Kamerák + multimédia

A legfőbb újdonság idén kétségtelenül a dupla hátlapi kamerarendszer – az előlapi egyébként maradt 16 megapixeles. A jó hír hátul az, hogy a 16 megapixeles, 1,12 mikronos Sony IMX398-as szenzor elé immáron nagy fényerejű, f/1,7-es rekeszértékű lencse került, mellé pedig 20 megapixeles, 1 mikronos Sony IMX350-es szenzor, f/2,6-os rekeszértékű, teleobjektíves optikával. Az előbbi villámgyors dual pixel, az utóbbi szintén fürge PD-autofókuszt kapott. A rossz hír: a főlencse elvesztette az optikai képstabilizálást, a telés pedig mindössze 1,6x-os nagyítást nyújt az előbbi viszonylatában, úgyhogy a 2x ikonra bökve optikai és digitális nagyítás egyvelegéből születik az eredmény, amely elmarad például a Zenfone Zoom S valós, 2,3x nagyításától. Az automatika maga választ lencsét zoom- és fényerőszint szerint, félhomályban, sötétben és közelképeknél mindig a 16 megapixeles, nagylátószögűt használja. Megmagyarázhatatlan okból a kézi mód is csak ez utóbbit veti be, a teléset soha, így hiába a fehéregyensúly, az expozíció, a fókusz és legfőképpen a záridő állítása (meg a DNG RAW mentés), nem lehet hobbifotósként kezelésbe venni a zoomkamerát jelen szoftververzión. Ugyanitt egyébként még mindig hiányzik a vaku (kézi módban vajon miért marad ki?), a mérési- és fókuszmód állítás, valamint az expozíciósorozat. Van viszont élő hisztogram, vízszintező, akadnak rácsvonalak és bizonyos kézi paramétersémák menthetők.

[+]

Egyébként a szokásos OnePlus szoftver jár, kevés fejlődéssel: az automata mód felkínálja a HDR/HQ módot (az utóbbi neve lehetne esti is), a vaku, a képarány és az önkioldó állítását. Érintőfókusz után lehet az expozíción korrigálni. A kis 1x / 2x ikon vált a kamerák között, de azt megragadva és le-fel húzva, folyamatosan is növelni lehet a zoomtartományt – 1,6x-os állásnál valóban a telésre ugrik a rendszer. Rövid oldalon lehet simítani a video- és portrémódra – az utóbbi esetében sem élőben, sem utólag nem állítható a háttérelmosás mértéke. A dologgal tüzetesebben tehát nem foglalkoztak, mindenesetre itt egy és még egy példa. Jobbra érhető el a galéria, az exponáló és a kameraváltó (a szelfikamerához képernyővaku, arcszépítés, mosolyexponálás és HDR is tartozik, íme, egy példa), balra pedig a módok. Így a panoráma (még mindig problémás illesztésekkel), a time-lapse, a lassított felvétel, a portré és a kézi. Következzenek a nagylátószögű fotók!

A OnePlus büszkén hirdeti: a képminőség ideális belövésére összeállt a DxOMark szakértőivel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden automata módban lőtt kép több fotó összefűzésének az eredménye, elég komoly kontraszt és telítettségkezeléssel, függetlenül attól, hogy a HDR aktív-e. Mivel a dinamikatartomány átlagos és az automatika hajlamos fél fényértékkel túlexponálni, gyakoriak a kiégett vagy szimplán túlvilágosított részletek, lásd a fákat a felső két sor első két példájában, a második kettővel összevetve (kézi mód és DNG-ből feldolgozott). Az is feltűnhet a szemfüleseknek, hogy bár egyenlően jó a lencserajzolat, az automata mód példái egyszerűen komolyabb zajszűrést és élesítést kaptak, így festményszerűbbek az eredmények a kézi mód természetesebb feldolgozásához képest.

