Külső, kijelző, csomagolás

Több évig használtam OnePlus telót mobiltesztek között, és hosszú használat után sem kezdtek lelassulni vagy darabokra esni. Azon viszont a jófajta összeszerelést ismerve is meglepődtem, hogy a 3T-t másfél méterről a Mikó utca macskakövére ejtve, pár bukfenc után csak a fémváz sérült meg, a kijelző és minden alkatrész karcolások nélkül megúszta és évekig tovább működött. Ez pedig a konkurencia bajszát húzogató árcédulával nagyon jó érzés volt, aztán egyszer csak olyan drágák lettek a Never Settle mobilok, mintha a OnePlus két évtizede piacon lenne, így ma már egy-egy Xiaomi vagy Redmi húzogatja az ő arcszőrzetét.

[+]

Persze ott vannak a szokásos gyanúsítottak: a romló forint, a megnövekedett anyag- és alkatrészköltség – no és persze a pixelek, a megapixelek, a G-k vagy épp a töltésmódok szaporítása. Alanyunk 380 rugós indulása mindenesetre úgy is necces, ha csúcs Apple, Huawei vagy Samsung mobillal ennyi pénz alatt szóba se lehet állni – de legalább azok a márkák idehaza ismertebbek. Hogyan tud mégis egy kultstátuszban lévő, a tömegek felfedezésre váró márka vásárlót fogni? Egyfelől szolgáltatói kedvezményekkel, másfelől olyan tulajdonságok sorával, mint mondjuk a piacvezető, 6,7”-es QHD+ AMOLED panel 10 bites színmélységgel, HDR10+ támogatással és 120 Hz-es képfrissítéssel, az LTPO technológiának hála akár 1 Hz-ig letornázva az iménti adatot.

[+]

Vagy nem egy, hanem két méretes kameraszenzorral a hátlapon, hogy a 48 megapixeles főkamera mellett az 50 megapixeles ultraszéles és csúcstudású legyen, melyhez egy-egy teleobjektíves és monokróm modul társul, illetve LED villanó és és lézeres fókuszsegéd, a korábbiaknál eggyel kevésbé mutatós, de nem túl púpozott szigettel. Mindjárt leolvasható ugyanitt a svéd Hasselblad fotós márka neve, amely egy új kollaboráció ékes bizonyítéka, a két Gorilla Glass üveglap és az alumíniumváz illesztése pedig olyan perfektre sikeredett, bármilyen él nélkül, hogy egyből levizsgáztatták IP68-as por és víz ellen védelemre.

A OnePlus 9 tesztelői pakk [+]

A OnePlus még a telepszámra is rádupláz, hogy a csomagolásban mellékelt Warp Charge 65T adapter fél órán belül csurig töltse a 2 x 2250 mAh-s tankot – a külön kapható, 50 wattos vezetékmentes állomás háromnegyed óra alatt van meg ugyanezzel. Mindjárt szimpatikus indítás a jókora, hasábszerű doboz, hiszen több márkával szemben nem csak a jelzett töltőfej, a vastag Type-C kábel, a SIM tű vagy a leírás van meg, hanem egy világosszürke védőtok is, illetve a 9 Próra már felnyálazott fólia – csak a füles maradt ki, illetve, ha már itt tartunk, a telefonból a jack kimenet vagy a tárhely bővítés.

[+]

Meg nagyjából minden káva az előlapon, hogy a megjelenítőé legyen a főszerep, apró, 16 megapixeles szelficseppel és villámgyors optikai ujjlenyomat-olvasóval. Ha hozzáveszem a tényt, hogy nemcsak a hangerőszabályzó esik kézre balra, vagy a bekapcsoló jobbra: ugyanilyen könnyen elérhető az esszenciális, háromállású némítókapcsoló, és még az OxygenOS-t is egykezes használatra optimalizálták, akkor az agy könnyebben megemészti a durva árazást – ezt a telefont, külsőleg és belsőleg ugyanis nagyon végiggondolták.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Azt szerintem a rutintalanabb olvasó is kívülről fújja, hogy ha OnePlus, akkor legújabb, jelen esetben 888-as Snapdragon rendszerchip jár, és persze 5G modem, de a 3.1-es USB-C port vagy a WiFi 6 modem adatátvitele se lassú. Egyébként pedig minden a 1440 x 3216 pixelen tűéles és odakint roppant fényes AMOLED panel munkáját szolgálja, hogy tökéletes színekkel és sokrétű kalibrációval, illetve 360 Hz-es érintésérzékeléssel és MEMC chippel a multimédiás minőségjavításhoz csillagos ötösre vizsgázzon. Mindehhez pedig sötét és monokróm olvasómód, éjjeli szemkímélés és DC elsötétítés, valamint hibátlan gesztusvezérlés jár, agyonparaméterezhető mindig aktív kijelzővel. Jelezni pedig a haptikus és rezgőmotor is tud, kellő erővel.

