ezt:
\int\dfrac{\cos^{2}x-5}{1+\cos2x}=\int\dfrac{\cos^{2}x-5}{2\cos^{2}x}=\int\dfrac{1}{2}-\dfrac{5}{2\cos^{2}x}=\int\dfrac{1}{2}-\int\dfrac{5}{2\cos^{2}x}
=\dfrac{1}{2}x-\dfrac{5}{2}\int\dfrac{1}{\cos^{2}x}=\dfrac{1}{2}x-\dfrac{5}{2}\tan x+C -
cocka
veterán
Az tud igazán határértéket számolni, akinek van némi elképzelése a függvény képéről.
Láttam a feladataidat. Aranyosak.
Majd vizsgálódom. De úgy nehéz magyarázatokat adni, hogy csupán a motorikus számolási módokra koncentrálsz. A függvényképek segítenek a határértékszámítás megértésében.
-
cocka
veterán
válasz
róbert gida #1521 üzenetére
És hova jár, hogy már elsőben ilyen gyönyörűségeket tanulnak?
Csak nem a Fazekasba vagy az Apáczaiba vagy hasonló elitgimibe?
Azért mindenre nem tudom a választ, de hát próbálkozunk és majd csak kijön valami. Vagy nem.
-
cocka
veterán
Másrészt az is igaz, hogy a p/(p^(n-1)) tört csak akkor lehetne egész, ha a nevező 1.
Kérdés: Vajon mikor teljesül, hogy p^(n-1)=1 ?
logaritmus def.-ja alapján: n-1 = log (p)1. Na de log(p)1 az tetszőleges p-re 0. Akkor n=1 lenne, de a feltétel szerint n>=2. Hogy miért? Mert arról volt szó, hogy páronként!
Na most mivel n egész és 1 nem lehet, mivel 1 számot nem lehet párba állítani a semmivel
max. önmagával de aszonták, hogy KÜLÖNBÖZŐ pozitív egészek. Akkor?
Tehát ezek alapján a válasz az, hogy nem léteznek ilyen számok és kész. Jöhetnek a cáfolatok.
-
cocka
veterán
válasz
róbert gida #1508 üzenetére
-
cocka
veterán
Lényegében azt mint egy verset
elvileg tudnod kell, hogy páratlan pólus esetén a pólushely közvetlen környezetében a bal ill. jobb oldali határérték vagy +végtelen vagy -végtelen.
Hogy hogyan döntöd el a végtelenben vett határérték alapján? Úgy hogy mivel más nevezetes pontja a fv.-nek azon a részen nincs és mivel az 1 pozitív ezért valószínűleg a 4 jobb oldalán a függvényérték is pozitív marad. Vagyis +végtelen.
Ha mondjuk nem +1-hez tartana a végtelenben, hanem ugyanígy lenne csak a +végtelenben vmi negatív számhoz vagy -végtelenbe tartana, akkor valószínűleg a 4 környezetében jobb oldalon a fv. a -végtelenbe, bal oldalon a +végtelenbe tartana. Ahhoz hogy a jelenlegi állapot megmaradjon, de -végtelenbe tartson a 4 jobb oldalán, akkor vagy páros pólusúnak kellene lennie a fv.-nek pl. x^2-4 lenne a nevezőben vagy újabb zérushelyekre lenne szükség esetleg venni kéne az egész fv.nek az ellentettjét pl. azt hogy (-x-3)/(x-4).
-
cocka
veterán
Hát ha belegondolsz ez józan paraszti ésszel is kiszámolható.
Ennek a függvénynek egy zérushelye és egyszeres pólushelye van.
Magyarul x=4-nél egyszeres a pólushely, mivel x páratlan hatványkitevővel szerepel és pólushely, mivel itt a függvény nincs értelmezve. (0 lesz a nevezőben)
Ha egyszeres a pólushely, akkor valószínűleg a 4 közvetlen környezetében a függvény elmászik a + illetve a - végtelenbe. Annak eldöntésére hogy a 4 bal vagy jobb oldali féloldali határértéke a +végtelen nézzük meg hogy van-e további zérushely a 4 környezetében és nézzük meg hogy a +végtelenben mennyi a fv. határértéke.
+ végtelennél a határérték 1 és további zérushely nincs. Ez azt jelenti, hogy a pozitív síknegyedben a fv. már nem metszi az x tengelyt. Az 1 pedig azt jelenti, hogy a jobb oldali határérték +végtelen lesz, a bal oldali pedig -végtelen.
0-ánál a fv. a mínusz háromnegyednél metszi az y tengelyt, az x-et pedig miután a -3 zérushely a -3-nál. Mínusz végtelenben a fv. határértéke is 1, ezért -3-tól negatív irányban a fv. csak közelít a +1-hez.
Ennek alapján már akár fel is rajzolható a fv. De a kérdésre a válasz ott van a szövegben félkövérrel.
Új hozzászólás Aktív témák
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- bitpork: Phautós tali a Balcsinál 2025 Augusztus 2 napján (szombat)
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Mobilinternet
- One mobilszolgáltatások
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Gaming notebook topik
- További aktív témák...
- Gigabyte 15 G5 Gamer FHD IPS 144Hz i5-12500H 12mag 4.5Ghz 16GB 512GB Nvidia RTX 3050 Win11 Garancia
- Layer 2 Plus (Layer 3 Lite) Passzív rack switch, 24x1G + 4x10G SFP+ , SFP-kkel FS S3900-24T4S-R
- Eladó/Lenovo X240 Ultrabook/I5-4300U/8GB DDR3/Win 10Pro/12,5"!!!
- LG OLED55C9 prémium TV - 140cm, 4k, 120Hz - apró vizuális hibával
- Erős Gamer / Munka PC i7-14700, RTX 3070 Ti, 32GB RAM, 1TB SSD
- LG 65" C1 OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready!
- BESZÁMÍTÁS! ASUS B450M R5 3500X 16GB DDR4 500GB SSD RTX 2060 Super 8GB Zalman N5 Zalmann 600W
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 3600 / RTX 2060 6GB / 16GB DDR4 / 512GB SSD
- LG 32GS94UX - 32" OLED / UHD 4K / 240Hz - 480Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- JBL Charge 6 és Xtreme 3/4 akciós áron eladó!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest