Új hozzászólás Aktív témák

• #96 bit_vector tag stol #94

  Új Válasz 2005-06-09 12:22:52 #96

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bit_vector

  tag

  válasz stol #94 üzenetére

  Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?
  
  Csakazért, mert egy digitális berendezés terhelése nem megfelelő szűrés esetén inkább dinamikus, mintsem statikus (pl. nézz rá az áramerősségre egy szkóppal /áramszonda?/). Sajnos a mostani alaplapok többsége elég gyenge tápszűréseket tartalmaz (ezt meghagyják a táp gyártójának) a tápcsati oldalán.
  
  Kitöltési tényező diódánál???
  
  Nem ott bakker, hanem a szekunder tekercs felől érkező energiacsomagoknál annál inkább... Ha ismered a tápokat, ezt is ismerned kell.
  és nem a nem ismétlődő (non repetitive) áramcsúcsokról beszélek. Tudod ha van non-repetitive, akkor van repetitive is, és ez az áramlimit néha jóval nagyobb mint a statikus (continous) áram.
  
  
  De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???
  
  vannak rá elméletek, melyek köszönik szépen jól megvannak a polcon. Ha kell, előszedem őket, de mivel inkább a dig. technika dívik nálam, ezért nem vagy csak ritkán nyúlok hozzájuk. Amit viszont könnyű akár házilag is nagyon elbaccintani az a ferrit légrése, ekkora teljesítményen (>400W) ez már kellhet. És akkor még ott van a szórt kapacitások, stb. problémája, ami mind gondot okozhat a vezérelhetőség oldalán.
  
  
  (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])
  
  esetleg miért nem próbáltál több fázisú (>2) vezérlésben gondolkodni, persze több -de kissebb- vassal? tanulságos eset lehet egy APC UPS tanulmányozása is, ott is hasonló módon alakítják a delejt. (A múltkor láttam néhány gyári selejtet a lehel úti elektronika boltban /L..ex/ - ha lett volna némi zsebpénz nálam, és nem másra kellett volna költeni egy párat vettem is volna - de a lényeget ki lehetett hámozni belőle). Esetleg szinkronegyenirányítás?
  
  üdv.
  

• #93 bit_vector tag Csaba_20_ #82

  Új Válasz 2005-06-09 09:12:57 #93

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bit_vector

  tag

  válasz Csaba_20_ #82 üzenetére

  Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...
  
  A bazi nagy ruszki diódák leginkább a magas trr idejük és a magas Vf feszültségük miatt nem lennének alkalmasak a több kHz-es négyszögjelek egyenirányítására. Az általad említett 100 A-t melyik dióda képes elviselni huzamosabb ideig? Szerintem te az Ifsm-re, vagyis a nem ismétlődő csúcsáramra gondoltál, ami a diódán átfolyhat. De az nem tartható folyamatos üzem közben.
  
  Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
  De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
  jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
  
  mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...
  
  üdv.

• #77 bit_vector tag stol #73

  Új Válasz 2005-06-08 08:05:28 #77

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bit_vector

  tag

  válasz stol #73 üzenetére

  Na egy pillanat: Egészen más amikor valamit dinamikusan, vagy statikusn terhelsz. Az előbbinél az impulzus az utóbbinál pedig a statikus teljesítmény a mérvadó (persze megfelelő körülmények közt).
  
  A mostani tápokban pedig még mindig a MOSFET a mérvadó (ahol Ids van Ice helyett), de ez már csak egy kis kötekedés
  
  a diódákról pedig nincs igazad. Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál).
  
  üdv
  

• #70 bit_vector tag

  Új Válasz 2005-06-07 11:24:13 #70

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bit_vector

  tag

  @stol:
  El tudod nekem mondani, hogy milyen körülmények közt mértél te 650w-os tápon max 420w-ot? milyen volt a mérési összeállítás pl.?
  
  jham, a tranyót pedig nem wattban mérik (bocs). Az csak a melegedés szempontjából lényeges. A MOSFET-ek (esetleg IGBT) pedig át tudnak ereszteni akár 100A-t is. A diódák áramlimitjét pedig nem így szokták megoldani, hogy van egy kettősdióda és annyi. Nagyobb áramokon szinkron-egyenirányítókat alkalmaznak.
  
  üdv.
  

Új hozzászólás Aktív témák