[+]

Épp csak a 163,2 x 73,6 x 8,7 milliméteres házat tartom egy hajszállal nagyobbnak az ideálisnál: az állapotsávot csak fogásváltással érem el. 197 grammon a 9 Pro viszont légiesebb teremtés, mint mondjuk egy iPhone 12 Pro Max vagy Galaxy S21 Ultra. A képfrissítésre visszatérve: az Android fejlesztői beállításai és több alkalmazás szerint a telefon bejelentés előtti szoftververzión 60 és 120 Hz között váltogat tartalom szerint. Ám a OnePlus állítja: ettől függetlenül valóban 48 Hz-re vált az LTPO panel 24 képkockás mozizás közben, illetve 1 Hz-re szöveges és állóképes tartalmat megjelenítve. Ha ez mégis csak később, egy frissítéssel érkezik meg, mint az Oppo Find X3 Pro esetében, hát annyi baj legyen.

[+]

Akárhogy is: a működés minden esetben tükörsima, de dadogást nem is vártam egy OnePlustól, a 9 Prónak pedig van egy slusszpoénja, amit a tükörszerű hátlap gyors koszolódása előrevetít: sokkal jobban tapad társainál, főleg a tejüveges S21 Ultránál vagy egy plasztik riválisánál. Kaphatott valamennyi textúrázást ez az oldal, ami nagyon is jól jön, azzal a faramuci helyzettel, hogy fenti tokjába bújtatva máris ki akar csúszni az ember kezéből.

Snapdragon 888, OxygenOS 11

Az Asus fejlesztőmérnökei minden tudásukat bevetették, de még a csillagokat is lehozták az égről, hogy a remek ROG Phone 5 az 5 nm-es Snapdragon 888-ból, megfelelő hőelvezetés mellett kisajtolja az utolsó csepp teljesítményt – a OnePlus meg OnePlus: ez fél évtizede, rutinszerűen megvan, ezúttal hardveres támogatással az instant érintésérzékelésért. Míg például az S21 Ultrán az Asphalt 9 szaggat, a Mi 11 pedig jócskán felmelegszik játék közben, nem tudtam a 9 Prót olyan címmel megetetni, amelyik 60 Hz-en (Asphalt 9, Real Racing 3, COD, PUBG, Shawdowun Legends) vagy 120-on megdöccent volna (Temple Run 2, Vainglory etc.), és langyosnál a ház sosem melegedett fel jobban.

[+]

Az alkalmazáskezelés egy- és többablakos használat közben is azonnali, lévén a 2,84 Ghz-es Cortex-X1, a három 2,42 GHz-es Cortex-A78 és a négy 1,8 GHz-es Cortex-A55 processzormag, valamint az Adreno 660-as grafikus gyorsító és a 8/12 GB LPDDR RAM és a 128/256 GB-os UFS 3.1 tároló a sebességből nem enged – még akkor sem, ha a telefont közben 65 wattos adapter tölti. Azzal a véleménnyel pedig nem vagyok egyedüli (Tech2 Laci elismerően bólogat), miszerint rendszer optimalizálásban, logikában és hasznos extrákban a OxygenOS verhetetlen, pofonegyszerű felületet és többéves frissítést garantálva. A 11-es verzió bár kölcsönvesz egy-két One UI elemet az egykezes használat érdekében, megmaradtak az OxygenOS stílusjegyei, plusz integrál minden Android 11-es újítást.

