Bevezető

Mate 9-et használtam eddig. Előbb egy feketét, azt okosan összetörtem, aztán egy fehéret. Azt már tokban. Úgyhogy roppantul érdekelt, hogy a Mate 10 mit fog nyújtani. Hát, kijelzőt biztos, mert a Pro változat már 18:9-es képarányt kapott, s mivel nálunk a sima Mate 10 nem lesz kapható, ezért aki a csúcs Huawei-re ácsingózik, annak ez a verzió marad. És az eltérés nem csak annyi, hogy emez nyúlánk, a másik pedig tömzsi.

Mate 10 Pro és Mate 9 egymás mellett [+]

A bemutatón ugyanis rögtön négyféle Mate 10-ről lehetett tájékozódni, van a “klasszik”, ami eléggé olyan, mint a Mate 9, legalábbis arányait tekintve, elöl van az ujjlenyomat-olvasó, IPS kijelzőt kap QHD felbontással és 16:9-es képaránnyal. A Pro változat OLED, Full HD+ a felbontás, hátulra ment a biometrikus azonosító, a Mate 10 Lite szintén nyúlánk, de hardveresen inkább középszint, illetve van a Mate 10 Prónak egy Porsche Design változata, de az igazából nekünk szintén mindegy. Itthon tehát a Mate 10 Lite és a Pro lesz kínálatban, nyilvánvalóan utóbbi a csúcsmodell.

[+]

Elég sokáig húzták a bemutatót (szeptemberre vártuk, de az IFA-n csak a chipsetet jelentették be), de sebaj, a karácsonyi szezonra épp jól időzítettek, plusz nem nyomta el egyéb csúcsmodell a Huawei üdvöskéjét. A Mate 9 pedig még bőven elég frankó volt, a P10-zel is szépen hasítottak, szóval igazából nem volt sürgős a dolog. Remélhetőleg volt idő rendesen széttesztelni minden összetevőt és egy bugmentes cuccot kapunk cserébe. Egyébként az eddigi tapasztalatok ezt majdnem igazolták is.

[+]

A Huawei úgy mellesleg feljött az értékesítési mennyiségek kapcsán világviszonylatban a második helyre (lenyomva az Apple-t), itthon is korrektek a számok (persze ezt ők sem kommunikálják tényszerűen, ahogyan senki más sem teszi), egy ideje pedig árazásban sem szívbajosak, valamivel a Samsung alá vannak lőve a szintek, de ha valaki kedvező árfekvésű csúcsmodellt keres, annak a Huawei a házon belüli testvérmárkát, a Honort fogja javasolni. A Mate 10 Pro ugyanis 260 lepedős áron nyit, ami aktuálisan drágább, mint a Galaxy S8, az Xperia XZ Premium, a Nokia 8, a HTC U11 (annak friss változata, az U11+ van ezen a szinten), tehát igen, annyiba is kerül, mint egy csúcsmodell. Olyat is kell nyújtania, ha sikeres óhajt lenni, de pont erre keressük ebben a tesztben a választ, hogy összejött-e a Huawei-nek megint az, ami a Mate 9-nél történt.

Doboz, külső

A doboz fekete, a termék barna. Legalábbis a mienk, mert itthon lesz még szürkében is, de egyértelműen ez a kávészínű változat az egyedibb, utoljára talán az LG G4 bőr hátlapja volt hasonlóan unikális. Mindenképpen jól néz ki (és elvileg minden képen is jól néz ki), de egy rövid időre most dobjuk félre, hogy beletúrjunk a pakkba, mert van még itt néhány érdekesség. SuperCharge töltőfej, amit a TÜV hitelesített, Type-C kábel, Type-C headset. Mert 3,5 mm-es jack csatlakozó nincs a terméken (bezzeg a sima Mate 10-nél megmaradt), szóval illett adni egy alternatív megoldást. Sajnos az earbud kialakítású tartozék meglehetősen középszerű, egy HTC USonic körberöhögi. Viszont van adapterünk is, aminek továbbra is van némi tákolás-érzése, de legalább működik rendesen. Mindezeken felül egy szilikon védőtokot is szállít a Huawei, plusz gyárilag fent van egy kijelzővédő fólia is, én speciel le sem szedtem, ügyes kezek rakták fel a gyárban, szépen passzol.

