Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

Az adatkommunikációs lehetőségek minimálisan a kategóriaátlag fölött vannak, ami viszont sem NFC-t, sem infraportot nem jelent, OTG-t viszont igen. A WiFi 802.11a/b/g/n szabványon, 2,4 és 5 GHz-en kapcsolódik, támogatja a Miracast és Chromecast eszközöket, DLAN, Direct és HotSpot is akad. A cat-6-os LTE mindkét SIM fiókban elérhető dual stadby rendszerben, viszont a 32 gigabájtos belső tárhelyet csak a második nanoSIM feláldozásának árán tudjuk maximum 128 GB-ig bővíteni microSD kártyával. A készülék minden hazai hálózatot támogat, így a B20-as sáv sem okoz gondot. A navigációt GPS és GLONASS műholdak segítik a földi routerek és hálózatok adataival kiegészítve. A Bluetooth 4.1-es verziószámú A2DP protokollal és kontrollálhatatlan aktivitással. Állandóan visszakapcsolja magát.

[+]

Az üzemidő annak ellenére nem valami meggyőző, hogy a készülékbe 3000 mAh-s telep került. Feltehetően is az optimalizáláson és a 28 nanométeres, kissé avétos lapkakészleten csúszik meg. Adott fényerőn offline videózni maximum 6,6 órán keresztül tudunk, ami elég sovány, óránként nagyjából 15%-ot merül az akksi, míg böngészni még kevesebbet, mindössze 5,5 órát. Vegyes használat mellett ez alulról közelíti az átlagosan 3 óra, de inkább 2,5 óra maximum kijelzőidőt, ami a felbontást és a maximum fényerőt is figyelembe véve nem teljesen érthető. A Bluetooth ki-be kapcsolódására azóta sem találtunk megoldást, feltesszük, ez sem szerencsés energiagazdálkodási szempontból.

Van azért Google Chrome is. [+]

A Leagoo S8 példának kiváló, telefonnak kevésbé. Viszont egyértelműen mutatja, hogy a specifikáció és a divatos(nak szánt) külső pont nem ér semmit. Hiába van a készüléken négy kamera, mindkét oldalon dedikált LED segédfénnyel, a szenzorok nem kielégítőek, a fókusz instabil, a képminőség a közepes szintet talán eléri, ha nem vagyunk nagyon rossz kedvünkben, a portré módhoz viszont a dupla kameráknak véletlenül sincs közük; szoftveres, ráadásul abból is a vacak megoldás. Az akkumulátor mérete adekvátnak tűnik a kijelző méretéhez és felbontásához mérten, a telefon tömegéhez viszont abszolút nem, a teljesítménye viszont gyenge. Ugyanaz a hardver, mint a Leagoo T5-nél, csak 3 GB rendszermemóriával, teljesen másképpen viselkedik, pedig a felhasználói felületet és funkciókat még ahhoz képest is visszafogták. A kialakítás egyébként nem vészes, noha szépnek nem mondanánk, a készülék dimenziói és főleg tömege az akrilüveg, tehát műanyag hátlap ismeretében teljesen érthetetlen, ahogy a vastagsága is. A keret azért fém, kissé durván tervezve, de legalább masszív. A készülék jelenleg 170 dollár, ami nettó 44 ezer forint, erre még illik rászámolni az általános forgalmi adót, ami kifejezetten kedvezőtlen ajánlattá teszi a Samsung Galaxy S8 által ihletett eszközt. Lényegében már az is kellemetlen, hogy kontextusban, egymást követő mondatokban kell említeni a két szerkezetet. Nagy baj egyébként nincsen, egyszerűen csak nem jó. Az ujjlenyomat-olvasó pedig a kezdeti hektikus működést követően teljesen elszállt. Az utóbbi pár napban már egyáltalán nem reagál, pedig a T5-ben az például klasszul működött, a visszafogott hardverrel és a stabil, egyszerű szoftverrel együtt. Sajnos a Leagoo S8 nem igazán sikerült jól, szerencse, hogy helyettesítő termék bőven akad, akár a Xiaomi kínálatában, mondjuk a Redmi Note 5A vagy a Redmi 4X, a Morola Moto G5 is belefér már a kategóriába, a határozottan csinos Alcatel Idol 5 is megfontolható, de a Leagoo T5 is simán alternatíva lehet.

AliceWake

A cikk elkészítését a Telenor Hipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!