[+]

Nincs telepítve egy felesleges szolgáltatás, app vagy alternatív áruház sem, amit a gyártó lenyomna a torkunkon, helyette a mindig aktív kijelzőt, a kezdőoldal megjelenését és nagyjából mindent egyénire szabhatunk – vagy használhatjuk a rendszert úgy, ahogy van, mert elsőre működik. Végezetül pedig, amikor egy-egy MIUI-s telefon csak pórul jár a frissítésekkel, a OnePlusnál ritkább a generációs hiba, ha nem is teljesen ismeretlen. Egy HMS mobillal szemben pedig az összes Google szolgáltatás megvan, a Segédet beleértve, amihez a OnePlus csak szerény, ám de hasznos csomaggal száll be. Ilyen a sokrétű játékmód, a széffel ellátott Fájlkezelő, a OnePlus költöztető vagy a Community közösségi kapcsolattartó, mert ez a márka elég szoros kapcsolatot ápol vásárlóival.

[+]

Az OxygenOS tehát egyszerűen és tolakodásmentesen operál, de azért a OnePlus odafigyel, hogy túl sokat mégse időzzünk a QHD panelre meredve: a mobilfüggőségi és szülői felügyelet mellett ott a Zen mód, amellyel saját magunk, pontosabban a telefon használatát korlátozhatjuk. Egyébként meg minden a helyén: a tárcsázó, a telefonkönyv vagy a Gmail és a Gboard billentyűzet is rendben teszi a dolgát teljes magyarítással – épp csak egy jobbfajta zene- és videolejátszó maradt ki, ami már a Google sara.

Fotós képességek

Egymás után pumpálják a gyártók az erőforrásokat a kamerákba, és Kínában a Huawei, majd a Xiaomi után mostanság a BBK Electronics kötelékébe tartozó Vivo, Oppo és OnePlus kezd rámenni a dologra. Nem véletlen a 9 Pro hátlapján a Hasselblad felirat: a svéd fotós legendával való, legalább hároméves összefogásnak idővel hardveres eredményei lesznek, első körben pedig a természetes színkezeléséből veszi ki a részét az európai fotóspecialista, míg a szenzorokat a Sony szállítja. Ez persze még nagyon korai, akárcsak a megjelenés előtti szoftververzió, amivel kattintgattam, úgyhogy ezt a minőség megítélésekor figyelembe kell venni.

[+]

Az mondjuk kapásból sajnálatos, hogy elöl maradt a mezei, fixfókuszos szelfikamera, ami teljesen korrekt képet (egy példa) és 1080p videót lő (egy példa), este pedig képernyővillanó megsegíti. Ám sem az autofókusz, sem a 4K felvétel nincs meg, akár 60 fpssel, hogy megismételje a hátlapi tudást. Egyértelműen a túloldalra gyúrtak rá, és szerencsére ennek az átlagosnál nem nagyobb kamerasziget az eredménye, a szoftver pedig mindet tud, ami el lehet várni – bár egyelőre DNG RAW mentést és kézi beállításokat csak a főkamerához kérhetünk (egy nyersfájl és egy feldolgozott).

Sony 2x2 OnChip Lens technológia: mikrolencse 4-4 szenzorpixel helyett a szokásos 1-1 helyett [+]

A főszereplő a Sonyval közösen fejlesztett IMX789 szenzor 1/1,43” méreten, 48 megapixelen és quad-Bayer szűrővel – azaz 4-4 képpont felett van piros, zöld vagy kék színszűrő. A lapka pedig a piacon jellemző 1-1 helyett 4-4 képpont fölé helyez mikrolencsét – ennek 2x2 OnChip Lens a neve, az előnye pedig magasabb dinamikaátfogás és azonnali, több expozíciós felvétel, DOL-HDR fantázianéven. Az élesítésből végül pedig minden képpont kiveszi a részét, a villámgyors és éjjel-nappal megbízható omnidirectional PD-autofókusz munkáját pedig lézeres segéd is megkönnyíti. A szenzor 23 mm-es és f/1,8 rekeszértékű lencsét kapott optikai képstabilizálással – nézzük az eredményeit a P40 Pro ellen!