[+]

A telefon a Mate 9-hez szokott tenyérnek egy nagy megkönnyebbülés. Mivel hosszúkás ezért egyúttal vékonykás is, tökre jól meg lehet markolni, át lehet érni a kijelzőt, csak a felső sarkokat nehéz megérinteni, de ilyenkor jön jól a hátlapi ujjlenyomat-olvasóba visszaköltöztetett funkció, hogy lefelé kapargatással le lehet gördíteni az értesítési tálcát. Ezt mondjuk előbb érdemes engedélyezni a beállítások között.

Ha már hátulra került, legalább ideális helyre rakták a biometrikus szenzort [+]

Nem mondanám, hogy nincsenek kávák, mert azért oldalt is akad valamennyi hely, de pont ezért sosem fordult elő, hogy a megmarkolt eszközön véletlenszerű appok indultak volna el, bár erre a Mate 9 óta szoftveresen is figyel a Huawei. Felül van értesítési LED, kamera és fényszenzor, alul viszont csak a márkajelzés mosolyog, tényleg nem fért volna ide a biometrikus szenzor. A telefon tetején két antennakilépő csík figyel, valamint egy infra és egy másodlagos mikrofon, alul pedig újabb mikrofon, Type-C csatlakozó és hangszóró látható.

[+]

Bal felől csak egy lukacskát látunk, a SIM-tű akkurátus benyomását követően nyílik ki a kétkártyás fiók, amibe kizárólag nanoSIM-eket lehet tenni (akár kettőt is), microSD-t ne erőltessünk. A 128 GB méretű belső tárhely a gyártó szerint okvetlenül elég. A két SIM telefonbeszélgetések kapcsán dual-standby módban működik együtt, de 4G-re mindkettő felmászhat. A Mate 10 Pro jobb oldalán ideális helyen van a finoman recézett bekapcsológomb és a hangerőt szabályozó billentyűpáros.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A 6"-es kijelző 18:9-es képarányú, OLED technológiával üzemelő, Full HD+ felbontású panel. Egyik szemünk sír, mert például a sima Mate 10 QHD-val operál, másik viszont nevet, mert az OLED előnyei tagadhatatlanul szembeötlőek: jó a kontrasztarány és a betekintési szögekre sincs panasz, a színek pedig kirobbanóan élénkek, bár van pontosabban kalibrált séma. A fényerő trükkösebb, mivel szobabelsőben a kézi maximum elég alacsony, de ott nem is kell több, odakint pedig jár napfény alatti rásegítés, ami bár nincs a legjobbak szintjén, bőven elegendő. A 882 nites fénysűrűséget kis fehér felületen mértük, ezzel az extra kakaóval.

[+]

A hátlap igyekszik egyedi lenni, egyrészt a minden irányban ívelődő üveg, másrészt a kamerát, a lézeres autofókuszt és a vakut is magába foglaló, vízszintes sáv miatt ez egész jó hatásfokkal sikerült is. Ebben a barnában különösen megkapó, nem gyűjti túlságosan az ujjlenyomatot sem, viszont mindenképpen sík felületre tegyük, mert hajlamos “mászni”, főleg, ha rezgős értesítés érkezik rá. Az összeszerelésre egy szavunk sem lehet, makulátlanok az illesztések, minőségi az anyaghasználat, jó a telefon tömege, remekül illeszkedik a kézbe, ezt nagyon eltalálták.

Hardver, UI

Ebben a modellben debütált a Huawei új chipsetje, a Kirin 970-es. Ami óriási ugrás az elődhöz képest, nyilván a szokásos sebességtöbblet és fogyasztáscsökkentés megvan, de ehhez még csatlakozott az NPU (Neural Network Processing Unit), ami a mesterséges intelligenciát teszi hozzá a koktélhoz. A klasszikus ismérvek mentén haladva heterogén többmagos dizájnt kapunk négy, 2,4 GHz-en ketyegő Cortex-A73 maggal és négy, 1,8 GHz-re skálázott Cortex- A53-mal és az i7 koprocesszorral, mindezt 10 nm-es gyártástechnológiával. Ehhez jön a Mali-G72MP12 grafikus gyorsító és a dupla ISP, szóval már a mesterséges intelligencia nélkül is komoly arzenálról beszélhetünk, amit a sebességtesztek eredményei is alátámasztanak:

