Külső, kijelző, csomagolás

Több évig használtam OnePlus telót mobiltesztek között, és hosszú használat után sem kezdtek lelassulni vagy darabokra esni. Azon viszont a jófajta összeszerelést ismerve is meglepődtem, hogy a 3T-t másfél méterről a Mikó utca macskakövére ejtve, pár bukfenc után csak a fémváz sérült meg, a kijelző és minden alkatrész karcolások nélkül megúszta és évekig tovább működött. Ez pedig a konkurencia bajszát húzogató árcédulával nagyon jó érzés volt, aztán egyszer csak olyan drágák lettek a Never Settle mobilok, mintha a OnePlus két évtizede piacon lenne, így ma már egy-egy Xiaomi vagy Redmi húzogatja az ő arcszőrzetét.

[+]

Persze ott vannak a szokásos gyanúsítottak: a romló forint, a megnövekedett anyag- és alkatrészköltség – no és persze a pixelek, a megapixelek, a G-k vagy épp a töltésmódok szaporítása. Alanyunk 380 rugós indulása mindenesetre úgy is necces, ha csúcs Apple, Huawei vagy Samsung mobillal ennyi pénz alatt szóba se lehet állni – de legalább azok a márkák idehaza ismertebbek. Hogyan tud mégis egy kultstátuszban lévő, a tömegek felfedezésre váró márka vásárlót fogni? Egyfelől szolgáltatói kedvezményekkel, másfelől olyan tulajdonságok sorával, mint mondjuk a piacvezető, 6,7”-es QHD+ AMOLED panel 10 bites színmélységgel, HDR10+ támogatással és 120 Hz-es képfrissítéssel, az LTPO technológiának hála akár 1 Hz-ig letornázva az iménti adatot.

[+]

Vagy nem egy, hanem két méretes kameraszenzorral a hátlapon, hogy a 48 megapixeles főkamera mellett az 50 megapixeles ultraszéles és csúcstudású legyen, melyhez egy-egy teleobjektíves és monokróm modul társul, illetve LED villanó és és lézeres fókuszsegéd, a korábbiaknál eggyel kevésbé mutatós, de nem túl púpozott szigettel. Mindjárt leolvasható ugyanitt a svéd Hasselblad fotós márka neve, amely egy új kollaboráció ékes bizonyítéka, a két Gorilla Glass üveglap és az alumíniumváz illesztése pedig olyan perfektre sikeredett, bármilyen él nélkül, hogy egyből levizsgáztatták IP68-as por és víz ellen védelemre.

A OnePlus 9 tesztelői pakk [+]

A OnePlus még a telepszámra is rádupláz, hogy a csomagolásban mellékelt Warp Charge 65T adapter fél órán belül csurig töltse a 2 x 2250 mAh-s tankot – a külön kapható, 50 wattos vezetékmentes állomás háromnegyed óra alatt van meg ugyanezzel. Mindjárt szimpatikus indítás a jókora, hasábszerű doboz, hiszen több márkával szemben nem csak a jelzett töltőfej, a vastag Type-C kábel, a SIM tű vagy a leírás van meg, hanem egy világosszürke védőtok is, illetve a 9 Próra már felnyálazott fólia – csak a füles maradt ki, illetve, ha már itt tartunk, a telefonból a jack kimenet vagy a tárhely bővítés.

[+]

Meg nagyjából minden káva az előlapon, hogy a megjelenítőé legyen a főszerep, apró, 16 megapixeles szelficseppel és villámgyors optikai ujjlenyomat-olvasóval. Ha hozzáveszem a tényt, hogy nemcsak a hangerőszabályzó esik kézre balra, vagy a bekapcsoló jobbra: ugyanilyen könnyen elérhető az esszenciális, háromállású némítókapcsoló, és még az OxygenOS-t is egykezes használatra optimalizálták, akkor az agy könnyebben megemészti a durva árazást – ezt a telefont, külsőleg és belsőleg ugyanis nagyon végiggondolták.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Azt szerintem a rutintalanabb olvasó is kívülről fújja, hogy ha OnePlus, akkor legújabb, jelen esetben 888-as Snapdragon rendszerchip jár, és persze 5G modem, de a 3.1-es USB-C port vagy a WiFi 6 modem adatátvitele se lassú. Egyébként pedig minden a 1440 x 3216 pixelen tűéles és odakint roppant fényes AMOLED panel munkáját szolgálja, hogy tökéletes színekkel és sokrétű kalibrációval, illetve 360 Hz-es érintésérzékeléssel és MEMC chippel a multimédiás minőségjavításhoz csillagos ötösre vizsgázzon. Mindehhez pedig sötét és monokróm olvasómód, éjjeli szemkímélés és DC elsötétítés, valamint hibátlan gesztusvezérlés jár, agyonparaméterezhető mindig aktív kijelzővel. Jelezni pedig a haptikus és rezgőmotor is tud, kellő erővel.

[+]

Épp csak a 163,2 x 73,6 x 8,7 milliméteres házat tartom egy hajszállal nagyobbnak az ideálisnál: az állapotsávot csak fogásváltással érem el. 197 grammon a 9 Pro viszont légiesebb teremtés, mint mondjuk egy iPhone 12 Pro Max vagy Galaxy S21 Ultra. A képfrissítésre visszatérve: az Android fejlesztői beállításai és több alkalmazás szerint a telefon bejelentés előtti szoftververzión 60 és 120 Hz között váltogat tartalom szerint. Ám a OnePlus állítja: ettől függetlenül valóban 48 Hz-re vált az LTPO panel 24 képkockás mozizás közben, illetve 1 Hz-re szöveges és állóképes tartalmat megjelenítve. Ha ez mégis csak később, egy frissítéssel érkezik meg, mint az Oppo Find X3 Pro esetében, hát annyi baj legyen.

[+]

Akárhogy is: a működés minden esetben tükörsima, de dadogást nem is vártam egy OnePlustól, a 9 Prónak pedig van egy slusszpoénja, amit a tükörszerű hátlap gyors koszolódása előrevetít: sokkal jobban tapad társainál, főleg a tejüveges S21 Ultránál vagy egy plasztik riválisánál. Kaphatott valamennyi textúrázást ez az oldal, ami nagyon is jól jön, azzal a faramuci helyzettel, hogy fenti tokjába bújtatva máris ki akar csúszni az ember kezéből.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!