[+]

A Huawei mobilja remek képeket lő 50 megapixelen (első kép), így 30 megapixelre skálázva is tűélesnek mondhatók (2.), plusz a 2x-es szenzorzoom is kellően részletes, hogy kiváltson egy külön kamerát (3.). A OnePlus 48 megapixeles példája a második sor elején festményszerűbb, 18 megapixelre tenném a hasznos képfelbontást (2.) – mindenesetre abból is hatalmas kép nyomtatható, remek dinamika és pontos színkezelés mellett. A 2x-es szenzorzoom sajnos elmarad riválisához képest (3.), viszont 48 megapixelből még mindig átlagos minőségű kép vágható ki.

A legtöbbször persze az automatika 12 megapixelén rögzítünk majd, és a jelzett dinamika és fehéregyensúly előnyei mellé igen jó részletességet kapunk, azért észrevehető algoritmusos kiemeléssel és némi élesítéssel. A lencserajzolat mindenütt pontos, a kamerát pedig a márciusi havazás se hatotta meg ellenfényben. Este vegyesebb a helyzet: a dinamika, az expozíció és a részletesség remek, ám a fehéregyensúly a melegebb színek felé mozdul, és erre rápakol az algoritmus a kelleténél több telítettséget és zajszűrést. Amúgy létezik többelemes éjjeli mód, de az automatikusan is bekapcsol, úgyhogy minden téma esetében jobban sikerült fotót mellékeltem.

[+]

A OnePlus 9 Pro az ultraszéles kamerára is rágyúrt, 1/1,56” méretű, 50 megapixeles Sony IMX766 szenzort bevetve PD-autofókusszal és szupermakró képességekkel. Legfőbb trükkje az úgynevezett szabadformájú, freeform lencse, amely a precízebb gyártástechnológia miatt kevesebb lencsetorzítással jár apró riválisaihoz képest. Így aztán úgy remek a rajzolat a sarkokat leszámítva, hogy a P40 Pro szűkös látószögénél a 14 mm-es optika jóval nagyobb látóteret fog közre (f/2,2). Sőt: itt még a teljes, 50 megapixeles felbontás is elérhető (első kép fent), bár itt is 18 megapixelen az igazi a vonalélesség – csupa részlettel, kiemelkedő dinamikával a pontos színekkel.

Persze most is nyugodtan az automatika 12 megapixelére hagyatkozhatunk, és nem csak az expozíció, a fókusz is pont olyan megbízható, mint a másik kamerával. A lencserajzolat tényleg jófajta (az algoritmus azért használ némi torzításkorrekciót a széleken), és mintha a részletek is eggyel természetesebbek lennének a főkameránál. Szerintem ma a OnePlus készíti a legjobb nappali ultraszéles felvételeket (bár a Mate 40 Pro szót kér), galaktikus és almás társai minőségére mindenképp rálicitálva, bár este azoknál csak kicsit jobb, a Huawei-eknél pedig szerényebb képességű. Hiába ugyanis a méretes szenzor, ha a feldolgozás jókora zajszűréssel jár, meleg színekkel és a kelleténél nagyobb telítettséggel, és az f/2,2-es rekeszérték miatt sem jut annyi fény a lapkára. A dinamikaátfogás és az expozíció ellenben a helyén van, és szerintem idővel egy Google Camera port ezt a kamerát is feljavítja.

Közelképet lehet a főegységgel és az ultraszélessel is lőni – a fenti szupermakrókat az utóbbi szállította, akár 3 cm-es tárgytávolsággal. Remekül kiemelhetők vele a világ apró részletei, jófajta vonalélességgel és kiemelkedő dinamikával, csak szükség lehet az expozíciót lejjebb venni, hogy a téma ne égjen ki. Az mondjuk fura, hogy szupermakró módban (vagy az ultraszéles kamerával bármikor) kiesik a vakuhasználat lehetősége, pedig az jól jöhet közeli vagy éjjeli témánál. A LED villanó amúgy valamiért a profi módból is hiányzik évek óta, és nem kaptam észszerű választ a miértekre.