A hab a tortán az NPU, amiről sokkal nehezebb a számok nyelvén beszélni. A mesterséges intelligencia egyelőre csak bizonyos funkcióknál tesz hozzá valamit a telefon általános működéséhez, de ezek az apróságok sokszor elég hasznosak. Egyrészt már a Mate 9-ben is megvolt az a Machine Learning (gépi tanulás) algoritmus, amivel a Huawei szavatolja, hogy 18 hónapnyi használat után is pörgős marad a rendszer, akinek volt ilyen telefonja (vagy éppenséggel még van), az tudja, hogy ez nem csak szavak szintjén stimmel, nekem speciel 130 app volt telepítve és meg sem kottyant a telefonnak mindez, most ez a 130 átköltözött a Mate 10 Próba, ahol szintén nincs lassulás, kivéve néha a Messengernél, amit mintha különösen utálna az EMUI, mert állandóan pampog, hogy figyeljél, fut a háttérben, ki sem tudom lőni az értesítést, de kábé ezt az egyetlen ostoba bugot találtam eddig.

[+]

Az NPU az energiagazdálkodásban is szerepet játszik, tanulva a felhasználói szokásokat és erre alapozva optimalizálva a rendszert, de ennél látványosabb, hogy mit nyújt fotózásnál, ugyanis felismer 13 féle témát magától és ennek megfelelően csavargatja a beállításokat. Állítólag 100 millió képet tanítottak meg neki, hogy ezekből dolgozzon. A hangvezérlésénél is van szerepe, igyekszik megtanulni az akcentusunkat, a hangtónusunkat, hogy hatékonyabban felismerje, hogy mit akarunk neki mondani, de ezek elsősorban angol nyelven érdekesek, mi csak azt fogjuk észrevenni, hogy az automatikus tárcsázás (amit kikapcsolt kijelző mellett a hangerőgomb lefelé hosszas nyomásával csalhatunk elő) egész pontos.

Nem meglepő módon a Huawei saját felülete, az EMUI dolgozik az Android 8.0 fölött, ennek is 8.0 a verziószáma, nem mintha gigaugrás történt volna a korábbi 5-ös változatról, csak hozzáigazították a számozást az aktuális Androidéhoz. Nyilván van egy csomó apró változtatás, rögtön hozzá kellett szabni a gyári felületeket a megnyúlt kijelzőhöz, ami egyébként remekül sikerült. A tárcsázóban viszont nekem visszalépés, hogy nem elég a prediktív gépelés során felbukkanó kontaktra rányomni, még a zöld ikont is meg kell érinteni, hogy elinduljon a hívás. Felvenni viszont lehet úgy is, hogy az arcunkhoz emeljük a mobilt. Ha olyan appot használunk, ami 16:9-re lett optimalizálva, akkor az alapesetben felfelé csúszik, alul marad egy ujjnyi sötét sáv, aminek megjelenhetnek a navigációs gombok és egy kék színű felirat, hogy kényszerítsük a teljes képernyőt kitöltő megjelenítést. Ebben az esetben tényleg kilöki teljes képernyőre a szoftvert az EMUI, de ez torzulással jár, ami helyenként zavaró. Sebaj, az alkalmazásbeállítások között vissza lehet kérni az eredeti képarányt.

[+]

Az alsó, virtuális gombok sorrendje most is variálható, de el is takaríthatjuk a lenti sávot a búbánatba, mert van lebegő dock, amit oda teszünk a felületen, ahová akarunk. Ha hozzáérünk, akkor a vissza funkcióra utasítjuk, ha nyomva tartjuk, akkor a főképernyőt kapjuk meg, ha megnyomjuk és suhintunk, akkor az alkalmazásváltó bukkan elő, ha pedig csak simán megnyomva mozgatjuk, akkor pedig nyilván átrámolhatjuk a kis kört a kijelző tetszőleges pontjára. Az értesítéseknél is van változás, beérkező üzenetet például osztott képernyőre ki lehet tenni úgy, hogy az eredetileg használt app a kijelző másik felére csökken le, ez néha tök jól tud jönni, 6 hüvelyken egyébként is van egy csomó szitu, amikor az osztott képernyő praktikus.