A makrók esetében szerencse kérdése, mikor sikerül pont jól a fókusz, ebben az elődmodell határozottan ügyesebb volt, este pedig érdemes eleve a HQ módot bevetni, ami szintén több képből gyúr össze általában egy egész vállalhatót. Szükség is van rá, hiszen hiába a nagy fényerejű lencse, optikai stabilizálás nélkül az automatika eleve rövidebb záridőt és magasabb érzékenységet választ. Kézi módban nekem 1/8 másodpercet sikerült legfeljebb megtartani támaszték nélkül, a 3T-vel 1/3 is ment. Este egyébként még inkább igaz, hogy számos próbálkozásból kell egy-egy jobbat kiválasztani. A fókusz éppenséggel megbízható, a fehéregyensúly és az expozíció oldalán viszont már vannak kilengések.

A telés kamerára áttérve, a felső sorba OnePlus 5 vele lőtt képeit raktam a OnePlus 3T digitálisan zoomolt eredményei mellé, és az a helyzet, hogy az új modell 20 megapixeles másodkamerája minimális minőségelőnyt hoz. Az 1,6x-os optikai nagyítás eleve nem jelentős, ráadásképpen elég puha a lencserajzolat, az eredmények messze nem olyan élesek, mint amit az iPhone 7 Plus nyújt. És akkor ugye ott a kézi mód, ahol be sem vethető a telés kamera, így este és sötétben mindig a nagylátószögű dolgozik, kizárólag digitális nagyítással. A OnePlus jobban járt volna, ha egy HTC U11-féle, kitűnő 12 megapixeles szenzort vet be optikai stabilizálással és kiforrott feldolgozással, és ha ez adott, csak utána vág bele a Zenfone Zoom S-féle másodlagos megoldásba. Amit ugyanis kapunk, az egy potenciálisan remek kamerapáros, de a gyakorlatban rengeteg munka a minőséget előcsalni. Ezért hangsúlyozom mindig, amit pusztán képekkel egy összehasonlító tesztben nem lehet megmutatni: jobb egy kiforrott, megbízható kamera, mint egy vagy kettő ígéretes de problémás, és a OnePlus 5 az utóbbi tökéletes példája. Következzen néhány DNG fájlból feldolgozott példa.

[+]

Videofelvételt legfeljebb 4K-ban lehet rögzíteni 30 fpssel (egy példa), de opció a 1080p is 30/60-nal (katt), illetve a 720p lassítva, 120-szal. Mivel az optikai képstabilizálás oda, a rendszer kizárólag elektronikusat vet be, ami egyébként remek hatékonysággal szűri ki a remegéseket és a hirtelen irányváltásokat, cserébe komolyan vág a látószögből. Fent a teljes fotós látómezű pillantható meg, azon belül a Google Camera videós példája elektronikus stabilizálás nélkül, legbelül pedig az, amit a OnePlus 5 gyári szoftvere mozgóképen rögzít, EIS-sel. Ez már zavaró szűkítése a perspektívának, ráadásul a kereső látószöge tágasabb, míg a végeredményé. Így fordulhat elő, hogy az ember megfelelően komponál, a végeredmény mégis levágja a témája legtetejét.

[+]

A Play Zene előadók, műfajok, albumok, dalok és listák szerint rendszerezi a helyben tárolt audiofájlokat, illetve összekapcsolódik a Google előfizetéses szolgáltatásával. FM-rádió nincs, hangszínszabályzó viszont elérhető füles csatlakoztatásával. Akad néhány fülhallgató séma plusz adott a Dirac HD Sound és Power Sound támogatás, illetve az USB audio. Az analóg kimenetre kristálytiszta hang megy, semmilyen zavaró tényezővel a frekvenciaátvitel, a zaj vagy a sztereó áthallás frontján. Komolyabb felhallgatókra is kielégítő hangerő jut, ennél többet a V20-féle, zenére szakosodott mobilok nyújtanak. A multimédiás hangszóró elképesztően erélyes, de a maximumnál roppant zörejes is, szerintem a hardvernek sem egészséges 100%-on járatni. 3-4 lépéssel lejjebb ugyanakkor még mindig elég hangos és máris tisztább, elsősorban közép és magas tartományban. Túl sok mélyre most se számítsunk. A fapados videolejátszó 4K felbontásig megbirkózik a legtöbb ismert formátummal a HEVC-t beleértve, A DivX, az Xvid, az AC3 hang és a feliratok viszont alternatív szoftver telepítését kívánják.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!