A gyenge pont a 3,3x-os zoomkamera, amely ugyan ügyesen lövi be magát a 2x-es és 5x-ös riválisok fókusztávolsága közé 77 mm-en, és optikai képstabilizátort is kapott (f/2,4). 8 megapixelen azonban túl kevés a részlet – 12, sőt: 48 megapixeles quad-Bayer szenzor igazán beleférhetett volna az árképzést figyelembe véve. A vonalélesség azért jó a maga felbontásán, de a hasonló tónusú háttereket a rendszer hajlamos egybemosni, a fehéregyensúly pedig lilás irányba tér le a főkamerák ösvényéről. Este meglepő módon mégse szerepel le: fényforrástól függően kellő részletet rögzít, és hozza társai fehéregyensúlyát.

Van hátul egy negyedik szenzor is 2 megapixelen, színszűrő nélkül, amely elvileg a főkamera monokróm felvételeit segíti meg, csak nem egyértelmű, ennyi képponttal hogyan. Négy felvételt azért mellékeltem fekete-fehér effektussal, és a részletek, a dinamika, illetve a kontrasztok is rendben vannak. Nyilván minél nagyobb a kontrasztkülönbség, annál látványosabb ez a fajta rögzítés. Nem kérdés, hogy a 9 Pro viseli a OnePlus eddigi legjobb kameráit – főleg a két komolyabb egység (főkamera és ultraszéles) szerepel jól. De azért este lehetne reszelni a Hasselbladdal a dolgon, míg a profibb szelfi- és zoomkamerához hardvercsere és új készülék kell.

Videók, multimédia

Rengeteg videós opciót kínál a OnePlus 9 Pro, kezdjük mindjárt egy egzotikussal: 4K-ban akár 120 fpssel is rögzíthetünk – nem mintha a YouTube ezt támogatná, lásd az eredményt 50 fpsre konvertálva, ezért innen beszerezhető az eredeti klip.

A fenti paraméter nyilván jól mutat a termékoldalon, de kevés a gyakorlati előnye, főleg különösebb képstabilizálás nélkül, de tény, hogy megvan a roppant részletes és folyamatos videó, amit persze a telefon és Ryzen PC-m is épp csak ki tudott hajtani akadásmentesen.

A 8K klipekkel hasonló a helyzet: egyszer a jövőben biztos szükség lesz rájuk, de most még nincsen. Mindenesetre nemcsak a tűéles kép van meg: mintha már most egy kevés elektronikus stabilizálás besegítene, és más mobilokkal szemben az ultraszéles kamera is tud ilyen felbontáson rögzíteni, méghozzá kitűnő dinamikaátfogással, pontos színekkel és expozíció vagy fókuszhiba nélkül.

Mégis érdemes leváltani 4K / 60 fpsre, hiszen a pazar képélesség mellé ilyenkor már egyértelműen remek az optikai (főkamera) és elektronikus képstabilizálás kombinációja (főkamera és ultraszéles), plusz a magas képkockasebesség miatt gördülékeny a mozgás és a fordulás. A sztereó hang tiszta (a hangomat FFP2-es maszk tompította), ami szélben, zajszűréskor csorbul egy keveset, illetve ha a sajnos teljesen digitális előrefelé történő zoom során az audiozoom bekapcsol, és a rendszer ráerősít az elülső mikrofonra – kár, hogy ezt nem lehet kiiktatni.

Abszolút rendben a 4K / 30 fps minőség is, hasonló előnyökkel, nagyon jó stabilizálással, mínusz ugye a roppant gördülékeny rögzítés az alacsonyabb képkockasebesség miatt.

Létezik szuperstabil opció is 4K / 30 fpssel, bár láthatóan kevesebb részlettel. Cserébe tud még egy szintet lépni a mozgáskiegyensúlyozás, mégis azt mondanám: ha van elég helyi vagy felhőtárhely, nyugodtan használjuk a 4K / 60 opciót minden esetben.

A nappali videós helyzet tehát nagyon jó, este viszont előjönnek a hibák: a főkamera 4K-ban ugyan részletes képet produkál, viszont a telítettségből túl sok és újfent vöröses irányba hajlik el a fehéregyensúly. A stabilizálás és a dinamika mindenesetre remek, és bár elmondható ugyanez az ultraszéles kameráról, azért az már sötétebb, zajosabb videókat rögzít naplemente után.