[+]

Persze a komplett felület témázható, ez nem csak a hátteret érinti, hanem az ikonszetteket is. Már most is egy raklapnyi témát lehet letölteni. Az ujjlenyomat-olvasó oldalirányú simogatásával lehet lapozni a galéria képei között, de arra is jó, hogy exponáljunk a kamerával (szelfinél elég praktikus), vagy fogadjuk megérintésével a bejövő hívást. Választható, hogy legyen-e alkalmazásmenü, vagy mindent a főoldalara szeretnénk önteni, van egykezes mód, ami csökkenti és az egyik alsó sarokba tájolja a kijelző tartalmát, lehet a képernyőről videót csinálni, vagy menteni csak egy részét képként, leskálázhatjuk energiatakarékossági okokból a kijelző felbontását 720p-re, szóval egy csomó okosság van a rendszerben, nem is beszélve a jól paraméterezhető Ne zavarj üzemmódról, az automatikus szemvédelemről (kékfény-szűrő esténként), vagy az Iker-alkalmazásokról, amivel egy közösségi apphoz több fiókot kapcsolhatunk.

Szoftverek

Nyilván a teljes Google-szoftvercsomag fent ül a gépen, de akadnak egyéb hozzáadott alkalmazások is, amik általában véve hasznosak, vagy egyébként annyira kis helyet foglalnak el (111 GB van szabadon első bekapcsolás után), hogy jelenlétük relatív mindegy, valami mappában tök jól elfér az ikon akkor is, ha évente egyszer van csak rá szükség.

[+]

Egyrészt van az infrához egy frankó kis alkalmazásunk, úgy hívják (dobpergés!), hogy Okos vezérlő. Itt van egy komplex lista mindenféle háztartási kütyüvel, irgalmatlan hosszú a lista, de ettől függetlenül lehet, hogy olyan himihumi mondjuk a beltéri egységünk (mint speciel nekem), ami hiányzik, de gond egy szál se, az infra tanítható az eredeti távirányító használatával. Akad egy Telefonkezelő nevű cucc is, ezt már jól ismerjük, egy készülékmenedzsment alkalmazásról van szó, ami takarítja a felesleges fájlokat, intézi a felugró ablakok kezelését, az üzenetek és hívások blokkolását, az adatforgalom figyelését és még egy alapszintű víruskereső is akad.

[+]

Nem hiányzik a Huawei fitnesz alkalmazása (Egészség V3.0), ez nyilván tartalmaz egy lépésszámlálót, illetve futás, séta és biciklizés tematikájú edzéseket is indíthatunk, grátisz zenelejátszással. A HiCare ikon mögött terméktámogatási felületet találunk szervizkeresővel és ügyfélszolgálattal, valamint diagnosztikai funkciókkal. Nyilván van fájlkezelő, jegyzettömb, időjárás alkalmazás, számológép, zseblámpa (ez a gyorskapcsolók közül is elérhető), iránytű, és WPS Office.

[+]

A mesterséges intelligenciára támaszkodik a Microsoft által fejlesztett Translator, ami egészen frankó. Egyrészt lehet fotózni szöveget és felismeri a nyelvet, majd az eredeti képre ráírja a választott másik nyelven a dolgot, ez iszonyatosan hasznos, főleg egzotikusabb országokban. Másrészt hang alapján is fordít, egész jó hatásfokkal, de csak pár másodperces hangmintát tud egy szuszra analizálni. Magyarról nem fordít más nyelvre, de más nyelvről magyarra igen. Elvileg több ilyen eszköz közös beszélgetésbe is kapcsolódhat és akkor mindenki a saját nyelvén kommunikál, kicsit még nyögvenyelős és persze messze nem nyelvhelyes, de mindenképpen egy olyan lépés, ami segít a nyelvi akadályok leküzdésében.

Fotózás

Hátulra két kamera került, ebben nincs semmi meglepő, most is a Leica volt a partner a történetben. Továbbra is egy 12 megapixeles RGB és egy 20 megapixeles monokróm szenzort használ a telefon arra, hogy megpróbálja a legjobb fotókat összerakni, ám a rekeszérték mindkét lencse esetén a rendkívül jó fényerejű f/1,6-ra változott. Amit eddig igen kevesen ugrottak meg, és ami azért lényeges, mert elvileg kedvezőtlen fényviszonyok esetén ugrásszerűen nőhet a képminőség. Ez egyébként így is van.

[+]

A fotós felület kialakítása nem változott. A keresőtől balra vannak a gyorsbeállítási opciók, lehet állítani a szaturációt (élénk, lágy, normál), bekapcsolható a portré mód és a nagy rekesznyílás. Előbbinél a szépítési szintet lehet 10 lépcsőben babrálni, utóbbinál a rekeszértéket szimulálja a két kamerával a telefon, így adva extra mélységérzetet a fotóknak. A kereső jobb oldalán lehet exponálni és a videózásra kapcsolni, ez eddig is így volt. Ha elhúzzuk balra az ujjunkat, akkor csöppenünk az üzemmódok közé, itt többek között választható a monokróm mód, ami a másodlagos lencsét használja, de akad panoráma, fénnyel festés (nagy záridővel), HDR, effektek, vízjel, éjszakai mód is. Ha jobbra lapozunk, akkor pedig a beállítások közé csöppenünk (felbontás, helycímke, vízjel, hangvezérlés, mosolyfotózás, előlapi kameránál tükrözés), itt kapcsolhatjuk be a DNG RAW mentést, de ez csak akkor üzemel, ha professzionális üzemmódban vagyunk. Ehhez a kereső jobb oldaláról lehet berántani egy sávot, ahol fehéregyensúly, fókuszmód, expozíció, záridő, ISO és fénymérési mód állítható.

[+]

Látszik, hogy alapvetően a Huawei elég sok opciót ad a kezünkbe. De. Miután nyilván nem elvárás egy átlag júzer irányába, hogy szemmel felmérje, hogy milyen ISO, záridő, kontraszt, telítettség és egyéb paraméterek kellenek ahhoz, hogy frankó képei legyenek, ezért általában mindenki automatikus módban fényképez, így viszont nem okvetlenül ideálisak mindig a beállítások. És itt jön be a képbe a mesterséges intelligencia, ami pont ezt próbálja áthidalni azzal, hogy felismeri a témát és annak megfelelően állíthatja a paramétereket. És ez egyrészt rohadt gyors, másrészt tök jól működik, automatikus üzemmódban egy kis piktogram jelzi, hogy mit vett észre a Mate 10 Pro agya, simán észlelte a macskát, a kutyát (pont van kéznél mindkettő), a rakott krumplira is egyből vágta, hogy ez kaja, pedig tutira nem mutattak neki Kínában ilyet. A növényeket, az éjszakai körülményeket, a napos időt szintén egyből felismerte, ráadásul ez offline is tökre működik, úgyhogy nem valami online adatbázist pörget át, egyébként ennyi idő alatt nem is lehetne. Plusz van ugye a portré mód, egész ügyes, mindenképpen ügyesebb, mint az elődmodell, jöjjön néhány példa.

[+]

Ennyi hanta után nyilván tökre kíváncsiak voltunk mi is, hogy mindez a végeredmények kapcsán mit is mutat, de még van egy csavar a történetben. Ha igazán jót akarunk magunknak, akkor 12 megapixelben alkotunk, ott nincs mindenféle pixeltrükközős algoritmus, ami a 20 megapixeles fekete-fehér fotóra próbálja ráhúzni a színes infókat, viszont kapunk egy kétszeres zoomot, ami persze részben a két lencsére hagyatkozik, részben pedig digitális, és okvetlenül jobb, mintha a 20 megapixeles képet kezdenénk el nagyítgatni, kezdjük egy ilyen képpárral a bemutatót:

[+]

Most pedig következzen csak a rend kedvéért pár monokróm felvétel:

Alant jönnek a 20 megapixeles, színes képeink:

Most pedig a 12 megapixeles fotók, szintén színesben, automatikus üzemmódban:

És végezetül pár DNG, ahogyan az a gépből kijön:

Nos. Azért vagyunk kicsit nehezebb helyzetben az elemzés kapcsán, mint máskor, mert az automatika a szokásosnál jobban belenyúl a képfeldolgozási folyamatba és a beállításokba, ahogyan azt szerinte a téma megkívánja. Az baromi egyértelmű, hogy a dinamikatartomány mobilos berkekben kimondottan nagy, a színek szépek, zaj alig akad, viszont a vonalélesség nem az igazi, ami elsősorban a zajmentesítés és a JPG-tömörítés számlájára írható, mert a nyers fájloknál sokkal jobb a helyzet. Kicsit mintha pixelesek lennének a fotók a szoftveres élesítés miatt, ha 100%-os nézetben tekintjük meg őket, akár 20, akár 12 megapixelt választunk. Ennél a HTC U11 jobbat tudott (ebből a szempontból mindenképpen), nem mintha ez szörnyű lenne, mert a fókuszálás egyébként vihargyors, csak néha fordul elő túlexponálás és kiváló közeli fotókat lehet csinálni szűk mélységélességgel, itt-ott szükséges érintőfókusszal. Az pedig hab a tortán, hogy este tényleg kifejezetten vállalható eredményeket hoz a termék, komoly az előrelépés az elődhöz képest, javult a fehéregyensúly, nem égnek be a lámpafényes részek és nem lesznek totál sötétek a kevésbé megvilágított területek. Előfordul fókuszhiba, de általánosságban, naplemente után a Mate 10 Pro ott van az élmezőnyben, kézi móddal, az optikai képstabilizátort bevetve pedig tovább növelhető a minőség, plusz adottak az extra hosszú záridős opciók. Nappal sem kell szégyenkeznie, mert alapvetően király, de volt már ennél királyabb a kezünkben. Viszont megint egyértelmű, hogy 20 megapixelen felesleges szórakozni, láthatóan gyengébb az eredmény, a 12 megapixel a jó választás, már csak a hibrid zoom miatt is.

[+]

Forgassuk meg a telefont, mert az előlapi kamerával is érdemes foglalkozni, noha itt értelemszerűen kevesebb beállítási lehetőségünk van, de a portré mód nem maradt ki. Úgy nem maradt ki, hogy csak egyetlen kamera van elöl, a háttér homályosítását algoritmus próbálja több-kevesebb sikerrel megoldani, elvileg ez is támaszkodik a mesterséges intelligenciára, de azért itt bőven becsúsznak hibák. Szépítési effektből persze van egy csomó, meg létezik “tökéletes szelfi” mód is, amit előre kell betanítsunk úgy, hogy szemből, oldalról és lehajtott fejjel is csinálunk magunkról képet, ezekből rak össze valamit a motor, hogy aztán növelhessük a szemünk méretét és simítgassuk az arcbőrünket a kívánt szintre. Az így kapott sémát a készülék eltárolja és innentől minden szelfinél ezt tekinti alapértelmezettnek.

Video, audio

A színes szenzort optikai stabilizátorral támogatta meg a Huawei, videózni csak ezt használva tudunk, monokróm film noirt tehát nem fogunk felvenni. A maximális felbontás 4K tűéles képpel (egy példa), de van lassított mód is, ami 720p-ben tud 120 fps-t (egy példa). Az így készült felvételeknél utólag tudjuk megmondani, hogy a klip melyik része menjen lassítva. A 4K-s felvételek H.265-ös kódolással kerülnek tárolásra, Full HD-nál H.264-et használ a telefon (egy példa), átlagos mennyiségű részletet rögzítve. Ez nyilván azoknak érdekes, akik dolgozni is óhajtanak a videókkal. Az előlapi kamera is Full HD-ban tud videót venni, kifejezetten jó minőségben, de talán ennél is fontosabb, hogy a Mate 10 Pro egészen remek hangfelvétel kapcsán.

[+]

Ennek oka, hogy három mikrofon is van rajta, amit hangfelvételnél ki is használ a telefon. Adott egy diktafon szoftver, ami figyeli, hogy merről jön a hang és arra a mikrofonra fókuszál, kissé szkeptikusak voltunk abból a szempontból, hogy végeredmény kapcsán mit nyújt, de csináltunk egy gyors összehasonlítást az LG V30, a Nokia 8 és a Huawei Mate 10 Pro között. Először mindegyiknek a saját diktafon szoftverét használtuk (de a Nokiának nincs, ott telepítettük a Hi-Q MP3 Voice Recordert), de mivel más formátumot és kódolást használtak az eszközök, ezért mindhárom telefonra ugyanazt a szoftvert raktuk fel. Így viszont szétesett a mezőny, mert egy külsős app nem tudja kihasználni a különböző hardveres trükköket, magyarán a V30 és a Mate 10 Pro is akkor van igazán formában, ha a saját szoftverét használjuk.