Létezik egy éjszakai látkép nevű mód 1080p-ben, amely hatékony zajszűréssel és elég jó képstabilizálással dolgozik, persze nem olyan sok részlettel. Így is rendben van a helyzet: tiszta a felvétel, csak ugye a színkezelésen kellene még reszelni, és azt gondolom: vagy megjelenéskor vagy utána a OnePlus fog, addig viszont nincs meg a kameramobilos dobogó.

[+]

A 9 Pro jófajta zene- vagy videolejátszót nem mellékelt, de egy BlackPlayer vagy VLC lerántása nem nagy kunszt, ezekkel pedig nincs felbontás vagy kódolás, ami kifogna a telefonon, HDR10+ és 8K videókat beleértve. Megvan a Widewine L1 CDM védelem a nagyfelbontású streameléshez, és persze a hatalmas, tűéles AMOLED panel is, kellő fényerővel és tökéletes kontrasztokkal, amihez nagyon jó sztereó hangszóró tartozik, ha már a jack kimenet kimaradt.

[+]

A két hangleadó kiemelkedően hangosan szól a maximumon (már egy telefonhoz képest), bár 100%-on elég élesen, hogy inkább 80%-ra szabályozza az ember, amikor tiszta, részletes és kellően hangos produktum üti meg a fülét, egy kis mélyhanggal.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A OnePlus 9 két nanoSIM-et fogad be, és minden hazai 4G és 5G sávra felkapcsolódik. Az errefelé nem jellemző mmWave sávok támogatása kimaradt. Nincs hiba a vételi minőséggel, a beszélgetési pedig kifejezetten jó, mivel kellően erélyes és tiszta a hangszóró, illetve korrekt munkát végez a zajszűrő mikrofon. Szintén csúcssebességű a kétcsatornás WiFi 6 modem (802.11a/b/g/n/ac/ax, Direct, HotSpot, 2x2 MIMO), a Bluetooth 5.2-es (A2DP, LTE, aptX HD, LDAC), az USB adatátvitel pedig 3.1-es (Type-C, MTP, OTG, USB-PD támogatás 45 wattig). A navigáláshoz a GPS, GLONASS, Galileo és Beidou műholdakat lehet bevetni több csatornán, szobabelsőben is pillanatokra redukálva a precíz pozíciószerzést. Megvan az iránytű, a giroszkóp, a gyorsulásmérő és az NFC, mobilfizetés támogatásával. Csak az infra és a barométer maradt ki.

Az 50 wattos vezetékmentes Qi töltőállvány [+]

Bár a 120 Hz-es QHD panel adaptív képfrissítéssel igyekszik takarékoskodni, 4500 mAh-n csodák nincsenek: átlag feletti üzemidőre számíthatunk 4,5-6 órás képernyőidőkkel. Ennél bizony akad kitartóbb csúcstelefon, hát még középkategóriás, 500 mAh extra igazán beleférhetett volna. Az egynapos intenzív használat mindenesetre biztos kijön, míg aki ritkábban nyúl telefonjához, esetleg kétnaponta töltheti. Azért esetleg, mert a mellékelt, 65 wattos adapter 29 perces teljes etetése olyan előny, ami fájdalommentessé teszi az egész kábeles folyamatot. De a külön megvásárolható, 50 wattos Qi töltőállomással is megvan a dolog 45 perc alatt úgy, hogy az első 30 percben 97% vándorol a kettéosztott telepbe. Akad még pár energiatakarékos opció, a készenléti merülés (főleg 5G hálózaton lógva) így is átlag feletti.

[+]

Összefoglaló

Kitűnő óriásteló a OnePlus 9 Pro, amely a bekapcsolástól a visszacsomagolásig makulátlan sebességgel, hibátlan játékélménnyel, piacvezető 120 Hz-es QHD panellel és felhasználóbarát szoftverélménnyel jutalmazza meg a vásárlót. Már azt, aki kész 380 ezer forintot kicsengetni a piac egyik legjobb fő- és ultraszéles kamerájáért – nappal, az esti és zoomképességekre a megjelenésig illene rágyúrni. A multimédia a remek a kijelzővel és sztereó hangszóróval emlékezetes, viszont, ha a nagyobb nevű Asus a piac legjobb gamer telefonját betuszkolta pár fillérrel 300 ezer forint alá, azért a OnePlus is megállhatott volna ezen a szinten. Ehelyett az utóbbi összeget a szerényebb OnePlus 9-ért kell otthagyni, míg a Pro a Samsung, az Apple és a Huawei legjobbjával száll ringbe.