[+]

Ha nem felvételi, hanem lejátszási oldalról közelítjük meg a dolgot, akkor már messze nem a Mate 10 Pro fogja nyerni a versenyt. Nincs FM-rádió (tudom, sokaknak mindegy, de én bőven ismerek embereket, akik aktívan használják), illetve nincs 3,5 mm-es jack csatlakozó sem, viszont kapunk egy Type-C headsetet, ami sajnos maximum középszerű. Adapterrel egész korrekt eredményt érhetünk el egy korrekt tartozékkal, de azért ez nem az igazi. Kihangosítva sem váltja meg a világot a telefon (telefonbeszélgetéseknél viszont határozottan király, már csak a frankó diktafon miatt is), hangerőben még csak-csak, de maximumra tolva már bizony csúnyán torzít.

[+]

A zenelejátszó saját fejlesztés, mutat albumborítót, dalszöveget, még olyan apróságokra is jutott figyelem, hogy a szünet gomb megnyomása egy nagyon gyors halkítással jár, nem pedig egyből elvágja a muzsikát a szoftver. A beállítások között megadhatjuk, hogy milyen típusú tartozékot használunk (in-ear, earbud, fejhallgató), illetve van hangszínszabályzó is 3D hanghatásokkal és extra basszussal (ami a mi tapasztalataink szerint eléggé szétveri a hangképet).

Adatátvitel, üzemidő

Két nanoSIM bújhat a Mate 10 Pro belsejébe (van egy SIM-es kiszerelés is), mindkettő felléphet 4G hálózatokra, bár nem dual-active beszélgetési szempontból a készülék, de elvileg a net nem szakad meg, ha a másik kártyára hívás érkezik. A Cat.12-es LTE szabvány még évekig nem lesz itthon kihasználható, az 1,2 Gbps elméleti sebesség a mai viszonyok között értelmezhetetlen, de sebaj, mindig az eszközök lökik előre a hálózatfejlesztési igényeket. Az 5 GHz-en is működő Wi-Fi-re sem volt panasz, a Bluetooth viszont “csak” 4.2-es verziószámú, de támogatja az aptX HD szabványt is.

[+]

Az USB 3.1-es, OTG képességekkel is fel van vértezve, a GPS-re szintén nem lehet panasz, nagyon hamar talál pozíciót és egyszer sem veszítette el, pedig elég sokat mozogtam vele a városban is. A telefon tetején levő infraportról már esett szó, természetesen van NFC, viszont a vezeték nélküli töltés annak ellenére hiányzik, hogy a hátlapot üvegre cserélték. A böngészést a Chrome-ra bízta a Huawei, ha pedig másik telefonról szeretnénk átköltözni, akkor a Phone Clone nevű appot ajánlják, ami sajnos nem tökéletes, a képeket és videókat nem nagyon akarta a másik készülék memóriakártyájáról áthúzni. De ez legyen a legnagyobb probléma.

[+]

Az üzemidő pozitív meglepetés. Nem mintha a Mate 9 nem bírta volna jól, ám sok hónap után, aktív használattal azért estére már töltőért kukorékolt. Papíron a telepméret nem változott, most is 4000 mAh-s az akkumulátor, de valamit komolyan variáltak, nyilván takarékosabb a chipset, kevesebbet fogyaszt az OLED kijelző is, de ez még nem lenne elég ahhoz, hogy ugyanolyan felhasználás mellett estére még 40-50%-os töltöttséget láthassunk, bizonyára komoly szoftveres finomhangolás is van a háttérben, talán még a mesterséges intelligenciára is támaszkodnak ebben az esetben. Akárhogy is, a Mate 10 Pro a csúcskategória talán legjobb üzemidejével kecsegtet, plusz a dobozban levő Super Charge töltővel 30 perc alatt 58%-ot lehet az akkuba pumpálni.

[+]

Összegzés. Kiváló telefont rakott le a Huawei az asztalra. Egyrészt jól néz ki (szerintem ebben a barnában pláne), másrészt állatira össze van rakva, harmadrészt pedig baromi sokat tud. Gyors, remek a kamera, kiemelkedő az üzemidő, szinte mindent tud, amit az ember elvárhat. A vezeték nélküli töltés, az FM-rádió és a 5.0-s Bluetooth említhető hátrányként, minden másban viszont ott van a csúcson a kínaiak gépe, ami a hosszúkás kijelzőnek köszönhetően remek fogást kínál és igazából egyetlen dologban nem ér fel a többiekhez, zenében. Kihangosítva sem túl acélos, a 3,5 mm-es jack lehagyása okán adott headset pedig elég karcsú, hiába brillírozik akkor a telefon, amikor diktafonként tekintünk rá. De ettől függetlenül nem lehet okunk panaszra, a Mate 10 Pro olyan telefon, amit szinte bárki szívesen elfogadna, viszont árazásban is egyre kövérebben fog a Huawei ceruzája. A készülékért 260 ezer forintot kérnek induláskor, ami simán az S8, az XZ1 és az U11+ szintje, viszont jár hozzá előrendelés esetén egy 360-as kamera. Az már úgy nem rossz, noha ez egy egyszeri akció. Vívódóm egy ideje a Tetszett és az Ajánlott plecsni között, mert mindenkinek mások az igényei. Ha valakinek fontos a zenehallgatás, akkor inkább tekintse úgy, hogy a Tetszett plecsnit látja a cikk végén, de a különböző felmérések szerint az okostelefont vásárlók két legfontosabb kritériuma az üzemidő és a kamera, márpedig ezekben a Mate 10 Pro elég erős, úgyhogy mégiscsak az Ajánlott minősítést tudom rásütni a termékre.

Huawei Mate 10 Pro

Bog

A cikk elkészítését a TelenorHipernet Blog támogatta, ahol további mobilos érdekességekről lehet olvasni.

Specifikáció

Huawei Mate 10 Pro

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	154,2 x 74,5 x 7,9 milliméter
	Tömeg	178 gramm
	Színvariációk	éjkék, titánszürke, mokka
	SIM-foglalat	Single SIM, ill. 2 x nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	6 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 2160 pixel (402 ppi)
	Kijelző típusa	AMOLED kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	HiSilicon Kirin 970
	Processzor típusa	4 x 2,4 GHz-es Cortex-A73 + 4 x 1,8 GHz-es Cortex-A53 + i7 koprocesszor + NPU chip
	Processzor csíkszélessége	10 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-G72MP12
	RAM mérete	6 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	128 GB
	Memória bővíthetősége	nem bővíthető
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE B1/B2/B3/B4/B5/B6/B7/B8/B9/B12 B17/B18/B19/B20/B26/B28/B32
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 42,2 Mbps / 5,76 Mbps / 1200 Mbps
	IrDA / Bluetooth	van / 4.2 (A2DP, LE, aptX, aptX HD, LDAC)
	WiFi	802.11a/b/g/n/ac, dual band, hotspot, Direct
	USB	Type-C (MTP, OTG, DisplayPort 1.2)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van (GPS, GLONASS, BDS)
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 8.0 (Oreo) + EMUI 8.0
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Témák, Telefon-kezelő, Fájlkezelő, Zseblámpa, Tükör, Okos Vezérlő, Egészség, HiCare, HiGame, Hangrögzítő, Todoist, WPS Office, News Republic
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel (RGB) + 20 megapixel (monokróm), OIS, hibrid zoom, hibrid autófókusz, f/1,6 rekeszérték, kéttónusú ledes villanó
	Másodlagos kamera	8 megapixel
	Videófelvétel	4k (30 fps), 1080p (60 és 30 fps), 720p (120 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	4000 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
	Giroszenzor, gyorsulásmérő, légnyomásmérő, hall szenzor, iránytű, NFC, ujjlenyomat-olvasó, infraport, közelségérzékelő, fényérzékelő, Leica dupla kamera, SuperCharge gyorsöltő, IP67-es por és víz elleni védelem