A tetszett plecsni épp ezért tökéletes képi visszacsatolás a teszt végére érve – már csak azért is, mert baromira bejött a dobozolt adapter félórás szupertöltéssel, vezetékmentes gyorstöltés opciójával, azt pedig tapasztalatból tudom, hogy a felület évekig szélsebes marad, és a frissítések se maradnak el. A remek anyagminőséghez ezúttal pedig ritka jól tapadó fém/üvegház tartozik – bárcsak a többi telefon is ennyire biztonságosan ragadna a tenyérhez. Miért nem lehetek maradéktalanul elégedett? Nem a OnePlus 3T megszépült emlékei miatt, mert ez a telefon sokkal több és jobb. Viszont nem egy elődje hozza az egyre ismertebb OnePlus minőséget és sebességet jóval olcsóbban, plusz a csúcskategória alján is szépszámú, remek rivális akad. A 9 Pro szimplán egy nagyon jó elitmobil, de még mindig nem tökéletes.

OnePlus 9 Pro

Bone123 a.k.a. Hidegkuti Zoltán

Specifikáció

OnePlus 9 Pro

	Külső
	Méretek	163,2 x 73,6 x 8,7 milliméter
	Tömeg	197 gramm
	Színvariációk	fekete, ezüst, halványzöld
	Kijelző képátlója	6,7 hüvelyk
	Képaránya	20,1:9
	Felbontása	1440 x 3216 pixel (525 ppi)
	Típusa, frekvenciája	10 bites QHD+ LTPO AMOLED, HDR10+, 120Hz
	Értesítő LED	mindig aktív kijelző
	Biometrikus védelem	ujjlenyomat-olvasó (optikai a kijelzőben), 2D arcazonosítás
	Hardver
	SoC típusa, csíkszélessége	Qualcomm Snapdragon 888
	Processzor	1 x 2,84 GHz Cortex-X1 & 3 x 2,42 GHz Cortex-A78 & 4 x 1,8 GHz Cortex-A55
	Grafikus chip	Adreno 660
	RAM, tárhely mérete	8 / 12 GB, 128 / 256 GB
	Memória bővítése	nincs
	Adatátvitel
	Technológiák	2G / 3G / 4G / 5G (sub 6 GHz)
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B7/B8/B12 B17/B20/B28/B32/B66 5G N1/N3/N5/N7/N8/N20/N28/N38 N40/N41/N66/N77/N78
	SIM-foglalat	2 x nanoSIM
	eSIM támogatás	nincs
	Bluetooth	5.2 (A2DP, LE, LDAC, aptX HD)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac/ax (Direct, HotSpot, 2x2 MIMO)
	USB	USB 3.1 (Type-C, MTP, OTG)
	Navigáció	A-GPS, GPS, GLONASS, Galileo, BeiDou
	NFC	van
	Infra	nincs
	Szoftver
	Rendszer, felület	Android 11, OxygenOS 11
	Multimédia
	Hátlapi kamerarendszer	48 megapixel (1/1,43", 23 mm, f/1,8, OIS, OD-PDAF, quad-Bayer színszűrő, 2x2 OnChip Lens) 50 megapixel (1/1,56", 14 mm, f/2,4, PD-autofókusz, szupermakró 3 cm-ig) 8 megapixel (77 mm, 8 megapixel, f/2,4, OIS, autofókusz) 2 (monokróm, f2,4) dupla LED villanó, lézeres fókuszsegéd
	Előlapi kamerarendszer	16 megapixel (f/2,4, fixfókusz, képernyővillanó)
	Videófelvétel	8K (30 fps), 4K (30, 60, 120 fps), 1080p (30, 60, 120, 240 fps), 720p (480 fps)
	Jack kimenet	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Akkumulátor	4500 mAh lítium-ion
	Vezetékes töltés	65 watt (adapter a dobozban)
	Vezetékmentes töltés	50 watt, 10 watt fordított töltés
	Egyebek
	Giroszkóp, gyorsulásmérő, iránytű, közelségérzékelő, fényérzékelő, némitókapcsoló